Észak-Magyarország, 1975. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-23 / 19. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1975. január 23., cstrtörtofe B Filmjegyzet . Hajdúk Egy kocka a filmből Kardon Ferenc rendező egy nyilatkozatában arról szól, hogy korábban a Petőfi ’73 rendezése közben megkedvel­te a mozgásokban kifejező politikai filmműfajt és arról is szólt, hogy Jancsó Miklós filmnvelvét az egyetemes ma­gyar film olyan eszközének te­kinti, amelyet felhasználni, alkalmazni lehet, sőt bizo­nyos esetekben kall: Ezt jó ' tudni, ha leülünk megnézni Hajdúk című filmjét. s A XVII. század elején va­gyunk, 1604-ben. Bocskai Istvánnak pénz kellett fegy­verre, hogy felkelését meg­alapozhassa, jól felfegyver­zett hadseregre támaszkod- 1 sso— Pénze nem volt, a Hortobágy, szarvasmarháiért viszont lehetett szerezni — Velencében. S míg az ökör- csorda. a Felsö-Tiszántúlról Velencéig vonult, hogy ott fegyverre cserélhető ara­nyakká változzon, furcsa ka­landok estek meg a kísérők­kel, a hajdúknak, egyszerű hajcsároknak álcázott kato­nákkal és igazi csavargókkal. Harcoltak törökkel, osztrák­kal, árulókkal, torzsalkodtak egymással, mocsáron törtek keresztül és menekültek, ke- gyétlenkedtek, s megfogyva, de töretlenül vonultak a csordával déli irányba, míg célhoz nem értek. S persze, amíg a csorda vonult, a kí­sérők, a különböző helyről jött nagyon különféle indít­tatású emberek lassan átala­kullak, hősökké leltek, vagy legalábbis elindultak azon az úton, hogy majdan Bocskai felkelő katonái mozgalmá­nak támogatói, a később le­telepített hajdúk igazi elő­dei legyenek „a nemzet pes- tisei”-nek csúfolt ■ népség­ből. Ä hősök valóban nem szoktak hősöknek születni, a körülmények teszik azzá őket. Ezek a körülmények sok mindenből adódhatnak, olykor még félelemből, egy­szerűen az életben maradás, a mindenáron túlélés szán­dékából is. így váltak hősök­ké Kardos hajdújai. Hajcsá­roknak álcázott katonákat is­merünk- meg, kemény pa­rancsszavakat emberi beszél­getés helyeit, megállás nél­kül keringő lovasokat, füst­fáklyákat látunk, ütközete­ket ' '.lencsapatokkal, kasz­kadőröktől is bravúros esé­seket lóval, fetrengő paripá­kat, hátborzongató kegyet­lenséget, kínzatást, foglyok lemeztelenítését, hogy köz­ben meg ne szökjenek. S mindez alatt látványosan vo­nul a sok sovány ridegmar­ha. Elpusztított tanya tűnik fel, az utat nem bíró álla­tok a vízben, vagy a sárban döglödnek, heves csata az osztrákokkal, égő nádas, szörnyű kínlódások, míg vé­gül feltűnik a tenger, célhoz érnek. A három részre szakadt országon átvonulókat- való­ban érhették ilyen kalandok a XVII. század legelején. Mások voltak a törvények minden zónában, minden parancsnokféle másként ér­telmezte azokat. Kóborló csa­patok cserkészték' az orszá­got, török bégek és osztrák kapitányok egyaránt dolgoz­tak saját zsebre is. A haj­dúk közül kevesen értették tisztán' Bocskai céljait, de vonzotta őket a kaland és a lehetőség: ha túlélik, ha jól teljesítik a feladatot, ottho­nuk lehet a puszta. Kegyet­len világ kegyetlen emberei vonulnak előttünk, akiket az élet durvára faragott, s akik juttatás reményében járják kalandos útjukat, többségük akaratlanul lesz a Bocskai részére