Észak-Magyarország, 1975. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-21 / 17. szám
ÉSZAK-MAGYAflORSZAG 4 T975. janirar 21., kedd A képernyő előtt Halálaim, meg a sorozatok Míg a közelmúltban néhány olyan műsorhétről adhattunk számot, amely több saját készítésű tv-játékot, vagy tv-fil- met is kínált, s a jegyzetírásnál az elhagyás kényszerének nehézségeivel kellett megküzdenünk, a most zárult héten egyetlen saját film, vagy játék sem pergett a képernyőn, legalább is, ami az egyedi- alkotásokat illeti (folytatásos film részletével találkoztunk.) Volt egy egyórás dokumentumfilm — Gettó — Pest felszabadulása, illetve a pesti gettó kerítésének lerombolása harmincadik évfordulóján, s volt a Nyitott könyvben három dramatizált novella. * A Nyitott könyv sorozat hosszú évek óta a legkiválóbb irodalonuijánló műsor. Nem tv-filmeket, nem tv-játékokat mutat be, hanem irodalmi alkotásokat úgy alkalmaz televízióra, hogy az olvasáshoz kedvet csináljon. Dramatizált regényrészietek, novellák szoktak peregni ebben a sorozatban jó, vagy kevésbé jó megvalósításban, de mindenkor bevallottan az írott művet propagálva. Ezért más szemmel nézzük, más mércével bíráljuk el, mint a drámai alkotásokat. Az elmúlt héten Boldizsár Iván novellás kötete, a Halálaim került a Nyitott könyv adásába. A tizennyolc írást tartalmazó kötetet három mű tv-változata hozta közelünkbe, no meg az illusztris szerző és Faragó Vilmos kritikus beszélgetése. Nem lehetett túl könnyű dolga a műsor szerkesztőjének, amikor a műsoridőbe beférő három írást kiválasztotta. A kötetnek és a műsornak is címet adó Halálaim tv-adaptá- lásra alkalmatlannak tűnik, a többi azonban külön-külön egész műsort betöltő film témája is lehetne. A harmincas évek falukutató mozgalma, a második világháború ukrajnai frontszakasza, majd a hazai ellenállás, a lebukások, nem utolsósorban az új, szabad élet kisebb-nagyobb, de mindenkor jelentős mozzanatai tárulnak az olvasó elé az önéletrajzi jellegű írásokban, s bizony nagyon sajnáljuk, hogy nem fért be a műsorba például A gyöngyháznyelű pisztoly, vagy A névrokon, esetleg a Találkozás a tábornokkal című írás is. Mérlegelnünk viszont azt kell és lehet, amit láttunk. A három dramatizált novella három időszakot tár fel. A Lakoma a Rózsadombon a harmincas évek derekán; Az élet hercege 1944 kegyetlen decemberében, a Gyerek a karosszékben a szabaddá lett életben játszódik, s mintegy jelzi a kötet három időszakát. Mihályfy Sándor rendezésében meglehetős tömörítésben kelt életre a három elbeszélés, s az első kettőnél inkább csak a történeti szálat, annak fontosabb csomópontjait tudta megmutatni, mintsem markánsan érzékeltette volna például a fiatal íróknak a tőkés kiadói vállalkozással szembeni ellenérzéseit az első műnél, vagy a kisdiák-kori kapcsolattól húzódó sajátos szálat, amely a csendőr fiából csendőrtisztté lett, a halálában hőssé vált, egész életében megalkuvó kis újságírót, meg. az ellenállót összekötötte a másik írásban, Az élet hercegében. De nem tv-játékot láttunk, hanem olvasásra serkentő dramatizálást, hát el kell így fogadnunk. Legsikerültebb a Gyerek a karosszékben volt, s ebben igen nagy része van Halász Juditnak. Sokszor leírtuk ilyen alkalmakkor, most is ezt tesszük: érdemes levenni a polcról a Halálaim című Boldizsár-köte- tet és figyelmesen elolvasni. A Nyitott könyv adása ehhez csinált kedvet.-#■ Túltengtek a sorozatok az elmúlt héten. Ha figyelmen kívül hagyjuk az ismétléseket, meg a rendszeresen jelentkező, állandó sorozatokat, mesefilmeket, akkor is tucatnyi alkalmi folytatásos adással találkoztunk. Űtirajzfilm és íróportré, gyermeknevelési vita, s a felszabadult falu változásai, néprajzi értékek és táncdalok, felnőttekhez szóló rajzfilm és filmművészeti ismeretterjesztő adás csakúgy megtalálható ebben a nagy számban, mint a meglehetősen tantörténet ízű, NDK-ból importált Kedves együttlakók, vagy a magyar Egy óra múlva itt vagyok kalandos filmsorozat, Láng Vince újabb históriája, meg az ugyancsak magyar, a felszabadulásunk 30. évfordulóját köszöntő, Hazánk, Magyarország című dokumentumfílm-sorozat. (E két utóbbira még visszatérünk.) Ha mindezekhez hozzászámítjuk az egyéb sorozatokat, folytatásokat, nem oktalan a kérdés: nem sok ebből egy kicsit? Benedek Miklós 3 Miskolci Közlekedési Vállalat felvételre keres: „D” vizsgával és „D” vizsga nélküli gk.