Észak-Magyarország, 1975. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-16 / 40. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1975. február 16., wesőrnop PÁRTÉRTEKEZLETEK BORSODBAN MISKOLC VAROS (Folytatás az í. oldalról) Befejezésül a párt vezető szerepének érvényesüléséről, az eszmei-politikai, szervezeti és cselekvési egységről, a demokratikus centralizmusról, a káder- és az állami személyzeti munkáról, a párt szervezeti fejlődéséről, a tagság létszámának és összetételének alakulásáról, a pártfegyelmi munka tapasztalatairól, a párt tömegkapcsolatairól, az állami és tömegszervezetek, valamint mozgalmak pártirányításának főbb jellemzőiről esett szó. Drótos László szóbeli kiegészítőjében elmondta, többek között azt is, nagyot változott életünk harminc év alatt. A párt 1948-as programjában kitűzött célokat végrehajtottuk. Generációnk történelmi jelentőségű eredmények megvalósulásának részese és élvezője. Részletesen elemezte az ország gazdasági, társadalmi életében végbement nagyszerű változásokat, majd arról szólt, hogy Miskolc lakossága az elmúlt három évtized alatt csaknem 200 ezerre növekedett. Átalakult a város szerkezete, növekedett az üzemek, vállalatok termelése. Beszélt a világban végbemenő változásokról, a nemzetközi helyzet alakulásáról, a békéért, a haladásért vívott harcban a Szovjetunió szerepéről, majd a miskolci pártszervek és pártszervezetek munkáját és tevékenységét értékelve megállapította: — Az elért eredményeket úgy biztosítottuk, hogy közben erősödött a párt irányító szerepe, a párt eszmei-politikai, szervezeti és cselekvési egysége, érvényesült a demokratikus centralizmus, a kollektív vezetés és az egyszemélyi felelősség, erősödött a párt tömegkapcsolata, bővült befolyása. A továbbiakban a városban élő és a dolgozó munkások helyzetéről, az ifjúság, valamint a nőpolitikái feladatok végrehajtásáról szólt hangsúlyozva, hogy a város eddigi története során soha ilyen gyors ütemű fejlődés nem volt. mint az eltelt négy esztendőben. v Miskolc gazdaságának, városszerkezetének és ezzel társadalmi struktúrájának átalakulása nem egyszerűen mennyiségi változást ^jelentett az eltelt négy évben. A nagyarányú minőségi változás jegyében az ipar szerkezetében jelentős szerepet betöltő kohászat és nehézgépgyártás fejlesztése mellett ennél dinamikusabban fejlődött az építőipar, az építőanyagipar, a szolgáltatóipar és az élelmiszeripar. Figyelemre méltó tényező, hogy számottevő hatást gyakorolnak a városra a Miskolc vonzáskörzetében megépült vagy épülő nehézipari létesítmények, a kazincbarcikai, a leninvárosi vegyiművek, a Borsodi Energetikai Kombinát és a bányák. Ismertette a kongresszusi felkészülést, megállapítva,-y ennek egyik szép megnyilvánulása a széleskörűen kibontakozott kongresszusi munkaverseny, mely — ösz- szekapcsolva hazánk és Miskolc felszabadulására tett felajánlásokkal — az elmúlt év gazdasági sikereit is jelentős mértékben 1 efolyásolta. Végül hangsúlyozta: Miskolc párttagsága azt kér' és javasolja, hogy pártunk az eddigi, bevált politikáját folytassa tovább, s e politikát erősítse meg a XI. kongresz- szus. A vitában felszólalók jogos büszkeséggel beszéltek az eredményekről, de a gondokat is szóvá tették. Rózsa Kálmán, a városi tanács elnöke — egyebek között — hangsúlyozta: a városfejlesztésben az egyik legnagyobb feladat a tömeges lakásépítkezés, illetve a meglevő lakások állagának a megóvása. Ezzel összefüggő teendőkről szólt — többek között — Szamos Gábor, a BÁÉV kommunistáinak küldötte, aki szerint, különösképpen a házgyár kapacitásának kihasználására még sok a lehetőség, elsősorban a korszerű gyártástechnológia fokozottabb alkalmazásával és a minőség javításával. A minőségi munka szerepét és fontosságát hangsúlyozta