Észak-Magyarország, 1975. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-23 / 19. szám

1975. Január 23., esüiőrtafc tu, * ESZAK*MAGYARORSZAG 3 (ilarÉKSigi ■ tervek fiilisziin Az eredmény az embereken midik 1*86 ^ ■■ || # ' ^ ^ I l , A DIGÉP 1075. évi feladatai jó teljesítésének egyik alap­kérdése, miképpen tudják biztosítani az önköltség további csökkentését. Az önköltségcsökkentés feladatainak kidolgo­zása részben megtörtént, részben folyamatban van. Ennek át kell fognia a gyár egészének tevékenységét. Nagy feladat ez, hiszen az önköltségcsökkentés jó megoldásától függ a sze­mélyi jövedelmek előirányzott növelése is a dolgozó kollek­tívában. Taktaszadán, az Űj Baráz­da Termelőszövetkezetben bizakodó hangulatban várják a jövő hónap első felében megtartandó nagy eseményt, a zárszámadást. Székely Gusztáv, a tsz elnöke már megfogalmazta a vezetőség zárszámadási beszámolójá­nak első mondatait. ’ Ez a bevezető más és más mondatokban megfo­galmazva, de nagyon sok tsz-ben lesz hasonló csengé­sű. A kedvezőtlen időjárás, a természeti csapások miatt nagyon viszontagságos évet zárnak a gazdaságok, s an­nál örvendetesebb, hogy a sok gond, nehézség ellenére is előbbre tudnak lépni. Taktaszadán is a tsz szi­lárdságának bizonyítéka, s a szorgalmasan, jól végzett munkának az eredménye, hogy sikeresen zárják az 1974-es évet. Nem a hiá­nyokat kell megmagyarázni; van mit elosztani, van mi­ből alapokat képezni, a to­vábbfejlesztést folytatni, s a biztonságot növelni. — Olyan számvetést, olyan zárszámadást készítünk elő — mondja az Űj Barázda Tsz elnöke —, amely azt elemzi, milyen hatékonyság­gal gazdálkodtunk az elmúlt esztendőben, s a tanulságo­kat levonva keressük a ha­tékonyabb, takarékosabb gazdálkodás lehetőségeit. Mindennapos téma tsz-ünkben a takarékosság — kapcsolódik a beszélgetésbe Smajda József főagronómus. — A- tagság téli továbbkép­zésére rendezett szakmai előadásokon olyan formában is foglalkozunk a takarékos­sággal, hogy megmagyaráz­zuk, miért fontos. De ennél sokkal fontosabb és lénye­gesebb az , a gazdálkodás minden területén, minden munkakörben keressük, ku­tatjuk és természetesen szer­vezzük is 1 a takarékosabb gazdálkodás lehetőségeit. Az elnök elmondja, hogy milyen gonddal, körültekin­téssel készítik el a takaré- koskodási intézkedési ter­vet. — Nem pazaroltunk, nem pocsékoltunk mi soha — jegyzi meg —, de, ha ala­posan körülnézünk, sok he­lyen „mégfoghatunk'’ forin­tokat. Nálunk is jócskán csepegett el feleslegesen üzemanyag és számos más területen is van lehetőség a takarékosságra. Ami a takarékoskodás! le­hetőségeket illeti, a készülő intézkedési tervben máris sok a konkrétum, de felve­tődtek a gazdaságban olyan lehetőségek is, amelyekhez mások támogatása, jó hozzá­állása is szükséges. Az üzemanyaggal való ta­karékosabb gazdálkodás le­hetőségeit az egész géppark vonatkozásában már most, a téli gépjavítások idején igyekeznek megteremteni. — Az elmúlt ősz — mond­ja az elnök — nagyon igénybevette, tönkretette a gépeket. A gépjavítás most fokozott gondosságot igé­nyel. Elsősorban arra kell ügyelni, hogy az üzemanyag­fogyasztást befolyásoló javí­tások, beállítások tökélete­sek legyenek. — A takarmányozásnál már eddgi is takarékosságra törekedtünk, s igyekszünk minden mellékterméket fel­használni. , Az Űj Barázda Tsz 80 hektáron termelt cukorrépát, s ennél a növénynél érde­mes megjegyezni, hogy a rendkívül nehéz betakarítás ellenére hektáronként 400 mázsa feletti átlagtermést ér­tek el. Ami pedig a cukor­répa melléktermékét illeti, mintegy 200 vagon répasze­letet etet fel a gazdaság. Az idén már 100 hektáron tér- | melik ezt a. növényt. A. takarékoskodás egyik már eddig is bevált lehető­sége, hogy a silókukoricát évről, évre az úgynevezett „tófenekeken”, ezeken a ké­ső tavaszig „vízjárta”, más­ra nem hasznosítható határ­részeken termelik meg. A jobb munkaszervezés­nek, az üresjáratok csökken' tésének, a tudományos ala­pokon történő műtrágya- felhasználásnak is jelentős szerep jut a takarékossági intézkedési tervben. A legfontosabb pedig az emberekre, a tsz tagságára vár. — Az eredmény, a gondo­san kidolgozott takarékossá-' gi intézkedési terv végre­hajtása a tagságunkon, min­den egyes dolgozónkon mú­lik — mondja az elnök, s hozzáteszi, hogy — közös erő­vel. a közös szeretetével már ennél nagyobb feladatokat is megoldottunk. , fp. 8.) k .1v>lr takarékossági el- ít S; j tto képzelései közül érdemes néhány lényeges tennivalót kiragadnunk. A gyárban többek között felül­vizsgálják a termékek jelen­legi anyagnorinóit. Ennek alapján, ahol szükséges, in­tézkedéseket tesznek azok korrigálására, illetve ahol le­hetséges. az anyagnormák csökkentésére. A gyártmány- fejlesztést olyan segédletek­kel látják el, amelyek a gaz­daságos anyagmegválasztás­hoz gyors mérlegelést bizto­sítanak. Az anyagkihozatal javítása érdekében felülvizsgálják a szabási és a darabolási tech­nológiát, annak figyelembe­vételével, milyen módon le­het az eddig hulladékba me­nő anyagokat felhasználni. Természetesen anélkül, hogy ez minőségben bármilyen en­gedményt jelentene. Ütemterv készül a nagy volument képviselő konstruk­ciós-technológiai felülvizs­gálatra az élőmunka-ráfor­dítás, az importanyag-fel­használás csökkentése érde­kében. Jelentős megtakarítást akarnak elérni az energia­felhasználásban. Az egyik legjelentősebb intézkedés, hogy a hőkezelő üzemekben a folyamatos munkarendre térnek át. E folyamatos mun­karend alapján tisztes érték­ben tudják csökkenteni az energia fajlagos felhasználá­sát. Célul tűzte ki a gyárve­zetés az energiaátalakító és -felhasználó berendezések pótlólagos korszerűsítését. Az energiaigényes és költséges cementálási és nitrálási mű­veletek' helyettesítésére a kérgesítési technológia foko­zottabb alkalmazását terve­zik, a rendelkezésre álló be­rendezések még jobb, gazda­ságosabb kihasználásával. Az elképzelések felülvizsgálják az 1975. évi termelési program jelentő­sebb sorozattermékeit, az azokhoz szükséges alkatré­szek gyártási programját. Gazdaságossági számítások alapján akarnak intézkedni a szükséges és a végrehajt­ható programmódosításokról, valamint az optimális soro­zatnagyság kialakításáról. Az elavult termelő berendezések selejtezésével, a berendezé­sek értékesítésével további termelőterületeket akarnak felszabadítani. Ez azért is szükséges, hogy tovább csök­kentsék a forgóeszköz-lekö­tési járulékot és a kamat- költségeket. Általában a ko­rábbitól sokkal nagyobb gon­dot akarnak fordítani a ter­melés tervszerűségére, és az árukibocsátásra. E feladatok lyeka™: zül csak a legjellemzőbbe­ket ragadtuk ki — egy sor műszaki, szervezési, techno­lógiafejlesztési, munkaszer­vezési tennivalót kívánnak. Ezek természetszerűen kö­vetkeznek a gyár középtávú terveinek célkitűzéseiből, s valamennyi intézkedés ma­gába foglalja a párt Közpon­ti Bizottságának e feladatok­ra vonatkozó állásfoglalása­it, a kongresszusi irányelvek megvalósítását.. Csorba Barnabás italra lüpr feiáílífás Romját István, a HUNG- EXPO külföldi kábításainak igazgatója szerdán Moszkvá­ban sajtóértekezleten jelen­tette be. hogy a szovjet fő­városban a népgazdasági eredmények kiállításának te­rületén április 7-én nyitja kapuit a magyar jubileumi kiállítás, amely a hazánk felszabadulása óta eltelt 30 esztendő eredményeit hiva­tott bemutatni. Romját István elmondta, hogy a jubileumi kiállítás lá­togatói megtekinthetik majd a magyar könnyűipar, orvo­si műszergyártás, a jármű­ipar é_ egyéb ismert magyar iparágak termékeit, is. A kiállításon a baráti kap­csolatok továbbfejlesztése céljából megszervezik a fel­szabadítók klubját, ahová hazánk felszabadításában riszt vett veteránokat hív­nak meg, illetve az ifjak klubját a szovjet és magyar harmincévesek számára. Hivatása: olvasztár X ! — Tizenhat éves voltam, í jóformán gyerek, amikor I először beléptem a diós­| győri kohászat kapuján. | Apám a rnartinsoron dol­5 gozott. Fogta a kezem, I úgy vezetett. Őszintén S szólva, féltem. Rábámul­t tam az izzó vasra, figyel­j tem az öntést, a poros és izzadt munkásokat. Űj és érdekes volt minden. Ki­felé jövet azt mondta apám: — Fiam, holnaptól itt dolgozol. Ennek már harminchét éve... A művezető beszól a I VlII-as kemence műszer­házába. Gergely Imre bá­csi feláll, a műszerasztal­hoz lép, és benyom két gombol. Nyílik a kemence ajtaja. A levegő átforróso­dik. — A fiam is itt dolgozik a gyárban — mondja. — Nemrégiben szabadult mint géplakatos. Sokszor a munkánkról beszélge­tünk. Látom, szereti a szakmáját. Ez megnyugtat. Amióta az eszem tudom, mindig váltóműszakba já­rok. Már fel sem tűnik. Hogy megéri-e? Havonta négy, négy és fél ezer fo­rint a fizetésem. Nem pa­naszkodhatok. Van egy bri­gádom. Négyen vagyunk, és az biztos, hogy minden­ki érti a dolgát. Kétszer ki is tüntettek bennünket. * — Azt mondtam, ugye, hogy szeretem a munkám. Ez így igaz. Olvasztár va­gyok. Ezt csinálom gyerek­korom óta. Ez illán u mű­szak után. mire hazaérek, körülbelül tizenegy óra lesz. Megvacsorázom, mo- sakszom, utána lepihenek. Délelőtt, ha felébredtem, segítek az asszonynak. Vi­zet hordok, fát vágok, és ha marad még egy kis időm, kiszaladok a „bir­tokra” is. Van egy tenyér­nyi gyümölcsösöm és ka­szálóm, úgy ötszáz méterre a háztól. Ez az én pihené­sem. — ilyenkor, a műszak második felében már ne­hezebben megy az idő. Ami igaz, az igaz: meg kell itt. fogni a munka vé­gét. Csak az már egyre nehezebb ... Nem sokáig, mert itt a nyugdíj. Lesz azért otthon is elfoglaltsá­gom. A kert. a ház, a por­ta... Ez már kikapcsoló­dás. Megöregedtem, dol­goztam. most pihenni fo­gok. Megnyugtat a tudat- volt miért... Kenyeret ad­tam a gyerekem kezébe is. Én elmegyek a gyárból, de a fiam itt marad ... Jó ezt tudni... Pasztafalvi Tivadar Az ivtiiyirsaii Lakóházak építésénél nélkülözhetetlen a lió- es hangszi­getelő anyag. A Sajószentpéteri Üveggyár szálhúzó részlegé­ben készítik a különböző anyagú és alakú szigetelőket. Itt ‘készül a szigetelő]átyol, s alapanyaga, a 20—23 mikron vas­tagságú üvegszál. COP1SOL néven rövidesen új termékkel jelentkezik a gyár. Az üveg szál fátyol bitumenezelt krepp- papírba ágyazva kopogó, vagy lépéshang-szigetelésre szol­gál majd. A'z új termék próbabeépítése a Komárom megyei Állatni Építőipari Vállalatnál jól vizsgázott. Képeink a szál- húzóüzemben készülte)c. A laboratóriumban Szenicsár Ferencné & szigetelőfátyo! gyártásához szükséges emulziós ragasztóanyagot készíti elő Az fi végszó Ihitzó gépnél Kiss Tamásné a i-»mencc tisztítását (habozását) végzi. Készül a csővezetékek szigetelésére alkalmas üvcjrszáiuöiél. A COPISOI nevű, ú.i termék gyártását a fövő bá-rv-ban kezdik el az üzemben. Jelenleg a saját tervezésű gépsor sze­relése folyik. Laczó József felvételei : 1 negyed Évtizei fiiéi

Next

/
Thumbnails
Contents