Észak-Magyarország, 1975. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-16 / 40. szám

SS2ÄK-MAGYARORSZA© 4 iB1 9 /■-?. £©fe F lj. Q f I t?" $ V C5 *< ö t 21 (3 p PáRfÉRTEKEZLETEK Misiim „ SÁROSPATAK VAROS A történelmi múltú Sáros­patak 48 pártalapszervezeté- nek küldöttei a tanítóképző intézet dísztermében tartot­ták meg a városi pártérte­kezletet, melyen részt vett Újhelyi Tibor, a megyei pártbizottság titkára is. A pártértekezlet elé ter­jesztet írásos beszámoló után Molnár Andrásnak, a váro­si pártbizottság első titkárá­nak szóbeli kiegészítője át­fogóan értékelte a legutób­bi négy esztendő eredménye­it, tárgyilagosan számba vet­te a gyorsabb iramú hala­dást gátló objektív és szub­jektív akadályokat. Sárospatakon a városi jog­állás visszanyerése után a 70-es években kezdődhetett el a tervszerű városfejlesz­tési koncepció kialakítása, a lehetőségek és az igények reális számbavételével. A kezdeti fejlődés biztató. A város gazdasági szerkezeté­ben végbemenő változás eredményeként az ipari munkásság egyre inkább meghatározó szerepet tölt be a megújuló történelmi tele­pülésen. A Sárospatakon mű­ködő ipari üzemek termelési értéke a beszámolási idő­szakban mintegy 50 száza­lékkal emelkedett. A bruttó termelési érték 354 millió fo­rintról 541 millió forintra növekedett. Korszerűsödött a város ipari szerkezete, de még mindig elmarad a ha­sonló nagyságú városok ipar­szerkezetétől. Nagyarányú a fejlődés a város mezőgazdasági üzemei­ben. A legnagyobb gazdaság a Kossuth Tsz 1600 hektár területen már bevezette az iparszerű kukorica- és nap­raforgó-termesztést. A szö­vetkezetben az állattenyész­tés vált fő ágazattá. A várossá nyilvánítás óta dinamikusan fejlődött az idegenforgalom. Sárospata­kot szervezett országos és nemzetközi idegenforgalmi központtá nyilvánították. A vármúzeumot és a tudomá­nyos gyűjteményeket Ynegte- kintők száma évente 230 ezer fő. Az idényiellegű ter­málfürdőt évente 60 ezren látogatják. A korszerű városfejlődés­hez nélkülözhetetlen közmű­vesítés a legutóbbi időszak­ban meggyorsult. A város dolgozói, üzemei mintegy 7 millió forint értékű társa­dalmi munkával járultak hozzá a városfejlesztési fel­adatok megoldásához. Művelődéstörténeti jelentő­ségéhez híven a város fej­leszti oktatási és közműve­lődési intézményeit is. Bő­vült megyénk legnagyobb humán jellegű felsőoktatási intézményének, a tanítókép­ző intézetnek a tevékenységi köre. Az intézet vállalta az óvónőképz 'st is. A tanyai gyerekek jobb tanulását se­gíti elő majd a most épülő 200 személyes diákotthon. A szakmunkásképzés korszerű­sítését teszi lehetővé az idén ősszel megnyíló új szak­munkásképző-iskola. A városi pártértekezlefet megelőző alapszervezeti beszá­molók, taggyűlé ek azt tanú- ' sítják, hogy a pártszerveze­tek képesek hatékonyan ösz­tönözni működési területü­kön a fejlődést meggyorsító intézkedésekre, kezdeménye­zésekre. A beszámolóhoz és a szó­beli kiegészítéshez 15 küldött fűzte hozzá véleményét. Fel­szólalt a városi pártértekez­leten Üjhelyi Tibor, a me­gyei pártbizottság titkára is. Tájékoztatta a pataki kom­munisták"! a megye ered­ményeiről és feladatairól. Is­mertette a megyei pártbizott­ság elismerő értékelését a Sárospataki városi Pártbi­zottságnak, a két pártérte­kezlet között végzett ered­ményes munkájáról. A pártcrtekezlet 41 tagú városi pártbizottságot válasz­tott, s megválasztotta a sá­rospataki kommunisták 10 küldöttét a megyei pártér­tekezletre. A megalakult vá­rosi pártbizottság megvá­lasztotta a 9 tagú végrehaj­tó bizottságot. A Sárospata­ki városi Pártbizottság első titkárává ismét Molnár And­rást, titkárává pedig ismét Varga Ferencet választották. A