Észak-Magyarország, 1975. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-04 / 3. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 ÍÍ*.,Má 1975. jonuar 4., szombat A TOT elnöksége Szabó István elnökletével pénteken megtartotta ez évi első ülését, amelyen részt vett Hont János, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, és Zsuffa Ervin, az MSZMP Központi Bizottságának alosztályvezetője. Az elnökség megtárgyalta a fizikai munkát végző termelőszövetkezeti dolgozók munkadíjazásának helyzetét, és a munkadíjazás rendjének továbbfejlesztésével összefüggő feladatokat. Megállapította, hogy a tsz-ekben kialakult gyakorlat közelebb áll a szocialista eloszlás elveihez, mint korábban. Az anyagi ösztönzés hatásos, és az erkölcsi ösztönzéssel párosulva jól szolgálja a tsz-tagok munkakedvének magas szinten tartását, a szervezettség, a munkafegvelem erősödését, a munka termelékenységének folyamatos növelését. Az aktív korú tsz-tagok egy munkaórára jutó keresete 1968 és 1973 között 8,29 forintról 11,01 forintra, az évi átlagos munkaóra-teljesítés 2180 óráról 2410-re növekedett, az aktív korú tagok évi átlagkeresete pedig 18 118' forintról 26 537 forintra nőtt. Az erős és a közepes, valamint a kedvezőtlen adottságú tsz-ekben dolgozók keresetének differenciálódása enyhüli, de még mindig nagyobb a kívánatosnál. Túlzott mértékű a megyék közötti differenciáltság is. az órakeresetek ugyanis 8,49 forint és 15.49 forint, között alakulnak. ami nem indokolható a munkaerő eltérő összetételével. A tsz-tagok jelentős rétegeinek keresete még nem éri el a társadalmilag indokolt , mértéket, egy $zűkebb ré- ltege viszont meghaladja azt. A legfőbb teendő a kereseti arányok elvszerű, helyes kialakítása, a foglalkoztatás mértékében és rendszerességében levő különbségek csökkentése. A fiatalabb termelőszövetkezeti tagok indoESEMEN YEK HOL röviden H enry Kissinger amerikai külügyminiszter február második hetében Argentínába, Peruba és Brazíliába látogat — közölte pénteken Alberto J. Vignes argentin külügyminiszter. Ugyanakkor washingtoni diplomáciai körökben járja az a hír, hogy7 Kissinger úti programját még egy országgal, mégpedig Chilével bővíti ki. Források szerint az amerikai külügyminiszter figyelmeztetni akarja a chilei katonai juntát arra, hogy az amerikai gazdasági és katonai segély további folyósításának az a feltétele, hogy Chilében helyreálljon a demokratikus kormányzási forma. v Átadta megbízólevelét # Losonczi Pál, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke pénteken fogadta Ali Zakaria A1 Ansari rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet. Kuwait állam új magyarországi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. A megbízólevél átadásánál jelen volt Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára és Garai Róbert külügyminiszter-helyettes. IZRAELI TÄMADÄS * Bejrútban egy katonai szóvivő bejelentette, hogy ’■■'.rael tüzérsége pénteken 'gyűzta az ország déli terü- ’e-teit. majd a fiéli órákban izraeli kommandók hatoltál': he Libanonba. A libanoni tüzérség tűz alá vette a betolakodó egységeket. POKOLGÉP ROBBANT ® Az Észak-írországi tűzszünet meghirdetése óta pénteken első ízben került sor merényletre: Chalmontban, Belfast közelében egy katolikus tulajdonban levő kocsma előtt házi gyártmányú pokolgép robbant. Angol katonai források szerint a merénylet valószínűleg a protestánsok újabb provokációs kísérlete arra. hogy az IR A megtöri áskéDpen megszegje a január 16-ig meghosszabbított tűzszünetet. TÁVIRAT <9 Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke a Burmái Unió Szocialista Köztársaságának nemzeti ün- neoe alkalmából táviratban fejezte ki jókívánságait U Ne Win körtársacági elnöknek és U Sein Win miniszterelnöknek. Izraeli csapatok újabb támadást intéztek dél-libanoni területek ellen. Taibeh faluban három embert megöltek, számos épületet súlyosan megrongáltak. Képünkön: gyászoló asszony hozzátartozóit siratja. A m®gyei t&pzs költ igényei közé tartozik a lekötött munkaerő garantált díjazása, és a jogszabállyal ma még nem korlátozott munkaidő csökkentése is. A végzett munka értékelésénél a képzettség, a fizikai igénybevétel és a munkakörümények gondosabb mérlegelése szükséges, de nagyobb figyelmet kell fordítani a férfiak és a nők kereseti arányaira is. A munkadíjazás alánjává széles körben a munkanormákon nyugvó teljesítmény- . dfíarás voll. A normák mű- | szaki megalanozása azonban még nem mindenütt kielégítő. A helyes kereseti noliti- ka alkalmazását segíti az ipari és az éoítőinári szakmák tertlletén idén hatályba lénő országos szakmai bértáblázat 4 TOT elnöksége elhatározta, hogy az érdekelt minisztériumokkal együttműködve és egyeztetve megkezdi a termrtöszo- vetkezeti munkad;í4éb- lázat kiadásának előkészítését. Ez az ajánlás azt segíti majd elő. hogy a mezőgazdasági munkák értékelésében is következetesen érvényesüljenek a munka szerinti elosztás elvei. A hagyományoknak megfelelően munkásőreink is elkészítették az 1974. évi feladatok teljesítésének mérlegét és felkészültek az idei feladatok teljesítésére. A múlt évi eredményeket me- gyeszerte ünnepélyes egységgyűléseken értékelik; ez alkalommal búcsúztatják el a leszerelő, vagy tartalék állományba kerülő elvtársakat, tesznek esküt az új munkásőrök; nyújtják át a különböző kitüntetéseket az arra érdemes elvtársaknak. És itt ismertetik a munkásőr egységek ez évi alapvető feladatait. Az ünnepélyes egységgyűlések megyénkben tegnap megkezdődtek. Elsőként Miskolcon — az Oprendek Sándor munkásőr- zászlóalj báziskörzetében — a területi parancsnokság törzse adott számot az elmúlt évi feladatok végrehajtásáról. A területi parancsnokság évzáró-évnyitó egységgyűlésén jelen volt Újhelyi Tibor, az MSZMP Borsod megyei Bizottságának titkára, Dudla József, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Komáromi István ezredes, helyőrségparancsnok, Mitnyán Pál alezredes, Borsod megye hadkiegészítési és területvédelmi parancsnoka, továbbá Tóth Tibor alezredes, a Borsod megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjének helyettese, és jelen voltak a meghívott bázisüzemek vezetői is. Mrva József parancsnokhelyettes köszöntő szavai után dr. Kállai László területi parancsnok számolt be a törzs és a személyi állomány 1974. évi eredményeiről. Többek között vázolta a megyei párt-vb és az országos parancsnokság értékelésének lényegét, amely szerint megyénk munkásőrei — a területi parancsnokság irányításával — 1974-ben lényegében teljesítették a párthatározatok előírásaiból és az országos parancsnokság parancsai alapján rájuk hárult kiképzési és szolgálati feladatokat. Szép eredményeket értek el a harci és politikai kiképzésben, a fegyelem megszilárdításában, példamutatóan helytálltak munkahelyeiken és a szocialista versenymozgalomban. Hangsúlyozta, hogy a feladatok végrehajtását jól segítette a XI. kongresszus és felszabadulásunk 30. évfordulója tiszteletére kibontakozott versenymozgalom, valamint a munkásőrök