Észak-Magyarország, 1975. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-08 / 6. szám

1975. január 8., szerda ESZAK-MAGYARORSZAG 3 igények és feladatok DH-rendszer ■ a drótmüvekben Az elmúlt évben Jobb üzemből, vállalattól érkezett hír, hogy megszervezték a Dolgozz bibátlanul! munka- rendszert. A December 4. Drótművekben tavaly erről még hallgattak, de egy tisz­tes számú kollektíva — sok száz dolgozó bevonásával — már javában munkálkodott a rendszer szervezeti kiépí­tésén és programján. Idén január 1-től pedig^á munka- rendszert hivatalosan bekap­csolták a gyár vérkeringé­sébe. Ez persze korántsem jelenti, hogy már minden­nel készen vannak: Elég be- , pillantani a programba, amely bőven tartalmazza a még megoldásra váró fel­adatokat. « e Ot hónappal előbb? Az üzem az elmúlt négy év alatt minden vonatkozás­ban nagy fejlődést ért el. Dr. Imre Ferenc igazgató elmondja, hogy az előző évi 790 millióval szemben 970 millió forint értéket állítot­tak elő. Ebben az évben tovább lépnek, s mintegy 50 millió­val akarják túlszárnyalni az előző évi eredményt. A fej­lődés mértékét igen jól szemlélteti, hogy ; „csak” a különbség félmilliós érték­kel több, mint amit 1957-ben egész évben termeltek(!) A gyárnak — természet­szerűen — öt évre szóló ter­ve volt, de az új igények, s a ’ körülmények alakulása nyomán 1975-re vonatkozóan módosítást végeztek. Miből adódik ez? Elsősorban abból, hogy már tavaly elérték az ez évre tervezett eredménye­ket. A gyár dolgozói a párt XI. kongresszusa, s a felszaba­dulás 30. évfordulója tiszte­letére vállalták: 1975. au­gusztus 2'0-ra teljesítik a negyedik ötéves tervre vo­natkozó célkitűzéseket. Most elemzéseket végeznek, meg­beszéléseket tartanak: vajon nem lehetne-e a középtávú tervet még korábban befe­jezni. lftetleg négy vagy öt hónappal... 610 javaslat Az igazgató azt mondja, hogy a nagy célokhoz bizto­sították az anyagi és az em­beri feltételeket. A világon tapasztalható acél- és ener­giaéhség — áttételesen — itt is érezteti hatását. így az­tán a különféle, programok — beleértve a DH-rendszert is — alapján minden eddi­ginél nagyobb mélységben és eredménnyel igyekeznek feltárni a rejtett vagy kevés­bé rejtett tartalékokat. Erre a gyárra is jellemző, hogy a gazdasági, a politi­kai, a mozgalmi vezetés minden jelentősebb feladat megoldásakor a dolgozókhoz fordul: megértésüket és se- . gítségüket kéri. A Dolgozz hibátlanul! munkarendszer kiépítésében is ez történik. Az a gyakorlat, hogy vala­mennyi dolgozó és vezető a maga területén igyekszik el­végezni az ezzel kapcsolatos elemzést; keresi a megoldás eredményesebb módszereit. Az igazgató jó érzéssel be­szél róla, hogy a termelő dolgozók például sokszáz hi­baforrás feltárásával, javas­lattal, segítették és segítik a rendszer életrehívását. Ezek között 610 olyan javaslat van, amellyel érdemes be­hatóbban foglalkozni. Valójában nincsenek fel­háborító hibaforrások. A legtöbb olyan, ámít a koráb­bi körülmények között még megbocsáthatónak tartottak, de most ezeket is meg kell szüntetni. Ilyen a sok kö­zött, hogy berakáskor a ke­menceajtó a szükségesnél to­vább van nyitva. Automati­kus megoldást konstruálnak. Ez megkönnyíti a targoncás munkáját, s egyben akadá­lyozza az energia elszöké- sét is. Az eiső felvonás Január 6-án. hétfőn tar- lotta az igazgató tanács az évben első értekezletét. A testület tagjai ekkor beszél­ték meg, hogy melyik terü­leten, kinek, mit kell tennie. Volt, s van olyan gyakor­lat, hogy programozáskor a legegyszerűbb megoldást al­kalmazzák: a raktárban rendszerint a szélen levő anyagot dolgozzák fel. Való­jában nem különösebb hiba ez. Az a hatása, hogy a bel­jebb. a hátul levő anyago­kat lassan az idő vasfoga, a rozsda kezdi ki. Nos e gya­korlat megváltoztatása érde­kében a programban ez .sze­repel. „A hengerelt huzalok tárolására alkalmas területet, úgy kell kialakítani, hogy a leggazdaságosabb kihasználás mellett az egyes anyagok egymástól elhatároltan le­gyenek tárolva...” A programban szerepel az is, hogy. sorra veszik a gyár különféle termékeit. Azt elemzik, hogy a technológia megfelel-e az új anyagoknak, az új igényeknek, és adott esetben új technológiát dol­goznak ki. Az új alkalmazá­sára is