Észak-Magyarország, 1975. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-25 / 47. szám

CSZAK-MAGYARORSZAG 2 1975. február 25., kedd I PéiZH|yn[niszIérinn és az 111 iiíeiéofe Andrej Gromiko szovjet és Petr Mladenov bolgár külügyminiszter hétfőn tár­gyalásokat folytatott egymás- j sál. A bolgár külügyminisz­ter, mint ismeretes, hétfőn érkezett a szovjet fővárosba rövid, baráti látogatásra: ———a—————m Magyar I if üssél Hanoilan Vasárnap délelőtt Sebes­tyén Nándornénak, az Orszá­gos Béketanács főtitkárának .■Vezetésével Hanoiba érkezett a Hazafias Népfront, az Or­szágos Béketanács és a Ma­gyar Szolidaritási Bizottság négytagú küldöttsége, amely a testvérszervezetek meghí­vására a VDK-ban, a Dél­vietnami Köztársaságban és Laosz felszabadított zónájá­ban tesz látogatást. Couve de Mamiié nyilatkozata Couve de Murville, a fran­cia nemzetgyűlés külügyi bizottságának elnöke a fran­cia parlamenti küldöttség Moszkvába történt elutazása előtt adott nyilatkozatában kijelentette: — Örülök, hogy lehetősé­gem van ellátogatni Moszk­vába, s meggyőződésem, hogy ez a látogatás új szakasz lesz a francia—szovjet kap­csolatok fejlődésében. — Ügy gondolom — foly­tatta Couve de Muf vilié —, hogy ezek a kapcsolatok el­idegeníthetetlen részét képe­zik az általános európai helyzetnek, melyet jelenleg a tartós egyetértés és a béke felé való haladás jellemez. A közelmúltban az érde­kelt KGST-tagországok meg­állapodtak abban, hogy a nem kereskedelmi jellegű fi­zetések elszámolásánál alkal­mazott valutaárfolyamokat 1975. március 1-i hatállyal megváltoztatják. Ez vonatko­zik a turizmusra is. Az árfo­lyamok változásával egyidejű­leg rr 'rcius 1-től ezen valu­ták vásárlásánál az eddig al­kalmazott 5 százalék illeték felszámítása megszűnik. Ezek alapján a magyar ál­lampolgárok az egyes szocia­lista valutákért 1975. március 1-től a következő forintösz- szegeket f<v»íák fizetni: 100 bolgár leváért 1676,14 forint tot. 100 csehszlovák koroná­ért 147.50 forintot, 100 len­gyel zlotyért 76.92 forintot, 10Ó mongol tugrikért 352.87 forintot, 100 NDK-márkáért 460.94, 100 román lejért 157.95, 100 szovjet rubelért 1475,00 forintot. gyár kiutazók számára azt jelenti, hogy a. felsorolt va­luták vásárlásával kapcso-1 latos forintkiadásaik egyes valutáknál csökkennek öt százalékkal, másoknál pedig nőnek, legfeljebb 7 százalék­kal. A bankjutalék mértéke nem változik. Továbbra is érvényben marad az a ren- [ delkezés, hogy a Bulgáriába. | Csehszlovákiába. Lengyelor- r! szágba, Mongóliába, az NDK- ba. Romániába és a Szovjet­unióba magáncéllal utazó ál­lampolgárok személyenként évi 8000 forint összegben vá­sárolhatnak valutát, azzal a módosítással, hogy ezen be­lül a napi összeg az eddigi 350 forintról 400 forintra nő. Ezen felül az eddigiekhez ha­sonlóan lehet vásárolni va­lutát, egyéb meghatározott költségek fedezetére (például gépkocsi-üzemanyagra). Áz árfolyamok változásá­val kapcsolatos kérdésekre részletes felvilágosítást a va­lutakiszolgáló helyek nyújta­nak. Az árfolyamok változása és a fenti intézkedés a ma­Nyugai-Rerlinben vasárnap befejeződött a Szocialista Tnter- nacionáié kétnapos konferenciája. A zárt ajtók mögött tar­tott tanácskozáson nyugat-európai országok számos szociál­demokrata párt vezető je