felszabadulási emlékversenye is, amelynek első fordulóját az ismert nehézségek ellenére is sikerrel lebonyolították. A munkásör-egységek megye- szerte jól együttműködnek a társ fegyveres testületekkel, az irányító pártszervekkel, és megyénk lakosságával. A területi parancsnok ezután ismertette az 1975. évi feladatokat, a megyei párt- bizottság jelenlevő titkárával együtt átnyújtották a különböző kitüntetéseket, amelyekhez, a megyei párt-vb nevében Újhelyi Tibor elvtárs gratulált — jó egészséget és újabb sikereket kívánva a korábbiaknál is fokozottabb feladatok végrehajtásához. (csé.) Infláció 5. Az inflációs hullám S MIT HOZ a jövő? Érdemes összefoglalni a legtekintélyesebb hazai és külföldi közgazdászok véleményét. Ennek lényege; vagy sikerül megoldani a világ pénzügyi válságát, amely az egész inflációs folyamat kirobbantója volt, vagy a — szükséges pénzügyi reform csak a második világháború óta nem észlelt mértékű gazdasági válság kijózanító hatására következik be. Félő, hogy ez utóbbi történik. Pedig a pénzügyi kérdés megoldása egyszerűbb lenne és kevesebb szenvedést hozna a világ számára. A főbb jelenségek, amelyekkel számolni kell, körülbelül a következők: Miként arról már esett szó, kiéleződhet a tőkés országokon belüli osztályellent- .nondás. Szélesednek a sztrájkmozgalmak, növekszik a kormányválságok száma. Erősödik a versengés az egyes tőkésállamok között. Ami a nyersanyagárakat illeti, a közgazdászok úgy vélik, hogy a termelés stagnálása csökkenti majd az alapanyag-felhasználást. ezzel esik a kereslet, s egyes termékeknél (hiszen spekulációs célból a világon nagy készletek halmozódtak fel), zuhaaásszertí áresés is elképzelhető. Ilyen kezdődött például a réz esetében. A gazdasági . . iság eltérő mértékben érintheti a fejlett tőkés országokat. E tekintetűben a gyakorlatilag önálló Egyesült Államok viszonylag kedvezőbb helyzetben van, mint az exportra erősen utalt Japán és Nyugat-Euró- pa. Az amerikai ipar egyébként is — a sorozatos dollárleértékelések nyomán — versenykéoesebbé vált külföldön. Árai kedvezőbbek, mint a versenytársaké. Egyes bankok. kereskedelmi és iparvállalatok fizetőképessége kedvezőtlenül alakulhat. Az árfolyam-ingadozások komoly veszteségeket okoztak máris több nyugati banknak, vállalatnak. Az egyik legnagyobb svájci pénzintézet valutaspekuláción 150 millió svájci frankot veszített. Egy nagy nyugatnémet bank 800 millió márkát fizetett rá rossz vállalati befektetéseire. ' Az Egyesült Államok egyik nagy bankját nemrég az USA központi bankjának 1.1 milliárd dolláros hitele mentette meg a katasztrófától. Az 1929-es nagy gazdasági válság tanulságaként nyilván a központi bankok mindent megtesznek majd, hogy hitelekkel, pénzeszközökkel akadályozzák a nagyobb megrázkódtatásokat. Persze, , a bankoknak ezt most nehezíti az összefonódott és összekuszálódott nemzetközi pénzpiac. ’ A TŐKÉS világot átfogó inflációs -hullám hatásai ter- mésztesen. a szocialista országokat is érintik. Az, hogy a nyersanyagárak — amelyek 1958 és 1970 között mindössze 8 százalékkal növekedtek — az idén 280 százalékkal magasabbak, mint 1968-ban, egyetlen nyersanyag-felhasználó ország (függetlenül attól, hogy szocialista vagy kapitalista berendezkedésű-e), számára sem közömbös. Hazánk például 900 ezer tonna kőolajat vásárolt 1974-ben a tőkés piacról. Nem mindegy, hogy ennek az olajnak tonnáját 17 dollárért adják (mint 1968-ban), vagy több mint 100 dollárért (mint az idén). A kérdés csak az, hogy si- kerül-e megfelelő védőgátakat emelni az inflációs hullám útjába. Népgazdaságunk sajátos helyzete miatt sokféleképpen kötődik a világ- gazdasághoz. E kapcsolatokés a gátak nak alapja, döntő eleme a többi szocialista országhoz fűződő viszonya. Hogy ez mit jelent számunkra, azt talán nézzük meg az ellenünk talán legjobban elfogult vélemények tükrében. Haberler, amerikai profesz- szor a közelmúltban, amikor szenátusi viták folytak a szocialista országokat érintő, hátrányos kereskedelmi megkülönböztetés feloldásáról, sajátos érveléssel indokolta; miért van szükség — szerinte — a hátrányok fenntartására. Haberlet kijelentette: a szocialista országok „diszkriminációt” alkalmaznak a nyugati országokkal szemben. ‘ Mi e hátrányos megkülönböztetés lényege? Haberler így fogalmazott: „A szocialista országok a terveken alapuló külkereskedelmi politika, valamint a hosszú lejáratú áruszállítási szerződések következtében egymás közötti kereskedelmükben nem követik a világpiac áringadozásait.” Ez — mondta Haberler, a nagy tekintélyű amerikai profesz- szor — a nyugati exportőrök érdekeit sújtja, hiszen azok — magas áraik miatt — a szocialista piacokon hátrányos helyzetekben vannak. Azt most szinte el is hanyagolhatnánk, hogy milyen sajátos logikával értékeli az amerikai professzor azt. hogy ha a szocialista országok a nyugati piacon jelentkeznek áruikkal, az ott kialakult árakon értékesítik azokat, s ha ugyanezen a piacon vásárolnak, ugyancsak magasabb árat kell fizetniük. (Magyarországnak például a külkereskedelmi cserearányok számunkra kedvezőtlen ; emelkedése miatt az importárukért 13—14 százalékkal magasabb árat kellett fizetnie, a tőkés piacon 1974-ben, mint amennyit eladott áruiért kapott.) KONCENTRÁLJUNK csak az amerikai professzornak arra a megállapítására, hogy különbség van a szocialista és a tőkés piac között. Az egyiket a hosszú távú tervezés és a nyugalom, a másikat a nagyméretű áringadozás jellemzi. Ez a jelenlegi gazdasági helyzetben, amikor éppen az ármozgás, az infláció fenyegeti legjobban a szocialista népgazdaságot, nyilvánvalóan azt jelenti, hogy hatékony eszközünk van gátépítésre a tőkés világgazdaság válságának hullámai elé. Elsőként említendő a szocialista tulajdonviszonyokra épülő tervgazdálkodás — tehát a tervszerű és arányosan fejlődő hazai népgazdaság, amely a védekezés egyik oldala. A másik pedig az a tény, hogy hazánk külkereskedelmének mintegy kétharmadát a szocialista országokkal bonyolítja le, és ezeket a kapcsolatokat nem érintik a konjunkturális tényezők. Hogy az olajnál maradjunk, miközben a <őkés piacon vásárolt mennyiség 1974-ben nem érte el az egymillió tonnát, a Szovjetuniótól 5,7 millió tonnát importáltunk. Nyersanyagaink túlnyomó többsége szocialista forrásból származik. Ebből természetesen nem következik az. hogy a tőkés világ egyre nagyobb méretű inflációja nálunk nem érezteti hatását. De miközben a kapitalista országokban 15— 20—25 százalékkal rohannak fölfelé az árak. miközben a munkanélküliség fenyegető réme és e beláthatatlan iramú drágulás szorításában élnek az emberek, a szocialista állam tervszerűen, a különböző hatások figyelembevételével, a gazdaság különböző oldalainak előtérbe állításával. az eszközök váltogatásával csökkentheti és csökkenti is a dolgozó emberre háruló terheket, és nem mond le az életszínvonal rendszeres emeléséről. Ennek ipari, gazdasági háttere egyaránt biztosított. K. A. (Vége) f. Mukadíjazás i termelőszövetkezetekben Megkezdődött a minkásőrök unnenelves eívseoevuEese