történő fegyverszer­zés hőstettének részese, sze­mélyében is hős. A csorda vonulása jelenti e filmben azt a mozgást, amely a történetet és vele — a szereplők többsége ál­tal alig sejtett, de a ma né­zője előtt már ismert — tör­ténelmi-politikai folyamatot előbbre viszi. E vonulás ke­ret az emberek valóságos és gondolkodásbeli mozgásához, az egyszerű, kemény pusztai emberek, zsoldosok igazabb emberekké, a későbbi felke­lés diadalmas hajdúivá vá­lásához. Nem deheroizálta Kardos a h:;dúkat, csak azt mutatta meg kalandos keret­ben, hogy így is születtek hőssé Bocskai katonái közül. A filmen erősen érződik Jancsó filmeszközeinek köve­tése. Túlzottan nagy az esz­közök rokonsága. Kende Já­nos operatőri erényeinek vi­szontlátása öröm, de a ka­landokból adódó roppant tö­mény sokkoló hatás nem vá­lik különösebben a Hajdúk­nak, mint önálló alkotásnak hasznára. Sok a kegyetlen­kedésből, a naturalista meg­jelenítésből. Fárasztó film. A csorda vonulásához tapadó kalandsorozat egyes darabjai lassan nem tudják egymást felülmúlni, előbb-utóbb csök­ken a figyelmünk, csak a vé­gére rázódunk fel újra, a .nagyon látványos nádasége­téssel színezett végső nagy menekülés képsorára. A ka­landfilm vágón talán el is hisszük, amit hallunk, hogy ez nem a vég, hanem a kez­det, mert tanultunk, tudunk valamit Bocskai István fel­keléséről, amelynek egyik ki­sebb előjátéka, lehetett az az epizód, amit Kardos Ferenc ebben a magyar pusztára al­kalmazott, helyenként na­gyon is Jancsóra emlékezte­tő nyelven megszólaló törté­nelmi kalandfllmben előt­tünk pergetett. Felújítás A hét másik filmje való­jában felújítás. A filmbaráti körök mozijaiban néhány hete mutatták be Paul New­man amerikai rendező nagy­hatású, A gamma-sugarak ha­tása a százszorszépekre című alkotását. Most kerül a nagy- • közönség elé rendes műsor­ban. Korábbi elismerő kriti­kánkat a film fogadtatása igazolta. Szívesen ajánljuk az értékes, tartalmas filmek kedvelőinek. I Benedek Miklós A kereskedelmi szakem berképzés korszerűsítéséről <~i/ Az ismeretterjesztés idei feladatai A kereskedelmi és ven­déglátóipari iskolai képzés fejlesztésével és korszerűsí­tésével kapcsolatos tenniva­lókról tartottak tegnap, ja­nuár 22-én délelőtt tanács­kozást Miskolcon. Az érte­kezleten llégy megye — Hajdú-Bihar, Nógrád, Heves és Borsod megye — keres­kedelmi és vendéglátóípari szakközépiskoláinak és szak­munkásképző intézeteinek i gazgatói, képviselői vettek részt. A tájértekezlet célja, a ke­reskedelmi szakemberképzés új szakmai koncepciójának, s a távlati képzés körvona­lainak ismertetése, megvita­tása volt. A szakmai képzős korsze­rűsítéséről Vágó Sándor, a Belkereskedelmi Minisztéri­um oktatási főosztályvezető­helyettese adott tájékozta­tást. A szakmunkásképzés bei- ■ kereskedelmi ágazata az el­múlt években „népszerűbb” lett ugyan a fiatalok köré­ben, az iskolák mégsem tud­ják biztosítani a kereskede­lem létszámszükségletét. Ezért a vállalatok és az is­kolák közötti szorosabb együttműködésre van szük­ség a jövőben. Fő feladat, hogy a kereskedelmi szakkö­zépiskolákban és szakmunkás- képző intézetekben végzettek valamennyien a pályán he­lyezkedjenek el. A kereskedelmi szakmun­kásképzés korszerűsítésének lényeges pontja a közisme­reti és szakmai tantárgyak helyes arányának kialakítá­sa. Módosítják a közisme­reti tárgyak számát, ahol szükséges, bevezetik az ide­gen nyelvek ’ oktatását. Az esti szakmunkásképző tanfo­lyamok mellett a jövőben nappali tanfolyamokat indí­tanak. A gyakorlati oktatás fej­lesztésének fő feladata, hogy az iskolák saját gyakorlati oktatóhelyiségekkel rendel­kezzenek. Korszerűsíteni kell a kereskedelmi szakkö­zépiskolák általános célkitű­zését: a végzett tanulók az áruforgalmi és gazdálkodási munkakör betöltésére legye­nek alkalmasak. Ehhez kap­csolódik a felnőttoktatás megszervezésének fejlesztése is. Az értekezleten szó esett a kereskedelmi szakközépis­kolák és szakmunkásképző intézetek beruházásáról is. A tanácsok szervezésében kon­centrálni kell a beruházási alapot, ösztönözni a vállala­tokat erőik egyesítésére. A kereskedelmi szakmun­kásképzésben jelenleg még nehézségeket okoz a megfe­lelő közismereti tankönyvek és a tantermek hiánya is. Ezek korszerűsítésére azon­ban csak az 1977—78-as tanévben kerülhet sor. Le­hetővé teszik viszont, hogy a szakközépiskolai tanulók tanulmányi idejük alatt vizs- , gázhassanak az egyes tan-1 tárgyakból. Ennek bevezető- j se természetesen nem lesz j kötelező és általános. A tájékoztató után a ke­reskedelmi szakemberképzés j kérdéseit a részvevők saját j tapasztalataik alapján meg- j vitatták. • (mm) A Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat számára is kiemelkedő jelentőségű az 1975-ös esztendő. Ez pedig feltételezi, hogy a TIT Bor­sod megyei szervezete mun­kájában is meghatározó sze­repet szántak az egész tár­sadalmat érintő és érdeklő eseményeknek, jubileumok­nak. Dobránszki Mihály, a KIT Borsod megyei szerve­zetének titkára is azt emelte ki beszélgetésünkkor, hogy a tudományos ismeretterjesz­tésben nagymértékben sze­retnének építeni a párt kongresszusi irányelveire — s majd a határozatokra —, a közművelődési párthatáro­zatra, de munkájukban nagy figyelmet fordítanak a fel- szabadulás 39. évfordulójá­nak méltó megünneplésére. De az ismeretterjesztésben is meghatározó lehet — s kell, hogy legyen is! — az ötödik ötéves terv előkészí­tése. A jubileumok, a jelen­tős események hol közvet­lenül, hal pedig közvetetten jelentkeznek a szervezet munkájában. A megyei tit­kár elmondotta például, hogy nemcsak a megyei el­nökség, hanem a járási-vá­rosi szervezetek, a helyi TIT-csoportok munkájában is egyik meghatározó szem­pont, a méltó megemléke­zés, illetve a megfelelő esz­mei töltésű kongresszusi fel­készülés. Nem véletlen, hogy a jelentős események feldol­gozására megfelelő téma­ajánlatok is készültek, illet­ve készülnek. A szakosztá­lyok munkatervében is ki­emelt jelentőséget kapott a felszabadulásra való emléke­zés. Anélkül, hogy vala­mennyi szakosztály „munka­tervét” ismertetnénk, a jo­gi szakosztály konferenciáját emelnénk ki. Ök ugyanis Állam- és jogéletünk felsza­badulásunk 30. évfordulóján címmel terveznek előadói konferenciát. E témakörök­ben egyébként igen jelentős segítséget is kapnak a TIT- előadók. A megyei szervezet már eljuttatott a városi és a járási szervezetekhez egy- egy olyan diafilm-sorozatot, amelyet valóban eredménye­sen hasznosíthatnak a jubi­leummal kapcsolatos elő­adásokon, konferenciákon. — A társulat munkájában rendkívül sok feladatunk van az ismeretterjesztés ideológiai-politikai jellegé­nek erősítésében is — mon­dotta azután Dobránszki Mihály, megyei titkár. — Különösen a szocialista ha- zafisóg és az internaciona­lizmus eszméjének elmélyí­tésén szeretnénk dolgozni. A filozófiai szakosztály például elhatározta, hogy a két fo­galom, magatartásforma lé­nyegének megértetéséhez té­maajánlást készít. Azaz nem általában szeretnének beszélni a szocialista, haza- fiságról. Nem új, de továbbra is jelentős feladata a szervezet­nek az ismeretterjesztés mozgalmi jellegének erősíté­se. Amíg egyrészt az ipari és a mezőgazdasági, vala­mint az ifjúsági korosztály­ba tartozó dolgozókhoz mind szélesebb körben szeretné­nek, eljutni, az értelmiség­gel '•— á TIT-előadókkal —• is szükséges kapcsolataikat fejleszteni. Mert — s ezt. megfogalmazta Dobránszki Mihály is — ma már egyre kevésbé elégséges csak a szakmai „talentum”, a fel­készültség. A TIT előadói­nak a szó legszorosabb ér­telmében propagandistává, népművelővé is kell válniuk. Ezt a helyi csoportok szá­mának gyarapításával, illet­ve a munkájuk tartalmi színvonalának fokozásával is egyaránt el lehet érni. Az idei feladatok között egyéb­ként a helyi csoportok számszerű növelése — a sá­toraljaújhelyi, az ózdi és a miskolci járásokban — és a tartalmi munka javítása is helyt kapott. Ez utóbbira jó példa az Özdi Kohászati Üzemek helyi TIT-csoport­jának tevékenysége: az el­múlt két esztendő alatt megnégyszerezték a TIT- előadások számát. A feladatokról egyébként a testületi üléseken is sok szó esik majd. Többek kö­zött a közművelődési párt- határozatból adódó felada­taikat márciusban vitatják meg. De megvizsgálják a szocialista hazafiságra és az internacionalizmusra nevelés helyzetét a megyei ismeret- terjesztés egészében. Ugyan­csak elemzik a helyi cso­portok munkájának eddigi feladatait. Cs. A. A Borsod megyei Nyomdaipari Vállalat gyors- és gépírót AZONNALI BELÉPÉSSEL ALKALMAZ. | Fizetés: megegyezés szerint. JELENTKEZÉS: a vállalat munkaügyi csoportjánál. 1 Miskolc, Bajesy-Zs. u. 15. H Volán 3. SL liléiéi műé belépéssel felvételt binlet nagy gyakorlattal rendelkező gyors- és gépíró, autóbuszvezető, gyakorlott és gyakorlat nélküli tehergépkocsivezető, karosszéria-lakatos, autómotor szerelő, autóvillamossági szerelő, gumijavító szakmunkás, betanított és segédmunkás, szállítómunkás (rakodó) és takarító munkakörökbe. *• FELVESZ TOVÁBBÁ: autóbuszra kalauzokat Miskolc, Önöd, Ragály és Tiszapalkonya telephelyekre. JELENTKEZÉS: Miskolc, József Attila n. 70. szám alatt, (bejárat a Tüzér utca felől), a munkaügyi osztályon, Pipi Ételi Sátoraljaújhely, Kossuth tér 16. sz. alatti, 400. sz. Zöldség-gyümölcs és vegyes élelmiszerboltunkba 1 fő szakképzett boltvezető: Leninváros helységben az 512. sz' csemegeboltunkba 1 fő szakképzett boltvezető állás : ■ ■ betöltésére Csak szakképzett és 5 eves szakmai gyakorlattal ren­delkezők pályázhatnak. Erkölcsi és működési bizonyítvány szükséges. RÉSZLETES FELVILÁGOSÍTÁS: AGROKONZUM Miskolc, Baross G. u. 15. sz., munkaügyi osztály.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents