Észak-Magyarország, 1975. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-25 / 47. szám
1975. február 25., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Együtt könnyebb... A termel «eszközök, a termelőerők fejlettségének jelenlegi fokán a termelés, az elosztás és a forgalom nem képzelhető el széles körű kooperáció nélkül. Ez pedig egyre inkább túllép az országhatárokon és nemzetközi méretűvé válik. Egyaránt vonatkozik ez minden országra, de különösen olyan nagyságrendű országokra, mint hazánk is: nekünk a gazdasági önellátásra irányuló esetleges törekvésünk — bár erre már volt példa — még elképzelhető sem lehetne, mert feltételeink nem adottak hozzá. Egyrészt a bővített, újratermeléshez nélkülözhetetlen megfelelő mennyiségű alapanyagokat, az ezek feldolgozásához szükséges energiát és a termelőeszközöket is képtelenek lennénk hozzá biztosítani, mert a korszerű beruházások, a technológiai berendezések fejlettsége, bonyolultsága hatalmas összegeket igényel már. Másfelől pedig ezek megfelelő hatékonysága csak nagyvolumenű gyártásnak — optimális sorozatnagyságnak — biztosítható, akkor várható mielőbbi, rövid távú megtérülése a befektetett, pénzeszközöknek. Viszont a gazdaságos termékmennyiséget sok esetben a hazai piac már nem tudja felvenni, és csak külföldön értékesíthető. Eljutottunk fejlődésünk során oda, hogy ma már nagyon hamar, a termelés illetve a fogyasztás korlátaiba ütközhetünk. Ezeknek a korlátoknak a kiszélesítésére, esetleg megszüntetésére is alkalmas eszköz a gazdasági integráció. A szocialista országok között ezt a szerepet 1949 óta a KGST tölti be, egyre eredményesebben. A KGST végrehajtó bizottsága 70. ülésén számos kérdést tárgyalt, vitatott meg és hagyott jóvá. Többek között a termelési együttműködések, — a szakosítások fejlesztését, a konténeres szállítás kiterjesztésével kapcsolatos műszaki igények kielégítését, stb. Ajánlásokat hagytak jóvá a tagországok közötti kereskedelemben alkalmazandó, az elkövetkezendő időszakra vonatkozó szerződéses árakról is. Megállapodtak, hogy a transzferábilis rubel további erősítésére törekednek. Ezek, és a velük kapcsolatos egyéb kérdések megoldása, a KGST szerepének fokozása és munkájának hatékonyabbá tétele tehermentesíti és könnyíti az egyes tagországok gazdasági életét, a tőkés világban még mindig uralkodó gazdasági válság hatása alól is. Az egymás közötti kereskedelem azért is előnyös, mert minden hátrányos megkülönböztetéstől mentes. Ez sajnos nem mindig mondható el egyes tőkés államok törekvéseiről, amelyek esetenként a gazdasági kapcsolatok fejlesztése során megpróbálnak beleavatkozni a szocialista országok belügyeibe. A KGST-tagországok tevékenységének és együttműködésének jó példái azok a beruházások is, amelyeket a nyersanyag-lelőhelyekre gazdaságosan telepítenek, közösen építenek fel. Ilyenek például az uszty-ilimszki cellulózkombinát, amelynek költségeit, gépeinek, berendezéseinek árát körülbelül 40 százalékban a szocialista országok, a többit a Szovjetunió fedezi. Közös erővel épül az orenburgi gázcseppfolyósító kombinát, és a polockbirzsaji olajvezeték, stb. Ezek jelentősége egyre világosabban látszik — hogy csak az előbbieknél maradjunk: az energiaproblémák, illetve az új energiafajták kidolgozásának és hasznosításának