Észak-Magyarország, 1975. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-20 / 43. szám
eSZASS-MAGYAROKSZáGí % 1975. február 20., csütörtök Eseményekről; röviden KESERŰ JÁNOSNÉ LONDONBAN # Keserű Jánosné, hazánk kormánymeghívás alapján Angliában tartózkodó kony- nyűipari minisztere, megkezdte hivatalos londoni tárgyalásait. Megbeszélést folytatott Lord Beswick-kel, az iparügyi minisztérium államminiszterével és felkereste Shirley Williams asszonyt, a külkereskedelmi árak miniszterét. Ezután Keserű Já- rosné Leeds városába utazott, ahol angol könnyűipari vállalatok működésével ismerkedik. OLASZ NÉPESSÉG # Az olasz központi statisztikai intézet adatai szerint Olaszországban a lakosság száma 1974 végére elérte az 55 millió 617 ezer főt. KICSERÉLIK A KOMSZOMOCigazolvAnyókát # Kicserélik a Komszomol- igazolványokat március elsejétől a Szovjetunióban. Az 1918-ban alapított szovjet Komszomol jelenleg 34 millió tagot számlál. fi chilei ellenállás szervezi a harcot „A világ nem lehet érzéketlen azzal a tömérdek bűnnel szemben, amelyet Chilében elkövettek Allende elnök meggyilkolása óta”. A latinamerikai rádióállomások nagy többsége ezzel a mondattal kezdte kedd esti híradását, idézve Luis Echeverria mexikói elnök szavait. Az államfő a chilei junta bűntetteit vizsgáló nemzetközi bizottság, Mexikóvárosban kedd délután megnyílt ülésén beszélt, országa nevében köszöntve a világ 35 országából — köztük hazánkból — ösz- szegyűlt neves jogászokat, politikusokat, közéleti személyiségeket. Szerdán a nemzetközi bizottság második munkanapján — a többi között — azokról a tényekről volt szó, amelyek egyértelműen bizonyítják, hogy Chilében kik, és milyen jobboldali szervezetek mennyi pénzt kaptak a CIA-tól a puccs előkészítésére, amelynek konkrét terveit — Pinochet beismerése szerint — 1973 márciusában dolgozták ki. Ezzel kapcsolatban George Wald, Nobel - díjas amerikai professzor, a bizottság előtt „brutális agressziónak” minősítette az USA szerepét a chilei eseményekben. Phan Van Bach, a Vietnami Demokratikus Köztársaság legfelsőbb bíróságának elnöke, nagyhatású felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy a nemzetközi bizottságnak nemcsak elítélni kell a fasiszta junta bűntetteit, hanem még konkrétabban a világ elé tárni az USA szerepét, beavatkozását, azt, hogy ő segítette, pénzelte és bátorította a Pinochet-juntát. Emilio Rabasa, mexikói külügyminiszter kedd este bejelentette, hogy kormánya hajlandó fogadni azt a 150 chilei hazafit, akiket a junta rövidesen kienged a börtönökből. Ezzel a Mexikóba menekült chileiek száma meghaladja az ezret. „A chilei ellenállás vezérkara az országon belül dől-' gozik, szervezi a harcot, és nem a határokon kívül, mint ahogy azt egyes nyugati hír- ügynökségek próbálják feltüntetni” — hangsúlyozta Clodomiro Almeyda. Allende elnök özvegye kedd este a mexikóvárosi Állami Egyetem ifjúsági nagygyűlésén beszédet mondott. Egyebek között hangsúlyozta, hogy „az a fasizmus, amely meggyilkolta Allendét, az ma is lesben áll, támadásra készen a földrész haladó kormányai, elsősorban Peru, Mexikó és Panama ellen”. 1 szakmai bértáblázat! Kiemelten latalj A KAMBODZSAI HELYZET # Kambodzsában a hazafiak február első napjaiban országszerte magukhoz ragadták a stratégiai kezdeményezést és szilárdan körülzárták Phnom Penh-t. Tüzérségi tűz alatt tartják a főváros repülőterét, s tüzérségük a Mekong keleti partjáról közvetlen ágyúzza Phnpm Penh folyami kikötőjét. i (Folytatás az 1. oldalról) matizált középhengermű, amelynek fejlesztésében részt vett a Szovjetunió és Csehszlovákia. A berendezés világviszonylatban is a legnagyobbak közé tartozik. A sajtótájékoztatón elmondották, hogy a lipcsei vásárt megelőzően, ez év januárjában NDK—magyar államközi megállapodást írtak alá. Ennek értelmében az elmúlt frühe viszonyítva 1975-ben 11 százalékkal növekszik két ország közötti árucsere- forgalom. Azt is elmondó:- ták, hogy az elmúlt években kialakult kapcsolat eredménye a diósgyőri nemesacélhengermű. amelynek Hivatalos átadására ez év tavaszán A Munkaügyi Minisztérium illetékes vezetői szerdán tájékoztatták az újságírókat az országos szakmai bértáblázat alkalmazásának tapasztalatairól. Mint ismeretes, a Minisztertanács határozata alapján 1975. január 1-én lépett életbe az országos szakmai bértáblázat, amely . a teljesítményhez, képzettséghez és a munkakörülményekhez jobban igazodó munkásbérek tájékoztatón Karl-Heinz Kunze elmondotta: ' / — A Magyar Népköztársaság 50. alkalommal állít ki Lipcsében. Nagy érdeklődéssel tekintünk a vásár elé. Harmincnégy magyar külkereskedelmi vállalat 3600 négyzetméter kiállítási területen elsősorban gépipari és elektrotechnikai, automatizálási. fűtéstechnikai és köny- nvűipari termékeket, eszközöket. valamint mérőműszereket mutat be. A lipcsei jubileumi kiállítás tovább erősíti a két ország, valamint a szocialista világrendszer államainak további, s mindenki számára kialakítására orientálja az ipari, építőipari vállalatokat. E táblázat lényegében kiegé- . szíti az alapbérrendszert, i mely nem szakmánként, ha- j nem a munka jellege sze- j rint írja elő a bérhatárokat. | Az új bértáblázat a főbb | szakmák alsó és felső bér- ! határainak megszabásával i csökkenti az indokolatlan különbségeket, mégpedig ■ oly módon, hogy a bérek alsó ! határainak felemelését java- ! solja a vállalatoknak. Ennek 1 realizálása természetesen csak a vállalati erőforrások növekedésével összhangban lehetséges, s ezért hosszabb időt vesz igénybe. Valamennyi ipari és építőipari . vállalat számára kötelező i azonban, hogy felmérje a! bérezés helyzetét, a szakmai í bértáblázatban foglaltaktól 1 tapasztalható eltéréseket,' tervet dolgozzon ki az alsó határ mielőbbi elérésére, s az elhatározott intézkedése- I két a kollektív szerződésben is rögzítse. A Munkaügyi Minisztérium tíz nagyvállalatnál megvizsgálta, s egész sor tanácskozáson tájékozódott a Szakmai bértáblázat bevezetésének menetéről. A tapasztalatok szerint a 4—5 százalékos vállalati bérfejlesztésből általában egy-két százalékot igényel az alsó határt el nem érő dolgozók bérének megfelelő szintre emelése. Ez csak több év alatt megoldható feladat, annál is inkább, mivel a szakmai bértáblázat határösszegeit az általános bérfejlesztéssel párhuzamosan minden évben Dr. Maróthy Lászlónak, a KISZ KB első titkárának és dr. Szirmai Jenőnek, az Országos Takarékpénztár vezér- igazgatójának vezetésével szerdán megbeszélést tartottak az ifjúsági szövetség és a takarékpénztár vezetői: áttekintették a párt ifjúság- politikai határozatának végrehajtását az OTP és a KISZ együttműködésének területein. A tapasztalatok alapján megerősítették, hogy a kormány a lakásépítkezéshez nyújtott jelentős anyagi támogatással kedvezőbb feltételeket teremtett az ifjúság — ezen belül a munkásfiatalok — otthonteremtéséhez, lakásvásárlásához. Mind több fiatal lakásproblémája nyer megoldást, hozzájárult ehhez a többi között a takarékpénztár beruházásában évente felépülő mintegy 10 000 lakás is. Ezeknek átlag 45—50 százalékát fiatal családok kapják, a tanácsokkal kötött megállapodás alapján a KISZ illetékes szerveinek javaslatára. A takarékpénztár — a jogszabályi keretek között — kiemelten támogatja az ifjúsági lakásépítő szövetkezeteÁ KISZ KB és az OTP vezetői 1975-ben és a továbbiakban is szorgalmazzák, hogy a tanácsok az általuk építtetett állami lakások juttatásán túl a takarékpénztári társasházi lakásokból legalább 25—30 százalékban a fiatalok, elsősorban a munkásfiatalok lakásproblémáinak megoldását biztosítTájékoztató a lipcsei vásárról kerül sor. A tegnapi sajtó- hasznos együttműködést. emelik. sák. ülést tartott a megyei KíSZ-vb Együttműködés a MTESZ-szel Tegnap délelőtt ülést tartott a KISZ Borsod megyei Végrehajtó Bizottsága, amelyen — többek között — jelentés hangzott el a megyei KISZ-bizottság és a MTESZ Borsod megyei elnöksége együttműködésének eddigi tapasztalatairól és javaslat született a két szerv együttműködési megállapodására. Borsod üzemeiben, intézményeiben csaknem hét és ül ezer a 35 éven aluli műszaki értelmiség száma. Többségük tevékenyen részt vesz a KISZ-bizottságok mellett működő fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsának munkájában, évente 4—500-ra tehető azoknak a fiataloknak a száma, akik a kiváló ifjú mérnök, technikus .és közgazdász mozgalmakban eredményesen tevékenykednek. A párt Ifjúságpolitikai kérdésekben hozott állásfoglalásaiból adódóan a fiatal műszaki értelmiségiekkel való szervezett - foglalkozásban — politikai és szakmai területen egyaránt — közös és sajátos feladatai vannak az ifjúsági szövetségnek, az, állami szerveknek, valamint a műszaki és természettudományi egyesületek szervezeteinek. Az elmúlt években jelentősen erősödött a Borsod megyei KISZ-bizottság és sí MTESZ elnökségének kapcsolata, fokozódott az együttműködés. Több kezdeményezés megvalósult, kialakították a kapcsolatokat az üzemi KISZ-bizottsáaok mellett működő fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsaival, a tudományos egyesületek helyi szervezeteivel, s 1973-ban megalakították a MTESZ megyei elnöksége mellett működő ifjúsági bizottságot. A KISZ megyei végrehajtó bizottsága és a MTESZ megyei elnöksége az eddiginél tervszerűbb együttműködésének kialakításakor abból indult ki, hogy mindkét szerv rendelkezik azokkal a formákkal és módszerekkel, személyi és tárgyi feltételekkel, amelyekkel eredményesen hozzájárulhat a fiatal műszakiak szakmai műveltségének emeléséhez. Késés, lulasiiás, ünnepléssel rr Ő sidők óta híresek vagyunk arról, hogy szeretünk ünnepelni. Ez a régi jó szokásunk mind a mai napig megmaradt. Nem is lenne ez baj, hiszen az ünneplés jó dolog, mert szép, nemes érzéseket támaszt az emberben. Nemes érzéseket, mert ünnepelni csak igazán nagy dolgokat lehet. Történelmi múltunk dicsőséges évfordulóit, a jelenkor kiemelkedő eredményeit, alkotásait. Egyszóval olyan eseményeket, amelyek szívet-lelket gyönyörködtetnek, amelyek jogos büszkeséggel töltik el az embert. De az ünneplésnek is vannak határai, legalábbis kellene, hogy legyenek. Az utóbbi időben mintha kissé túlméreteznénk az ünneplést. Akkor is koccintunk, iszogatunk, pohárköszöntöt mondunk (mert ugyebár az ünneplésnek ez velejárója), amikor talán mást kellene tennünk. Mire gondolok most? Egyszerűen arra, hogy ma már el sem tudjuk képzelni egy jelentős, vagy kevésbé jelentős épület, létesítmény átadását anélkül, hogy ne rendeznénk nagyszabású ünnepséget. Ne értsenek félre, nem az öröm megnyilvánulásai ellen, beszélek, nem az ellen emelek szót, hogy fejlődésünk egy- egy állomását, kiemelkedő teljesítményét, eredményét titokban, „suba alatt” adjuk át rendeltetésének, hogy arrói ne-tudjon senki! Szó sincs erről! Egy-egy, mindannyiunk javát szolgáló alkotás — legyen az gyár, lakóház, iskola, óvoda, vagy bármi más —, ahogyan mondani szokták megér egy misét, megér egy szerény ünnepséget. De mi időnként a késést, a mulasztást, a hanyagságot, a trehányságot is hajlandók vagyunk megünnepelni. Enyhén szólva, furcsa érzése támad az embernek, amikor szervezetlenség, lelkiismeretlenség miatt éves késésekkel, a tervezettnél jóval nagyobb költséggel, végre-valahára elkészült létesítményt is olyan nagyvonalú ünneplés közepetle adjuk át, mintha világcsodát műveltünk volna. Bár lehet, hogy világcsúcsot állítottunk fel, de semmi eset re sem a szervezettségben, a gyorsaságban, hanem a kooperáció hiányában, az anyag- pocsákolásban és a nemtörődömségben. D e ha már egyszer elkészült az épület, hajlamosak vagyunk mindent elfelejteni. Azt a sok-sok huzavonái, bosszúságot, késést, selejtmunkát, amit néha egy-két év ráadásával kell helyrehozni. Pedig a szervezetlenségből adódó, milliós költségeket igazán nem illenék ünnepelni. A közelmúltban beletekintettem egy építkezés leörül zajló vita jegyzőkönyvébe. A vizsgálat sok-sok hibát és fogyatékosságot állapított meg. A közreműködő, kooperáló szervek azonban — ahelyett, hogy igyekeztek volna levonni a kellő tanulságot — a hibákat egymásra hárították, egymásra kenték, hónapokig perlekedtek. Aztán végre, amikor jelentős késéssel, idő- és pénzveszteséggel elkészült az intézmény, mintha mi sem történt volna, lelkesen ünnepelték a „sikeres” átadást. Természetesen, találkoztam ellenkező példával is. Az egyik termelőszövetkezetünkben sorozatos kötbérezések ellenére sem volt hajlandó a hibát megszüntetni, a felületes munkát kijavítani az egyik kivitelező vállalat. Így a gazdasági és az üzemi épületek hónapokig kihasználatlanul, maradtak. Végre felsőbb szervek közbelépésére nagy keservesen elkészítették, alkalmassá tették a termelésre. Az átadás napján, mintha mi sem történt volna, a kivitelező vállalat szinte valamennyi vezetője megjelent az ünnepi banketten. Az eszém-iszom azonban elmaradt. A termelőszövetkezet elnöke szűkszavúan csak ennyit mondott: „Elnézést kérek a kedves vendégektől, de sajnos — egy kis szervezési hiba miatt — nem érkezett meg a hús és a bor. Majd talán jövőre.” Azt hiszem, mondani sem kell, hogy mindenki értette, miről van szó. Vajon mikor válik ez általánossá? A most folyó termelőszövetkezeti zárszámadások közgyűlésein is — különösen a jól fizető szövetkezeteknél — időnként sok az idegen arc az ünneplők között. Ilyenkor szinte minden vállalat és intézmény, ha csak egy kis kapcsolata is van a tsz-szel, képviselteti magát. Jóllehet, egész évben felé sem nézett a szövetkezetnek, ilyenkor valamilyen csoda folytán jut idő a látogatásra, a vendégeskedésre. Jó dolog az együttérzés, de ennek elsősorban nem a „húsosfazék” mellett, hanem a dolgos, alkotó hétköznapok során kellene megnyilvánulnia. A különböző szintű ellenőrzések néha jelentős mértékű reprezentációs költségtúllépéseket fednek fel. Nem jó dolog ez! Nem szabad olyan helyzetet teremteni, hogy szövetkezetek, vagy állami vállalatok túlzott, elméretezett vendég látásra kényszerüljenek a közösség kúrára. Ügy érzés ) mindezekről szólni kellett, mert a szerkesztőségünkhöz ér kező levelek is mind többet foglalkoznak ezekkel a jelenségekkel. Nem. arról van szó, hogy véka alá rejtsük er: ményeinket. Arról sem, hogy ezután ne ünnepeljünk. L>-, sokkal szerényebben, és csak akkor, amikor arra igazán rászolgáltunk. a mi évekig bosszantott bennünket, amiért büntetés jár, az az egyik napról a másikra nem lehet ok az ünneplésre, a költekezésre. És ebben az esetben nemcsak anyagi kérdésről van szó, hanem elvről, tisztességről, becsületről és belső igazságérzetről. Ügy érzem, ezzel mindannyian tartozunk egymásnak és a közösségnek. ' Wirtli Lajos BTWWWIBHr Tegnap, február 19-én 9 órai kezdettel tanácskozásra gyűltek össze Szerencsen a járás propagandistái. Győrik Ferenc elvtárs. a tmes munkatársa köszöntötte a résztvevőket, maid Éles Gábor elvtárs, a járási pártbizottság titkára tartott előkészítőt az MSZMP Központi Bizottsága 1974. december 5-i ülésének anyagából. Kiemelten foglalkozott a társadalmi viszonyok fejlesztésével, a gazdasági és az ideológiai munkával, végül szólt a propagandamunka soron következő feladatairól.
