Észak-Magyarország, 1975. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-20 / 43. szám

If!TOM«! ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1975. február 20., csütörtök Filmjegyzet V;állald önmagadat Patakparti múzeum Ecset és érdemrend Elisztratov Szergej, a film gyermek-főszereplője A tavaly decemberi ma­gyar filmnapokon már lát­hatták az ünnepi sorozat részvevői, a nagyközönség elé most kerül a mozikba Mamcserov Frigyes rendező új filmje, a Vállald önma­gadat, amely Somogyi Tóth Sándor, A gyerekek kétszer születnek című regénye nyo­mán készült. A film megte­kintésekor első meglepeté­sünk, hogy a kamaszkor ele­jén álló főszereplőt, Zsoltot alakító Elisztratov Szergej, akit hol a mozivászonról, hol a televízió képernyőjé­ről csaknem egy évtizede, tehát pici . kora óta ismer­hetünk, milyen tehetséges gyermekszínésszé nőtt, mi­lyen biztonságosan mozog a kamera előtt, mennyire ter­mészetesen játssza, vagy in­kább éli ezt a magakorú fiút. És ezzel el is fogy a kellemes meglepetés. Ez pedig nem sok egy játék­filmnél. Mamcserov kétségtelenül nagyon élő témához közelí­tett. A serdülőkor elején ál­ló gyermek, az ifjú kamasz és szülei gondolkozása, élet- felfogása közötti különbsé­get, • mondhatni szakadékot tátja fel, keresi annak át­hidalási lehetőségeit, a két nemzedék közötti közös nyelvet. Komplikálja a filmbeli szituációt az is, hogy Zsolt elvált szülők gyermeke, apjával és annak új családjával él. Ez a je­lenség napjainkban aligha egyedülálló, s éppen ezért a téma üdvözlendő. Vitatható ugyan, hogy éppen a film­beli környezet a legalkal­masabb a gyermekeiket nem értő szülők, a helyüket nem találó, az életben csak tébláboló fiatalok ellent­mondásos életének bemuta­tására, s a sok-sok kérdő­jelhez megközelítőleg jó vá­laszok megadására. A film­beli család ugyanis a Pasa­réten él, luxuskörnyezetben, az apa jól kereső, de na­gyon elfoglalt orvos', általá­ban a látott körülmények — még ha a bemutatott társadalmi rétegben jelen is érhetők! — össztársadalmi vonatkoztatása nem könnyű. Ugyanezek a gondok —saj­nálatosan — jelen vannak más környezetben, más ré- ! tegekben is, azok életéből j viszont meglehetősen keve­set tudunk meg a filmből. I De ha az alkotó mondandó- ! ját ebben a közegben kíván-! ta tolmácsolni, ,ezt kell vizsgálnunk. _ A címben is jelzett fel­szólítás bizonyára a fősze­replő fiúnak, illetve kortár- sainak szól. Ez azonban: nem egyértelműen cseng ki a filmből. Túl sok ebben a j filmtörténetben a közhely, i a játékfilmből kilógó didak­tika, az olyan direkt neve- j lő szándék, amelyről nem j mindig könnyű eldönteni, j vajon nevelési tanácsadás-e \ szülőknek, szórakoztató szándékú tantörténet-e ti- zenhúrom-tizennégy évesek­nek; felnőtt szereplői nagy­részt úgy élnek, mozognak és beszélnek, mintha a ko­rábbi Szülők, nevelők egy­másközt című televízió-so­rozatból léptek volna át, csak a gyermekszereplők nagy többsége éli elfogad­hatóan szerepét. Sok látvány sorakozik elénk a filmkockákon. A pasaréti utcasorokon kívül gyakran kalauzol el Lőrincz József kamerája a szépen fényképezett városmajori parkba, az 5-ös autóbuszon