készen van a gyári törvény ,,A termelési osztály gyártáselőkészítése a min­denkori, legújabb technoló­giai előírások szerint köteles az anyagot megválasztani”. Emögött az a hasznos el­képzelés van, hogy olyan gyártmányokat készítenek, amelyek a korábbiaknál hosszabb élettartamúak. így ritkábban van szükség a ré­giek pótlására, s a gyár az energiáját jobban tudja új termékek gyártására, esetleg exporttermelés fokozására fordítani. A Dolgozz hibátlanul! munkarendszernél fontosnak tartják az erkölcsi és az anyagi ösztönzést. Azzal kez­dődik, hogy ez év január 1- től 5 százalékos bérfejlesz­tést valósítottak meg. Az eredmények növekedésének kihatásaként esetleg az év második felében további bér- fejlesztést végezhetnek, ami­nél természetesen figyelembe veszik majd, ki, mit tesz le a közösség asztalára ... Csorba Barnabás 1111 "'"'ll" 11 "" A közlekedés idei tervei fi legMosal íslaflaf: a zsúlsEtsái csienlése H papírgyárban Minőségi ellenőrzés az üzemben. Hazánk legöregebb papír­gyára az 1782-ben alapított Diósgyőri Papírgyár. A pa­pírt általában növényi ros­tokból, ritkábban ásványi, vagy állati termékekből, esetleg szintetikus - szálakból készítik. Kultúrtörténeti je­lentősége szinte felbecsülhe­tetlen. — Papírból 5309 tonna, lcasírozásból 4 ezer tonna, saj tdobozból, cukrász tálcá­ból, tortaalátétböl és egyéb, a lakosság részére készüli papírtermékekből összesen mintegy 2 ezer tonna a ter­vünk — mondta Bcllei Imre, a Papíripari Vállalat diós­győri gyárának igazgatója. — Hogyan sikerült az 1974­es évük? 3 — Az évet mintegy 112 tonna papír t^l term eléssel zártuk. Jól sikerült tehát az év, s ennek az előrelépésnek az alapját a brigádmozgalom kiszélesedése eredményezte. A korábbi esztendőkben a gyárunkban 8—9 brigád dol­gozott, s tavaly a számuk 18- ra növekedett. A számszerű fejlődésen felül ez minőség­ben jelenlett elsősorban elő­relépést. A brigádok fel­MHfffl ,1 LI üi1, Ir11 jtfkflggkSlfatglS ajánlása és munkája külö­nösen a hatékonyság növelé­sében és a költségszintek csökkenésében jelentett so­kat. A kongresszusi felajánlás­nak és teljesítésének igen nagy jelentősége van, ha fi­gyelembe vesszük, hogy a papírt nagyrészt külföldi alapanyagokból állítják elő, és az elmúlt időszakban az alapanyag, a cellulóz világ­piaci ára számottevően meg­növekedőit. — Igen. A gyárunk 90 szá­zalékban import cellulózt használ fel alapanyagként és a behozatal 70 százalékát a tőkés export fedezi. Külö­nösen Svédországból, Finn­országból és Ausztriából ka­punk nagyobb mennyiséget, de szállít, hazánkba Norvé­gia és Kanada is cellulózt. Körbejárunk .a csaknem 200 éves üzemben. Az or­szág papírgyártása szem­pontjából különös jelen­tősége van a diósgyőri üzem­nek, hiszen itt nagyrészt fi­nom papírokat, bankjegy-, okmány-, műszaki és tér­képpapírokat állítanak elő. De készülnek itt más papír­féleségek is, amelyek mind­mind az itteni munkások hozzáértését, szakmai tudá­ctbbsboi sát dicsérik. Fogalom tehát a diósgyőri papír. S hogy az is maradjon, annak érdeké­ben az üzem dolgozói, a munkások és műszakiak min­dent megtesznek. — A gyárnak 430 dolgozó­ja van — mondja az igaz­gató. — S nem egynek kö­zülük az apja, a nagyapja és a dédapja is a Diósgyőri Papírgyár dolgozója volt. A gyár és berendezései nagy­részt régiek; ez okozza a gondok nagyrészét is. Az ez évi terv teljesítését úgy kell megoldanunk, hogy közben az ezer négyzetméteres nagy­csarnokunk födémcseréjét is ei kell végezni. A gyár fokozatosan nőtt, növekedett. A felszabadulás idején még csak 2 ezer ton­na papírt gyártottak. Figyeljük a gyártás folya­matát. Az alapanyagot a hollandi malmokban péppé őrlik, hozzáadják az adalék­anyagokat, majd megfelelő­en hígítják. A papírgyártás­hoz nagyon sok víz kell. A pépet a gyártógépre vízáram viszi, a felesleg egy végte­len hálón visszacsorog. A papír hengerek között fut át, ahol kialakul a végleges formája, s forró gőzzel meg­szárítják. A kész papírt ha­talmas tekercsekre csévélik, amelyet később- különböző nagyságúra vágnak. — Igen fontos a papír szárazanyag-tartalmának op­timális beállítása és a kör­víz felhasználásának javítá­sa — folylatia az igazgató. — Mindkettőnél jelentősen fokozhatjuk a kihasználást, növelhetjük az anyagtakaré­kosságot. A feldolgozó üzemekben részben saját alapanyagot, részben import alapanyagot dolgoznak fel késztermékké, sajtdobozzá, cukrásztállá, tortaalátétté. Figyeljük a bo­szorkányügyességgel dolgozó embereket, akik mindennapi munkájukkal arra töreked­nek, hogy kielégítsék az egy­re fokozódó papírigényt. De az üzem nagysága- minden­képpen határt szab a terme­lés növelésének. Papír pedig sok kell, nagyon sok... — Már készülnek a tervek, hogy a 80-as években egy újabb finompapírgyár épül majd — teszi hozzá az igaz­gató. — Az talán kielégíti majd az igényeket. De addig is takarékoskodni kell az ér­tékes papírral. v Hajdú Gábor Fotó: Laczó József A személyszállítási igények kielégítlielök A közlekedési vállalatok személyszállítási teljesítmé­nye 5 százalékkal — ezen belül a VOLÁN-é 9 száza­lékkal, a MAHART-é JB százalékkal, a MALÉV-é megközelítőleg 25 százalék­kal — növekedett 1974-ben. Az áruszállítási teljesítmé­nyek olyan szintet értek el, amit eredetileg csak 1980 körül vártak, a korábbinál nagyobb ütemben emelked­tek a nemzetközi kapcsola­tokkal összefüggő szállítá­sok. A kapacitásokat meghala­dó igények kielégítésére a vállalatok belső munka- és üzemszervezési intézkedésein túlmenően adminisztratív in­tézkedésekre — az áruk so­rolására. a közületi gépjár­művek időszakos igénybevé­telére, az áruszállítás köz­útra terelésére kényszerült á közlekedési kormányzat. Az intézkedések eredmé­nyeként az év utolsó hónap­jában enyhült a feszültség, s az alapvetően fontos fu­varozási igényeket a vasút is ki tudta elégíteni. A MÁV hatmillió tonnával több árut vitt el, a közúti közlekedés 36—37 millió tonnával t.elje7 sített többet, mint az előző évben. Ezekben összegezte a Köz­lekedés- és Postaügyi Mi­nisztérium előzetes mérlege az ágazat múlt évi tevékeny­ségét, amit a rendelkezésre álló több mint 19 milliárd forintos beruházás 90—v95 százalékos teljesítésével 1 is segítettek. Az idei legfontosabb ten­nivalókról, a végrehajtáshoz szükséges intézkedésekről szóivá elmondható: az előző évben tapasztalt feszültségek ellenére átgondolt, takarékos gazdálkodás mellett biztosí­tott az ágazat további fejlő­dése. A személyszállítási igé­nyek mind a távolsági, mind a helyi közlekedésben kielé­gíthetők. A vasúti utasforga­lom várhatóan 1—1,5 száza­lékkal tovább csökken, az autóbuszközlekedés 4.8 száza­lékkal, a tanácsi közlekedés 1 százalékkal több utassal számol. A személyszállítás legfontosabb feladata válto­zatlanul a zsúfoltság mérsék­lése, az új lakótelepek köz­lekedésének fejlesztése. fiiiol a szőlőoHváiiyek ayersaragát termelik A téli idényben sincs pi- hehö az Ültetvénytervező és Kivitelező Vállalat észak­magyarországi központjának tállyai telepén. Hamarosan kezdődik az oltványkészítés, s szőlőink nélkülözhetetlen szaporítóanyagához itt ter­melik, s készítik is elő me­gyénkben a legtöbb „nyers­anyagot.” — A tállyai anya telepen megtermelt alanyvessző, ez a fontos „nyersanyag” saj­nos eléggé hiánycikk lesz az idén — tudtuk meg Uzsoki Ferdinand tói, a telep vezető­jétől. — Az elmúlt esztendő minden vonatkozásban súj­totta a szőlőtermelést. Nem­csak a szüret volt szegény, s minőségileg is gyenge, de az alanyvesszőt is tönkretette az időjárás. Az előző esztendőkben a tállyai telep 4—5 millió ki­váló minőségű alanyvesszői Válogatják, méretre „szabják” a tállyai anyai elep értékes termését, az alany vesszőt. Az elé! érben Uzsoki Ferdinand (ellenőrzi a minőséget. adott rendszeresen az •olt­ványkészítéshez. A váloga­tást. feldolgozást, méretre vágást végző szorgalmas asz- szonyok az idén aligha tud­nak a több méter hosszúsá­gúra megnőtt venyigékből 2—2.5 milliónál több. hasz­nálható alanyvesszőt kiválo­gatni. Az alanyvessző feldolgozá­sává! igyekeznek minél előbb elkészülni az ügyes kezű tállyai asszonyok és lányok. A jégverte vesszővel sok a veszödség. de egy-egv válo­gató. s méretre vágó napi teljesítménye így is eléri az 1500—1600-at. A sietség oka: az oltvány- termelő gazdaságokban ha­marosan kezdődik az olt- ványkészítés. A tállyai „nyersanyagot” elsősorban a helyi oltvány készítőknek ad­ják át. a többit Nagyrédére, Abasarra szállítják. /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents