Észak-Magyarország, 1975. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-16 / 40. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 • 1975. február lő., vasárnap, Eredmények és gondok m borsodi szénbányászatban. Interjú Monos Jánossal, a BSZV igazgatójával A világban kialakult energiaválság következtében egyre többet beszélnek a szénbányászat reneszánszáról. A gazdaságosan kitermelhető szénvagyon még sokáig fontos szerepet játszik hazánk energiamérlegében is. Ezért vizsgálta meg a múlt évben a Minisztertanács a szénbányászat helyzetét és hozott határozatot e fontos energia- hordozó termelésének továbbfejlesztéséről. Ezt a határozatot a borsodi szénmedence bányászai is örömmel fogadták. Többek között ez is segített abban, hogy a problémák ellenére becsülettel kielégítették az eredeti termelési programon felül időközben jelentkező igényeket is. A borsodi szénbányászat helyzetéről és fejlesztéséről folytattunk beszélgetést Monos Jánossal, a Borsodi Szénbányák Vállalat igazgatójával. — Hogyan jellemezné igazgató elvtárs a vállalat múlt évi tevékenységét? — Rendkívüli évet zártunk Borsod megye szénbányászatában 1974-ben. Sok gondunk volt az anyag- és alkatrészellátással, akadályozta munkánkat a hiányos vagonellátás, az őszi árvíz idején menteni kellett a bányákat. Ezt még tetézte az év végi influenzajárvány, és rontották dolgozóink hangulatát az autóbusszal történő személyszállításnál előfordult zavarok. Emellett egész éven át tartott a két borsodi széntermelő vállalat összevonása,-illetve az ezzel kapcsolatos átszervezés. Mindezek ellenére a borsodi bányászok az eredeti programon felül, többlettermeléssel kielégítették a népgazdaság igényét. Eredményeink. elérésében sokat segített a kongresszusi, felszabadulási munkaverseny, a szocialista brigádmozgalom. Rendkívül sokat tettek a kommunisták, és más társadalmi szervezetek. Dolgozóink éppen az időközben növekvő igények miatt sokszor lemondtak szabad napjaikról, illetve vasárnapjaikról a termelés érdekében, így sikerült elérni a múlt évben az 5 270 000 tonna szén kitermelését. És amire a legjobban büszkék vagyunk, az az, hogy a borsodi bányászkodás történetében 1974 volt az első olyan esztendő, amikor nem volt halálos baleset. Ez pedig nem kis dolog 20 ezer bányásznál. Múlt évi eredményeink tehát olyanok, hogy vállalatunk országos szinten az első helyezettek közé került. — Milyen feladatokat kell megoldani az idén a borsodi bányászoknak? — A termeléssel járó gondok mellett sikerült előkészítenünk az idei tervünk végrehajtását is. Az idén' is megközelítőleg 5 200 000 tonna szenet adunk a népgazdaságnak. Ebben már benne van az a három százalékos vállalásunk is. amelyet .a kongresszusi, felszabadulási munkaverseny során tettünk. Az eredeti termelési program lényges túlteljesítését a teljesítmények fokozásával kívánjuk elérni. Ennekvérdeké- ben javítjuk az üzem- és munkaszervezést, a technológiai fegyelmet, a munkaidő és a.meglevő eszközeink kihasználását. Emellett rendkívül szoros energia- és anyagtakarékossági intézkedési tervet készítettünk. — Az egyre növekvő szénigények kielégítéséhez mcgvannak-c a vállalatnál a szükséges tárgyi, illetve személyi feltételek? Hogyan segít ebben a tekintetben a Miniszter t an ács szénbá- nyászatról szóló határozatának realizálása? — Sajnos, vannak olyan gondjaink, amelyeket saját hatáskörünkben nem tudunk Lyukóbányai látkép megoldani, amelyekhez főhatósági, illetve kormányszinti beavatkozás szükséges. Mi, borsodi