szovjet—angol tárgyalá­sok ígérkeztek jó előre a hét legfontosabb nemzetközi ese­ményének, így is lett. önma­gáért beszélt már az a tény is, hogy hatéves — mondjuk így — kényszerszünet után folytatódik a párbeszéd csúcs­szinten Moszkva és London között. (A Szovjetunió és Nagy-Britannia viszonyának fagyossá dermedéséért a kon­zervatív kormány volt a fe­lelős: Heath, Home és a töb­biek tudatosan távolodtak el a nemzetközi enyhülés vona­lától, a Szovjetunióval való gazdasági együttműködés és politikai normalizálódás vo­nalától.) Várakozással tekintett a világ a moszkvai tárgyalások elé azért is, mert számítani lehetett arra, hogy a szovjet tárgy-ló küldöttség, élén Leo- nyid Brezsnyevvel, ismét hoz­zálát a legmagasabb szintű diplomácia alkalmazásához. Az angol kormány vezető­jével való eszmecsere ielen- tőségét pedig megadta né­hány más tényező is: kezdve Nagy-Britannia ciprusi érde­keltségén egészen odáig, hogy angol hozzájárulás is szüksé­ges az európai biztonsági és együttműködési értekezlet mielőbb eredményes befeje­zéséhez. Wilson számára a kétoldalú, szovjet—angol gaz­dasági és kereskedelmi kap­csolatok fellendítése szem­pontjából ugyancsak fontos­nak mutatkozott a moszkvai utazás. Még nincs vége, így tehát nem is értékelhetjük még egészében, de az bizonyos, hogy a szovjet—angol tár­gyalás elmozdíthatja a holt- pontrót a két nagyhatalom együttműködésének ügyét A hét elején kezdődött az amerikai külügyminiszter újabb közel-keleti körútja, amelyet Washingtonban úgy harangoztak be, hogy döntő fordulatot hozhat. Kissinger környezetében azt mondták: 50 százalékig már biztosított a külügyminiszter tárgyalá­sainak sikere. Márciusban újra vissza akar térni a kö­zel-keleti fővárosokba, s folytatni kívánja tárgyalá­sait. A Közel-Kelettel bizonyos fokig összefüggésben van mindaz, ami Cipruson és Ciprus körül történt. A cip­rusi török közösség vezetője, Denktas kikáltotta a török föderatív államot, mint a Ciprusi Köztársaság részét. Az egyoldalú lépés szinte puccs-jeli egű, nem is fogad­ja el sem Makariosz érsek, sem a görög kormány. Képzelt riport egy amerikai pop-fesztiválról Kezdjük ezúttal — saját hitünk s meggyőződésünk szerint — a lényeggel. A péntek esti bemutató közönsége feltétlenül jó előadásnak (immár nem csupán a „nagyszerű vállalko­zásnak”) tapsolt őszinte örömmel, szívesen és felszabadultan a Miskolci Nemzeti Színház nézőterén. Őszintén — s nem erőtlen-langyos udvariassággal, a premÁer-rutin diktálta kényszerűséggel, örömmel s felszabadultan — mert a mis­kolci társulat valóban jó előadásokkal nem kényezteti mos­tanában közönségét s valljuk meg őszintén, akik szeretjük a színházat s szeretjük saját színházunkat, szorongással s ké­telyek közt vártuk a mostani premiert. Szorongásunk sorok írója, mint az előző évad emlékezetes sikerű A helység kalapácsa — a kitű­nő veszprémi vendégrendező, Pethes György munkája volt ■ - előadásakor, most is az együttes lelkes, lendületes összmunkáját tartja a pro­dukció egyik legnagyobb ér­tékének. Ebben az összmun­kában aztán az egyes játszó színészek is önmaguk átlaga fölöttit nyújtottak. A jó ensemble, a közös munka jó atmoszférája katalizátora, minden másnál hatásosabb serkentője a tehetségnek, a színésznek a színpadon. Bor József bebizonyította már a Zeller-operett, a Madarász invenciózus rendezésével, hogy olyan kitűnő, a színpa­dot érző, s a színészt bölcs tapintattal, türelemmel és szeretettel irányító játékmes­ter, aki képes az együttes játék örömét felkelteni és megőrizni színészeiben fősze­replőtől a tánckari tagig és statisztáig, aki nem eleve el­határozott koncepciókra, nem vállalkozásra készül, hanem minden