Észak-Magyarország, 1975. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-08 / 6. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 «« 1975. január 8., szerda Ismét öt fokozattal üéi(ön. az újra laló csengők, az iskolákban, a második félév v kezdetét hirdették. Az 1974—75-ös tanév kevésbé látványosnak indult, mint az ezt megelő­ző. Az Oktatási Minisztéri­um erre a tanévre nem ter­vezett oly alapvető módosí­tásokat, változtatásokat az oktatás menetében, mint azt az első tanévben tette. Val­lott, és hangoztatott cél volt, maradt, a korábban életbe léptetett változtatások, in­tézkedések hatásának elmé­lyítése, mélyebben gyökerez- tetése az iskola életében. Általános tapasztalat volt ugyanis, hogy az oktatás- politikai határozatot követő minisztériumi döntések ked­vezően befolyásolják az ok­tató-nevelő munka színvona­lának javítását. A minisztérium azonban — úgy ahogy azt korábban is hangoztatták — épp az előző tanév tapasztalatai alapján néhány kisebb mó­dosítást is elhatározott. Nos, a módosítások közül a legje­lentősebb talán az, hogy az új érettségi vizsgaszabályzat ismét az öt fokozattal való értékelést írja elő. Mint is­meretes, az elmúlt tanévben érettségi vizsgát tevő fiata­lokat csak három fokozattal minősítették — nem felelt meg, megfelelt, illetve dicsé­rettel megfelelt. Ez az érté­kelés azonban meglehetősen nagy ellenállásba ütközött, mindenekelőtt a diákok, a szülők és a pedagógusok ré­széről.. Az volt a vélemény hogy a három fokozattal va­ló minősítés nem nyújt ele­gendő támpontot az érettsé­gizett fiatalok felkészültsé­géről, különösen, ha azok to­vább kívánnak tanulni. S az is igaz, hogy jelenleg még meglehetősen jegyközpontú oktatáspolitikánk*' ami első­sorban a szülők és diákok részéről észlelhető. A három minősítéses érettségi szabály­zat így kedvezőtlen társa­dalmi visszhangot váltott ki. Mindezek mérlegelése után döntött úgy a minisztérium, hogy ismét az öt fokozattal való értékelést írja elő. Így az idén érettségiző fiatalo­kat ismét jeles, jó, közepes, elégséges, illetve elégtelen ..jeggyel” minősítik. A ta­valy életbe léptetett más módosítások tapasztalatai kedvezőek voltak. Az idei érettségi újdonsága * lesz még, hogy a szakközép- iskolások számára — a szak­iránynak megfelelően — kö­telezően, írják elő a mate­matikát.' Mindkét középisko­lai típusban — a gimnázi­umban és a szakközépisko­lában is — négy órára eme­lik fel a magyar írásbeli érettségi vizsga időtartamát. A miniszteri res^]ft egyébként a tanév második > felének menete hasonló lesz a tavalyihoz. A középisko­lák negyedik osztályában május 10-én lesz az utolsó tanítási nap. Az írásbeli és a szóbeli érettségi vizsgák időpontját később határozzák majd meg. , a ' Frisch: Kvantitatív és dinamikus közgazdaságtudomány Frisch öt évtizedes mun­kásságának alapvető törek­vése, hogy a közgazdaságtu­dományt egzakt, kvantitatív alapra helyezze, s alkalmaz­za az absztrakt axiomatikus megközelítést. A kötet a szerző több száz dolgozatából tizenegyet foglal magában. Ezek alkalmasak az elméle­ti újítások érzékeltetésére, másrészt a hazai szakkörök­ben is hasznosíthatók. Frisch érdeklődési területe három témakörbe csoportosítható. A közgazdaságtudomány kvan- tifikálására törekedve foglal­kozott keresletelmélettel, ter­meléselmélettel, makroöko- nómiai kérdésekkel és az ökonometria módszertanával. A gazdaságpolitikai és a ter­vezési elméletek fejlesztése terén különösen döntési mo­delljei számottevők. A dina­mikus közgazdaságtan vo­natkozásában főként a cik­luselmélet elmélyítése fog­lalkoztatta. A teljes életmű keresztmetszetét adó, sok alig hozzáférhető írást, ku- | tatási jelentést magyarul először közreadó kötetet L. Johanson professzor terjedel­mes és alapos életrajzi ta­nulmánya vezeti be. (Köz- gazdasági és Jogi Kiadó.) Albérleti szobák helyett Új diákotthon Ez az év jól kezdődött! — mondhatták a miskolci dísz­növénykertész szakmunkás­képző-iskola tanulói, amikor janüár 6-án, a téli szünet után először találkoztak. A „boldog új évet” jókívánság jelen esetben valóban örö­met, boldogságot hozott szá­mukra. December 21-én, mikor a téli szünetre hazautaztak, még a város különböző pont­jairól, apró, régi albérleti szobácskáktól búcsúztak. De a 75-ös évben már a múlté az albérlet, a szétszórtság, hisz január 6-án új, korsze­rű diákotthon várta a szün­időről visszaérkezett tanuló­kat. Ezzel a diákotthonnal a dísznövénykertész-iskola egy nagyon' régi vágya vált vég­érvényesen valósággá. Az új kollégium lehetővé tette, hogy ez évre megszűnt az albérlet, Sőt több tanuló esetében az ingázás, a na- ' ponkénti állandó bejárás is. Az iskola tanárai nagyon remélik, hogy az új kollégi­um elősegíti a tánulmányi munka színvonalának eme­lését is, hisz’ az otthonban a tanulók, tanárok felügye­lete mellett készülnek a másnapi órákra. De a tanu­lók is nagy várakozással te­kintenek az 1975-ös év elé. píznak benne, hogy a diák­otthon segít a KISZ-munka eredményesebbé tételében, a jó közösségi szellem kialakí­tásában, valamint a szabad idő hasznos, programokbah gazdag kihasználásában is. H. I. s , A VOLÁN 3. sz. Vállalat 1. sz. üzem­egysége hivatásos gépjármű­vezetői tanjolyamol INDÍT. FELVÉTELI KÖVETELMÉNYEK: — betöltött 20 év® életkor — legalább 8 általá­nos iskolai végzettség, — büntetlen előélet. A tanfolyam időtartama 3 hónap. Ezen idő alatt 1150 Ft havi illetményt biztosítunk. A költségeket a vállalat fedezi JELENTKEZNI LEHET: 1975. január 15-ig, Kazincbarcika, Múesonyi út 1. szám. Az AFIT XVI. sz. Autójavító Vállalat hejőcsabai szervizállomása FELVESZ: gyakorlattal rendelkező SZAMLAZOT,. ADMINISZTRÁTORT, ESZTERGÁLYOST, AUTÓSZERELŐT, KAROSSZÉRIA­LAKATOST, FÉNYEZŐT. JELENTKEZÉS: AFIT XVI. sz. Autó­javító Vállalat 3. sz. üzemegységében, Hejőcsaba, Téglás u. 4. sz. Telefon: 13-864. A MISKOLCI HÁZIIPARI SZÖVETKEZET a diósgyőri új üzemházbá FELVESZ: — betanított munkára női munkaerőket kötődéi munkára, — segédmunkásokat, — varrógépműszerészt, vagy műszerészt, — gépkocsivezetőt, — varrónőket. JELENTKEZÉS: a szövetkezet központjában (Miskolc, I., Széchenyi u. 19.) naponta 8—16 óra között. JELENTKEZÉS: a szövetkezet központjában (Miskolc, I., Széchenyi u. 19.) naponta 8—16 óra között. A B.-A.-Z. megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat 1975—76-os iskolai tanévre * fiú húsipari szakmunkástanulókat iskoláz be. JELENTKEZNI LEHET: a vállalat központjában, Miskplc, Vágóhíd u. 16. sz. alatt. Kulturális jegyzetek I. Napjainkról a Napjainkban T izennegyedik évfolyamába lépett a Napjaink, szűkebb pátriánk irodalmi és kulturális lapja. A januári lap­szám gazdag tartalmában a versek, grafikák, könyv- recenziók, a szomszéd népek életére kitekintő írások mel­lett néhány külön figyelmet érdemlő publikációt találunk. Ez alkalommal nem a megjelent versek költőinek névsorát, nem a grafikusokat soroljuk fel, hanem ezekről a publiká­ciókról szólunk, mert ez írások összessége a lapszámot ki­emeli a Napjaink példányainak sorából. Szénaboglya címmel terjedelmes részletet, közöl a lap Kas­sák Lajos 1955-ben írt naplójegyzeteiből, s a részlethez Kas­sák özvegye irt bevezetőt. A naplórészletek egyébként itt, a Napjaink hasábjain jelennek meg először. A Kassák-nap- lóhoz tematikailag kapcsolódik egy másik közlemény: a nemrégen elhunyt Ruttkay György festőművész és Kassák Lajos levelezése, Ruttkay összekötő szövegével és Iiorpácsi Sándor megjegyzésével. Ezek a kultúrtörténeti értékű közle­mények rangot adnak a Napjaink januári számának, az el­sődleges figyelmet azonban a mai valóságot különböző meg­közelítésben elemző cikkei érdemlik. öt olyan írást találunk a lapszámban, amely mai életünk kérdéseit elemzi, mai témához szól hozzá, arról informál. Közülük egyik Fekete Gyula Egy korty tenger című soroza­tának legújabb darabja: Adalék az öröm természetrajzához, alcíme a dátumot jelzi, 1974. decembert. Ebben a szerző a decemberi, nagyrészt az ünnepekkel összefüggő örömszer­zésről fogalmazza meg gondolatait. Éles hangú jegyzetet ol­vashatunk a Miskolci Nemzeti Színházban bemutatott, mu­sicallé deformált Egerek és emberek előadásáról. A cikk szerzője — P. L. — utal az új morbus hungaricusra, arra a musical-esítési járványra, amelynek klasszikusok és hőseik „dan-ázva áldozatául esnek”. Lázár István nagy visszhangot kiváltott műve — Kiált Pata.k vára — kapcsán Berecz Jó­zsef fogalmazza meg Sárospatak közművelődési életének legégetőbb gondjait. Gyarmati Béla interjújában a tanár­képzés gondjairól, a főiskolát végzett tanárok iránti igény­ről szól, egyben bemutatja a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolát. Mindezek a cikkek napjaink problé­máiról szólnak, hol általánosabb érvénnyel, hol helyileg konkretizálva fogalmazzák meg egy adott jelenséggel, művé­szeti törekvéssel, irányzattal, vagy éppen fontos közoktatási és közművelődési határozatok realizálásával kapcsolatos le­hetőségeinket, elgondolásainkat és nem kevés gondunkat. Végül, de nem utolsósorban kell szólnunk a lap élén ta­lálható cikkről. Címe: Együtt, a szerzője Papp Lajos. Ez a cikk — mintegy mottóként az új esztendő első számában közreadni szokott törekvésekhez — fogalmazza meg a leg­fontosabb teendőink mielőbbi jó megvalósításához a társa­dalom minden tagja, rétege összefogásának szükségességét, előtérbe állítva azt a feladatot, hogy mindenkor figyeljünk a munkásokra, a munkásosztályra. Lírai ihletésű, ugyanak­kor éles logikával vezetett gondolatsorok hirdetik az író, a művész társadalom iránti felelősségét, feladatait, a márciusi közművelődési párthatározat helyes értelmezéséből adódó tennivalókat. A cikk alapvető mondandója túlmutat a tár­sadalom és művészet kapcsolatán, a jövőnk eredményesebb munkálásához szükséges össztársadalmi magatartás és szem­lélet mielőbbi kialakításának fontossága is kiolvasható be­lőle. Novella nincs a januári Napjainkban, talán a vers is ke­vesebb, mint máskor; de az egyéb jellegű írások mellett ta­lálható, a fentiekben bemutatott .cikkek bizonyítják, hogy ez a Napjaink valóban napjainkat tükrözi. 2. A Borsodi Könyviáros A z elmúlt esztendő utolsó száma már az új évben jelent meg. A Borsodi Könyvtáros című szakmai folyóirat,— jellegének megfelelően — elsődlegesen a megye könyv­tári életét segíteni hivatott közleményeket tartalmaz. Beszá­molók, módszer- és tapasztalatátadó írások, információk, a negyedszázada munkálkodó könyvtárosok munkásságát mél­tató publikációk sorakoznak benne, nem kevés fényképpel, kiegészítve hírekkel, könyvszemlével. Nagyjából a minden­napi életet és könyvtári munkát tükrözik a cikkek. A lap­szám élén található, Ződi Imre írta, Az 1975. évi közműve­lődési feladatok tervezéséről című értekezés pedig igen jó útmutatás a könyvtárakban végzendő közművelődési mun­kához, a tavalyi párthatározat helyi realizálásához, — még ha a gyakorlati éves tervezéshez való segítséggel már el is késett. (Alighanem minden jól dolgozó közművelődési in­tézményben már csaknem készen kell, hogy álljon az éves munkaterv.) Ződi Imre írásának alapvető értéke, hogy a párthatározatban megszabott feladatok számbavételével fo­galmazza meg a legfontosabb közművelődési teendőket, kü­lön utalva a könyvtárak sajátos eszközeivel végezhető és végzendő teendőkre. Cikke végén kiemelt feladatként jelöli a könyvbeszerzésre fordítható anyagi keretek emelését. A cikket a könyvtárakat fenntartó szervek és azok vezetői fi­gyelmébe is ajánljuk. 3. Képernyőn és mozivásznon A z év vége sűrű ünnepei mind több tv-filmet és tv-já- íékot sorakoztattak a képernyőre. Több ismétlést is láthattunk, s eszünkbe juthatott több, az év közben bemutatott mű is. Végigtekintettük az év során látott ma­gyar mozifilmeket is. És e sok ' filmnézés közben érdekes tapasztalatot tehettünk: egyik-másik fővárosi színészünk szinte le sem megy a képernyőről, karácsonykor például né­melyiket négy-öt-hat alakban is láttuk, nemritkán az egy­mást közvetlenül követő műsorokban. A mozifilmek éves számvetés» ia hasonló gondolatokat szült. , Nem «* Sokat foglalkoztatott művészek tehetségét vitatjuk, az esetek többségében annak semmi alapja nem volna. Pusz­tán csak az jut eszünkbe, milyen szép, hosszú névsor lenne összeállítható a mostanában rendszeresen szereplő művé­szekről. S összeállíthatunk egy kisebb listát a korábban hir­telen felkapott, majd eltűnt szereplőkről. És persze az a lista sem lenne érdektelen, amely a kitűnő és az utóbbi években mind a mozifilmeknél, mind a televí­zióban következetesen hiányzó (vagy mellőzött?) művészek neveit tartalmazná. Ez is napjainkhoz tartozó jelenség. Ha megoldása nem is a mi vidéki gondunk, dé mint tény, nálunk is feltűnik. \ (benedek)

Next

/
Thumbnails
Contents