Észak-Magyarország, 1975. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-07 / 5. szám

ÉSZAK-MAGYÁRORSZAG 2 anaara 1975. január 7., kedd FOGADTÁK A NAGYKÖVETET © Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke és Apró Antal, az országgyűlés elnöke fogadta Halász Józse­fet hazánknak a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaságba akkreditált új nagykövetét, aki a közeljö­vőben utazik állomáshelyére. RÉSZVÉTTÁVIRAT ® A Pakisztánt ért súlyos földrengés alkalmával Fock Jenő, a Minisztertanács el­nöke táviratban fejezte ki részvétét Bhutto miniszter- elnöknek. CÁFOLAT äü Norodom Szihanuk kam­bodzsai államfő közlemény­ben cáfolta meg azokat a híreszteléseket, amelyek sze­rint hajlandó lenne a Lón Nol-kormánnyal tárgyalni, ha az Egyesült Államok tel­jesítené egyes követeléseit. Szihanuk herceg, a Kambod­zsai Nemzeti Egységfront és annak királyi kormánya, va­lamint a khmer nép nemze­ti felszabadító fegyveres erői — hangzik a közlemény — soha, semmilyen körül­mények között sem lesznek hajlandók tárgyalni a Phnom Penh-i árulók klikkjével. Á SZALJUT—4 ® A Szál jut—4 tudományos orbitális állomás, amelyet december 26-án juttattak Föld körüli pályára, hétfőn, moszkvai idő szerint 14 órá­ig magyar idő szerint 12 óráig) 180 fordulatot tett meg a Föld körül. Az orbitális állomás pályáját módosítot­ták. A fedélzeti rendszerek előírásszerűén működnek. A DIKTÁTOR ELRENDELTE ® Managuai értesülések szerint a Somoza-rendszer az utóbbi napokban több ezer munkást, parasztot és diákot tartóztatott le. Mint ismeretes, a diktátor de­cember végén hadiállapotot léptetett életbe, mivel fegy­veres támadás érte az egyik nagyiparos rezidenciáját. MERÉNYLET ROMÁBAN Az olasz fővárosban "agy felháborodást keltett az a fasiszta merénylet, amelyet egy ismert baloldali diák el­len követtek el vasárnap éj­szaka. A 21 éves diák élet- veszélyes állapotban, eszmé­letlenül fekszik egy római kórházban. Az Unita és a Paese Sera napilapok fel- ■ hívják a figyelmet arra, hogy a sorozatos fasiszta merény­letek szervezett embervadá­szat jellegét öltik. I A saigoni rezsim folytatja véres területszerző kísérleteit. Ké­pünkön: újabb egység indul támadásra a Bien Hoa-i légibá­zisról, ezúttal Phuoc Binh tartományi főváros térségébe IZRAELI AKCIÓK @ Az izraeli nehéztüzérség szombaton délután és az esti órákban is lőtte a Kozelc és Ramia helységek közötti tér­séget, Assaab környékén pedig izraeli katonák átlép­ték a határt, behatoltak Li­banon területére, s kézi­fegyverekkel lőtték a juhá­szokat és a juhnyájakat. Izraeli katonai repülőgépek több alkalommal is berepül­tek dél-libanoni falvak fölé. MEXIKÓI ÁLLÁSFOGLALÁS © A latin-amerikai földré­szen élénk visszhangot vál­tott ki, mexikói kormány­köröknek az az állásfoglalá­sa, miszerint „vagy változás lesz az Amerikai Államok Szervezetében, vagy kilé­pünk az Amerika-közi rend­szerből”. Ezzel egyidőben Luis Echeverria elnök azt hangsúlyozta, hogy „előre­haladott stádiumban” van egy, az Egyesült Államok nélküli latin-amerikai gaz­dasági szervezet létrehozá­sa, amelynek feladata a tér­ség népei érdekeinek, jogai­nak védelme az amerikai behatolással szemben. Az új szervezet gondolata, amely­ről Mehik, a kormány egyik tagja a napokban tárgyalt Havannában Fidel Castró- val, Venezuela, Panama, Ecuador és a kontinens más haladó kormányainak támo­gatását is élvezi. n Az iränyelwek margójára A magyar-szovjet barátság hazánkban közüggyé vált Január másodikával elkezdődtek az alapszervezeti tag­gyűlések, amelyeken a kommunisták megtárgyalják a Köz­ponti Bizottság XI. kongresszusára kiadott irányelveket, a szervezeti szabályzat módosításának tervezetét és megvá­lasztják a pártalapszervezetek új