idegszálával a kö­zös munka, a játék összhang­jára, tempójára és stílusbeli egységére, egyszóval — a jó megvalósításra koncentrál. A feladat méltó Volt erre az odaadásra, erre a lelkese­désre. Méltó mindenekelőtt Déry Tibor írói zsenialitása s e szerkesztetlen-rapszodikus mivoltában is lenyűgöző, tor­kot szorítóan szép verspróza jóvoltából. Bor József ren­dezése az eredeti Déry-mű- höz való hűség, s ragaszko­dás tekintetében több a szakmai közvélemény által elismeréssel fogadott szege­di előadásnál is. Itt is a Meredith Hunter gyilkosai utáni nyomozás oknyomozó racionalizmusa tartja egybe i játék laza szövetét. Azzal azonban, hogy a vizsgálóbí­rót a színpadon kívülre he­lyezi (Kérdés: szükséges-e éppen a nézőtérre ültetnie; ez a megoldás ugyanis a mű szándéka s célja szem­pontjából nem feltétlenül szükségszerűen a történtek valóságom részesévé avat bennünket, nyilatkoznunk kell, s állást foglalnunk, együtt kérdezve, együtt vá­dolva a köztünk ülővel, aki azért mégsem közülünk való; hisz’ ami történt, Kaliforniá­ban történt...) nem osztja meg figyelmünket a gyil­kosság és a gyilkosok felde­rítéséért folyók racionális­valóságos nyomozás és a menekülő Esztert kereső Jó­zsef misztikus-időtlen s ezért örökérvényű, itt és most is érvényes, léíektől-lélekig já­ró kutatása között. Mert Déry ezzel teszi mindenkor érvényessé, maivá s köztünk valóvá a popfesztiválon tör­ténteket: a hiába-vágyako- zók, a reménytelenül-kere- sők, a vissza nem térő tisz­taság, béke, harmónia álom­képeibe révedők, a gyenge­ségüket, tehetetlenségüket, gyógyíthatatlan lelki sebeiket pót-örömökkel. pót-boldog­sággal, pót-kielégülésekkel takargatok apokalipszisének, semmibe-hullásának bibliai erejű látomássá növelésével. Déry Képzelt riport? a an­nak a háromszázezernek a megmentésére figyelmeztet, amely önvesztő tántorgásá- ban, céltalan-perspektívátlan vegetálásában, ösztönállattá hitványulásában védtelen céltáblája lehet mindenkor mindenütt az erőszaknak, az embertelenségnek, a szadis­ta tombolásnak. Akár úgy, hogy áldozatul esik, akár úgy, hogy maga öl: a követ­kezmény mindenképpen az emberi értékek elvesztése. Amint az Esztert elsirató Beverley mondja: .......Egy k ísértet járja be a földet, visszanyesett ösztönökkel s elferdült értelemmel, melyek egyezségre nem juthatván, belülről falják üressé min­den tisztes szándékunkat és cselekedetünket. Jogosult a kérdés: tehetetlenek volnánk hát? Minden újrakezdésünk döghalálra. ítélve? Minden jó csíránk lefojtva, minden ép­kézláb gondolatunk meg­nyúzva, minden ifjú remé­nyünk, melynek oly boldogí­tó volt első csecsemőmoso- , hja, aggastyánkorára elvesz­tené fogát, haját, eszét? Es szájunkkal, mely fogcsikor­gatva szünetlen vészkiáltását hallatja, már csak saját sü­ket fülünkbe haraphatnánk, mert más fül nem fülel ránk az egyetemes csend­ben? .. Pás Sándor—Adamis Anna —Presser Gábor színpadi át­dolgozásából, e tragikus mu­sicalből alighanem kimaradt a Déry-mű voltaképpeni mondanivalója; amit meg­tart az jobbára csak a formai váz, a rendkívül ösztövér cselekmény keret. Bor József rendező: felfogását ezért kell különösen dicsérnünk, hogy igyekezett az eredeti műbő] a lehető legtöbbet vissza­csempészni a színpadra. &UL .f megoldásával vi­nm ti is y tatkoznunk ke]1, A mű gondolati s érzelmi­hangulati szövetétől idegen Eszter valóságos-naturális fel- ravatalozása. A végképp el­vesztett, semmibe hullt ál­moknak, illúzióknak szóló s jelképes mivoltában félelme­tes erejű áldozati szertartás így halottnéző búcsújárássá egyszerűsödik, elvesztve mé­lyebb, filozofikus értelmét. S mintha a befejezés megkom- ponálásában is több lenne a szükségesnél az operettes elem. Eszter szerepében Komá- romy Évát csodáltuk meg; s ezúttal nemcsak 1 muzikalitá­sáról, énekesi kvalitásairól győzött meg, de, megcsodál­juk átélt-átlényegült alakítá­sát, az alkati s életkori kor­látokat is feledtető szuggesz- tív, belső meggyőződésből táplálkozó játékot, a színmű­vészet e mindenkor szép s komoly küzdelmét az elfo­gadtatásért. Remekelt Varga Tibor a Pokol angyala szerepében; alakítása az érzelmi elsivá- rodásnak, a torz ösztönök­nek, a szadista gyilkolás­vágynak és állati butaság­nak oly találó jellemrajza, mely démonivá, döbbenetes erejűvé, valóban mindenkor fenyegető szimbólummá nö­veli ennek a motoros huli­gánnak a figuráját. Józsefet Várday Zoltán játszotta el jól, egyszerű színészi eszközök­kel. Szép énekhangja jól ér­vényesült a Presser—Adamis- dalok előadásában. Manuel- ként Ábrahám István nyúj­tott jó alakítást, különösen a „Ringasd el magad” emléke­zetes előadásáért érdemelt tapsot. Beverleyt a bemuta­tón Zoltán Sára játszotta; öntudatos-férfias tartása, or­gánuma szerencsésen találko­zott a szereppel; mintha hal­ványabban érzékeltetné a fi­gura lezbikus vágyakozását, Eszter iránti izzó-fojtott sze­relmét. Csak szavai, monda­tai vannak róla, gesztusai, játéka kevesebb. Dicséretes viszont szép és pontos dik- cicja, remek szövegmondása. Ö az egyetlen az előadás egész együttesében, akinek nincs semmilyen beszédhibá­ja vagy a megértést nehezítő, beszédbeli modorossága. Ez az előadás is figyelmeztet: színházunknak módot kellene találnia arra, hogy a színé­szek rends -vés beszédkép­zésben részesüljenek. Öröm md figyeli illik fel a bonviván Rózsa Sándor színészi kvalitásaira; a Ma­rianne-! játszó Nagy Mari növekvő színpadi biztonságá­ra, érlelődő tehetségére. Ma­tus György nevét megjegyez­tük a vizsgálóbíró szerepé­ben. S a többiek; ifj. Somló Ferenc, Jancsik Ferenc, Vaj­da Viola, Szántó Lajos, Má­tyás Jenő növelték lelkes, ér­tékes színészi munkájukkal az együttes produkció színvo­nalát, rangját Emlékezetesen jó Gergely István díszlete, s hitelesek jelmezei. Külön is meg kell említenünk a le­nyűgöző fény' atásokat, a ve­tített fénykulisszák szituá­cióit s érzelmeket egyaránt jellemezni képes expresszivi­tását. Nemkülönben rangos munka ’'omoss Zsuzsa ko= ív gráfiája. Mindent egybevetve: alig­hanem az évad legmerészebb s legkockázatosabb vállalko­zása volt a Képzelt riport bemutatása. Az eredmény azonban megérte ezt a koc­kázatot. Papp Lajos o J ILLYÉS GYŰL A; a j Buda, 1945 január n 11 Hajlongva jönnek hegyi házamig 0 a katonák, J van ki letérdel, négykézláb kúszik a havon át. Lent ködlő, ősz tengerré válva fői 1 Pest, a világ, mögülem bomba és akna fütyöl: a Hármas-hegy húsz ágyúja kiált. I II 11 11 » 9 1 1 1 1 1 1 1 1 ‘ Front közt vagyunk. Lépek föl és alá h a balkonon. Bizton vagyok. Körültem a halál 11 az oltalom. Bujdostam s íme várrá vált a házam, 0 mióta rom. Köpök, gondolom, most gyertek utánam, mióta golyó kopog kapumon. Mióta vendég csak olyan jöhet, mint a gránát, amely bevágta tegnap a gyerek­szoba falát. Bevágta! — ülök a kihalt hegyen, élem tovább, vas-zümmögés méhésze, csöndesen, elrettentő remeteség korát. Fogoly vagyok, — de soha szabadabb sorsom előtt. Meghalhatok, — de nem volt soha rab reménvkedőbb. Hetes borostám félig bár fehér: Eakzit ülök, »agy nászt naponta, mátkám a veszély: soha ilyen pezsdítő szeretőt! Neki köszönöm a fő férfi jót, az örömet, hogy — szállnak bár gyilkos jelek, golyók, nem rettegek, hogy bennem itt, — tsa mindent vesztenék — embert lelek, hogy — dongj, világ! új sorsot ád az ég, minden reggelre bátrabb életet! I l l I I I ) 1 I I í í D i I 1 I I I > I » l t i 8

Next

/
Thumbnails
Contents