Dojcsák János, a DI- GÉP vezérigazgatója is, amikor kijelentette: a gyár a negyedik ötéves tervre kitűzött feladatait a tervezett szinten teljesíti, de a hatékonyság érdekében elengedhetetlen követelmény a korszerű munkaszervezés. Ugyanezt hangsúlya la Vasicsek Zoltán, az LfCM műszerésze is, aki a szocialista brigádmozgalomban rejlő hihetetlenül nagy lehetőségekre hívta fel a figyelmet. A felszólalók sokrétűen érveltek, vitatkoztak és kifejezésre juttatták: hol, miben van előrelépés, és miben van lemaradás. Szin Andrásnc előmunkás, a pamutfonó dolgozója a nők helytállásáról szólva azt is elmondta, hogyan gondoskodnak a gyárban róluk, ahol a létszám 87 százaléka nő. A nőkről való szeretetteljes gondoskodásról beszélt az LKM kommunistáinak küldötte, Simon Jó- zsefné daruvezető is. Többen, mint Rondzik András, a DI- GÉP marósa, a tájékoztatás és tájékozódás szerepéről beszélt, míg Fülöp Péter, a városi KISZ-bizottság első titkára a fiatalok helyét és szerepét méltatta a város életében és munkájában. Kifejtette: az ifjúság nevelése Miskolcon mindinkább társadalmi üggyé válik. Sokakat érintő problémákat tett szóvá Rácz János nyugdíjas, a III. kerület 13 pártalapszervezetének csúcstitkára. aki több segítséget kért a munkájukhoz. Több támogatást igényelt a koordinációs feladatok gyakorlati tapasztalatainak az alkalmazásához Makkai László, a MÁV Miskolci üzemi Pártbizottságának a titkára is, aki elmondta: a vasutas dolgozói: az elmúlt négy esztendőben szép sikereket értek el és a szállítási igényeknek maradéktalanul eleget tettek. Nagy tetszés fogadta Kol- láth Sándornak, a városi pártbizottság titkárának a kádermunka néhány gyakorlati tapasztalatáról tartott korreferátumát. Nagyon egyértelműen hangsúlyozta a vezetőkkel szer-ben támasztott követelményeket, majd tényekkel és statisztikai adatokkal bizony'tóttá: akadtak, akik megfeledkeztek arról, hogy felelős posztjukra dolgozó népünk bizalma állította őket. Elsősorban -ezekkel a vezetőkkel volt gond. Hangsúlyozta: az elmúlt években azok a vezetők váltak alkalmassá hivatásuk gyakorlására, akik megfelelte. a hármas követelménynek és munkájukban a kollektívákra támaszkodtak. A pártértekezlet vitájában való felszólalásra 42-en jelentkeztek. Közülük — a tanácskozás egyöntetű határozatának megfelelően — 22- en kaptak szót. A többieket arra kérték, hogy felszólalásukat írásban juttassák el a pártbizottsághoz. Dr. Szekér Gyula köszönti a pártértekezlet résztvevőit A vitában szót kért dr. Szekér Gyula, az MSZMP Központi Bizottsága tagja, nehézipari miniszter. Elöljáróban átadta a Központi Bizottság üdvözletét, sok sikert kívánva a miskolciaknak, a pártértekezlet résztvevőinek. — Örömmel hallhattuk, hogy a város mily nagyszerű eredményeket ért el, hogy mást ne mondjunk, az ipari üzemek mintegy 20 milliárd forint értékkel járultak hozzá népgazdaságunk fejlődéséhez. Tizenegyezer házat építettek Miskolcon, ami azt jelenti, csaknem minden ötödik család új lakásba költözhetett az utóbbi négy évben — mondta. A nehézipari miniszter ezután arról beszélt, hogy a kongresszus előtt és a negyedik ötéves terv utolsó évében sok szó esik az energiastruktúra kialakításáról, gépiparunk hatékonyságáról csakúgy, mint az építőiparról vagy a mezőgazdaságról. Jóllehet az utóbbi észrevételek másfajták, mint a korábbiak voltak, mégis azt mondhatjuk, a XI. kongresszus előtt: nagy optimizmussal tekinthetünk a jövőbe. Ennek alapját képezik azok a nagyszerű eredmények, melyeket a X. kongresszus óta vallhatunk magunkénak. Beszélt műanyagiparunk fejlődéséről, Európa élvonalába került autóbuszgyártásunkról, valamint a két kongresszus között kifejlődő házgyári lakás- építkezésről és számítógép- gyártásról. Beszédének második részében arról szólt, mennyire fontos, hogy iparunk alkotó- an részt vegyen a nemzetközi integrációban. Különösen fontos ez akkor, ha figyelembe vesszük, hogy nyersanyagunk több mint felét importból, elsősorban szocialista országokból érkező importból szerezzük be. Külön öröm, hogy éppen Borsodban, Leninváros térségében épült fel egy olyan vegyipari üzem, amely jó példa a szocialista integrációra. Dr. Bodnár Ferenc felszólalását mondja A pártértekezleten felszólalt dr. Bodnár Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára is. Elöljáróban tol/ná- csolta a megyei pártbizottság szívélyes, elvtársi üdvözletét, majd így folytatta: — Szeretném kifejezni önöknek és önökön keresztül Miskolc város minden kommunistájának a megyei párt- bizottság elismerését és köszönetét azokért az erőfeszítésekért és azért az eredményes munkáért, amelyet a X. kongresszus határozatainak végrehajtása érdekében kifejtettek. Külön megköszönöm azt az aktív tevékenységet, amit a közelmúlt hónapokban és hetekben a XI. kongresz- szus előkészítése kapcsán tettek. Beszélt arról, hogy a városi pártértekezlet dokumentumaiból, a hozzászólásokból, az a határozott vélemény csendül ki: a miskolci konjmunisták a párt eddig követett marxista—leninista politikájának megerősítését és folytatását várják a XI. kongresszustól. Azt várják és kérik, hogy a kongresszus jelölje meg szocializmust építő társadalmunk fejlődésének hosszú időre szóló távlatait. Elmondta, hogy a taggyűlések és a pártértekezletek beszámolóiból, vitáiból egyértelműen kitűnt, hogy a miskolci kommunisták magukénak vallják a párt politikáját, helyeslik, támogatják azt, megvalósításáért, mint eddig, ezután is készek harcolni, dolgozni. Elismeréssel beszélt a városi pártszervezeteknek a X. kongresszus óta kifejtett munkájáról, a pártbizottság beszámolójával , egyetértve megállapította, hogy Miskolcon számos gond ellenére is eredményes munka folyt. A városi pártbizottság, a jól végzett munka büszkeségével adhat számot tevékenységéről, a pártértekezletnek és a küldötteken keresztül a város kommunistáinak. A városi pártbizottság testületé és apparátusa Miskolc felelős politikai irányítójaként az elmúlt négy évben is helytállt, irányító, szervező és ellenőrző munkája tovább fejlődött. Erősödött a város kommunistáinak eszmei, politikai, cselekvési egysége. A munka hatása jól mérhető a város vállalatainak és üzemeinek eredményeiben, a szocialista tudat és közgondolkodás fejlődésében, a várospolitikai tennivalók szorgalmazásában, a város lakosságának cselekedeteiben. Ezután arról beszélt, hogy eredményeink mellett, melyekre büszkék vagyunk, vannak gondjaink is. Fejlődésünk gyorsabb ütemű lett volna, ha munkánkban kevesebb a hiba, ha a feladatokat tervszerűbb előkészítéssel és jobb szervezéssel oldjuk meg. A megyei pártbizottság első titkára utalt rá, hogy az elmúlt években á megyei párt- és tanácsi szerveknek a legtöbb gondot Miskolc város fejlesztése jelentette. S ez nemcsak objektív tényezők miatt történt így, hanem a napi munka gyengeségei is okozták. Utalt azokra a huzavonákra, amelyek miatt több fontos létesítmény építése el sem kezdődött, vagy nem fejeződött be határidőr' Miskolcon. így például a Gömöri-felüljáró építése, a Patyolat Vállalat központi üzeme, a diósgyc .-- vasgyári művelődési központ, a Széchenyi utca 1—3. alatti terület beépítése, és így tovább. Megemlítette a lakásépítéssel összefüggő kommunális fejlesztési gondokat, az új lakóépületek színezésével kapcsolatos problémákat. Ezután a következőket mondta: — A megyei tapasztalatok birtokában erről a helyről különösen indokolt érinteni pártunk munkás-központú politikájának néhány kérdését. Elsőrendű feladatunknak tekintjük a munkásosztály vezető szerepének szüntelen erősítését Politikánknak olyan haladó eleme ez, amely vezérfonalként húzódik végig a s:. ocializmus építésének egész időszakában. A munkásosztály vezető szerepének biztosítása közvetett és közvetlen intézkedések láncolatát jelenti. Politikánk munkásjellege nem szűkíthető le tehát csak a munkásosztályt közvetlenül érintő intézkedésekre. de természetesen nem is ké^elhető el ilyenek tű ikül. Ezt bizonyítja a X. kongresszus óta, eltelt időszak is. Ezek tükrében a munkás-központú politikánk sokrétű, gazdag értelmezése jellemezte és jellemzi a Miskolci városi Pártbizottság . tevékenységét.. Ez képezi alapját az. irár ít.ása alatt tevékenykedő pártszervek és szervezetek munkájának. Megállapíthatjuk tehát, hogy Miskolc mir kásváros jellege r nmesak gazdasági életében tükröződik, hanem abban is, hogy ‘zé'es értelemben vett várospolitikai munkában a munkásokról vaüö sokoldalú gondoskodás szerepel az első helyen — mondta dr. Bodnár Ferenc elvtárs. Beszédének befejező részében a megyei pártbizottság első titkára a szocialista tudatformálás nemes munkájáról, a munkások és a többi dolgozó réteg politikai műveltségének fejlesztéséről, a k immunisták eszmei, politikai és cselekvési egységéről, a város területén tevékenykedő tömegszervezetek, tömegmozgalmait, társadalmi és tudományos szervezetek munkájáról beszélt. A vitában elhangzottakra Drótos László, a városi párt- bizottság első titkára válaszolt. Ezt követően a küldöttértekezlet elfogadta az MSZMP Miskolc városi Bizottságának beszámolóját, valamint a kongresszusi doku- r. ntumokkal kapcsolatos állásfoglalást. Megválasztotta a 61 tagú városi pártbizottságot, valamint 140 küldöttet a megyei pártértekezletre. A szavazatszedő bizottság elnökének jelentése után dr. Bodnár Ferenc kedves köte- 1 rságének tett eleget, amikor a megyei és városi párt- bizottság nevében elbúcsúztatta Moldován Gyulát, a városi pártbizottság titkárát, aki más fontos funkcióba történő áthelyezése miatt megválik Miskolctól. A megyei pártbizottság első titkárának szavaira Moldován Gyula válaszolt. Ezt követően az újjáválasztott városi pártbizottság zárt ülést tartott, melyen dr. Bodnár Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára elnökölt és javaslatot tett a városi pártbizottság első titkárára, titkáraira és a végrehajtó bizottság tagjaira. A városi pártbizottság tagjai titkos szavazással Drótos Lászlót a pártbizottság első titkárának, Kolláth Sándort és Novák Józsefet a városi pártbizottság titkárainak választották meg. A városi párt-végrehajtóbizottság tagja lett dr. Antal Boza Jc-sef, a Nehézipari Műszaki Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, dékán, Balázs Sándorné. az Édesipari Vállalat raktárosa. Doj- csál: János, a Diósgyőri Gépgyár vezérigazgatója. Drótos László, a városi pártbizottság első titkára, Győri Erzsébet, a városi könyvtár igazgatója, dr. Imre Ferenc, a December 4. Drólművek igazgatója, Kocsis Gyula, a MÁV Vontatási Főnökség mozdonyvezetője, Kollátl Sándor, a városi pártbizottság titkára, Majté- nyi Lajos, a Lenin Kohászati Művek pártbizottságának titkára. Kovák József, a városi pártbizottság titkára, Rózsa Kálmán, a városi tanács elnöke, Szamos Gábor, a Miskolci Házgyár vezetője. A pártbizottság nyílt szavazással megválasztotta a tár- sáriim! munka biz- ‘‘'ágok vezetőit és tagjait és kin-vezle a városi pártbizot' 'g o: •- táiyvezetőit. valamint a Déii Hírl ap főszerkesztőjét. A választás eredményét Moldován Gyula, a küldött- értekezlet elnöke ismertette. Ezután Drótos László, a város1 pártbizottság első .titkára a megválasztott pártbizottság nevében megköszönte a bizalmat, majd az elnöki zárszó következett, s a tanácskozás az Internacionálé hangjaival ért véget. Paulovits Ágoston Tóth Ferenc Fotó: Laczó József