bányászok is nagyon örülünk a Minisztertanácsnak a szénbányászat fejlesztéséről szóló határozatának, amely — mintegy keretrendelkezés — magában foglalja többek között a bányászat gépesítésének fokozását, országos szinten 10 ezer bányászlakás építését, a bérezési problémák megoldását, a bányabiztonság fokozását. E problémák megoldására szükség van a bányászutánpótlás, illetve a fiatalítás érdekében. Ez nálunk is fontos kérdés, hiszen vállalatunknál a vájárok átlagos életkora 41 év. — A határozatból a bérfejlesztéssel, a gépesítéssel, a lakásépítéssel és a bányabiztonsággal kapcsolatos témák váltották ki a legnagyobb érdeklődést a bányász- társadalomból. Hogyan halad ezek megvalósítása a borsodi szemne- dencében? — A Minisztertanács határozatának ilyen irányú realizálása folyamatban van. Elmondhatom, hogy vállalatunknál március l-löl három százalékos, az év folyamán pedig még 1,5 százalékos bérfejlesztést hajtunk végre. Ez valóban igen fontos a munkaerőhelyzet javítása érdekében. Itt jegyezném meg, hogy a fiatalítás érdekében pedig lehetőségünk nyílik a leszerelő katonák között bányásztoborzásra. Ami a műszaki fejlesztést illeti, az elhasználódott gépek pótlására és további gépesítésre 200 millió forint már biztosítva van. A gépek, berendezések beszerzésére, a tárgyalások, szerződéskötések már folyamatban vannak. Nehezíti ezt a munkát, hogy a későn jóváhagyott pénzügyi keretek a meglevő, elhasználódott géppark pótlását nem biztosíthatják az elhasználódás időpontjáig. A szállítók ugvanis a kért határidőket sem belföldön, sem külföldön, sem szocialista, sem tőkés országokban nem tudják vállalni, illetve betartani. Természetesen, keressük a megoldást hazai vonatkozásban. még a gyártásban való részvétellel is. A kormány- határozatban előírt 10 ezer bányászlakásból 2100 jut — a bükkábrányi új létesítményektől függetlenül — a borsodi szénmedencére. Az ezzel kapcsolatos tárgyalások is folyamatban vannak. Az építkezést 1970. január l-löl meg kell kezdeni. A banya- biztonság fokozására, nálunk elsősorban a bányatűz elleni védekezésre 13 milliós pénzügyi forrás áll rendelkezésre. — A múlt évben sok gondot okozott és tudomásunk szerint az idén íredig már szinte veszélyezteti a termelőmunkát a különféle anyagok és alkatrészek hiánya. Várható-e javulás a közeljövőben ezen a téren? — E gondjaink enyhítésére a megoldást elsősorban a megyénkben levő kohászati-, gépgyártó-, lemezgyártó-, csavargyártó vállalatokkal és az erdőgazdasággal jobban együttműködve kívánjuk elérni. így például az új szénmezők feltárásához nélkülözhetetlen úgynevezett TH- acélgyűrűk gyártását a Lenin Kohászati Művek most 17-től ismét megkezdi. A be- tonidomkő szükségleteink kielégítése érdekében is elsősorban Borsod megyében keressük a megoldást. Az ezzel kapcsolatos tárgyalások is folyamatban vannak már. Bányafa-ellátásunk megjavítására határozott ígéretet kaptunk a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság vezetőitől. így reméljük, hogy anyag- és alkatrészellátási nehézségeink a közeljövőben csökkenni fognak, termelő- munkánk és íeltárómunkánk zavartalanabb lesz. Ez utóbbi, tehát az új szénmezők feltárása, illetve a bányamezők bővítése nagy fontosságú jövőt szolgáló feladat. — Mi, borsodi bányászok érezzük felelősségünket az ország energiaellátásában, a lakosság tüzelőigényének a kielégítésében. Reméljük, hogy a tőlünk független és általunk nem elhárítható akadályok rövidesen megszűnnek és így maradéktalanul eleget tehetünk a nép- gazdasági igényeknek — mondotta befejezésül. Monos János. * A borsodi bányászok mindig becsülettel teljesítették országépítő, -gazdagító feladataikat:. A part XI. kongresszusára készülve a különféle fórumokon kinyilvánították, hogy a nehézségek ellenére is bizton számíthat a párt a borsodi bányászok helytállására. A taggyűléseken, pártértekezleten a bányász kommunisták mindenütt sürgették a Minisztertanács szénbányászatról szóló határozatának gyorsabb és maradéktalan megvalósítását, annál is inkább, mert ez nem egyszerűen és csak a bányászok, hanem a népgazdaság, az egész társadalom érdeke. O. 3. Cselekvő támogatás az irányelvek megvalósításúhoz Munkával politizálni krf hetekben az Hl 0111111 ti Eszak-Magyarország cikksorozatban szólaltatott meg kétkezi munkásembereket, szocialista brigádok vezetőit, tagjait — bányászt, kohászt, traktorost, fonónőt, mezőgazdasági gépszerelőt — arról, hogyan vélekednek és mit tesznek a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának a párt XI. kongresszusára kiadott irányelveiből fakadó, a gazdasági építőmunka feladatait érintő kérdésekről, illetve ezek megvalósításáról a saját munkaterületükön. A cikksorozatra számos levél érkezett a szerkesztőségbe. Szocialista brigádok és nagyobb munkáskollektívák reagáltak, írták meg véleményüket. A szerkesztőséghez érkezett. levelekből több megjelent a lap hasábjain is. így közel húsz nagyüzemi munkás, kommunista és pártonlcívüli véleménye, megjegyzése, javaslata, észrevétele és állásfoglalása került megyénk nyilvánossága elé. A cikksorozatból, a munkáslevelekben megírt véleményekből az tükröződik, hogy a Központi Bizottságnak a párt XI. kongresszusára kiadott irányelvei nagy érdeklődést váltottak ki megyénk lakosságából is, de elsősorban a nagyüzemi munkásokból. Az irányelvek nyilvánosságra hozatala mozgásba hozta az agyakat és a kezeket. Megpezsdült a politikai élet, fokozódott az aktivitás minden területen. Amikor a Központi Bizottság a kongresszusi felkészülés segítése céljából nyílt és széles körű vitára bocsátotta az irányelveket, azt javasolta, hogy vitassák meg, tegyék meg észrevételeiket és közöljék állásfoglalásukat. Ez megyénk üzemeiben, vállalatainál és intézményeinél mindenütt megtörtént. Miután a legszélesebb tömegek is megismerték a ma és a közeli jövő időszerű feladatait, ezek megvalósításának módját és eszközeit is tartalmazó dokumentumot, elmondhatjuk, hogy a Központi Bizottság kongresszusi irányelvei Borsod megyében „jó minősítést” kaptak. Szű- kebb hazánk dolgozói ugyanis nemcsak megismerkedtek az irányelvekben foglaltakkal, nemcsak megvitatták és elfogadták azokat, hanem egyetértő állásfoglalásukat máris cselekvő támogatással fejezik ki, a fontos pártdokumentum szellemében dolgoznak, tevékenykednek. A lap már említett cikksorozatából és' az erre reagáló munkáslevelekből is kitűnik, hogy a dolgozók nem egy helyen egészséges türelmetlenséggel ösztökélik a gazdasági és társadalmi szervek vezetőit, hogy az irányelvek megvalósítása érdekében teremtsék meg a zavartalan, az értéket alkotó munka személyi, tárgyi és anyagi feltételeit, hogy a rendelkezésre álló anyagi lehetőségek arányában tovább folytassák a termelő folyamatok és a termékek korszerűsítését, a további gépesítéssel csökkentsék a nehéz fizikai munkát, az anyag- mozgatást. A dolgozók széles tömegei azonban ugyanakkor megvizsgálják azt is, hogy mit tehetnek szőkébb munkaterületükön a meglevő belső tartalékok feltárása és jobb kihasználása, a munka termelékenységének növelése, az önköltség csökkentése és a minőség javítása érdekében. A cikksorozat és az ezzel kapcsolatos munkáslevelek is bizonyítják, hogy a kongresszusi irányelvek nyilvánosságra hozatala után kialakult aktivitás több irányú, ugyanakkor kritikus és önkritikus. Különösen nagy visszhangot váltott ki a dolgozók körében az irányelveknek az a felhívása, miszerint átfogó és ésszerű takarékosságot kell megvalósítani a népgazdaság minden területén. Máris le lehet vetkeztetést, hogy az irányelvekben foglaltaknak, majd á párt XI. kongresszusa által határozattá emelt feladatai megvalósításában nagy segítséget nyújt a kongresz- szusi-felszabadulási munka- verseny, a szocialista brigádmozgalom. A munkáskollektívák nem kis hányada máris az irányelvek szellemében dolgozik, tevékenykedik. A népgazdasági célokból és az irányelvekből reájuk háruló feladatokat jól kiválasztották és számos Helyen beépítették munkafelajánlásaikba, vállalásaikba. A szocialista brigádok többsége az irányelvek nyomán még több gondot fordít a munkaidő jobb kihasználására, a munka-, a technológiai, valamint a balesetvédelmi fegyelem, az előírások betartására, illetve betartatására. Éppen az irányelvek és az újítómozgalommal kapcsolatos új rendeletek nyilvánosságra hozatala nyomán az tapasztalható, hogy a munkások körében nő a szakmai érdeklő■m—mww ii mum iw wiiwiin dés, a tanulási, az újítási, as ésszerűsítési kedv, a munka termelékenységének fokozása, a selejt és az önköltség csökkentése, a minőség javítása, az anyaggal, energiával való takarékosság érdekében. A munkásoknak a lap hasábjain megjelenő véleménye ugyanakkor azt is bizonyítja, hogy a kongresszusi irányelvek megvitatása és az abból fakadó feladatok gyakorlati megvalósítása nemcsak a gazdasági tevékenységet, hanem a politikai életet is megpezsdítette. Fejlődött a dolgozók szocialista tulajdonosi szemlélete, egyre erősödik az a tendencia, hogy a társadalmi tulajdonban levő eszközöket a lehető legjobban, leggondosabban használják fel. A köz érdeke, hogy fokozódjék az élet minden területén az állami, társadalmi ellenőrzés. Többek közöli épp!? irányelvek megvitatásával kapcsolatos az a tapasztalat, hogy a dolgozók igénylik a szocialista demokrácia' alapvető részét képező üzemi demokrácia továbbfejlesztését tartalmában és módszereiben a hatékonyság emelése érdekében. A kongresszusi irányelvek különböző fórumokon való megvitatásának tapasztalatai és az Észak- Magyarországban közölt munkásvélemények és munkáslevelek arra hívják fel a figyelmet, hogy az eddiginél jobban kell támaszkodni a dolgozók véleményére, számon kell tartani és hasznosítani az életrevaló észrevételeket, ötleteket, javaslatokat, ésszerűsítéseket, újításokat. Ez egyaránt feladatú, a gazdasági vezetésnek, az üzemi párt- és más társadalmi szervezeteknek. A párt XI. kongresszusára kiadott irányelvek egyetértésre találtak a dolgozók legszélesebb tömegeiben. Az üzemekben. vállalatoknál ennek szellemében dolgoznak. Egyetértenek az irányelvekben foglaltakkal, tudják, hogy mindezek megvalósítása jól szolgálja a népgazdasági, a vállalati, az üzemi, az egyéni érdekeket, egész szocialista társadalmunk gazdagodását, előrehaladását. Dr. Juhász György. az MSZMP Borsod megyei Bizottsága gazdaságpolitikai osztályának vezetője A gépjavító műhelyben A sárospataki Kossuth Ms. Tsz gépjavító műhelyében Vigh Ferenc gépszerelő ÜUTRA-traktor futójavításán munkálkodik. Fotó: JLaezú Jóasstá