vezetőit. Cikksorozatunk­ban a kongresszusi irányelvek és a szervezeti szabályzat módosításának a vitájához kívánunk segítséget nyújtani. Az irányelvek zetében, amely a „Nemzet­közi helyzet, külpolitikánk fő iránya és feladatai” — címet viseli, leszögezi, hogy „jövőbeni eredményeink leg­főbb biztosítéka a szocia­lista országoknak a marxista —leninista elveken alapuló usszeforrottsága, közös fel­lépése. Ennek tudatában erő­sítjük barátságunkat, együtt­működésünket a Szovjet­unióval, a többi szocialista országgal” — olvashatjuk. Hazánkban a magyar— szovjet barátság ápolása a felszabadulásunk óta elmúlt csaknem harminc évben, a társadalom közös ügyévé vált. Ez azt eredményezte, hogy dinamikusan fejlődött, erősödött egységünk és együttműködésünk legfőbb szövetségesünkkel, a világ első és leghatalmasabb szo­cialista országával, a Szov­jetunióval. Pártunk politikájának min­dig alapvető vonása volt, és az is marad a Szovjetunió és kommunista pártja iránti internacionalista szolidaritás és elvi viszony. Ez dolgozó népünk és nemzetünk létér­dekeiből, a nemzetközi mun­kásosztály és a szocializmus iránti elkötelezettségünkből fakad. Hogyan is fejezte ki e gondolatot Kádár János elvtárs, pártunk Központi Bizottságának első titkára 1974. március 28-i, Nyíregy­házán elmondott beszédé­ben? „Mi azt tartjuk, hogy szocialista ország kétkula- csos politikát nem folytat­hat; marxista—leninista, kommunista párt kétértelmű politikát nem képviselhet sem saját osztálya, saját né­pe, sem mások előtt. Mi azt valljuk, az emberek akkor hallgatnak ránk és bíznak bennünk, ha egyazon kér­désről Budapesten, New Yorkban és Moszkvában ugyanazt mondjuk és nem a helynek megfelelően variá­lunk. önök emlékezhetnek rá, a külpolitikában még a legnehezebb időben is mi mindig nyíltan a Szovjetunió mellett léptünk fel. Meg­mondtuk, hogy a nemzetkö­zi kommunista mozgalom­ban élen járónak, zászlóvi­vőnek, úttörőnek a Szovjet­unió Kommunista Pártját tekintjük. A Szovjetunió Kommunista Pártjával, s természetesen valamennyi kommunista és munkáspárt­tal. a testvéri egység szel­lemében. közös elvek alapján harcolunk a nemzetközi küz­dőtéren. A magyar nép be­csületes és tisztessénes szol­gálata. a magvar név érdé­keinek kévviselet.o nem kép­zelhető el másként, csak a Szovjetunióval való testvéri barátság és együttműködés szilárd, határozott fenntartá­sával és szüntelen tovább­fejlesztésével.” A szocialista gj ország számára a Szovjet­unió sokoldalú segítsége nél­külözhetetlen, az új társa­dalom építésében szerzett gazdag tapasztalatai kiapad­hatatlan forrást jelentenek, s mindez tükröződik kapcso­lataink fejlődésében. Íme e tény bizonyítására néhány adat. Magyarország külkereskedelmi mérlegé­ben a Szovjetunió foglalja el az első helyet. Egész for­galmú* k egyharmada a Szovjetunióval bonyolódik le. Miután a magyar nép­gazdaság nyitott, s az ex­port teszi ki nemzeti jöve­delmünk 40 százalékát, rend­kívül nagy a szerepe annak a ténynek, hogy nemzeti jövedelmünk csaknem 15 százaléka a magyar—szovjet kereskedelmi kapcsolatokban •.realizálódik. A Szovjetunió külkereske­delmében hazánk^, valamivel több mint 8 százalékkal ré­szesedik F szerénynek tűnő szám azc’-'-'in előkelő helyet jelent, mivel a Szovjetunió külkereskedelmi partnerei­nek listáján hosszú: évek óta az ötödik helyen állunk. Fia közelebbről szemügvre vesszük ennek a külkereske­delmi forealojnnak a szer­kezetét. azt látiuk, hogy az export-import összetétel jól megfelel a maavar népgaz­daság adottságainak, kiegé­szíti lehe+őséaeipket. Beho­zatalunk kétharmadát ener­giahordozók. energia, nvers- anyagok és félkésztermékek alkotják. A magyar népgaz­daságban súlyos zavarok ke­letkeznének a szovjet nyers­anyagszállítmányok nélkül, ugyanis a vasérc, a színes­fémek, a fémötvöző anyagok és még több más fontos ipari alapanyag túlnyomó részét szovjet importból fe­dezzük. Behozatalunk mint­egy 30 százaléka a gép és különféle termelőberendezés. I Szovjet kombájnokra és traktorokra alapoztuk a me­zőgazdaság gépesítését. Te- ] kintélyes mennyiségű teher- j autót importálunk, légiköz­lekedésünk kizárólag szov­jet repülőgépekre épül, sze­mélygépkocsiból pedig mint­egy 40 000-et hozunk be eb­ben az évben. Ami a Szovjetunióba való kivitelünket illeti, oda irá­nyul a gépexport 47 száza­léka, az élelmiszerek és az, élelmiszeripari anyagok 23 százaléka, az ipari fogyasz­tási cikkek 42 százaléka. Ma­gyarország a Szovjetunió legnagyobb autóbusz-szállí­tója, a híradástechnikai be­rendezések, az elektronikai és vákuumtechnikai gépek, az élelmiszeripari gépek im­portja tekintetében a máso­dik, a hús és hústermékek szállításában a harmadik, a friss gyüm"lcs"k szállításá­ban az első helyet foglalja el, gyógyszerimportjában pedig a teljes mennyiség felét adja Magyarország. Ez a külkereskedelmi forgalom a mi oldalunkon reálisan számol egy nyersanyagban szegény, de sok területen jó termelési kultúrával., kedve­ző adottságokkal rendelkező ország lehetőségeivel és szük­ségleteivel. ugyanakkor a Szovietunió számára is igyek­szünk vonzóvá és előnyössó tenni a hazánkkal való együttműködést, ami fontos feltétele1' a tartós, kétoldalú kapcsolatoknak. E n£fi«inv Wemelt bél­nendnv da ts fénye_ sen bizonyítja, hogy a ma­gvar—szoviet barátság élő. eleven valóság. A kongresz- szusi irányelvekbe tehát méltán került bele az a té­zis. amelv aláhúzza a Szov­jetunióhoz fűződő barátsá­gunkat. (Sffl lést Hit a SZOT elnöksége (Folytatás az 1. oldalról) kor és milyen formai kellé­kekkel ellátva lehet benyúj­tani. Biztosítani kell a ja­vaslatok gyors, akadálytalan bejelentését, nyilvántartásba vételét. A kormányrendelet ki­mondja, hogy a pénzben mérhető hasznos eredmény esetén az újítási díj legki­sebb mértéke általában a hasznosítás első éve alatt keletkezett eredmény kettő, beruházási újítás esetén egy százaléka. Az irányelvek rá­mutatnak, hogy ez csupán a minimális újítási díj. Az újí­tó és a vállalat megállapod­hat több év alatt keletkező haszon alapján történő díja­zásban, illetve nagyobb szá­zalékarányú újítási díjban is. Igen fontos annak helyes szabályozása, hogy a válla­lat mikor, milyen feltételek alapján tesz javaslatot a ki­váló újító kitüntetés ado­mányozására. (E kitüntetést, amelynek arany-, ezüst- és bronziokozata van, a kor­mány alapította.) Az irány­elvek kimondják, hogy a ki­tüntetésre való előterjesztés alapja a rendszeres és ered­ményes újítótevékenység. Célszerű ugyan, ha általá­ban például az egymillió, az 500 ezer, illetve a 250 ezer forint körüli újítási ered­mény esetén terjesztik fel \z újítót a kitüntetés arany, ezüst-, illetve bronzfokoza­tára, az ilyen értékhatárokat azonban nem szabad mere­ven kezelni. Figyelembe kell venni az újító emberi maga­tartását a munkába, a mun­katársaihoz való viszonyá­ban. Nem szabad kirekesz- teni a kitüntetés lehetőségei­ből például azokat a főként fizikai dolgozókat, akik nagy­mérvű pénzbeni megtakarí­tást nem érnek ugyan el újí­tásukkal, de rendszeresen újítanak, hasznos javaslata­ikkal állandóan segítik a vál­lal?! eredményes gazdálko­dását, vagy akik pénzben nem mérhető, de igen hasz­nos újításokat dolgoznak ki a munka- és egészségvéde­lem javítására. A kormányrendelethez kap­csolódva az irányelvek azt is kimondják, hogy a válla­latok vezetői, a szövetkeze­tek vezetőségei rendszeresen, de legalább évente egy al­kalommal újítási íeladatter- vet kötelesek készíteni, illet­ve pályázatot kell kiírni. Az irányelveket kidolgozó szervek célszerűnek tartják, ha a vállalati újítási szabály­zatokat az 1975—80-as évek­re legkésőbb 1975. március végéig mindenütt elkészítik. További napirendi pont­ként az elnökség a szakszer­vezeti vezető szervek újjává- lasztásáról hozott határoza­tot. Eszerint 1975-ben újjá kell választani az összes vá­lasztott szakszervezeti szer­vet és tisztségviselőt, a szak- szervezeti bizalmiaktól a Szakszervezetek Országos Tanácsáig. A szakszervezeti szerveket és a választott tisztségvise­lőket közvetlen módon tag­gyűlésen vagy kétszakaszos választás keretében, illetve közvetett módon bizalmi kül­döttértekezleten, megyei szakszervezeti szerveknél küldöttértekezleten, országos szerveknél kongresszusán választják. Taggyűlésen kell megvá­lasztani a vezető szerveket mindenütt, ahol annak felté­telei biztosítottak. Kétszakaszos választási módszerrel kell megválasz­tani a szákszervezeti szer­veket ott, ahol a több mű­szak vagy egyéb munkahe­lyi adottságok miatt taggyű­lést nem lehet összehívni, de biztosítani lehet a , köz­vetlen munkahelyen történő szavazás feltételeit. Ebben az esetben a választás két szakaszból áll. Az első sza­kaszban a műhely-, az osz­tály-,. a munkahelyi bizott­ság, illetve szakszervezeti bizottság titkára beszámol a négyéves munkáról a bizal­miak küldöttértekezletének, a beszámolót megvitatják, s annak elfogadása után itt történik a jelölés is. A bi­zalmiak küldöttértekezlete nyílt szavazással dönt arról, hogy kiknek a neve kerül a szavazólapra. Ezzel a bizalmi küldöttértekezlet befejeződik és 24 órán belül kerül sor a szavazás második szaka­szára. Itt már minden szak­szervezeti tag részvételét biztosítani kell. Bizalmi küldöttértekezle­ten olyan helyeken kell a választást teljes egészében lebonyolítani, ahol a tagság közvetlen részvételét a vá­lasztásokon biztosítani nem lehet. Ilyen értekezleteken bizalmiak és küldöttek vesz­nek részt mégpedig oly mó­don, hogy a bizalmiakat is küldöttként kell megválasz­tani. Küldöttértekezleten kell megválasztani a megyei szak- szervezeti szerveket, kong­resszuson választják az ipar­ági-ágazati szakszervezetek központi vezetőségeit és a Szakszervezetek Országos Tanácsát, valamint a szám­vizsgáló bizottságot. Nem kell. újjáválasztani a társadalmi bíróságokat, a 1 szakszervezetek kereskedelmi társadalmi ellenőreit, a . kulturális intézmények ve­zetőségeit. E szervek válasz­tásáról a SZOT külön in­tézkedik. A SZOT elnöksége meg­tárgyalta annak az előadói beszédnek a vázlatát is, amely az MSZMP XI. kong­resszusa irányelveit tárgyaló SZOT-ülésen hangzik majd el Félévi vizsgák a pártiskolán és az esti egyetemen Miskolcon és Kazincbarci­kán az új esztendő első nap­jaiban befejezték első fél­évi tanulmányaikat az egy­éves bentlakásos pártiskola hallgatói. Néhány napos szor­galmi idő — ismétlés és konzultáció — után január 9-én megkezdődnek a párl- iskolai hallgatók első fél­évi vizsgái. Ez alkalommal Miskolcon a filozófia és a munkásmozgalom története. Kazincbarcikán pedig a po­litikai gazdaságtan és a pártépítés alapvető ismere­teinek elsaiátításáról adnak számot a bentlakásos párt- iskola hallgatói. Januárban befejezik első félévi tanulmányaikat a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyeteme általános tagoza­tainak és szakosított tanfo­lyamainak hallgatói is. akik­nek félévi kollokviumaira — egyhetes tanulmányi szabad­ság után — a hónap máso­dik felében kerül sor Megyénkben a pártiskolán és az esti egyetemen — a kihelyezett tagozatokat i*- beleértve — januárban mint­egy 2590 hallgató számol be a marxizmus—leninizmus alapvető kérdéseinek elsajá« tításáról. (csé.) WILÄGHIRJIDO

Next

/
Thumbnails
Contents