beutaztat a belvárosba, vé­gigkísérhetjük a kamaszok egy sor csínytevését — po­koli ötlet például a Gellért- szobor alatti vízesés habo­sítása —, járunk kutyatu­lajdonosokat képző iskolá­ban1 a budai hegyekben, csak éppen a film mondán- j dójával birkózunk nehezen, í A feltárt kép ismerős, új ! élményt nem nagyon ad, az j alkotói tanács — a címben i írt „Vállald önmagadat” — j közhelynek érződik, s cím­zettje is meglehetősen bi­zonytalan, még ha' a tizen­éveseknek is szánták. Vegyes érzésekkel hagy-1 juk el a mozit, s aziránt is j kételyeink vannak, vajon a | fiataloknak, vagy az őket nevélő szülőknek a figyel­mét hívjuk-e fel elsősorban Mamcserov Frigyes munká­jára. Benedek Miklós Eglantine Lírai alkotás 'az Eglantine című színes francia film, az ismert színész, Jean-Claude Brialy első/ rendezői munka-' ja. A történet, melynek fő­szereplői Eglantine nagyma­ma és két bájos unokája, egy nyári vakációról szól, annak felhőtlen örömeiről s a gyer­mekszívek csalódásairól. A film egyaránt szól a fel­nőttekhez s gyerekekhez. El­sősorban a jó fényképezés, a meleg hangulatos színek gyö­nyörködtetnek. A vakáció ap­ró eseményeit a kisfiú, Le­opold érzésein, gondolatain át vetíti elénk a film, gyer­mek-mosolyokkal és gyer­mek-könnyekkel. Csodálatos kirándulások a nagymamával az erdőben, születésnapi uzsonna, Clément bácsi meg­érkezése automobilon és egy vidám, gramofonos búcsúeste a-kastélyban — megannyi fe­lejthetetlen esemény egy ti­zenegy éves kisfiú számára. Aztán a mély csalódás: a hőn szeretett nagymama halála. Az őszinte gyásszal nemcsak a felhőtlen vakáció, hanem a gyermekkor is véget ér. A kissé vontatott cselek- mény-pergetésért a film sok szép pillanata s a gyermek- szereplők jó játéka kárpótol­ja a nézőt. (mm) Hó borítja a domboldala­kat, frissen hullott, puha, fe­hér hó. A kis hegyi patak, a Garadna kristálytisztán csör­gedezik végcélja, a Hámori­tó felé. Partján, a kisvasúti töltés mentén, az avarszagot lehelő, fehéren világító hegy­oldal tövéhez simulva, magá­nyosan áll szürke dolomit fa­laival a Központi Kohászati Múzeum Mássá Múzeuma. Mellette merednek az égre az egykori kohó helyreállított, de újra csak az omlás felé tartó kőtömbjei. A kicsiny ház falán Fazola Frigyes em­léktáblája, azé a Fazola Fri­gyesé, aki közel kétszáz év előtt megalapozta a mai nagy­hírű diósgyőri vaskohásza tot. A kopottaszöld ajtón felirat: Nyitva hétfő kivételével 10- től 17 óráig. A parányi ab­lakszemekre árulkodó jégró­zsákat festett a hirtelen jött hideg. Árulkodó jégkristá­lyok: beszédes jelei a gyér forgalomnak. Benn, a két kicsiny szobá­ból álló múzeumban a garad­na völgyi vaskohászat emlé­kei. Öntvények, szerszámok, makettek várják az érdeklő­dőket. Csend és félhomály borul mindenre. Az ajtóval szemközti falon a két Fazola mellszobra tekint élettelen szemekkel a látványosságra. Előttük a tárlókban régi ira­tok fotókópiái. Az ajtó mellett öreg ko­vácsüllő, felette újságkivágás, fénykép: Fodor Józsi bácsi, a vaskohászok utolsó, egykor Ómassán élt képviselője nézi révedező szemmel az egykori szerszámot, ö ajándékozta valaha a kis múzeumnak a ki tudja hányadik öregapja által is használt, fényesre dolgozott öreg „szerszámot”. Ércdarabok az upponyi bá­nyából, bányászlámpák, sa­lakmaradványok fénylenek a kis emelvényen. Előttük az élethű, működőképes makett: az újmassai őskohó kicsinyí­tett másolata: Csepregi Ist­ván szobrászművész munká­ja. Egy kattanás és pörög a parányi villanymotor, meg­mozdul a vízkerék, munká­hoz látnak a fújtatók. A tűztérben vörösen felizzik az imitált tűz. Fenn, a kohó fö­lötti platón ökrösszekerek hozzák a vasércet, faszenet. Görnyedt hátú emberek fu- rikolnak. Az előtérben, a csa­polónyílás előtt kecses sor­ban lapulnak a talajhoz az öntőformák ... Bármelyik gyerek szívesen fogadná .ott­hon játéknak az ötletes kis berendezést... A másik teremben a sarok­ba állítva Mátyás király több mázsás öntöttvas mellképe. Oldalt vasból készült szarvas­bogár, — az egykori csizma­húzó — széttárt csápokkal csizmahúzásra vár. Középütt a kékesen vibráló neonok alatt újságok, különlenyoma­tok, képek: az egri kapuk­ról, készítőmesterük, Fazola Henrik ügyes kezéről, művé- i szí meglátásáról tanúskodnak. ' Kórben, a két kis szobában bármerre nézünk mindenütt az egykori vaskohászat beszé­des emlékei. Ipartörténetünk felbecsülhetetlen értékei. Kinn a kicsiny ház falánál több száz éves tölgyfatuskó árválkodik. Valaha kovácsül­lőt tartott Hámorban. Mellet- ] te egy ős-furógép; rozsda-! marta vasával messzire vi-1 lágít a kő-háttér előtt. Két régi eszköz, két ipari emlék. Nem fértek be a parányi mú­zeumba ... az idő vasfoga to­vább pusztítja őket... A csendes félhomályba behallik a patak halk csobo­gása. Egykor a kohászatot szolgálta ez is. Partján ki­csiny múzeum őrzi minden­nek emlékét. Kicsit eldugot- tan, kíváncsi szemektől el­rejtve ... Tavasszal, nyáron, jó időben iskolák diákjainak százai fordulnak meg a do­lomitból rakott falak között... Fiatal „vasasok” állnak ál- mélkodva a régi szerszámok előtt... Mégis olyan érzéssel távoz­nak sokan: kicsit több tö­rődést, nagyobb odafigyelést érdemelne az újmassai Más­sá múzeum... Az őskohóval együtt! (vásárhelyi) Lukovszki László munkája —1---------------------—............... J * • PÁLYÁZATOT HIRDETÜNK Miskolc, Búza téren megnyitásra kerülő zöldség-gyümölcs boltunkba 1 Fö, SZAKKÉPZETT BOLTVEZETŐI állás betöltésére. Csak szakképzett és 5 éves szakmai gyakorlattal ren­delkezők pályázhatnak. Erkölcsi és működési bizonyítvány szükséges. BŐVEBB FELVILÁGOSÍTÁS: AGROKONZUM Miskolc, Baross G. 15. sz., munkaügyi osztály. a nyugdíjazás utáni évekre! bejárta feleségével a fél vi­lágot. Több mint harminc országban készítette nyaran­ta a rajzokat, vázlatokat. Ezek lettek aztán a meg­számlálhatatlanul sok akva- rell ihletéi. Nagyobbrészt papírra dol­gozik. Háromszor, négyszer is lemossa a festéket. Az utolsó megfestésnél a színek egybemosódnak, kontúrjaik kiszélesednek. A ház fala be­leolvad a tájba, az ég, s a tenger kékjébe. Egységgé vá­lik a megfestett táj orna­mentikája. Gazdag életművet őriznek a kohászváros legszebb ré­szén, a Mogyorós-völgy ben épült kertes ház falai. Az idős, gyermektelen házaspár gyakorta tekint szorongással az ezernyi műre. — Mi lesz velük, hová ke­rülnek, ha meghalunk? — kérdezte egyik látogatásom idején az idős művész fe­lesége. A megállíthatatlan idő egy­re erőszakosabban fészkeli be magát Szabó Sándor gon­dolataiba. Hiába biztattam — beszélgetésünk közben több­ször is visszatértek szavai élete nyolc évtizedére. Mostanában” valamivel ki­egyensúlyozottabbnak látom. Hálás a kései elismerésért. A díszpolgárokat minden ta­nácsülésre meghívják. Szabó Sándor nem mulasztja eL, hogy ott legyen, ahol a vá­ros dolgairól döntenek. Pon­tosan érkezik, érdeklődéssel figyel, s ha az ózdiak életét előbbre vivő, gazdagító dön­tést alkot a testület, meg­nyugodva távozik. Magas kitüntetését az óz­diak helyesléssel fogadták Örömükben része volt an­nak, hogy úgy érezték, mint­ha nekik is szólna Szabó Sándor kitüntetése. Milyen kár, hogy a nyolc­van esztendős, alacsony, halk szavú, fehér hajú mű­vészt úgy ismeri, szereti és tiszteli a városa, hogy köz­ben alig-alig vásárol a képeiből. Mesteri akvarelljel díszei lehetnének pedig az ózdi lakások, közintézmé­nyek falainak, helyiségeinek. Magyar Tibor a miskolci mélyépítő vállalat AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZ: porlasztó-adagoló beállítót, gép jármű-jogosítvánnyal rendelkező építőipari gépszerelőt, hálózati villanyszerelőt, kubikosokat és segédmunkásokat. Bérezés megegyezés szerint. Minden szombat szabad. Napi egyszeri étkezést, korszerű munkásszállást, kü- lönélési pótlékot, valamint útiköltség-hozzájárulást biztosítunk. JELENTKEZÉS: a munkaerő-gazdálkodáson. Miskolc I., Partizán u. 2. 1 „December 4.” az alábbi munkakörök betöltésére felvételre keres \ az építménykarbantartó csoporthoz: kőműves szakmunkás, festő szakmunkás, tetőfedő szakmunkás, kőműves segédmunkás, festő segédmunkás; valamint betanított gépmunkás munkakörbe: dróthúzó, kötél- és kábelgyártó gépekre, háromműszakos teljesítménybéres munkaterületre. 18. életévüket betöltött és 8 általános iskolai végzett­séggel rendelkező férfi és női munkavállalókat. Különös ellentmondás ez: kérdezhetünk bárkit Ózdon, azt feleli, ismeri Szabó Sán­dort, tudja, hogy festőmű­vész, tudja, hol lakik, tudja, díszpolgára a kohászváros­nak, és így tovább — ám a nyolcvanéves, hófehér hajú művészi úgy ismeri a váro­sa, hogy közben alig-alig vásárolt a képeiből. Mesteri akvarelljei nem díszítik az ózdi lakások, közintézetek falait. A hetvenöt éves ko­ra után felfedezett művész legutóbb a Munka Érdem­rend arany fokozatát kapta városa kezdeményezésére, de a tervezett, bár egyre keve­sebbszer emlegetett ózdi al­kotóház részére felajánlott húsz-huszonöt művéről nem sok szó esik. Szabó Sándor . Somogyból érkezett Ózdra, nem sokkal a Magyar Tanácsköztársaság leverése után. A Gyár úti (akkor még a Rimamurány— Salgótarjáni Vasmű Rt. tu­lajdonában levő) iskolában tanított. Ahogy mind több emberrel megszerettette a rajzolást, úgy bizonyultak egyre szűkebbnek az iskola falai. Maga köré gyűjtötte hát a legtehetségesebbeket és képzőművészeti szakkör­ben nevelte, tanította őket tovább. Mintha élete végén bekö­vetkező kibontakozásáról elő­re tudott volna, úgy készült

Next

/
Thumbnails
Contents