kérdése még nem —CF-U.IID ——— megoldott és hosszú ideig gondot is okoz. A cellulóz világpiaci ára is emelkedik és jelenleg tonnánként körülbelül 30 ezer forintnak megfelelő devizát kell fizetnünk érte. Az elkövetkezendő években a KGST jelentősége szükségszerűen nőni fog. Az együttműködés a gazdasági élet minden területére vonatkozhat. Kiszélesíthető a gazdaságpolitika összehangolásától, egészen a népgazdasági tervek koordinálásáig. Még óriási lehetőségek vannak az egyes országokban levő munkaerő-tartalékok hasznosításában is, ha kiszélesítik a munkaerő szabad áramlásának feltételeit a szocialista országok között. A transzferábilis rubel erősítésével a tőkeáramlás fokozható és így mindkettő ott hasznosítható, ahol a legjobb hatásfokkal működhet. , A külkereskedelem gazdasági életünkben mint ismeretes nélkülözhetetlen. Leg- j nagyobb kereskedelmi partnerünk a Szovjetunió. Ä Szovjetunióból szerezzük be az ipar és mezőgazdaság fejlesztéséhez, a termeléshez szükséges alapanyagok és energiahordozók zömét, s ez lehetővé teszi számunkra például, hogy a vegyipar további erőteljes 9,3 százalékos fejlődésével számolhassunk. Elég ha csak a TVK- ban felépüli új olefingyárra gondolunk. A termelés vid érintéséből is látszik, gazdasági kapcsolataink fejlesztésének nélkülözhetetlen- | sége. Ennek eleven jelképe- | ként lüktetnek az ország területén végigfutó, a gazdasági életünket tápláló „erek”; a Testvériség-gázvezeték, a Barátság-olajvezeték és az épülőben levő 750 kilovoltos elektromos távvezeték. Buciiért Miklós • • Sajószentpéteri Üveggyár: Üvegek osztályozása a zöldiül ta üzemben AZ ÜVEGIPARI MÜVEK Sajószentpéteri Gyára élüzem szinten zárta a múlt évet. Ez részben annak köszönhető, hogy az 1971-ben kezdő, dö rekonstrukció III. ütemét határidőben és az eredetileg* tervezett költséggel befejezték. A 200 millió forintos beruházás realizálása következtében tulajdonképpen már 1973 végére elérték az alapvető célt, vagyis 32 ezer tonnáról 119 ezer tonnára növelték az üvegtermelés kapacitását. Ugyanakkor nagymértékben javították a dolgozók szociális, munka- és életkörülményeit. Korszerű öltözőt, fürdőt, üzemi konyhát, orvosi rendelőt, 80 új lakást építettek és 65 gyerek elhelyezéséhez megfelelő nagyságúra bővítették az óvodát. A Sajószentpéteri Üveggyárnak — mint Juhász Elemér igazgató elmondotta —, áz idén még nagyobb feladatokat kell megoldani. A tervek szerint 490 millió forint értékben állítanak elő kon- zervüveget, illetve borospalackokat. Ez azt jelenti, hogy mintegy 250 millió darab üveget kell szállítani az egyébként szintén termelését növelő konzerviparnak, illetve a borpalackozóknak. Emellett kisebb mértékben ■exportra is termelnek. A megnövekedett feladatokat azonban úgy akarják megvalósítani, hogy tiszta nyereségük az idén 96 millió forint legyen. Ennek érdekében, valamint a kongresszusi irányelvek feladatainak re* alijálására több fórumon megbeszélték, megvizsgálták, miképpen lehetne a gyárban ésszerű takarékossággal, a termelékenység növelésével, a sei ejt, az önköltség csökkentésével tervüket túlteljesíteni, nyereségüket fokozni. Az 1100 főt — a gyári dolgozók, közel 70 százalékát — magában foglaló 63 brigád külön-külön, egy másik fokon pedig az üzemek dolgozói megvitatták ezeket a kérdéseket