Észak-Magyarország, 1975. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-20 / 43. szám
If!TOM«! ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1975. február 20., csütörtök Filmjegyzet V;állald önmagadat Patakparti múzeum Ecset és érdemrend Elisztratov Szergej, a film gyermek-főszereplője A tavaly decemberi magyar filmnapokon már láthatták az ünnepi sorozat részvevői, a nagyközönség elé most kerül a mozikba Mamcserov Frigyes rendező új filmje, a Vállald önmagadat, amely Somogyi Tóth Sándor, A gyerekek kétszer születnek című regénye nyomán készült. A film megtekintésekor első meglepetésünk, hogy a kamaszkor elején álló főszereplőt, Zsoltot alakító Elisztratov Szergej, akit hol a mozivászonról, hol a televízió képernyőjéről csaknem egy évtizede, tehát pici . kora óta ismerhetünk, milyen tehetséges gyermekszínésszé nőtt, milyen biztonságosan mozog a kamera előtt, mennyire természetesen játssza, vagy inkább éli ezt a magakorú fiút. És ezzel el is fogy a kellemes meglepetés. Ez pedig nem sok egy játékfilmnél. Mamcserov kétségtelenül nagyon élő témához közelített. A serdülőkor elején álló gyermek, az ifjú kamasz és szülei gondolkozása, élet- felfogása közötti különbséget, • mondhatni szakadékot tátja fel, keresi annak áthidalási lehetőségeit, a két nemzedék közötti közös nyelvet. Komplikálja a filmbeli szituációt az is, hogy Zsolt elvált szülők gyermeke, apjával és annak új családjával él. Ez a jelenség napjainkban aligha egyedülálló, s éppen ezért a téma üdvözlendő. Vitatható ugyan, hogy éppen a filmbeli környezet a legalkalmasabb a gyermekeiket nem értő szülők, a helyüket nem találó, az életben csak tébláboló fiatalok ellentmondásos életének bemutatására, s a sok-sok kérdőjelhez megközelítőleg jó válaszok megadására. A filmbeli család ugyanis a Pasaréten él, luxuskörnyezetben, az apa jól kereső, de nagyon elfoglalt orvos', általában a látott körülmények — még ha a bemutatott társadalmi rétegben jelen is érhetők! — össztársadalmi vonatkoztatása nem könnyű. Ugyanezek a gondok —sajnálatosan — jelen vannak más környezetben, más ré- ! tegekben is, azok életéből j viszont meglehetősen keveset tudunk meg a filmből. I De ha az alkotó mondandó- ! ját ebben a közegben kíván-! ta tolmácsolni, ,ezt kell vizsgálnunk. _ A címben is jelzett felszólítás bizonyára a főszereplő fiúnak, illetve kortár- sainak szól. Ez azonban: nem egyértelműen cseng ki a filmből. Túl sok ebben a j filmtörténetben a közhely, i a játékfilmből kilógó didaktika, az olyan direkt neve- j lő szándék, amelyről nem j mindig könnyű eldönteni, j vajon nevelési tanácsadás-e \ szülőknek, szórakoztató szándékú tantörténet-e ti- zenhúrom-tizennégy éveseknek; felnőtt szereplői nagyrészt úgy élnek, mozognak és beszélnek, mintha a korábbi Szülők, nevelők egymásközt című televízió-sorozatból léptek volna át, csak a gyermekszereplők nagy többsége éli elfogadhatóan szerepét. Sok látvány sorakozik elénk a filmkockákon. A pasaréti utcasorokon kívül gyakran kalauzol el Lőrincz József kamerája a szépen fényképezett városmajori parkba, az 5-ös autóbuszon beutaztat a belvárosba, végigkísérhetjük a kamaszok egy sor csínytevését — pokoli ötlet például a Gellért- szobor alatti vízesés habosítása —, járunk kutyatulajdonosokat képző iskolában1 a budai hegyekben, csak éppen a film mondán- j dójával birkózunk nehezen, í A feltárt kép ismerős, új ! élményt nem nagyon ad, az j alkotói tanács — a címben i írt „Vállald önmagadat” — j közhelynek érződik, s címzettje is meglehetősen bizonytalan, még ha' a tizenéveseknek is szánták. Vegyes érzésekkel hagy-1 juk el a mozit, s aziránt is j kételyeink vannak, vajon a | fiataloknak, vagy az őket nevélő szülőknek a figyelmét hívjuk-e fel elsősorban Mamcserov Frigyes munkájára. Benedek Miklós Eglantine Lírai alkotás 'az Eglantine című színes francia film, az ismert színész, Jean-Claude Brialy első/ rendezői munka-' ja. A történet, melynek főszereplői Eglantine nagymama és két bájos unokája, egy nyári vakációról szól, annak felhőtlen örömeiről s a gyermekszívek csalódásairól. A film egyaránt szól a felnőttekhez s gyerekekhez. Elsősorban a jó fényképezés, a meleg hangulatos színek gyönyörködtetnek. A vakáció apró eseményeit a kisfiú, Leopold érzésein, gondolatain át vetíti elénk a film, gyermek-mosolyokkal és gyermek-könnyekkel. Csodálatos kirándulások a nagymamával az erdőben, születésnapi uzsonna, Clément bácsi megérkezése automobilon és egy vidám, gramofonos búcsúeste a-kastélyban — megannyi felejthetetlen esemény egy tizenegy éves kisfiú számára. Aztán a mély csalódás: a hőn szeretett nagymama halála. Az őszinte gyásszal nemcsak a felhőtlen vakáció, hanem a gyermekkor is véget ér. A kissé vontatott cselek- mény-pergetésért a film sok szép pillanata s a gyermek- szereplők jó játéka kárpótolja a nézőt. (mm) Hó borítja a domboldalakat, frissen hullott, puha, fehér hó. A kis hegyi patak, a Garadna kristálytisztán csörgedezik végcélja, a Hámoritó felé. Partján, a kisvasúti töltés mentén, az avarszagot lehelő, fehéren világító hegyoldal tövéhez simulva, magányosan áll szürke dolomit falaival a Központi Kohászati Múzeum Mássá Múzeuma. Mellette merednek az égre az egykori kohó helyreállított, de újra csak az omlás felé tartó kőtömbjei. A kicsiny ház falán Fazola Frigyes emléktáblája, azé a Fazola Frigyesé, aki közel kétszáz év előtt megalapozta a mai nagyhírű diósgyőri vaskohásza tot. A kopottaszöld ajtón felirat: Nyitva hétfő kivételével 10- től 17 óráig. A parányi ablakszemekre árulkodó jégrózsákat festett a hirtelen jött hideg. Árulkodó jégkristályok: beszédes jelei a gyér forgalomnak. Benn, a két kicsiny szobából álló múzeumban a garadna völgyi vaskohászat emlékei. Öntvények, szerszámok, makettek várják az érdeklődőket. Csend és félhomály borul mindenre. Az ajtóval szemközti falon a két Fazola mellszobra tekint élettelen szemekkel a látványosságra. Előttük a tárlókban régi iratok fotókópiái. Az ajtó mellett öreg kovácsüllő, felette újságkivágás, fénykép: Fodor Józsi bácsi, a vaskohászok utolsó, egykor Ómassán élt képviselője nézi révedező szemmel az egykori szerszámot, ö ajándékozta valaha a kis múzeumnak a ki tudja hányadik öregapja által is használt, fényesre dolgozott öreg „szerszámot”. Ércdarabok az upponyi bányából, bányászlámpák, salakmaradványok fénylenek a kis emelvényen. Előttük az élethű, működőképes makett: az újmassai őskohó kicsinyített másolata: Csepregi István szobrászművész munkája. Egy kattanás és pörög a parányi villanymotor, megmozdul a vízkerék, munkához látnak a fújtatók. A tűztérben vörösen felizzik az imitált tűz. Fenn, a kohó fölötti platón ökrösszekerek hozzák a vasércet, faszenet. Görnyedt hátú emberek fu- rikolnak. Az előtérben, a csapolónyílás előtt kecses sorban lapulnak a talajhoz az öntőformák ... Bármelyik gyerek szívesen fogadná .otthon játéknak az ötletes kis berendezést... A másik teremben a sarokba állítva Mátyás király több mázsás öntöttvas mellképe. Oldalt vasból készült szarvasbogár, — az egykori csizmahúzó — széttárt csápokkal csizmahúzásra vár. Középütt a kékesen vibráló neonok alatt újságok, különlenyomatok, képek: az egri kapukról, készítőmesterük, Fazola Henrik ügyes kezéről, művé- i szí meglátásáról tanúskodnak. ' Kórben, a két kis szobában bármerre nézünk mindenütt az egykori vaskohászat beszédes emlékei. Ipartörténetünk felbecsülhetetlen értékei. Kinn a kicsiny ház falánál több száz éves tölgyfatuskó árválkodik. Valaha kovácsüllőt tartott Hámorban. Mellet- ] te egy ős-furógép; rozsda-! marta vasával messzire vi-1 lágít a kő-háttér előtt. Két régi eszköz, két ipari emlék. Nem fértek be a parányi múzeumba ... az idő vasfoga tovább pusztítja őket... A csendes félhomályba behallik a patak halk csobogása. Egykor a kohászatot szolgálta ez is. Partján kicsiny múzeum őrzi mindennek emlékét. Kicsit eldugot- tan, kíváncsi szemektől elrejtve ... Tavasszal, nyáron, jó időben iskolák diákjainak százai fordulnak meg a dolomitból rakott falak között... Fiatal „vasasok” állnak ál- mélkodva a régi szerszámok előtt... Mégis olyan érzéssel távoznak sokan: kicsit több törődést, nagyobb odafigyelést érdemelne az újmassai Mássá múzeum... Az őskohóval együtt! (vásárhelyi) Lukovszki László munkája —1---------------------—............... J * • PÁLYÁZATOT HIRDETÜNK Miskolc, Búza téren megnyitásra kerülő zöldség-gyümölcs boltunkba 1 Fö, SZAKKÉPZETT BOLTVEZETŐI állás betöltésére. Csak szakképzett és 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkezők pályázhatnak. Erkölcsi és működési bizonyítvány szükséges. BŐVEBB FELVILÁGOSÍTÁS: AGROKONZUM Miskolc, Baross G. 15. sz., munkaügyi osztály. a nyugdíjazás utáni évekre! bejárta feleségével a fél világot. Több mint harminc országban készítette nyaranta a rajzokat, vázlatokat. Ezek lettek aztán a megszámlálhatatlanul sok akva- rell ihletéi. Nagyobbrészt papírra dolgozik. Háromszor, négyszer is lemossa a festéket. Az utolsó megfestésnél a színek egybemosódnak, kontúrjaik kiszélesednek. A ház fala beleolvad a tájba, az ég, s a tenger kékjébe. Egységgé válik a megfestett táj ornamentikája. Gazdag életművet őriznek a kohászváros legszebb részén, a Mogyorós-völgy ben épült kertes ház falai. Az idős, gyermektelen házaspár gyakorta tekint szorongással az ezernyi műre. — Mi lesz velük, hová kerülnek, ha meghalunk? — kérdezte egyik látogatásom idején az idős művész felesége. A megállíthatatlan idő egyre erőszakosabban fészkeli be magát Szabó Sándor gondolataiba. Hiába biztattam — beszélgetésünk közben többször is visszatértek szavai élete nyolc évtizedére. Mostanában” valamivel kiegyensúlyozottabbnak látom. Hálás a kései elismerésért. A díszpolgárokat minden tanácsülésre meghívják. Szabó Sándor nem mulasztja eL, hogy ott legyen, ahol a város dolgairól döntenek. Pontosan érkezik, érdeklődéssel figyel, s ha az ózdiak életét előbbre vivő, gazdagító döntést alkot a testület, megnyugodva távozik. Magas kitüntetését az ózdiak helyesléssel fogadták Örömükben része volt annak, hogy úgy érezték, mintha nekik is szólna Szabó Sándor kitüntetése. Milyen kár, hogy a nyolcvan esztendős, alacsony, halk szavú, fehér hajú művészt úgy ismeri, szereti és tiszteli a városa, hogy közben alig-alig vásárol a képeiből. Mesteri akvarelljel díszei lehetnének pedig az ózdi lakások, közintézmények falainak, helyiségeinek. Magyar Tibor a miskolci mélyépítő vállalat AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZ: porlasztó-adagoló beállítót, gép jármű-jogosítvánnyal rendelkező építőipari gépszerelőt, hálózati villanyszerelőt, kubikosokat és segédmunkásokat. Bérezés megegyezés szerint. Minden szombat szabad. Napi egyszeri étkezést, korszerű munkásszállást, kü- lönélési pótlékot, valamint útiköltség-hozzájárulást biztosítunk. JELENTKEZÉS: a munkaerő-gazdálkodáson. Miskolc I., Partizán u. 2. 1 „December 4.” az alábbi munkakörök betöltésére felvételre keres \ az építménykarbantartó csoporthoz: kőműves szakmunkás, festő szakmunkás, tetőfedő szakmunkás, kőműves segédmunkás, festő segédmunkás; valamint betanított gépmunkás munkakörbe: dróthúzó, kötél- és kábelgyártó gépekre, háromműszakos teljesítménybéres munkaterületre. 18. életévüket betöltött és 8 általános iskolai végzettséggel rendelkező férfi és női munkavállalókat. Különös ellentmondás ez: kérdezhetünk bárkit Ózdon, azt feleli, ismeri Szabó Sándort, tudja, hogy festőművész, tudja, hol lakik, tudja, díszpolgára a kohászvárosnak, és így tovább — ám a nyolcvanéves, hófehér hajú művészi úgy ismeri a városa, hogy közben alig-alig vásárolt a képeiből. Mesteri akvarelljei nem díszítik az ózdi lakások, közintézetek falait. A hetvenöt éves kora után felfedezett művész legutóbb a Munka Érdemrend arany fokozatát kapta városa kezdeményezésére, de a tervezett, bár egyre kevesebbszer emlegetett ózdi alkotóház részére felajánlott húsz-huszonöt művéről nem sok szó esik. Szabó Sándor . Somogyból érkezett Ózdra, nem sokkal a Magyar Tanácsköztársaság leverése után. A Gyár úti (akkor még a Rimamurány— Salgótarjáni Vasmű Rt. tulajdonában levő) iskolában tanított. Ahogy mind több emberrel megszerettette a rajzolást, úgy bizonyultak egyre szűkebbnek az iskola falai. Maga köré gyűjtötte hát a legtehetségesebbeket és képzőművészeti szakkörben nevelte, tanította őket tovább. Mintha élete végén bekövetkező kibontakozásáról előre tudott volna, úgy készült