-vezetöket, 2 éves tehertengelyen töltött gyakorlati idővel; valamint autószerelőket; járműlakatost; autófényezőt; takarítókat. BŐVEBB FELVILÁGOSÍTÁST: a vállalat mnnkaügyi osztálya ad. Miskolc, Szondi Gy. u. 1. sz. alatt; 7-től, fél 4 óráig. Öregember V izsgaidőszak hatvanegy hallgatónak Bozsik István rajza V izsgaidőszak van a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola miskolci tagozatán is. De ez á vizsgaidő- szak egy kicsit különbözik a más jellegű felsőoktatási intézmények vizsgaidőszakától, hiszen ilyenkor itt nem szűnik meg teljesen az oktatás, a tanítási gyakorlatokat, és a főtárgy i hangszeres órákat ilyenkor is megtartják. Tő- zsér Dániellel, a tagozat vezetőjével beszélgettünk az idei félévi vizsgaidőszak tapasztalatairól. Elmondta, hogy — s ez általános tapasztalat is, és nemcsak a mostani elsőévesekre vonatkozik — az elsőévesek viszonylag nehezen állnak át a középiskolai tanulási módszerekről a felsőfokú oktatási intézményben ajánlott tanulási módszerekre. Így általában problémát/ okoz, hogy a megtanult anyagot egészében, komplexen tekintsék át. Különösen a marxizmus—leninizmus tantárgyainak elsajátításában jelentkeznek ilyen problémák, pedig az emberformálásban óriási jelentőséggel bírnak ezek a tárgyak. Különösen azért, mert akár pedagógusként, akár előadóként dolgoznak majd hallgatóik tanulmányaik befejezése után, munkájukban a közművelődési feladatokat szem előtt kell tartaniuk. — Nemcsak azt kell tudniuk a hallgatóknak, a leendő tanároknak, vagy előadóknak, hogy mit, miért játszanak, hanem figyelembe is kell majd venni környezetünk igényeit, azaz figyelemmel kell majd lenniük a nagyobb összefüggések- re is. A főiskolai kihelyezett tagozaton egyébként január 6- án kezdődött a vizsgaidő- szak, s az utóvizsgára szánt napokkal együtt február 1-ig tart. Általános tapasztalat, hogy viszonylag ritka a lemorzsolódás, és az első évfolyamot leszámítva —, de ott sem túlontúl magas — alacsony az utóvizsgák száma is. A harmadik évfolyamon pedig — jóllehet az évfolyam. hallgatóinak közel egyharmada dolgozik a tanulás mellett, tanít, illetve játszik — igen jó tapasztalatokkal rendelkeznek. Tőzsér Dániel elmondotta, hogy erre az időre általában a hallgatók elérnek a tudatosságnak arra a szintjére, hogy komolyan veszik a választott hivatásukat és pályájukat. S jóllehet, ilyenkor is tanítanak a hallgatók —, hiszen az általános iskolákban tanítás van — általában eredményesen teszik le a vizsgájukat. H atvanegyen tanulnak jelenleg a miskolci tagozaton. S mint arról a tagozat vezetője beszámolt, örvendetesen előbbre léptek a felkészülést segítő jegyzetek kiadásában. Nemcsak a központi jegyzetek elkészítésében vállalnak részt a miskolci tagozat tanárai, hanem —, mint például a zenetörténeti jegyzet — az ő munkájuk eredményeként megszületett jegyzeteket használják más tagozatokon is. Néhány módszertani jegyzet készült el a miskolci tagozaton, és most készül ugyancsak főiskolai tanár munkájaként a zeneelméleti példatár is. Mindez azért is örvendetes, mert ez mutatja, hogy a tagozat oktatói, tanárai jelentős feladatokat kapnak ilyen jellegű munkál'; elkészítésében is. Cs. A. A munkások műveltségéért Irodalmi félórák az ÓKÜ-ben SOKSZÍNŰ, gazdag esztendőről- készített számvetést a napokban az ózdi Liszt Ferenc Művelődési Központ könyvtára. Egész múlt évi tevékenységüket — Ózd munkás jellegének megfelelően — a közművelődési határozatok szerint alakították ki. A korábbi évek gyakorlatától eltérően ezúttal a munkahelyi művelődés alkotta tevékenységük gerincét. A könyvtár vezetője, Varga Ferencné tájékoztatott a könyvtári munka és az üzemi művelődés helyzetéről, módszereiről. Csaknem 90 ezer kötetből válogathatnak a központi könyvtár olvasói a kohászvárosban. Az ózdi emberek éltek is e lehetőséggel: a 8759 beiratkozott olvasó 304 ezer 838 könyvet kölcsönzött több mint százezer látogatása alkalmával. Különösen figyelemre méltó, hogy az Ózdi Kohászati Üzemek dolgozói közül is egyre többen látogatják a könyvtárat, illetve annak városi és üzemi fiókjait. A múlt évben 33 ezer alkalommal kopogtattak a könyvtárban, s közel 55 ezer könyvet kölcsönöztek összesen a munkások, műszakiak és alkalmazottak. A munkások művelődése szempontjából igen hatékony módszernek bizonyult az, hogy a könyvtár szocialista szerződések megkötését szorgalmazta a brigádokkal. 1973-ban 146, az elmúlt évben már 163 szocialista bri- gá.l (taglétszámuk több mint négyezer) szocialista szerződése szerint vett részt a könyvtár munkájában. Ugyancsak a munkások műveltsége növelését szolgálták azok az irodalma félórák, amelyek megtartására az ÓKÜ gyárrészlegeiben, műhelyeiben került sor a múlt esztendőben. A reggelizés szünetében a munka- padok mellett tartottak harmincperces előadásokat a Miskolci Nemzeti Színház előadóművészei. A munkások szeretettel és nagy figyelemmel fogadták őket. Az üzemi irodalmi félórák anyagi fedezetét a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa biztosította. Jó „befektetés” volt — nagy szolgálatot tett a munkásművelődésnek, hiszen hatásánál fogva kiválóan alkalmas az irodalmi érdeklődés felkeltésére. Az előadók válogatásokat mutattak be a klasszikus szovjet, valamint a klasszikus és kortárs magyar irodalomból. KÜLÖN IS meg kell emlékezni a Miskolci Nemzeti Színház Ózdon járt előadó- művészeinek a lelkesedéséről. Gondosan betanult műsort mutattak be. Lelkesedésükre jellemző, hogy esetenként egyetlen délelőttön négy munkahelyen léptek „színpadra” a műhelyekben. Reméljük, folytatódó hagyományt teremtettek az irodalmi félórákkal az ÓKÜ- ben. Ebben az évben — a televízió Nyitott könyv című műsorának mintájára — ugyancsak a munkahelyeken szerveznek könyvismertetéseket. Ha figyelembe vesszük —• s célszerű, mert része a valóságnak —, hogy az ÓKÜ körülbelül tíz és fél ezer fizikai dolgozója közül mintegy ötezer nem rendelkezik nyolc általános iskolai végzettséggel, méginkább érzékelhetjük a munkahelyi művelődés segítésének a fontosságát. A könyvtárban, a könyvesboltokban gazdag készletből válogathatnak a munkások. Növekvő anyagi lehetőségeik révén könnyű szerrel fordíthatnak kisebb- nagyobb összeget könyvek vásárlására. (Jellemző adat: az ózdi könyvesboltokban a múlt évben 4 és fél millió forint értékű könyv talált gazdára — ebből csaknem 4 milliót a kohászváros, félmilliót pedig az ózdi járás lakói vásároltak meg). Ebben a helyzetben a legfontosabb tennivaló az olvasóvá nevelés hatékonyabb módszereinek a kikísérletezése, a könyv, az olvasás megszerettetése. Az ózdi könyvtár kezdeményezése egyike a hatásos nevelő módszereknek. S HA MÁR az olvasás megszerettetésénél tartunk, egy mondatban arról is szólni kell, hogy az ÓKÜ több üzemében sikeresen működnek az üzemi fiókkönyvtá- ' rak. Jelenleg közel 9 ezer kötetből válogathatnak munkahelyükön a vállalati dolgozók. Magyar Tibor Azonnali belépéssel alkalmazunk: gépíró adminisztrátort, könyvelőt, kőműveseket, villanyszerelőket. Father autódarukezelőket, rakodó segédmunkásokat, villanyszerelő segédmunkásokat. JELENTKEZNI LEHET; Borsod megyei Tanácsi Építőipari Vállalat Miskolc, József Attila út 57, munkaügyi osztály. A Gábor Áron Kohó- és Öntőipari Szakközépiskola (3533 Miskolc III., Bolyai F. u. 10. sz.) 1975 február hóban, megfelelő számú jelentkező esetén a következő ÖNKÖLTSÉGES TANFOLYAMOKAT indítja: 1. LÁNGHEGESZTŐ 2. akkumulAtorkezelö 3. MŰSZAKI RAJZ I. (középiskolát végzettek részére) 4. LABORÁNS I. (középiskolát végzettek részére) 1975. február 1-ig az iskola I. em. 47-es számú helyiségében; hétfőn, kedden, csütörtökön, szombaton. Tclcfonszám: 52-130.