és újabb vállalásokat, felajánlásokat tettek. Ennek alapján készült el a gyár* intézkedési - terve, amelyet azután szintén megbeszéltek, megvitattak a már említett fórumokon. Ennek alapján kiderült, hogy az idén összeLaczó József felv. sen. 5,6 millió forintos megtakarítás érhető el. Nagyon fontos feladatuknak tartják az energiával, a földgázzal, az üzem- és kenőanyaggal való takarékosságot. Erre számos vállalás és intézkedés történt. Sokat „nyerhetnek” abban az esetben is, ha a technológiához szükséges nagy mennyiségű vízfelhasználásnál a drágább ivóvizet csökkentik és helyette több ipari vizet vesznek igénybe. Lényeges megtakarítás érhető el termékeik súlycsökkentésével is. Természetesen úgy, hogy a megtakarítás ne menjen a minőség rovására, ne okozzon selejtnövekedést. IsmeA Derkovits Gyula Művelődési Központ Lenin városban Fotó: Lacző József Felújítják Sok bányász bizonyára nem is tudja, hogy munkája biztonságosabbá tételére — még a tűzvédelemmel kapcsolatban is — milyen nagy összegeket költenek. A Borsodi Szénbányák területén erre a célra az idén 53 millió forintot biztosítottak: 13 milliót a fejlesztési alapból, 40 milliót a dotációs kiegészítésből. Konkrétan mire költik ezt a pénzt? Olaj raktárakat, tűzvédelmi raktárakat, iszapoló berendezéseket létesítenek. Továbbá: nagy j mennyiségű tűzbiztos kábelt és lángálló gumihevedert szereznek be. Felújítják a Központi Bányamentő állomásainak felszerelését és két bányamentő riadókocsit is vásárolnak. retes, hogy az üveggyártás alapanyagai 'részben importból származnak. Az ammó- niákszóda és a folypát észszerű csökkentése, illetve hazai anyagokkal való pótlása, helyettesítése szintén sokat jelent az önköltség csökkentése szempontjából. Egyik törekvésük, hogy növeljék az üveggyártáshoz szükséges üvegcserép felvásárlását és felhasználását, ehhez azonban megfelelő tárolóhelyről kell majd gondoskodniok. A gyár korszerűsítése az idén tovább folyik. Itt elsősorban szintén arra törekednek, hogy a kemencék és a gépek felújításánál éljenek a használt anyag újrafelhasználásának lehetőségével. Ez több mint 2 millió forintos költségmegtakarítást tesz lehetővé. De nemcsak a technológiai folyamátok korszerűsítésére gondolnak az idén, hanem ezzel párhuzamosan gondoskodnak a dolgozók munka-, szociális és életkörülményeinek további javításáról is. A gyárban a szociális ellátottság jelenleg 96 százalékos, ami jónak mondható. Azonban, ha figyelembe vesz- szülc azt, hogy 890 nő dolgozik itt, akkor feltétlenül gondoskodni kell az óvoda további bővítéséről. Továbbra is fontos feladatnak tartják a gyári lakások építését, illetve a segítségnyújtást az építkezők részére. AZ ÜVEGIPARI MÜVEK Sajószentpéteri Gyára az elmúlt években a gyárban folyó rekonstrukciós munka mellett kiváló szinten teljesítette feladatát. Az idén, a párt XI. kongresszusának, illetve felszabadulásunk 30. évfordulójának esztendejében hasonlóan kiemelkedő eredményeket szándékoznak elérni. O. J. Prügy és Taktakenéz közös gazdaságában, a Tisza- mente Tsz-ben kiváló eredményekkel zárták az elmúlt gazdasági évet. Halmozott termelési értékük meghaladta a 90 millió, összes árbevételük pedig a 80 millió forintot, s a szövetkezeti nyereség az előző évi 20,5 millióról 25,5 millió forintra növekedett. Pedig az árvíz és a belvíz 3.9 millió forint kárt oicozott ebben a taktaközi gazdaságban és az őszi esőzések milliós nagyságrenddel növelték a költségeket. így különösen nagy öröm volt, amikor a zárszámadáson, szinte mindenben nagy előrelépésről adhattak számot. Többek között arról, hogy a tagság összes munkadíja 13,1-ről 14,8 millió forintra, az egy tízórás munkanap értéke 97-ről 104 forintra növekedett. A nyereségből 4,6 millió forint jutott a fejlesztési alapra, s 4 millió forinttal növelhették a biztonsági alapot. Mindezekhez az eredményekhez hozzá kell tenni, hogy a Tiszamente Tsz-ben — eltérően a /legtöbb közös gazdaságtól — nem a munkaerőhiány, a tagság kiöregedése okozott gondot az elmúlt esztendőben, hanem a népes tagság. Ügy kellett és kell gazdálkodni, hogy a több mint 600 tsz-tag és mintegy 200 családtag is odahaza, a faluban, azaz a tsz-ben kapjon állandó munkalehetőséget, itt biztosítsanak számukra biztos megélhetést. Nagyon kevés itt áz eljáró dolgozó, s a Tiszamente Tsz- hez tartozó két község lakói, a közös gazdaság nagy családjában, — mint tagok, vagy családtagok — meg is találják a megélhetési lehetőségeket. Jó bizonyíték erre az is, hogy több. mint 130 a 30 éven aluli fiatalok száma. A tsz vezetőinek külön dicséretére válik: a gazdálkodást sikerült úgy megszervezniük, az egyes ágazatok nagyságát sikerült úgy kiala- kítaniok, hogy a tagság érdekeinek szolgálata találkozott a népgazdaság érdekeivel, célkitűzéseivel is. A teljes foglalkoztatottságot, az „itt élni és megélni” jelszót úgy sikerült megvalósítaniok, hogy a népgazdaság számára legfontosabb növényeket termesztették, igen jó eredménnyel. 30 hektáron kertészkedik, zöldségfélét termel ez a gazdaság. Napraforgót 300, kukoricát 700 hektáron termelnek zárt rendszerben. 70 hektáron terem dohány, a cu- korrépa vetésterületét pedig 112-ről 250 hektárra növelték. A nagyszámú munkaerő egyáltalán nem jelenti azt, hogy „késleltetik” a "gépesítést, a korszerűbb termelési eljárások bevezetését. Okosan fejlesztik, ésszerűen kihasználják a kiegészítő tevékenységben rejlő lehetőségeket is. Most például 4.2 millió forintos fejlesztési támogatással faipari üzemet, a saját erdőkből kitermelt fa értékét, hasznát többszörösére növelő, új munkalehetőségeket teremtő beruházást valósítanak meg. A tagsággal való gondos törődés bizonyítéka az is, hogy évről évre nő a két községben a háztáji gazdaságok áruértékesítése. Külön háztáji agronómus segíti, szervezi a tagság ház körüli árutermelését, s megszervezték az tsz útján történő, közös értékesítést is. E törődés eredménye, hogy a háztáji gazdaságok árbevét ele ' az 1973. évi 7 millió forintról az elmúlt évben 10 millió forintra növekedett. (P. s.) Háromszáznp'cvasiííiv nyereiráyaiilÉ Hétfőn, az OTP Münnich Ferenc utcai kultúrtermében, megkezdődött a gépkocsinye- remény-betétkönyvek idei első, kétnapos sorsolása, amelyen az 1974. október 31-ig váltott és a január 31-én még érvényben volt betétkönyvek vettek, illetve vesznek részt. Az első napon a Budapesten váltott 5000 és 10 000 forintos betétkönyvek tulajdonosai között 283 személygépkocsi talált gazdára. Kedden a vidéki betétkönyveket sorsolják, ezekre 384 nyere- ményauló jut. A kétnapos húzás eredményét, a gyorslistát — a szerdai lapok közük.
