Észak-Magyarország, 1975. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-08 / 6. szám
1975. Januar 8., szerda sose ESZAK-MAGYARORSZÄG 5 Az illetmcnyliivatalban (Jgyek és ügyfelek A jólneveltség mögé gyömöszölt indulat egy kissé idegessé tette. A táskájában, jó előre, könnyen hozzáférhető helyre készített iratot is nagy nehezen találta meg. S míg kutatott a retikülben, panaszosan, olyan ember hangsúlyával beszélt, mint aki nem érti, mi történt, hogy történt, ami miatt beutazott Miskolcra. A íitok nyitja — Tessék! Ezt kaptam..! Átnyújtotta az iratot az előadónak, aki azonnal és udvariasan felvilágosítással is szolgált. — Kérem, mindaddig, amíg ki nem egyenlíti a tartozását, a letiltást feloldani nem tudjuk... A vendég csodálkozva, ijedten válaszolt: — De hiszen én régen kifizettem. Erre a közlésre — hiszen így már valóban érthetetlen a letiltás — az előadó a kartonokhoz, a kimutatásokhoz fordult. De ott — fehéren és feketén — nyoma sincs a befizetésnek. — Legyen szíves átmenni a bíróságra, a végrehajtói irodába. A letiltást ugyanis ott állították ki. Ha minden rendben, adnak egy igazolást és... Az előadó be sem fejezhette a mondatot, mert a vendég közbevágott: — Do én nem 'oda fizettem, hanem az ügyvédnek adtam át a pénzt. — Akkor tessék megkérdezni tőle, mi történt. Az ügyfél megy, s nemsokára egy telefon jön. A vonal túlsó végén az ügyvéd, aki méltatlankodva kíváncsiskodik: — Valóban átadta nekem a pénzt, miért vonják tőle?.,. így derült fény a titok nyitjára, amit egy ügyvédnek feltétlenül illett volna tudnia. A történetet a megyei illetményhivatalban jegyeztük fel, ahol a 1 hivatalvezető Czikora János csak úgy „fejből” citál még néhány esetet annak igazolására: menynyi felesleges, a nemtörődömségből, a felelőtlenségből, a szabályok megsértéséből eredő probléma kerül nap mint nap az asztalukra. Olyan, mint az a bzionyos hangonyi eset is... A iianjiooyi eset C J Azzal kezdődött, hogy egy tanítónőt annak rendje-mód- ja szerint alkalmazott ennek a községnek az iskolája. A tanítónő munkába is állt, de fizetést heteken, több hónapon át nem kapott. Joggal reklamált. Az iskolában és az illetményhivatalban egyaránt. A gyermekét egyedül nevelő tanítónő, B. Gy.-né mellett jóhiszemű segíteniaka- rással szót emeltünk e hasábokon is. A múlt év október 23-án megjelent. „Sürgős Intézkedést!” című írásunkban egyértelműen az illetményhivatalt hibáztattuk. A hibát azonban — mint a vizsgálatokból kiderült — Hangonyban követték el. A dolog lényege: .az iskola igazgatója későn juttatta el a szükséges okmányokat az illetményhivatalhoz, ahol ennek hiányában nem is számfejthették a munkabért. Annak ellenére sem, hogy a legnagyobb segíteniakarással fogadták B. Gy.-nét is, amikor panasszal fordult hozzájuk. Mert ami igaz, igaz: miután az iskolától többszöri sürgetés után sem érkeztek meg az áratok (a kinevezési okmány, az adatfelvételi lap, a MIL-lap, s az SZTK-kiskönyvecske) az illetményhivatal keze is meg volt kötve ... Azóta az ügy rendeződött. Elkerülhető lett volna a sok huzavona, a sokféle félreértés és izgalom, h" akiket illet, az előírásoknak megfelelően intézkednek. Az előírások és szabályok megsértése amellett, hogy hihetetlenül nagy bonyodalmakat okoz, rengeteg idő- veszteséggel is jár. Vaskos tévedés Megyénk egyik községéből túlórák elszámolásához küldtek be egy kimutatást. Számfejtéséhez az előadó a megszokott módon, nagy figyelemmel és körültekintéssel látott hozzá. Akkor lepődött meg, amikor rájött: vasárnapra szóló túlórát is igényelnek elszámolni. Érthetően azonnal jelentette mindezt a felettesének, pedig az irat formailag kifogástalan volt. A telefonba — mert felhívták az illetékest — a következőket mondták a vonal túlsó végén: — Elnézést! Tévedés történt ... Ez a tévedés majdnem hatezer, jogtalanul kifizetett forintot jelentett volna, ha a számfejtő csak mechanikusan, rutinszerűen dolgozik. — Sajnos, sok ilyen felesleges munka akad, pedig van mit csinálnunk ilyen kellemetlen esetek nélkül is — mondja az illetményhivatal vezetője. Hogy mennyire így igaz, álljon itt tanúságtételként néhány adat. Jelenleg 14 344 dolgozó bérét — ha úá' adódik táppénzét — számfejtik itt. Innen utalják át a családi pótlékot, a túlórákat és minden egyéb olyan járandóságot, ami a tanácsi apparátusban, a pedagógusoknál, az egészségügy dolgozóinál törvény szerint jogos. E hihetetlenül nagyméretű adminisztrációval járó feladatot 63 ember látja el, köztük 46 számfejtő. Egy-egy előadó normája 500 karton, tehát 500 ember ügyének az intézése,, ami sokrétű felkészültséget, nagy szakmai tudást és hozzáértést követel. Felelősségük tehát nagy, s még növekszik, ha a munkájuk feltételei kedvezően megváltoznak. Ezzel együtt ugyanis a „létszám”, amelyről gondoskodniuk kell majd, még 10—12 ezerrel növekszik, mert újabb intézmények és hivatalok kerülnek hatáskörükbe. Már ami az illetmények számfejtését illeti. a A színvonal érdekében A megyei illetményhivatal szerepe, jelentősége vitathatatlan. De ahhoz, hogy hivatásának maradéktalanul eleget tudjon tenni, ahhoz az is szükséges, hogy akikről kötelességük gondoskodni, azok is tegyenek meg mindent a munka színvonalának a növelése érdekében. T. F. llipflti Ezen a gépsoron, a Tiszai Vegyikombinátban olyan főliazsákokat gyártanak, amelyek kiválóan alkalmasak a szemét tárolására Fotó: Kovács Endréné Ma vendégek érkeznek... Mértéktartóbb a reprezentálás ÍVEB-vizsgálat a szerencsi járásban Időnként elő-előveszi a NEB országos, járási és városi viszonylatban egyaránt as üzemi, vállalati reprezentáció kérdésének vizsgálatát. Senki sem vitatja, hogy bizonyos mértékű reprezentációra szükség van. Országos összesítésben meghaladja a kétszázmillió forintot az erre fordított összeg. És bár újabb és újabb rendelkezések szabályozzák a reprezentációval kapcsolatos tudnivalókat, úgy látszik, nem árt, ha a NEB munkatervében rendszeresen szerepei ez a vizsgálati téma. Ezért foglalkozott vele a közelmúltban ismételten a Szerencsi járási Népi Ellenőrzési Bizottság is, Tal-ián János elnök irányításával. Elégedetten állapították meg a népi ellenőrök, hogy a korábbi állapotokhoz viszonyítva jó értelemben vett szemléletbeli változás tapasztalható ezen a téren. Általában a takarékosságra való törekvés jellemzi a megvizsgált ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi üzemek, vállalatok és szövetkezetek reprezentációs „költségvetését”. A vezetők és a felügyeleti szervek a rendeletelvnek megfelelően állapították meg az elmúlt évben, vagy — a szövetkezetek esetében — szavaztatták meg a tagsággal az ilyen célra felhasználható pénzügyi keretet. Ezt sehol sem lépték túl, inkább megtakarítottak belőle. Ennek ellenére egyik-másik üzemben, szövetkezetben a reprezentációs költségek bizonylatolását, elszámolását nem az előírásoknak megfelelően végezték. Nem különböztették meg például a reprezentáció „három fajtáját”, s így nem tűnik ki a kimutatásukból, hogy mennyit költöttek külön-külön személyes reprezentációra, menynyit a belföldiek és a külföldiek részvételével szervezett rendezvények kiadásaira. A külföldi vendégek esetiben rendszerint „elfelejtették” feltüntetni, hogy menynyi volt a velük érkező belföldi kísérők száma. A rendeletekkel ellentétesnek találta a járási NEB, hogy egyes üzemek, vállalatok a reprezentációs keret terhére olykor ebédet is adnak a hazai vendégeknek, holott az étkeztetés csakis a részvevők költségére számolható el. Szabálytalanul járt el az egyik tsz vezetősége is, amikor a saját termésű bort — hogy kevesebbnek tűnjék fel a meg- vendégelés összege — nem fogyasztói áron számolta el, holott a pénzügyminiszteri rendelet szerint ezt fogyasztói áron kell elkönyvelni. Hitelrontás « -r égry ember szegyelli ma\| gát a Miskolci JárásI 'l bíróság egyik tárgyalótermében. Négy munkás. Mindahányan büntetlen előélet üek. Lehajtott fejjel nallgatiák a tanácsvezető bírót, aki most a vállala üktől kapott jellemzést olvassa fel előttük. Mindegyikről külön- külön. Nagyszerű jellemzések, csupa dicséret, egyetlen rossz szót sem írtak le egyik emberről sem. ,,Megbízhatóság jellemző rá.** Lelkiismeretesen látja el feladatát, sok társadalmi munkát is végez.” „Jól beilleszkedik a kollektívába.” „Munkatársai becsülik, szeretik.” A vállalat illetékese nyilván tudta, hová, milyen ügyben kérik a jellemzést, ezért bizonyára megfontolta, mit ír le. A jellemzésből egyértelműen kitűnikr jól dolgoznak ezek az emberek, megbecsülik őket. A fizetésük sem rossz: háromezer forint körüli. A négy ember hallgat. A padlót nézik. Drámai csengése van a jellemzés minden egyes mondatának, szavának. Nyilvánvaló. hogy a bíró nem véletlenül olvassa fel. Nagyon is tudatos, pedagógiai módszerességből. Kommentárt nem fűz egyetlen jellemzéshez sem. Nem is kell. Sokatmondónk ezek a jellemzések, hatásuk bizonyára megmarad az emberekben a későbbiek során is. Talán éppen a miheztartás végett olvassa a bíró ezeket a jellemzéseket: a megelőzés egyik, feltehetően ha ásos módszereként. A négy ember körülbelül 1500 forint értékű fóliát próbált kilopni a BVK-ból. Az anyagot, az esti órákban túljuttat álc a kerítésen, a portás felfedezte, a fólia visszakerült a gyárba, a kár megtérült. a tettesek bíróság elé kerültek. Nem nagy ügy, abban az ér'elemben nem nagy. ahogyan bizonyos ügyeket kategorizálni szokás. A négy munkás azonban itt áll a bíróság előtt és így már nincs „kis ügy”. Kár volt bizony azért a meggondolatlan cselekedetért. Azt a bizonyos meny- nyiségű, vagy akár nagyobb mennyiségű fóliát is bármelyikük megvásárolha ta volna, valószínűleg nagyobb anyagi megerőltetés nélkül. Tudják ezt ők is, akkor ís tudták, mégis „elengedték magukat”. Kár volt érte, különösen a munkahelyi jellemzés dicsérő szavalt hallva kár. Meg kell őrizni az ilyen jollemzés hitelét. Nem éri tneg lerontani néhány kiló fóliával. És semmi mással. A négy munkás ezt most már nyilván jól megjegyezte magának. Esetleg mások is. (pt) Mit mond a paragrafus? Jogászunk válaszol Ki köteles lakásbasználalbavélcli dijat fizetui? — kérdezi számos olvadónk. A bérlő olyan1 új tanácsi bérlakás kiutalása esetén, amelyet a lakásügyi hatóság első ízben utal ki, egyszeri lakásépítési hozzájárulást, olyan megüresedett tanácsi bérlakás esetében viszont, amelyet a lakásügyi hatóság a lakásbérleti jogviszony megszűnését követően ismételten utal ki, egyszeri la- kás-haszúálatbavételí dijat köteles a tanács részére fizetni. A lakás-használatbavételi díjat nemcsak az új lakásbérletek keletkezésénél, hanem a lakásbérleti jogviszony folytatása esetében is kell fizetni, ha a bérlő halála, illetve a bérleti jogról való lemondása alapján olyan személy folytatja a lakásbérleti jogviszonyt, aki nem lakott a lakásban, vagy aki egy évnél rövidebb idrig i lakott együtt a bérlővel. A tanácsi bérlakásokra vonatkozó rendelkezéseket általában alkalmazni kell a vállalati bérlakásokra is. A vállalati bérlakás esetében a lakás-használatbavételi díj a lakás felett rendelkezni jogosult szervet illeti meg. Eltérően a tanácsi bérlakásoktól a lakás felett rendelkezni jogosult szerv azt is megteheti, hogy a kedvezménnyel csökkentett lakás-használatbavételi díjat — a lakás komfortfokozatára tekintet nélkül — egészben vagy részben1 elengedi. A nem állami lakások bérbeadása esetében a felek szabadon állapodhatnak meg a lakásbérleti szerződés megkötésekor a lakás-használat- bnvételi díj . fizetésében. A lakásbérleti szerződés megkötése után a bérbeadó ilyen igénnyel nem léphet fel. A lakás-használatbavételi díj mértéke a lakás komfort- fokozata és nagysága szerint, településenként differenciált. Például: 2 szobás, komfortos lakásért Budapesten 24 ezer. városokban gs kiemelt településeken 21 ezer, községekben 17 ezer forintot kell fizetni. A háromnál :több szobás lakás esetében és tanácsi határozat alapján a lakás-használatbavételi díj mértékét lakószobánként növelni keli, vagy lehet. A társbérleti lakrész esetében, a kedvezőtlen műszaki állapotú lakásoknál stb. csökkenteni lehet a díjat. Végeredményben a lakáshasználatbavételi díjat a jogszabály szerinti mérték, a növelő és csökkentő tényezők figyelembevételével állapítják meg. A tanácsi bérlakás esetében a lakás-használatbavételi dijat akkor nem kell fizetni; ha a lakásbérleti jogviszonyt a bérlő halála esetén, illetőleg lemondása alapján olyan személy folytatja, aki a bérlővel a lakásban egy évmél hosszabb ideig lakott; az új tanácsi bérlakást műszaki megosztás, toldaléképítés útján vagy más módon a bérlő létesítette; a lakásügyi hatóság a tanácsi bérlakást a bérlő részére lakáscsere-szerződés alapján utalja ki: a lakásügyi hatóság a bérlő tanácsi bérlakását — kérelmére. — olyan személy részére utalja ki. aki a bérlő tulajdonában álló lakásban lakott és a lakást a tulajdonos felmondása alapján cserei« késként utalják ki; a lakásügyi hatóság a tanácsi bérlakást a kisajátított ingatlanban lakó volt tulajdonos részére cserelakásként utalja ki: a lakásügyi hatóság a bérlő részére a tanácsi bérlakást határozott időre vagy valamely feltétel bekövetkezéséig utalja ki. Nem kell a tanács részére lakás-használatbavételi díjat fizetni akkor sem, ha a lakásügyi hatóság a tanácsi bérlakást olyan személy részére utalja ki, akit bérlőül közületi szerv választott ki. Ilyen esetben a vállalati bérlakásokra vonatkozó rendelkezést kell alkalmazni. A bérlőt a tanácsi bérlakásra megállapított lakáshasználatbavételi díj összegéből az általa eltartott, vele közös háztartásban élő gyermekek és más családtagok után szociális kedvezmény illeti meg. Ennek mértéke egy gyermek után 20%, a további gyermekek után gyermekenként 25 százalék, más családtagok után személyenként — 20%, de a kedvezmény összege a lakáshasználatbavételi díj 80%-áí nem haladhatja meg. Az olyan fiatal házaspár esetében, ahol a házastársak egyike sem töltötte be- 35, életévét — kérelemre — a kedvezményt két. gyermekig meg kell előlegezni. Ennek időtartama egy gyermek után 3 év, két gyermek után 6 év. A helyi tanácsoknak lehetőségük van rá, hogy a jogszabályi kereteken túlmenően további kedvezményt, vagy engedményt adjanak pl.: félkomfortos és komfort nélküli lakások kiutalása vagy sokgyermekes családok esetében. Dr. Sass Tibor