és kormányfője vett részt. Foglal­koztak az európai biztonsági és együttműködési értekezlet kérdéseivel, a közci-keieti és a eiprusi helyzettel, a portugá­liai és a spanyolországi fejleményekkel, valamint a nem­zetközi energiaproblémákkal. Nézeteltérések miatt nem ke­rült sor a szociáldemokraták és kommunisták szervezeti ke­retek között megvalósuló együttműködésének megvitatására. Képünk az értekezlet utáni sajtókonferenciát örökíti meg: balró! jobbra: Willy Brandt, az SPD elnöke, Bruno Kreisky osztrák kancellár, Klaus Schütz. Nyugat-Berlin polgármes­tere, Trygve Bratteli, norvég miniszterelnök és Jigal Állón izraeli külügyminiszter. Eseményekről1 midéit; GRECSKO ÜJ-DELHíBEN © Andrej Grecsko marsall, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, a Szov- j jetunió honvédelmi miniszte­re hétfőn látogatást tett Szvarang Szingh indiai had­ügyminiszternél és baráti beszélgetést folytatott vele. A marsall a nap folyamán lerótta kegyeletét Mahatma Gandhi és Dzsavaliarlal Nehru síremlékénél, majd megkoszorúzta az ismeretlen katona sírját is. ERITREAI FEJLEMÉNYEK <§ Etiópiából érkezett je­lentések szerint az etiópiai I kormányhadsereg alakulatai 1 hétfőn hajnalban teljesen elvágták Észak-Eritrea tar­tományt az ország többi ré­szétől. A kormánycsapatok hétfőn reggel Eritreába tar­tó száz teherautóból álló gépkocsi-karavánt tartóztat­tak fel Adigrat városban. A GARANCIÁRÓL 9 Joseph Sisco, politikai ügyekkel megbízott amerikai külügyminiszter-helyettes vasárnap az amerikai tele­vízióban közvetített interjú­jában kijelentette, hogy az amerikai kormány csak egy általános közel-keleti rende­zés esetén garantálná Izrael biztonságát. Egy esetleges amerikai—izraeli védelmi szerződés csak az általános rendezés kiegészítéseként képzelhető el. 5 MILLIÓ KIVÁNDOROLT ® Országos kivándorlási ér­tekezlet kezdődött hétfőn Kómában az olasz 'kormány rendezésében. Ez az első al­kalom, hogy az olasz kor­mány elmélyülten és min­den érdekelt társadalmi ré­tegre. szervezetre kiterjedő­en foglalkozik ezzel a súlyos nemzeti problémával. A ta­nácskozáson Rumor külügy­miniszter elnököl, Moro mi­niszterelnök mondott meg­nyitó beszédet. 5 millió ki­vándoroltat tartanak nyílván. Zenészpályára készülő fiatalok jelentkezését várják ÉRTESÍTÉS Értesítjük fogyasztóinkat, hogy 1975. február 25-től március 20-ig, munkanapokon, 7—16 óráig, hálózatkarbantartás miatt az áramszolgáltatást az alábbi utcákban ' szakaszosan szüneteltetni lógjuk. Víkendtelep, Zsarnai . telep, Huszár u., ; Álmos u.. Szeles utcák 5 által bezárt területen. I Hatvanötösök útja. Eperjesi u. 3—17 számig. Gö-nöri tér 2—12 számig, Állomás u. 1—15 számig, Volán-kirendeltség, Gömöri pályaudvar, Dohányellátó raktár, Zsolcai kapu 19. sz.. Bese’-vói u.. Szeles u. véeiv. Betble" G. u.. Szendrey u., Búza tér 12—14. sz. ÉMÁSZ 1. sz. kirend. A Magyar Néphadsereg Központi Zenei Szakközépis­kolája pályázatot hirdetett az 1975/76-os tanévre. Jelent­kezhetnek azok a fiatalok, akik a zenész tiszthelyettesi szolgálatot hivatásuknak vá­lasztják; megfelelnek a beis­kolázáshoz szükséges fizikai és egészségügyi követelmé­nyeknek; az általános isko­la 8. osztályát a jelenlegi tanévben befejezik; félévi tanulmányi eredményük leg­alább közepes volt és to­vábbtanulásukat az általános iskola, zeneiskola vagy szak­tanár javasolja. A jelentkezéshez nem to­vábbtanulási lapot, hanem az alábbi okmányokat kell be­nyújtani az MN Központi Zenei Szakközépiskola Pa­rancsnoksága: (1456 Buda­pest. Pf. 12/s., IX. kér. Üllői u. 133.) címére: a sajátkezű- lég írt önéletrajzot; osztály- főnöki jellemzést; zeneisko­lai szaktanári javaslatot; az általános iskolai zeneiskolai félévi tanulmányi eredmé­nyeket tartalmazó hivatalos igazolást. Az iskolán, a tanulmányi idő 5 év, ebből az első év előkészítő. A beiskolázott fia­talok tanulmányi idejük alatt teljes kqllégiumi ellá­tásban részesülnek: elhelye­zést, étkezést, ruházatot, hangszert, tananyagot, havi 270 iorint zsebpénzt, s tanul­mányi előmenetelüktől füg­gően további 50, 100, illetve 150 forint tanulmányi illet­ményt kapnak. Ezenkívül a polgári szakközépiskoláknak megfelelően téli-tavaszi, nyá­ri szünet, s minden évben egyhónapos térítésmentes nyári táborozás (szakmai gyakorlat) is megilleti őket. A jelentkezési okmányok beküldésének határideje: 1975. március 1. A jelentke­zők márciusban felvételi vizsgát tesznek. A felvételi vizsga anyaga mégegyezik a polgári zeneművészeti szak. középiskolák felvételi köve­telményével. A beiskolázott fiatalok 1975 szemptember első hetében kezdik meg ta­nulmányaikat. Az elmúlt napokban, hetekben sokfelé jártam, több kü­lönböző szintű és tartalmú értekezleten, tanácskozáson vet­tem részt. Voltam szakmai megbeszélésen, zárszámadó köz­gyűlésen, munkástalálkozón, brigádértekezleten, tehát váro­siak és falusiak társaságában egyaránt. A beszámolók, hoz­zászólások. vitaindítók azonban a foglalkozási ágaktól füg­getlenül egy kérdésben szinte mindenütt hasonlítottak egy­máshoz. Mégpedig abban, hogy a nqvekvő igények mind jobban kezdenek eltávolodni a realitásoktól, a lehetőségek­től. Kezdtem vizsgálgatni, vajon miből fakad, miből adódik mindez. Aztán csakhamar rájöttem, hogy ezekre egyértel­mű, kategorikus választ aligha lehetne adni. Az ok sokféle talajból, sokféle gondolkodásmódból fakad. Egyrészt a tájé­kozatlanságból, gazdasági életünk ismeretének hiányából, az ország teherbíró képességének torz megítéléséből, másrészt — és ez a rosszabb — a fel-felbukkanó demagógiából, a nagylábonélésből, a „kibicnek semmi sem drága” — felfo­gás terjedéséből. A legveszélyesebb, amikor az igények követelődzéssé vál­nak, amikor a listán csak ezek szerepelnek. Kellene óvoda, kultúrház, járda, víz, villanyhálózat-bővítés, de szinte min­dent egyszerre, gombnyomásra. Az egyik falugyűlésen olyan terjedelmes listával várták a járás vezetőit, hogy a fél megye pénze is kevés lett volna a kívánságok megvalósítására. Es mindezt vajon miből? — tették fel a kérdést a járásiak. Hát az ország pénzéből, a közös kasszából — hangzott a kategorikus válasz. Jó, mind­ez rendben van — mondták. De előbb tisztázzuk, hogy az elmúlt években itt ebbe a kasszába mennyit tettek? Egy kis számolgatás és csakhamar kiderült, hogy az összeg 2—306 méter járda építésére is aligha lenne elég. Az úgynevezett számlabenyújtás manapság kissé divatossá vált. Egy-egy tanácskozás után — csak úgy mellesleg — megkérik a me­gyei, vagy országos küldöttet, hogy erre a célra próbáljon pénzt szerezni. Őszintén szólva az ilyen beruházásokból, az ilymődor; szerzett összegek felhasználásából elég szomorú tapasztala­taink vannak a múltból. Nem egyszer előfordult, hogy össze­köttetés révén szerzett pénzen olyan helyre építettek köz- intézményt, amelyet azóta sem használnak ki... Kétségtelen tény, hogy évről évre javulnak életkörülmé­nyeink. Különösen az elmúlt négy évben volt óriási a fej­lődés, szinte az élet minden területén. Es úgy látszik, áll a régi közmondás, miszerint: evési közben jön meg az étvágy Jó dolog az igényesség, jó doloé az egészséges türelmetlen­ség, de csakis . az egészséges, a lehetőségeket számbaveve türelmetlenség. Ez pedig abból áll, hogy felméri, számba- veszi a lehetőségeket, az anyagi, a tárgyi és a személyi fel­tételeket. Majd azokat maximálisan felhasználja, a fejlődéi szolgálatába állítja. Az erőnket, anyagi bázisunkat megha­ladó beruházások csak kárt okoznak. Építésük hosszú, hosz- szú évekig eltart, néha pedig évekig szünetel és a befekte­tett pénz kárbavész, a félbehagyott épület tönkremegy. Szo­morú látvány, amikor az ember ilyen félig megépített léte­sítmények pusztulását látja. S -mindez miből adódik? Meg­gondolatlanságból, tervszerűtlenségből, az anyagi erőforrá­sok rossz felméréséből. De másból is adódhat. Találkoztam olyan esetekkel, amikor egyes gazdasági vezetők bár előre tudták, látták, hogy elképzeléseik megvalósításához nincs elegendő pénz, mégis megkezdték az építkezést — mondván: „az illetékesek csak, nem nézik el, hogy évekig befejezetlen maradjon, megszánnak bennünket, segítségünkre sietnek, pénzt adnak ...” Az ilyen összegek sem mindig oda mennek, ahol a legnagyobb szükség lenne rájuk. Szocialista társadalmunknak évtizedes, évszázados mu­lasztókat kell pótolnia. A félfeudális elmaradottság szá­nalmas örökséget hagyott ránk. Megszüntetésük, felszámo­lásuk érdekében mérföldes léptekkel haladunk előre. De egyszerre mindent megoldani képtelenség. Mindenki tudja mindenki látja, ha nyitott szemmel járja az országot és fi­gyelmesen vizsgálja közyetlen környezetét, hogy soha nemi látott ütemben fejlődik országunk, gyarapodik népünk. Azt is tudjuk, azt is látjuk, hogy még többre lenne szükség. De hát nem tudunk máról holnapra mindent megoldani. Tü­relemre, megértésre van szükség. Aki lakáshoz jutott, ne követeljen a még lakásra várók rovására nélkülözhető léte­sítményeket. S akik mé^ lakásra várnak, azok is próbálják megérteni, hogy iskolára, óvodára, kórházra és új gyárakra is szükség van, mert csak így lehet a jövőben még gyorsabb ütemben fejleszteni, előrejutni. Nem arról van szó, hogy igénytelenekké váljunk. Hiszen az igénytelenség egyhelyben topogást jelentene. S a mi tár­sadalmunk nem szereti az állóvizet, nem szereti a kényel­mes tétlenséget, az alkotást visszaszorító megelégedettségét, de viszont azt is meg kell érteni, hogy csak addig tudunk nyújtózkodni, ameddig a takarónk ér. Wirth Lajos A kismamákat várfok a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalót Bébi-élelmiszerek boltfába (Miskolc, Széchenyi u. 6. szóm) Bébikonzervek, Auróra-készíímények, csomagolt kekszek, befőttek, ízek, dzsemek, tej és tejtermékek, ezenkívül babaápolási és étkeztetési cikkek is kaphatók.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents