Észak-Magyarország, 1975. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-16 / 40. szám

PLÄG PROLETÁRJAI, E6VESÖUETEM0 A B3AC5YAI3 SZOCIALISTA BíüNKASPART tMJRSOiD MnEOYEI BllZOTlTSAGANAE LAPJA XXXI. évfolyam, 40. szám Ara: 1 forint Vasárnap, 1975. február IS. Mas számunk tarta Imákét Képzelt riport... {•3. oldat) Iliiül polizáíii (ö. oldat) lira's! ill B ÉL (6. oldal) (?. oldal) A cica (7. oldal) SPORT ül. oldal) filiaheiyek a Róza fém «2. oldal) SíüM Wilson liiEtpiiß látogatott Gromiko-—Callaghan megbeszélés Harold Wilson Nagy-Britannia miniszterelnöke és James Callaghan külügyminiszter Moszkvában, a Kreml falánál megkoszorúzták az Ismeretlen katona sírját. Wilson brit miniszterelnök és Callaghan külügyminisz­ter szombaton délután Le- ningrádba utazott. Leningrádban a brit ven­dégek az Ermitázs Múzeum kincseit, a Szmolnij-palotát, az Auróra-cirkálót és a város más nevezetességeit tekintik meg. A leningrádi kirándu­lással a csúcstalálkozó, ame­lyen szovjet részről Leonyid Brezsnyev mellett Koszigin miniszterelnök és Gromiko külügyminiszter vesz részt, nem ér véget. Hétfőn Wilson és Callaghan visszatér Moszkvába a záró­okmányok aláírása végett. Mint a pénteki szóvivői nyi­latkozatokból kitűnik, a lá­togatás eredményeként a zá­róközleményen kívül leg­alább két nagyfontosságú ál­lamközi dokumentum aláírá­sa várható. Az egyik a két ország közötti politikai kon­zultációk rendszerezését irá­nyozza elő, a másik a gaz­dasági és tudományos-mű­szaki együttműködés prog­ramját rögzíti. Szombaton délben, eluta­zása előtt Wilson a brit nagykövetségen fogadást adott vendéglátói tiszteletére. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter szombaton megbeszélést folytatott Cal­laghan brit külügyminiszter­rel. A külügyminiszterek a most folyó szovjet—angol csúcs­szintű tárgyalásokkal kapcso­latos egész sor kérdést vitat­tak meg hatékony és konst­ruktív légkörben. Géni es ciprusi vezetők tanácskozása Görög és ciprusi vezetők pénteken este több mint négyórás tanácskozást foly­tattak Athénban a szigetor­szágban kialakult válságról, amely annak nyomán jött lét­re, hogy a török közösség ve­zetői egyoldalúan kikiáltották az önálló török szövetségi ál­lamot. A tanácskozáson Karaman- lisz görög kormányfő elnö­költ, a ciprusi delegációt Kle­ridesz, a képviselőház elnöke vezette. A két fél szombaton szakértői szinten folytatja a helyzet kivizsgálását. A ciprusi küldöttség még a szombati nap folyamán New Yorkba repül, hogy részt vegyen a Biztonsági Ta­nácsnak a jövő hét elején — valószínűleg már hétfőn a ciprusi helyzettel foglalkozó ülésén. Kissinger Bonnban Henry Kissinger amerikai külügyminiszter szombaton este rövid látogatásra Bonn- ba érkezett. Nyugatnémet kollégájával, Hans-Dietrich Genscherrel tárgyalt és esz­mecserét folytatott Helmut Schmidt kancellárral is. A megbeszélések fő témája a közel-keleti helyzet volt. Ismeretes, hogy az eredeti tervek szerint Kissingernek Bonnban Biciosz görög kül­ügyminiszterrel is találkoz­nia kellett volna, az utóbbi azonban a ciprusi fejlemé­nyek miatt lemondta a talál­kozót. Kissinger a jövő hét szer­dáján Párizsba látogat és az energiaproblémáról tárgyal Giscard d’Estaing francia el­nökkel PARTÉRTEKEZLETEK BORSODBAN MIStCÖLG WÄKOS Miskolc város kommunis­tái a XI. kongresszus előké­születének jelentős szakaszá­hoz érkeztek tegnap, február 15-én, szombaton. Ekkor ült össze a város több mint 20 ezer kommunistájának kép­viseletében a Miskolc városi pártértekezlet, a központi leánykollégium dísztermében. A tanácskozáson a küldötte­ken kívül megjelent és az el­nökségben foglalt helyet dr. Szekér Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, nehézipari miniszter, dr. Bodnár Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára. Drótos László, a vá­rosi pártbizottság első titká­ra, Kolláth Sándor, a városi pártbizottság titkára, Rózsa Kálmán, Miskolc megyei vá­ros Tanácsának elnöke. Mar- kovics Ferenc, az MSZMP Központi Bizottsága munka­társa és Frank Miklós, fel- szabadulás előtti párttag. A különböző munkabizott­ságok megválasztása után Moldován Gyula, a városi pártbizottság titkára, a kül­döttértekezlet levezető elnöke köszöntötte a tanácskozás résztvevőit, majd Drótos László, a városi pártbizottság első titkára fűzött szóbeli ki­egészítést az írásos előter­jesztéshez. A pártbizottság beszámoló­ja elöljáróban megállapította, hogy az MSZMP Miskolc vá­rosi Bizottsága, az általa irá­nyított pártszervek és szer­vezetek tevékenységének fő célját és tartalmát az elmúlt négy esztendőben a X. kong­resszus, az 1970-es megyei és városi pártértekezlet hatá­rozatai végrehajtásának szer­vezése, segítése és ellenőrzé­se képezte. E határozatok végrehajtásának eredménye­ként jelentős sikereket értünk el Miskolcon a társadalmi, a politikai, a gazdasági és az ideológiai élet területén. Nyu­godt, kiegyensúlyozott, a jö­vőt tekintve bizakodó a po­litikai légkör a városban. To­vább haladtunk a munkás­osztály hatalma, a párt esz­mei-politikai vezetőszerepé­nek helyi erősítésében. Fejlő­dött a szocialista demokrá­cia, erősödött a szocialista nemzeti egység, annak tartal­mi és formai keretei széle­sedtek. Hangsúlyozta a beszámoló, hogy a város lakossága, köz­tük a több mint 20 ezer kom­munista példamutató helyt­állással, aktívan vett részt a kongresszus, a megyei és a városi pártértekezlet határo­zatainak végrehajtásában. Drótos László szóbeli kiegé­szítőjét mondja Erősödött a párttagság esz­mei-politikai és cselekvési egysége. A X. kongresszus célkitűzéseinek megfelelően jelentős mértékben fejlődött a város gazdaságilag is. A IV. ötéves terv termelési és városfejlesztési feladatait si­keresen teljesítik Miskolcon. A gazdasági munka eredmé­nyeivel párhuzamosan javul­tak az élet- és munkakörül­mények. Emelkedett minden réteg jövedelme. Kedvezően alakult a fogyasztás, javult a kulturális, szociális és egész­ségügyi ellátottság. Erősödött a marxizmus—leninizmus be­fogása, bővült hatóköre. Emelkedett a város dolgozói­nak műveltségi színvonala, a szocialista közgondolkodás és magatartás mindinkább meg­határozza Miskolc lakosságá­nak cselekvését. A város üzemeiben, intéz­ményeiben, kulturális és szellemi életében elért sike­rek megteremtője Miskolc becsületes dolgozó akossága — hangzott a beszámolóban. Amikor a városi pártértekez­let beszámol az eltelt négy év munkájáról, első helyen mond köszönetét az anyagi értékek megteremtésében élen járó ipari munkásoknak, a nagyüzemek dolgozóinak. Köszönjük a végzett munkát a közlekedésben, a szolgálta­tásban, a kereskedelemben, az egészségügy területén, a város ipari és mezőgazda­sági szövetkezeteiben helyt­álló dolgozóknak. Elismeré­sünket fejezzük ki a város értelmiségi dolgozóinak az el­ért eredményekhez alkotóan hozzájáruló, a vállalati, üze­mi, intézményi vezetőknek •—■ hangzott a beszámolóban. A továbbiakban szó esett róla, hogy az eltelt négy év során a X. kongresszus cél­kitűzéseinek végrehajtásához döntő mértékben hozzájárul­tak a Központi Bizottság megjelent határozatai. A párt politikája, a felsőbb pártszer­vezetek határozataira épülő helyi intézkedések kiállták a gyakorlat; próbáját, a város lakossága cselekvőén támo­gatta azt. Ez jut kifejezésre egyebek között abban is, hogy Miskolc lakosság:" a szocia­lizmus iránti elkötelezettség­gel, a városért végzett sok tízezer óra társadalmi mun­kával köszöntötte december 3-át, városunk felszabadulá­sának 30. évfordulóját és új munkasikerekkel készül pár­tunk ICI. kongresszusára, va­lamint hazánk felszabadulá­sának közelgő jubileumára. A gazdasági építőmunka helyzetének, az életszínvonal, a szociálpolitikai célkitűzé­sek végrehajtásának elemzé­se során ismertette a beszá­moló a termelés és a gazdál­kodás főbb tapasztalatait, ki­emelve, hogy az ipari terme­lés négy év alatt 24,5 száza­lékkal nőtt, ami meghaladja mind a helyi, mind az orszá­gos előirányzatot. Szó esett a kereskedelemről, a beru­házásokról, a város kommu­nális, szociális fejlesztéséről, a városépítés főbb kérdései­ről, a tömegközlekedésről, a következő évek várható igé­nyeiről. A beszámoló második ré­sze foglalkozott az ideológiai és kulturális élet kérdései­vel. Megállapítva, hogy a X. kongresszus határozatainak megfelelően Miskolcon to­vább erősödött a szocialista eszmeiség, szélesedett a mar­xizmus—leninizmus befolyá­sa, növekedett az ideológiai munka színvonala és haté­konysága. A szocialista köz­gondolkodás, közerkölcs és magatartás ma már megha­tározó, uralkodó. Javult a propagandamunka tartalma, hatékonysága, s a párt te­vékenységének fontos részé­vé vált. Növekedett a politi­kai oktatásban résztvevők szá­ma, a tudományos technikai forradalom hazai kibontakoz­tatása sürgetően hatott ok­tatásunk továbbfejlesztésére. Tudatosabbá vált, szélesebb körű lett a fizikai dolgozók gyermekeinek segítése, növe­kedett a tanulásukat segítő társadalmi ösztöndíjak mér­téke. (Folytatás e 8. oldalonJ ^tanácskozik a pártértekezicí 'iwv ÄWJ»; tmáBBAi**»»*

Next

/
Thumbnails
Contents