Észak-Magyarország, 1975. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-23 / 19. szám

ÉSZAK - M AGYÄKORSZAG 2

1975, január 23., csütörtök

I

'

í

Megvalósulnak a IV. ötéves terv célkitűzései

(Folytatás az 1. oldalról)

tanács a lakosság általános szociális, egészségügyi és kulturális helyzetének a javítását, a munkáslakta és peremkerületek sokirányú, az eddiginél gyorsabb ütemű fejlesztését. Ugyancsak megkülönböztetett figyelmet fordítanak a gyermekintézményi hálózat bővítésére, a kereskedelmi és szolgáltatóipari ellátás színvonalának az emelésére. 1975-ben nem kevesebb mint 220-zal több bölcsődei és 200-zal több óvodai férőhely áll majd rendelkezésre, mint a múlt évben. Számos üzlet és szolgáltató intézmény kapcsolódik be az ellátásba, lényegesen enyhítve a város lakóinak mindennapos gondjait. Igaz viszont az is, hogy ez utóbbi tekintetben — bár az 1975. évi fejlesztés mértéke minden eddigit felülmúl — még mindig elmarad a jogos igényektől. Részben anyagi okok, részben a kivitelezői kapacitás hiánya okozza, hogy néhány — bár rendkívül fontos — kereskedelmi létesítmény, ilyen jellegű intézmény csak a következő tervidőszakban valósulhat meg.

A tanács tagjai a téma fontosságának megfelelő lelkiismeretességgel vitatták meg az előterjesztett terv- javaslatot. Valamennyi hozzászóló hangsúlyozta: az idei. célkitűzések végrehajtása rendkívül fontos mind a IV. ötéves terv végrehajtása, mind a következő tervidőszak jó előkészítése érdekében. Ám hozzászólásaik végén — akarva, akaratlanul is — azokat a gondokat sorolták, amelyek saját választókerületük lakóit foglalkoztatják, kérve: lehetőfilial Irpii Újpesten

Puilai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára szerdán látogatást tett Újpesten. Részt vett a látogatáson Somogyi Sándor, a Budapesti Pártbizottság titkára is. A vendéget a IV. kerületi pártbizottság székházában Somogyi Imre első titkár és a pártbizottság titkárai fogadták. Puilai Árpád részt vett és felszólalt a kerületi. pártbizottság ülésén, amelyen a XI. kongresszus irányelveit vitatták meg.

ségeihez mérten segítse a tanács és annak végrehajtó bizottsága, hogy ezek a problémák mielőbb rpegszűnje- nek. (Néhány észrevétel, illetve kérés ismertetésére későbbi írásainkban visszatérünk.) Szóba került többek között: nem lehetne-e módot találni arra, hogy a közel 20 ezer lakost érintő, a diósgyőri városközpontba tervezett kereskedelmi intézményközpont ez évben megépüljön, nem lehetne-e nagyobb anyagi támogatást adni ahhoz, hogy a város legrégebbi „negyedei” — például a Búza tér környéke, Szirma és más területek — a tervezettnél is kedvezőbb elbírálásban részesüljenek?

Mint azt cikkünk elején említettük, a tanács munkájában Gácsi Miklós államtitkár és dr. Pusztai Béla, a megyei tanács elnök- helyettese is részt vett. Hozzászólásaikban — s ezt a tanácsülés valamennyi felszólalója is hangsúlyozta — elmondották: a város 1975. évi költségvetése, a fejlesztésre kidolgozott terv pénzügyileg megalapozott, kellően átgondolt, megvalósítását tekintve reális lehetőségekkel és feltételekkel számol. Ami a feltételeket illeti — mondották —, nagy szükség van arra, hogy a város építésében, elsősorban a lakásbe- ■ ruházás megvalósításában érintett tervező, beruházó és kivitelező szervek, vállalatok j és természetesen a tanács, i munkájukat az eddiginél job- j ban koordinálják. Körültekintőbb szervező tevékenységgel, jobb együttműködéssel, egymás kölcsönös segítésével minden remény megvan rá, hogy a most jóváhagyott terv valóra válik.

N. I.

LaiMÉai

Hízás

„A latin-amerikai országok egyre növekvő tiltakozásával találja magát szemben Washington az új kereskedelmi törvény miatt” — írja a Christian Science Monitor című amerikai napilap. Az újság hangsúlyozza, hogy a törvény keltette felháborodás válságot idézett elő az Egyesült Államok és Latin-Ame- rika kapcsolataiban, amelyek jelenleg „mélyponton” vannak.

1! islolci Közlekedési Vállalat

felvételre keres:

.D” vizsgával és „D” vizsga nélküli gk.-vezeíffket, i éves tebertengelyen töltött gyakorlati idővel: valamint autószerelőket; járműlakatost: autófényezőt; takarítókat.

i

BŐVEBB FELVILÁGOSÍTÁST:

' } a vállalat munkaügy! osztálya ad. I

Miskolc. Szondi Gy. ts. 7. s*. alatt7-tői, fél i óráig.

ütéseiét! az ŐSZI

»

kifejezze egyetértését a párt következetes politikájával, amelynek eredményei a társadalmi élet és a gazdasági építőmunka valamennyi területén megmutatkoznak. Az általános haladás szerves részeként figyelemre méltóan fejlődtek a szövetkezetek is. Közös vagyoniak növekedett, s erősödött annak társadalmi jellege, a szövetkezeteit megteremtették és állandóan gyarapítják a nagyüzemi termelés technikai, szervezeti bázisát.

Szabó István hangsúlyozta: az irányelvek célkitűzései, s azok megvalósításának módszerei a szövetkezeti mozgalom egyetértésével találkoztak. A szövetkezetek továbbra is hazánk általános szocialista fejlődésének szerves részeként kívánják fejleszteni vállalati tevékenységüket, a korszerű nagyüzemek kialakítását.

Az Országos Szövetkezeti Tanács szerdán ülést tartott, amelyen megvitatta a XI. pártkongresszus irányelveit. Az ülésen részt vett dr. Ro- mánv Pál, az MSZMP Központi Bizottságának osztály- vezetője, a szövetkezetpolitikai munkaközösség vezetője, Szabó István, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke, dr. Molnár Frigyes, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának elnöke, az MSZMP KB tagjai, Rév Miklós, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsának elnöke.

Szabó István, az Országos Szövetkezeti Tanács soros elnöke vitaindítójában hangsúlyozta, hogy a szövetkezetek vezetői és sok milliós tagsága nagy érdeklődéssel tanulmányozták a kongresz- szusi irányelveket. A szövetkezetek jelentős része felhasználta az éppen időszerű közgyűléseket is arra. hogy

A hatékonyság növelésével összefüggő idei munkaerő- és bérgazdálkodási feladatokról, a szociálpolitikai célkitűzésekről, valamint a szakképzésről és a továbbképzésről tájékoztatta szerdán az újságírókat Karakas László, munkaügyi miniszter.

Hangsúlyozta, hogy köny- nyen mozgósítható munkaerő-tartalékaink kimerültek, s a társadalom munkaidő- alapja a jövőben a jelenleginél kisebb lesz. Ez a helyzet megköveteli, hogy a vállalatok a legkörültekintőbben gazdálkodjanak a legfőbb termelőerővel, az emberi munkával, szorgalmazzák a termelési szerkezet további korszerűsítését, a műszaki-tudományos fejlődés eredményeinek gyorsabb, célratörőbb hasznosítását.

Ismertette a munkaerőtartalékok felhasználásával összefüggő tennivalókat, hangsúlyozva a még nem dolgozó nők munkába állításának, valamint a tovább- dolgozásra ösztönző nyugdíj- pótlék keretében történő foglalkoztatásnak a fontosságát, népgazdasági jelentőségét.

Rámutatott, hogy megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a teljesítménykövetelmények mind szélesebb körű alkalmazására és a lét- szám-normatívák alapján történő vállalati munkaerőgazdálkodásra. Kiemelkedően j fontos, hogy a vállalati munka- és üzemszervezés eddigi mennyiségi fejlődése minőségi változást is előidézzen.

Elmondotta, hogy az idén nem lesznek központi bérintézkedések. A rendelkezésre álló bérpreferencia-keret jelentős részét is az ösztönzés fokozására használják, például a kiemelt, fejlesztési programok teljesítésére, a nagyberuházások befejezési idejének rövidítésére, a termelési szerkezet átalakítására, a termelőberendezések intenzívebb kihasználására, a műszakszám emelésére, illetve a létszám csökkentésére.

A továbbiakban az országos szakmai bértáblázat és a kötelező bértarifa-rendszer közös működtetésének kérdéseiről szólt a miniszter, majd ismertette az erre az évre tervezett szociálpolitikai, ezen belül a nyugdíjak tervezett rendezésével kapcsolatos intézkedéseket. Foglalkozott a szakoktatás, a munkástovábbképzés és a vezetőképzés néhány kérdésével is.

Tegnap, január 22-én, szerdán délelőtt 9 órakor a megyei tanács tanácstermében ülést tartott a Miskolc városi-járási Népi Ellenőrzési Bizottság, melyen beszámoltak az elmúlt évben végzett munkáról, és előterjesztették az 1975. évi munkatervet.

Szövők Béla NEB-elnök • beszámolójában elmondta: 1974-ben a különböző szakcsoportok összesen 25 vizsgálatot folytattak le — ebből ötöt terven felül —, melyekben 327 népi ellerfőr vett részt. Munkájuk gerincét a munkáslakta települések áruellátásának. a kereskedelmi szakmunkástanulók foglalkoztatásának es -képzésének, az orvosellátásnak, az új lakóházak minőségi vizsgálatának és garanciális munkák végzésének elemzése képezte. Ezenkívül számos, a lakosságtól érkezett bejelentést vizsgáltak ki a szakemberek.

Az idei munkatervben elsők közt szerepelnek az országosan előírt témavizsgálatok. Ezek közül nagy érdeklődésre tarthat számot a korszerű fuvarozási módszerek alkalmazásának és a gazdaságtalan, illetve indokolatlan fuvarozások számának elemzése. Foglalkoznak majd a lakáskarbantartó-ipari tevékenység áralkalmazásával, j a telekgazdálkodási rendeletek végrehajtásának módjai-' val is. Tötb figyelmet szentelnek az eddigieknél a vizek szennyezése megakadályozásának és a 44 órás munkahétre való áttérés tapasztalatainak. A megyei vizsgálatok elsősorban a munkáslakta települések kereskedelmi ellátottságának ismételt ellenőrzésére korlátozódnak. Saját témavizsgálatként foglalkoznak 1975- ben a munkatermelékenység vállalati belső tartalékainak feltárásával, az ifjúsági törvényből adódó feladatok végrehajtásának módjaival és lehetőségeivel, a társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatos kérdésekkel.

A munkaterv ismertetése után szervezeti kérdések megtárgyalásával és az 1975. évi tájékoztatási terv jóváhagyásával ért véget az ülés.

Munkaszervei és,

közérthetőség

Ä munka szervezését a gazdasági élet minden szintjén alapvető feladatnak kell tekinteni. Nincs olyan nap, hogy erről a témáról ne beszélnénk, ne hallanánk. Az utóbbi időszakban különösen nagy hangsúlyt kap, mivel a gazdasági életünkben mutatkozó gondok érzékelhetőbbé tették a szervező munka gyengéit, fogyatékosságait. A probléma viszont az, hogy a legtöbb esetben csak nagy általánosságban beszélünk az ezzel kapcsolatos feladatokról, tennivalókról; a munka- szervezést túlságosan magas régiókba emeljük, olyan tudományos ágazattá fejlesztjük, amihez — úgymond — az egyszerű földi halandó, a kétkezi munkás nem ért. Bátorkodom azt is kijelenteni, hogy egyes gazdasági szerveknél annyira belebonyolódnak ebbe a kérdésbe, olyan magas tudományos szinten tárgyalják, idegen szavak és kifejezések tömegével tarkítva, hogy még a vezetők egy része sem érti, miről van szó.

Félreértés ne essék, 1 én nem a tudományosság ellen beszélek. Nem a magas s'zin- tű deffiníciók, megállapítá-' sok, kutatások, vizsgálatok, elemzések és értékelések tudományos színvonalát kifogásolom. Nem erről van szó! fLupán arról, hogy időnként le kellene szállni a fellegek- ből és köznapi nyelven, a munkásemberek egyszerű szavaival beszélni a munkahelyi munkaszervezésről. És nemcsak beszélni, hanem tenni, nagyon sokat tenni annak megjavításáért.

Meg kell mondani őszintén, hogy elég sok baj van a munkahelyi szervezéssel, a mindennapi termelőmunka irányításával. Sok esetben ezek apró dolgoknak tűnnek, amire egyes vezetők csak legyintenek. Nem kell a kákán is csomót keresni, nem kell minden Ids'* ügyre odafigyelni, mondják nemegyszer. Ezek a vezetők, akik így vélekednek, elfeledkeznek arról, hogy országosan az ilyen úgynevezett „apróbb mulasztások” milliárdos károkat okoznak. És nemcsak anyagi kárt okoznak, hanem politikai kárt is.

Ezek a szervezetlenségek a munkásokat napról napra bosszantják, és társadalmilag is igen rossz hatással vannak egy-egy munkahelyi kollektíva közérzetére. A szervezetlenség eltűrése óhatatlanul fegyelmezetlenségre ösztönöz és morális kárt okoz. Az utca emberét is bántja, amikor jártában-kel-" tében napról napra a szervezetlenséggel találkozik; amikor a munkahelyeken valamilyen oknál fogva állnak a gépek, tétlenkednek a munkások; Nem igaz az, hogy a munkás szereti, ha munkaidejének felét, vagy kétharmadát kell ledolgoznia a szervezetlenség miatt. Ez bosszantja, bántja igazságérzetét, mert tudatában van annak, hogy a rendszeres termeléskiesés, a munkaidő kihasználatlansága előbb- utóbb megbosszulja magát, közvetve vagy közvetlenül csökkenti életszínvonalát, rontja életkörülményeit. Nincs olyan ember, aki manapság ne tudná azt az egyszerű igazságot, hogy élet- színvonalat emelni, jobb életet teremteni, csak jó munkával, növekvő termeléssel lehet.

0 közelmúltban beszélgettem építőipari szakmunkásokkal. Az akadozó anyagszállítás miatt éppen kényszerpihenőt tartottak. Valamennyien arról

panaszkodtak, hogy néha órákat kell állniolc olyan építőanyag-hiány miatt, amiből bőven van az országban és a vállalat raktáraiban is, csak éppen a folyamatos szállítás megoldatlan. Van, amikor két azonos épületet 8—10 nap differenciával ’építünk meg — mopdják — ugyanannyi munkaerővel, gépi felszereléssel, a szervezetlenség miatt. Hányszor, de hányszor látunk új betonutakat, fával, bokrokkal beültetett, űj paritokat, friss utcákat egy éven belül kétszer-háromszor felbontani. Milliós károk ezek, és egyszerűen a munkaszervezés, a kooperáció hiánya miatt keletkeznek. Van a városnak olyan része, amelyet szinte évenként felbontanak. Vannak olyan útszakaszok, amelyeken javítás vagy korszerűsítés címén két-há- romszáz méteres szakaszokat fél évig lezárnak, mindösz- sze két-három munkás dolgozik rajtuk, aztán azok is hetekre eltűnnek onnan.

A Hoffmann Ottó utca környékének rendezéséről, a tendezés üteméről érdemes lett volna naplót vezetni. De vajon kinek lett volna türelme erre két-három évet szentelni? Mert azóta tart, és ki tudja, meddig!

Hajlamosak vagyunk néha a munkaszervezést leszűkíteni az élő munkaerőre, az emberre. Ebből adódik aztán az, hogy a fától nem látjuk az erdőt. Az egyik párt- szervezet taggyűlésén így beszéltek erről az alapszervezet kommunistái. Néha feltűnően sok időt fordítanak arra, hogy megállapítsák, a dolgozók hogyan használják ki munkaidejüket. Vizsgálnál!, mérnek, számolnak, normát rendeznek. Ez nem is lenne baj, hiszen ez' is szorosan a munkaszervezéshez tartozik. Az már viszont elkerüli figyelmüket, hogy több millió forint értékű gépek, órák hosszat vesztegelnek kihasználatlanul, és ez óránként nem tíz-tizenöt, hanem 1500 —2000 forint kiesést jelent a vállalat és a népgazdaság számára. Sajnos, ennél rosz- szabb példákat is sorolhatnánk. Olyanokat, amikor, devizán, vásárolt drága gépek hónapokig gazdátlanul hevernek az elhagyott munkahelyeken és az utak mentén. Vajon milyen morális hatással vannak ezek a dolgozókra?

Az emberek és a gépek szaros kapcsolatban vannak egymással. Éppen ezért a munkaszervezést a kölcsönhatás alapján kell vizsgálni. Nem lehet elvonatkoztatva, kettéválasztva vizsgálni a gépek és az élőmunka termelékenységét. Az előttünk álló népgazdasági feladatokat csak úgv tudjuk’ sikeresen megoldani. ha az anyagi és a szellemi tartalékokat, erőforrásokat hatékonyabban ki tudjuk használni, és a mindennapi feladatok megoldásának szolgálatába állítani.

A munkaszervezés nem tűri el az úgynevezett „elvieskedást” és az elvont tudományosságot. Hatásának napról naora érződnie kell a termelőesvséeefc- ben. azokon a munkahelyeken, ahol óráról órára új értékek teremtődnek valamennyiünk hasznára és javára.

W. U

mii i ■ ■■ ^ I IMill IIII

tatai- és Észiisisi ieladai

0 listaiéi HEB ülése