Észak-Magyarország, 1975. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-20 / 43. szám

1975. fsbruór 20., csütörtök ., ESZAK'MAGYARORSZAG 3 T öbb mini félszáz, hu­szonöt éves szak- szervezeti tagsággal rendelkező vállalati dolgo­zót köszöntöttek a minap a TVK-ban. A szakszerve­zeti bizottság által rende­zett ünnepség részvevői kö­zött találtuk Mózes Ödön gépészmérnököt, a kombi­nát főosztályvezetőjét is. A múltról, a gyorsan rohanó évekről beszélgettünk. — Februárban léptem át az ötödik ikszel — mond­ta. — Számomra ez az év több szempontból is jelen­tős. Májusban lesz huszon­öt esztendeje, hogy a Bu­dapesti Műszaki Egyetemen megszereztem a gépészmér­nöki diplomát. Ha már az évfordulókról szó esik, el­mondom: huszonöt évvel ezelőtt léptem be a szak- szervezetbe, s huszonöt éve­sen, huszonöt éve kezdtem dolgozni. — Első munkahelyemen, a Budapesti Műszaki Égye- tem gépelemek tanszékén oktató-, illetve kutatómun­kát végeztem öt éven ke­resztül. Innen a Győri Va­gongyárba, majd 1963 őszén a Tiszai Vegyikombinátba kerültem. Mindig azt val­lottam, hogy egy szakem­bernek nem szabad gyak­ran változtatnia munkahe­lyét. Ha valaki becsülettel eleget akar tenni feladatá­nak, annak először kellő helyismeretre, kell szert tennie. Ehhez viszont idő kell. Tapasztalatból mon­dom: évekre van szükség, hogy az ember azt nyújtsa, amit várnak tőle. Szóba került a huszonöt éves szakszervezeti múlt is. — Sohasem viseltem sem­milyen tisztséget a szak- szervezetben — válaszolta az ünnepelt. — Mindig olyan gazdasági beosztás­ban dolgoztam, amely nem tette lehetővé, hogy funk­ciót vállaljak. De talán nem is ez a lényeg. Sokkal in­kább az, hogy az ember munkáján keresztül egy­szerű szakszervezeti tag­ként is hasznára válhat a mozgalomnak. (—s) ......................................................... P olitikai képzés a KISZ-ben írnimm a tanulásban A KISZ Központi Ji: sága tavaly ősszel megvitat­ta a KISZ-oktatás és a -ve­zetőképzés helyzetét, majd határozatot fogadott el a politikai képzés egységes rendszeréről és a további feladatokról. Az ifjúságte-szövetség éle­tének, munkájának egyik legfontosabb része, feladata a politikai oktatás. Irányíta­ni, fejleszteni a fiatalok társadalmi és politikai ér­deklődését, igényét a tájéko­zottságra, műveltségük gya­rapítására — állandó fel­adat. A politikai képzés rendszerében eddig alkalma­zott fonnák és módszerek beváltak, továbbra is alkal­mazhatók, de az utóbbi években bekövetkezett jelen­tős' változások bizonyos mó­dosításokat igénye ek. Az oktatási intézmények, iskolák, társadalmi szervek aktív részvétele a fiatalok körében végzett propaganda- munkában — oktatási for­mákban is — nagyon hasz­nos volt, de bizonyos pár­huzamosságokhoz, ismétlé­sekhez is vezetett. A KISZ- oktatás különféle fórumain sok mindent megismételtek, amit a fiatalok másutt hall­hattak. A .KISZ politikai képzésének rendszerében ke­vesebb idő maradt azokra a fiatalokat leginkább érdeklő kérdésekre, sajátos problé­mákra, amelyekre a választ az ifjúsági szövetségtől vár­ták. A fejlődés tehát megköve­teli — a KISZ Központi Bi­zottsága is ezt hangsúlyoz-' za —, hogy a politikai kép­zés rendszere a többi képzési formával együtt, egységes rendszerben, szervesen kap­csolódjék a párt- és a tár­sadalmi szervezetek, az álla­mi intézmények oktató-neve­lő munkájához. A különböző szintű KISZ- bizottságok a határozat is­mertetése után megkezdték annak feldolgozását, intézke­dési terveket készítettele, hogy a politikai képzés to­vábbfejlesztett rendszerére való áttérés az 1975—76-os oktatási évben zavartalanul és folyamatosan történjék. A politikai képzés rend­szerét három, tartalmilag egymásra épülő és mind. rendszerezettebb ismereteket adó — az ifjúság sajátos ré­tegeinek megfelelő —■ képzé­si formák és kiegészítő kép­zési lehetőségele alkotják. Az ifjúsági vitakörökben felkeltik a fiatalok érdeklő­dését, politikai kérdések iránit. Lehetőség van a vi­tára, ugyanakkor — politizá­lásra neveli a KISZ-eseket és a KISZ-en kívüli fiatalo­kat is. Azok számára pedig, akik még nem tagjai az if­júsági szövetségnek, ez az oktatási forma jó előkészí­tője a KISZ-taggá válásnak. A KISZ-aktivisták köre megfelelő képzési forma lesz a csoportbizalmik, az alapszervezeti vezetőségi ta­gok, ,a különféle reszortfele­lősök számára. Megismerked­nek a pártpolitika legfőbb elemeivel, az ifjúságpolitikai ismeretekkel, a KlSZ-veze- tés alapjaival. Erre a két Tonnára szer­vesen épül a KlSZ-vezető- képzés, az alapszervezeti tit­károk képzése. A KISZ-bizottságok, -szer­vezetek éves akcióprogram­jából adódó feladatok jobb végrehajtása érdekében meg­szervezik a KISZ-titkárok, aktivisták „éves felkészíté­sét”. A KISZ Központi Bi­zottsága célul tűzte ki külön­böző ifjúságmozgalmi törté­neti pályázatok meghirde­tését. Ezeken való részvétel, mint az „irányított önkép­zés” egyik formája hatható­san segítheti a politikai ok­tatást. Természetesen, írásos anyagok, kézikönyvek, mun­kafüzetek is megfelelő szám- | ban jelennek meg a külön-1 bűző oktatási körök számára. I A szakközépiskolákban és iparitanuló intézetekben mű­ködő Kilián-körök, ifjúsági vitakörök munkája, , temati­kája a helyi sajátos körül­ményeknek megfelelően iga­zodik az ott folyó oktató­nevelő munkához. A határozat hangsúlyozza a fiatalok KISZ-en kívüli politikai képzését, az együtt­működést a tanácsok műve­lődésügyi osztályaival, a kü­lönböző sporthivatalokkal, a TIT-tel. A fiatalok szabad idejének hasznos eltöltésében rendkívül nagy szerepük van a politikailag i képzett, a KISZ céljait, akcióprogram­jait ismerő klubvezetőknek. A helyi politika megismeré­sében, a közéleliségre való nevelésben a Hazafias Nép­front szervei sokat segíthet­nek a lakóterületi' K1SZ- szervezeteknek. Az ifjúsági tivisták körei és a vezető­képzés összehangolt folyama­tossága jó lehetőséget bizto­sít arra, hogy a képzés kü­lönböző szintjein előreha­ladva a résztvevők a poli­tikai ismeretek egyre telje­sebb körét sajátítsák eL Petra József Kis termelőszövetkezet, szép eredmények Az edelényi járás terüle­tén tavaly Izsófalván fejez­ték be elsőnek az aratást. Ez az eredmény már előre sejt­tette, hogy 1974 az Aranyka­lász Termelőszövetkezetnek emlékezetes esztendeje lesz. Hogy ez nem sikerült telje­sen, arról elsősprban az ősz, a víz tehet. De még így is, az előző évekhez viszonyítva, örvendetes summózást hal­lott szerdán Izsófalva, Szu- hakálló, Kurityán és Felső- nyárád községek tagsága a zárszámadáson. A termelőszövetkezet elnö­ke, Gál József meleg szavak­kal üdvözölte a tagtársakat, alkalmazottakat és vendége­ket, majd részletes beszá­molója következett. A közel kétezer hektáron gazdálkodó (ebből 1680 hektár a szántó!) közösség 2 184 000 forint nye­reséggel zárta az elmúlt esz­tendőt. Egy tízórás munka­nap értéke 90 Ft-ra emelke­dett. Nem kimagasló ered­mény, de — mint azt többen hangsúlyozták a hozzászólá­sokban is — a 63 év átlag- életkorú tagságtól nagyon szép. És itt már újabb prob­léma vetődött fel: ‘a fiatal szakemberek és a kellő mennyiségű és minőségű gé­pek hiánya. Mindkét gondot szeretnék minél hamarabb megoldani, hiszen a terme­lőszövetkezet jövője függ ezektől. A beruházás és gépesítés szép eredménye, hogy az el­múlt évi tervíeladatok tel­jesítése között szerepelt a 128 férőhelyes, legmodernebb berendezésekkel felszerel t tehénistólló felépítése. Ez a jövőben magával vonja a szarvasmarha-állomány és -tartás felfejlesztését, amivel párhuzamosan a juhászaira is több gondot kívánnak for­dítani. A termelőszövetkezet egyik nagy gondját az elmúlt év­ben is a föld — a legfőbb érték — további pusztulása jelentette. Köztudott, hogy bányászvidéken gazdálkodni hatványozott tehertételt je­lent, de búzából még így is 22,6 mázsát, ái-pából 17 má­zsát, zabból 10,7 mázsát ta­karítottak be átlagosan egy hektárról, ami összesen 88 vagon kalászost jelentett. A kukorica átlagtermése máju­si morzsoltban 25 mázsa volt hektáronként. A tsz sü­tőüzeme —, amely finoin ke­nyérrel látja el nemcsak a tagságot, hanem a bányász- családokat, is — 300 000 fo­rint hasznot hozott. Az összefoglaló végén, a hozzászólásokból is a tisztes eredmények fölötti megelé­gedés csendült ki, és amint azt a vezetőségi beszámoló is hangsúlyozta, a tagság 1975-ben a hatékonyabb gaz­dálkodásra és a takarékos­ságra törekszik. sx, I. 1 várinál is gazdagabb zárszámadás Fancsalim A Fancsali Egyetértés Tsz nevét nemcsak megyénkben, de az ország más részein is jól ismerik. Ez, az aránylag kis gazdaság az elmúlt több. mint egy évtized alatt az egész országnak példaképül szolgáit abban, hogyan lehet megváltoztatná a mostoha természeti adottságokat, ho­gyan lehet gazdagon termő táblákká varázsolni az ero­dált domboldalakat, s virág­zó gyümölcsöst létesíteni egykori vízmosások helyén. A zárszámadó közgyűlés már.évek óta örömünnep eb­ben a kis községben. A szor­galmas munka eredményeit tükrözték az Egyetértés Tsz mostani zárszámadásának adatai is. Szalipszki András tsz-elnök arról adhatott szá­mol, hogy az igen mostoha időjárási viszonyok ellenére a tervezett 2 millió 879 ezer forint helyett 4 millió 559 ezer forjnt tiszta nyereséget sikerült ‘elérniük. A közös vagyon egy év alatt több, mint 3,8 millió forinttal növekedett ebben a kis gazdaságban, ahol már több, mint 4 millió forintos biztonsági alappal rendel­keznek, s az idén is két és negyed milliós fejlesztési alapot tudtak képezni. Az elmúlt évi legnagyobb bevételi forrás a vízmosások helyén telepített, gyönyörű gyümölcsös volt. Az almás­kert árbevétele már az előző évben is meghaladta az 5,5 millió forintot, de 1974-ben a hektáronként elért 283 mázsás átlagtermés már csaknem 6,9 millió forintra növelte az almáskert árbe­vételét. Ezen feiül mintegy félmillió forint értékben cse­resznyét, meggyet, kajszit és mogyorót is értékesített ele. A szorgalmas tagságnak és az alkalmazottaknak elmúlt évi jó munkájukért az alap­munkabér 28 százalékát lei­tevő 796 ezer forintnyi ki­egészítő részesedést, azaz prémiumot is fizettek az idén. De több, mint 700 ezer forint jutott a szociális-kul­turális alapra is. És ezen az idei zárszám­adáson a tagság által elfo­gadott határozati javaslat­ban már olyasmire is vál­lalkozhatott ez a kis gazda­ság, ami jó néhány nagy tsz számára is elérhetetlen még. 200 ezer forintos lakásépítési alapot képeztek, s a közös gazdaság jelentős összeggel segítheti lakóhelyének, Fan­csalnak fejlesztését, szépíté­sét. A zárszámadó közgyűlésen • megállapították, hogy köz­ségükben még bőven van olyan hely, ahol nincs szi­lárd burkolatú út, sármen­tes járda, s a meglevők ál­lapota is rossz, javításra szorul. Ezért elhatározták, hogy félmillió forintos felső határig segítséget ajánlanak fel a községi tanácsnak a belterületi utak, járdák épí­tésére, azzal a feltétellel, hogy az elvégzett munkák 30 százalékát ebből az összeg­ből fedezik. Az épülő Miskolci Húskom­binátban a most szerelés alatt álló ammóniaelosztó üzemrész szolgálja ki a hű­tőrendszert. Tiszai Kőoíajfinomító RGKER­mérleg Szerdán a Magyar Keres­kedelmi Kamara székházé­ban tartotta taggyűlését az Állami Gazdaságok Kereske­delmi Kft. Dr. Könczöl Kálmán, az ÄGKER ügyve­zető igazgatójának első he­lyettese beszámolójában el­mondotta, hogy forgalmuk az elmúlt évben megközelí­tette a 9 milliárd forintot, s az egy évvel korábbihoz ké­pest mintegy - 10 százalékkal. nagyobb értékesítést bonyo- j I lítottak le. Kedvezően ala-1 kult egyebek között a ser-1 téseladás, ebből 2,7 milliárd forintos bevételt értek el a gazdaságok. Az ÁGKER keretében a taggazdaságoknak lehetősé­gük. van arra, hogy a közös alapból beruházási hozzájá­ruláshoz jussanak. A gazda­ságok a rendelkezésükve bo- ‘ esátott összegeket részben olyan beruházásokra fordít­ják, amelyek tovább javít- [ ják a lakossági ellátást. Az üzemek jól működő, a fo­gyasztók körében kedvelt mintabolthálózatot alakítót- j lak ki az országban, ennek' fejlesztésére egy év alatt az előirányzott egymillió forint- 1 tál szemben 6,2 millió forin­tot költöttek. Félmillió fo­rintot utaltak át a központi alapból a nagy-miskolci üzemnek. I Espüirtos taiiházás 1975-ben — Az olefingyár üzembe helyezése óta kétezer ötszáz tonna pirobenzint vettünk át a TVK-tól és szállítottunk el vasúton a feldolgozó üzemek­be — ’újságolta' Gzagány Ist- ,ván, a TIFO beruházási fő­osztályvezetője. — Ez tehát azt jelenti, hogy a TVK-val szomszédos kőolajfinomítóban időben fel­készültek a pirobenzin foga­dására? — Igen, bizonyos szolgálta­tást már a beruházás közben is biztosítanunk kell. Nekünk kell ugyanis gondoskodnunk arról, hogy az olefingyárban keletkező pirobenzin feldol­gozás céljából a rendeltetési helyére jusson. Ezért a vas­útüzemnek azt a részét, amely a szóban forgó termék fogadását, illetve elszállítását lehetővé teszi, a múlt év vé­gére elkészítettük, illetve üzembe helyeztük. — Hol tart most a kőolaj- finomító beruházása? — Az utóbbi két év alatt csaknem 1,2 milliárd forint értékű munkát végeztek el a kivitelezők. Annak ellenére, hogy a tavalyi esős időjárás hónapokon keresztül hátrál­tatta az építőket, teljesítettük a beruházási programban rög­zített hétszáz egynéhány mil­lió forintos előirányzatot. — S milyenek a kilátások 1975-ben? — Erre az évre tervezett pénzügyi felhasználás s961 millió forint, amelynek telje­sítése hallatlanul nagy fel­adatot jelent. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a tároló tartályok építése — anyaghiány miatt — már 1974-ben is igen vontatottan haladt. Sok függ attól is; mi­lyen kivitelezői kapacitást tudunk biztosítani, lesz-e ele­gendő munkáskéz. Ugyancsak lényeges az is, hogyan alakul majd a tervszolgáltatás. — Ez éri terveink között szerepel például 4 darab 10 ezer köbméteres benzintar­*tály és ugyancsak 4 darab ötezer köbméteres pirobenzin- tartály és a hozzá tartozó se­gédlétesít rnények megépítése. Ezenkívül, el kell készíteni valamennyi organizációs léte­sítményt (fürdő, öltöző, üze­mi étterem, raktárak stb.). Továbbá szeretnénk elérni, hogy 1975. végén megkezdőd­jék a kombinált üzem készü­lékeinek szerelése — mondta befejezésül a főosztályvezető. L. L. Fellendülőben az újítómozgalom Az SZMT elnökségének ülése Tegnap délelőtt ülést tar­tott az SZMT elnöksége. A tanácskozást Tóth József, a Szakszervezetek megyei Ta­nácsának vezető titkára ve­zette. Elsőként a pedagógus szakszervezeti tagság to­vábbképzésének helyzetéről szí ló tájékoztatót hallgatták meg, illetve fogadta el az elnökség, A HVDSZ megye­bizottsága a szakszervezeti választások előkészítéséről adott számot, majd a szak- szervezeti tagkönyvcsere vég­rehajtásáról tájékoztatta az elnökséget a postás területi bizottság titkárának helyet­tese. A bejelentések között sze­repelt az elmúlt évi szak- szervezeti munkáról készült Borsod megyei statisztika. Ebben többek között szere­pelt, hogy megyénkben a dolgozók 96,34 százaléka szak- szervezeti tag. s hogy a törzsgárdatagok száma 3.7 százalékkal nőtt. Fellendült az újítómozgalom, amit bi­zonyít, hogy a benvújtott javaslatok száma 36.7 száza­lékkal emelkedett. Tavaly a vállalatok 59,6 millió forint­tal segítették a lakásépítő­ket, több mint 1500 dolgozat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents