Észak-Magyarország, 1975. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-22 / 45. szám

1975.' febmösr 2SL0 ssemto mm Az MSZMP Borsod megyei Bizottságának beszámolója (Folytatás a 4. oldalról) bal (több mint 30 százalék­kal) haladja meg az előző tervidőszak teljesítését. Az állami lakásépítés a terve­zett alapterülettel, valamivel nagyobb felszereltséggel, alapvetően nagypaneles technológiával valósul meg. A lakások korszerűsödése mellett azonban az ellátott- sági mutatók, különösen a városokban, nem javulnak megfelelően. Az elismerésre méltó eredmények mellett — mint a jelentés aláhúzza — a jelentkező számos problé­ma közül a legnagyobb gon­dot a lakásépítési program nem megfelelő előkészítése okozta. A területelőkészítési és előközművesítési munkák — tervezési és kapacitás- problémák miatt — jelentős részben a IV. ötéves terv­időszakra húzódlak át. Za­varta a lakásépítési tevé­kenységet a szervezetlenség, a partnerek közötti gyakori és indokolatlan vita, a fele­lősség és fegyelem nem meg­felelő érvényesülése. A mun­kás-lakásépítési akció az épí­tőipari kapacitás szűkössége, kedvezőtlen hitelfeltételek és A gazdasági folyamatok alakulását a főbb célkitűzé­sek teljesítése jellemzi. Az ipar — a szénbányászat nél­kül — éves átlagban 4—5 százalékkal — a megye ipari struktúrájából eredően — az országos átlagnál kisebb ütemben bővítette termelé­sét, kétharmad részben in­tenzív módon. A szénbányászat, részben az energiastruktúra korsze­rűsítése, a szénigények vál­tozása miatt csökkentette termelését. A Borsodi Szén­bányák az ország egyik leg­jobban gépesített mélyműve- léses bányavállalata, ahol a szén több mint felét géppel termelik. A Borsodi és Ózd- vidéki Szénbányák üzemeit 1974. január 1-én összevon­ták. A vállalat országos tröszti szervezetbe került. Az eddigi tapasztalatok kedve­zőek. Az érc- és ásványbá­nyászat termékei iránt meg­nőtt a mennyiségi és minő­ségi igény, s évről évre ja­vult a termelés gazdaságos­sága. Villamos energiát ter­melő üzemeink eleget tettek a központi követelmények­nek. A kohászati üzemekben is fokozatosan előtérbe kerül a Fejlődő A megye legdinamikusab­ban fejlődő ágazata a vegy­ipar. Ezt a petrolkémiai központi fejlesztési program keretében megvalósuló beru­házások a jövőben is bizto­sítják. Jelentősen bővült a műtrágyák, a festékek, nö­vényvédő szerek termelése, valamint a műanyaggyártás és -feldolgozás. A vállalatok erőfeszítéseket tettek új és korszerű termékek előállítá­sára és nagy összegeket for­dítottak kutatásokra. A ter­melőberendezések többsége a névleges kapacitások fölött üzemel. A tőkés import alap­anyagok áremelkedése ko­moly gondot okoz a termékek többségének gyártásánál, a költségek alakulásánál. Növekszik megyénkben a könnyűipar részaránya: az ipartelepítések segítik a nők foglalkoztatásának növelését. A tanácsi vállalatok áruter­melése szintén növekedett. A szolgáltatási kapacitások fej­lesztése azonban elmaradt a tervezettől. A termelés növe­kedését főként intenzív esz­közökkel biztosították. Az élelmiszeripari vállalatoknál ugyancsak jelentős beruhá­zások fejeződtek be, illetve vannak folyamatban — pél­dául Borsodi Sörgyár, Mis­szemléletbeli problémák mi­att eddig nem hozott számot­tevő eredményeket. A kap­csolódó kommunális létesít­mények megvalósításában is sok a probléma. A bölcső­de, óvoda fejlesztése ennek ellenére kedvezően alakul, de a kereskedelmi létesítmé­nyeknél lemaradás van. A víztermelő és a szennyvíz- tisztító kapacitás fejlesztésé­ben az erőfeszítések ellenére nem történt lényeges előre­haladás. Különösen súlyos a helyzet Miskolc városban. A párt-végrehajtóbizottság javaslata alapján a megyei tanács elfogadta a település- hálózat- és területfejlesztési tervet, amely tartalmazza a megye hosszú távú fejleszté­sének koncepcióját. A terv előirányozza az iparilag el­maradott területek fejleszté­sének gyorsítását, a termelő­erők területi elhelyezkedésé­nek javítását, a foglalkozta­tás bővítését biztosító beru­házásokat. A célkitűzések megvalósulnak. Eddig több mint nyolcezer új munkahely létesült, zömmel a sátoralja­újhelyi, edelényi, ózdi és a miskolci járásokban. korszerűbb termelési mód­szerek alkalmazása. Mérsék­lődött a korábbi szűk hen- gerdei kapacitások termelést gátló hatása, nőtt a jobb mi­nőségű, korszerűbb termékek gyártása. Az ÓKÜ termelés- növekedése egyenletes volt, s jelentős munkasiker szüle­tett 1974-ben az 1,1 millió tonnás acéltermelés elérésé­vel. Az LKM és az OKU hengerdei nagyberuházásai azonban késedelmesen való­sulnák meg; az LKM acél­gyártása fejlesztésének ága­zati kidolgozása most van fo­lyamatban. A kohászati kö­zépüzemek fejlődése egyenle­tes volt. A Borsodnádasdi Lemezgyár acélöntöde építé­sével bővítette profilját és fokozta a t lemezfeldolgozást is. A December 4. Drótmű­vek sodronykötél- és acélhá- ló-gyártó kapacitását bőví­tette. A gépipari üzemek fejlő­dése gyorsabb ütemű volt az előirányzottnál. A DIGEP termelési célkitűzéseit telje­síti. Jelentős az előrelépés a gyártmányfejlesztésben, me­lyet elsősorban a KGST-n belüli szakosodási törekvés jellemez. vegyipar kolci Tejüzem, kenyérgyár, húskombinát, 2000 vagonos gabonasiló építése és a Sze­rencsi Csokoládégyár re­konstrukciója —, amelyek magas műszaki színvonalon növelik az ágazat termelé­sét. Az építőipar termelésnöve­kedése meghaladta az ipari átlagot, a munka szervezett­sége és minősége javult, csök­kent a fluktuáció. Jelentő­sebb kapacításfejlesztésekre azonban nem keiült sor, s — mint a jelentés ,megálla- pítja —, a megyei székhelyű építőipari vállalatok kapaci­tása továbbra is csak a fel­adatok 40—50 százalékának megvalósítására elegendő. Be­fejeződött a házépítő kombi­nát rekonstrukciója; terme­lése eredményesen szolgálta az állami lakásépítési felada­tok teljesítését. Az építő­anyagiparban a termelés, a termelékenység növekedett, javult a fejlesztés színvonala. Mezőgazdasági üzemeink­nek az utóbbi négy évben elért fejlődése eddigi tevé­kenységük legeredményesebb szakasza. Javult a közös gaz_ daságok anyagi helyzete, pénzügyi stabilitása, a terme­lés biztonsága, a mezőgazda­ságban dolgozók élet- és munkakörülménye. A terme­lés növekedésének üteme több fontos területen meg­haladja az országos átlagot. Különösen a növénytermesz­tés eredményei kedvezőek. A legfontosabb növények ter­méseredményei 30—80 száza­lékkal emelkedtek. Jól segí­tette a fejlődést a korszerű termelési rendszerek beveze­tése, a szakosodás, a racio­nális földhasználat, valamint a növekvő fajlagos műtrá­gya-felhasználás. Az ipari növények és a zöldségfélék vetésterülete a beszámolási időszakban nem növekedett és ez — a maga­sabb terméshozamok ellené­re is — gondot jelent. Intéz­kedések születtek a zöldség­A közlekedéspolitikai kon­cepció megvalósulása során megyénk közlekedéshálózata tovább korszerűsödött, emel­kedett a közúti szállítás rész­aránya. Tovább korszerűsö­dött a vasúti pálya- és jár­műállomány. Az autóbusz­park egy része kicserélődött, Miskolc város tömegközleke­dése tovább javult, de sok gondot okoz még a város út­hálózata, a terelőutak hiánya és néhány objektum, például a Tiszai és Gömöri pályaud­var állapota. A főközlekedési utak állapotát korszerűsítés­sel és burkolatmegerősítéssel jelentősen javították. A me­gye közúthálózatának korsze­rűsítési üteme azonban — fő­ként az alsóbbrendű útháló­zaton — elmarad a forgalmi igényektől. program megvalósítása érde­kében : egyes területeken, pél­dául a burgonya, a zöldborsó és a fóliás-zöldség termelésé­ben már vannak kezdeti ered­mények. Természeti adottsá­gaink miatt azonban a jövő­ben sem számíthatunk zöld­ségfélékből önellátásra, s ez a fogyasztói árakban is érez­teti hatását. A húsnrogram végrehajtása tervszerűen fo­lyik. Az elmúlt négv év tanasz- talatai is azt mutatják, hogy a szövetkezeti mozgalom me­gyénkben tovább fejlő'tö't: a termelőszövetkezetek többsé­ge korszerű nagvüzemmé vált. A nemzedékváltás, az inar ,.elszivó” hatás a nyugdíjas és járadékos tsz-tagok ará­nyának növekedése azonban nehéz helyzetet teremt, kü­lönösen a munkaigényes ter­melésre berendezkedett üze­mekben. Az üzemek szűkös fejlesztési eszköze’ket külön­böző termelő, feldolgozó, ér­tékesítő társulásokban igve- keznek hasznosítani. A ha­gyományos társulási formák mellett úi. korszerű rendsze­rek a'akulnak ki. A koncent­rációt. a tsz-egyesülések is jól szolgálták. A szövetkeze­tek száma 52-vel csökkent, az átlagos üzemnagyság 1875 hektárról 2545-re növekedett. A mezőgazdasági termelésnö­vekedésével arányosan fej­lődtek a mellék- és kisegítő üzemágak. A kedvezőtlen adottságú termelőszövetkeze­tekben is figyelemre méltó a fejlődés. A megye állami gaz­daságainak fejlődése szintén egyenletes: élen járnak a ter­melés szakosodásában, a kor­szerű termelési, tenyésztési eljárásokban. A területi kon­centráció gyors fejlődést biz­tosít a műszaki fejlesztésben, a specializáció fokozásában, a gazdasági hatékonyság javí­tásában, a vezetésben és szer­vezésben. Kereskedelmi vállalataink és szövetkezeteink feladataik­nak eleget tettek, az előirány­zott ellátási színvonalat biz­tosították. Javult a technikai ellátottság és a kiszolgálás kulturáltsága. A kereskedel­mi hálózat bővítése, új ABC- áruházak építése elsősorban az új lakótelepekre jellem­ző. A vendéglátás színvona­lának javítására is erőfeszí­tések történtek: két szálloda és néhány modern vendéglá­tóipari egység létesült, ennek ellenére a szállodai gondok csak részben enyhültek. Az írásos beszámoló a to­vábbiakban megállapítja, hogy gazdasági fejlődésünk­kel összhangban életszínvo­nal-politikai célkitűzéseink megvalósulnak. A lakosság jövedelme és fogyasztása vál­tozó ütemben emelkedett. A megye lakosságának jövedel­me a tervidőszak első két évében mérsékelten, azóta gyorsabb ütemben emelkedik. A gazdaság általános fejlődé­sével összhangban nőttek a bérek és a keresetek. A párt­szervek és -szervezetek rend­szeresén foglalkoztak a bére­zés kérdéseivel, a problémák megoldására javaslatokat tet­tek, intézkedéseket kezde­ményeztek. A bérből és fize­tésből élők jövedelme — a központi bérintézkedések el­lenére — mérsékeltebben, a mezőgazdasági termelésből élőké dinamikusabban emel­kedett. A munkás-paraszti la­kosság jövedelmi szintje gya­korlatilag kiegyenlítődött. A X. kongresszus határozatából adódó szociálpoi.-kai célki­tűzések megvalósulnak. A pénzben kifizetett társadalmi juttatás 1970-től évenként kb. 14—15 százalékkal emelkedik. Jelentősen nőtt a nyugdíj, kedvező hatása van az anya­sági segély bevezetésének. A megyei pártbizottság a gazdasági építőmunkában előttünk álló feladatok közül legfontosabbnak a IV. ötéves terv célkitűzéseinek teljesíté­sét, az V. ötéves terv gon­dos előkészítését tartja. A megye gazdaságának fejlesz­tését a XI. kongresszus ha­tározatainak megfelelően kell szervezni. A termelőerők, az infrastruktúra fejlesztésében, területi elhelyezkedésében fo­kozottabban kell, hogy érvé­nyesüljenek a tervszerű terü­letfejlesztés követelményei. A termelőkapacitások jobb ki- haszn. úsának, a gazdaságta­lan termelés csökkentésének, az üzem- és munkaszervezés, a munka- és technológiai fe­gyelem javításának, a műsza­ki fejlesztésnek egyaránt az erőforrások jobb felhasználá­sát, a gazdaságosság javulá­sát kell szolgálnia. A beruházási tevékenység­ben továbbra is a fő feladat a hatékonyság javítása, a cél­kitűzések, a határidők mara­déktalan teljesítése és betar­tása, a fegyelem megszilárdí­tása. Alapvető fontosságú a kormány által kiemelt nagy­A megyei pártbizottság írá­sos beszámolója megállapít­ja, hogy a kedvező politikai, gazdasági és társadalmi fel­tételek, valamint az ideoló­giai, a tömc^politikai és a kulturális nevelés hatéko­nyabbá válása következtében megyénk ideológiai arculata és kulturális élete is alap­ve' en pozitív irányban fej­lődött. A lakosság minden rétegében és az élet minden területén erősödött a marxiz­mus—leninizmus eszméinek beruházások tervezett határ­időn és költségen belüli meg­valósítása. Egyaránt szüksé­ges a gyár-, a közmű-, a La­kás és mélyépítő-, a felújító és karbantartó kapacitások, bővítése, korszerűsítése; gyor­sítani kell a tanácsi és szö­vetkezeti építőipar fejleszté­sét. A mezőgazdaságban az iparszerű termelési rendsze­rek további gyorsabb ütemű kialakítása szükséges. Az ed­digieknél nagyobb figyelmet kell fordítani a területi kon­centrációra, a szakosodásra, az egyesülésekre, a különbö­ző társulások létrehozására, a vezetés, a szervezés színvo­nalának emeléséra. Tovább kell fejleszteni a személy- és áruszállítást: a városi tömegközlekedés szín­vonalát, a munkásszállítás kulturáltságát, a járműpark korszerűsítését, a megye fő- és alsóbbrendű útjainak ed­diginél gyorsabb ütemű fel­újítását, korszerűsítését, a közúti felüljárók építését. A terület- és városfejlesztési célkitűzéseket a hosszú távú koncepciókkal, az életszín­vonal, az életkörülmények fo­kozatos javításával összhang­ban kell megvalósítani. Fel­tétlenül meg kell teremteni az igények és lehetőségek összhangját, a szervezettséget, a fegyelmet a lakásépítés és egyéb kommu 'ális és kultu­rális fejlesztések terén. Az életszínvonal további emelése érdekében szélesíteni kell a munkateljesítmények­hez kapcsolódó bérezés rend­szerét. A foglalkoztatási ará­nyok javításával biztosítania személyi jövedelmek növeke­dését. A termelés növekvő anyag- energiaigénye, a világpia­ci árak alakulása, a beszer­zési nehézségek minden terü- 1 ;en szigorúan megkövetelik rendszeres és ésszerű taka­rékosságot. Határozott intéz­kedés és fegyelmezett végre­hajtás szükséges a termelé­kenység növelése, a munka- i.crmák karbantartása, a munkafegyelem, a minőség javítása, az önköltség csök­kentése érdeiteben. befolyása. Gyarapodtak a közgondolkodás, közerkölcs és magati rtás szocialista ele­mei. Szélesebb körű és hatá­rozottabb a szocializmus nor­máitól idegen jelenségek és torzulások elítélése. Emelke­dett a lakosság műveltségi színvonala, új, szocialista vo­násokkal gazdagodott a köz­ízlés és az életmód. Mindez a szocialista értékrend tér­hódításában. illetve az irán­ta megnyilvánuló igény fo­kozódásában is tükröződik. A megyénkben folyó ide­ológiai, tömegpolitikai és kul­turális nevelő munka közelebb került az élet. a gyakorlat szükségleteihez. A pártszer­vek és -szervezetek munkájá­ban nagyobb teret kaptak az ideológiai, tömegpolitikai és h turális kérdések. Szocia­lista építőmunkánk eredmé­nyei mellett a politika alap­elveinek ismertetése — mint az ideológm' — tömegpoliti­kai munka gerince — is hoz­zájárul' ahhoz, hogy fejlődés tapasztalható a dolgozók po­litikai ismereteinek gyarapo­dásában. a politikai kérdések iránti érdeklődésük növeke­désében. Ezt mutatja a párt politikáid iránti bizalom erő­södése és a közéleti aktivi­tás számottevő növekedése is. Megkülönböztetett helyen szerepelt ebben a munkában a párt vezető szerepének meggyőző bemutatása. Nagy hangsúlyt kapott a párt ve­zető szerepének általános ér­vén- -- ‘ növekvő jelentősége és változatlan tartalma a szo­cialista építőmunkában. (Folytatás a 6. oldalon) A küldöttek nagy figyelemmel hallgatják a szóbeli kiegészítést Korszerűsödő ipari és mezőgazdasági szerkezet További gazdaságpolitikai feladataink Ideológiai és kulturális élet. egészségügy, sport

Next

/
Thumbnails
Contents