Észak-Magyarország, 1975. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-19 / 16. szám
1975. január 19., vasárnap m ESZAK-MAGYARORSZAG o Harminc évvel ezelőtt, január 19-én vonultak be Kassára és Eperjesre i a hős szovjet hadsereg fiai, hozván az áhított szabadságot Keiet-Szlovákia ! elnyomott szlovák, magyar és ruszin dolgozóinak. Mindenki, aki átélte a ! második világháború borzalmait, emlékezetébe véste a hős szovjet hadsereg | küzdelmét, és óriási véráldozatát, mely végül is a fasizmus feletti teljes győ- • zelmet jelentette a világ számára ... ELKESEREDETT HARCOK folytak főképpen a Kárpátokban, ahol a németek jól kiépített erődítmény-rendszer mögül próbálták megállítani az 1944—45-ös őszi—téli orosz offenzívát. Csak a Dukla-hágó áttörésé tízezrek életébe került. Itt már bevetették a Szovjetunióban összeállított, fel fegyverzett és jól kiképzett I. Csehszlovák hadtest katonáit is. Amíg a hegyekben folytak a harcok, Kassán már agonizált a fasizmus. A nyilasvezérek Darabossal, Gyarmathy- val és Csatáryval az élükön a lakosság terrorizálásával próbálták tehetetlen dühüket levezetni. Január első napjaiban egy mű-légiriadó után a megdöbbent kassai lakosság 12 felakasztott embert láthatott a Fő utcát szegélyező fákon. A mellükön táblák és azokon ilyen feliratok: „Kommunista vagyok”, „Partizán vagyok” „Katonaszökevény vagyok.” Akkoriban már elég közelről lehetett hallani az ágyúdörgést, no meg a katyusák vijjogását a daragói hegyek felől, ahol A. A. Grecsko tábornok katonái „puhították” a németeket. A kassaiak nem csüggedtek, tudták, hogy a szovjet hadsereg már közeledik. Közben napirenden voltak a rablások. A nyilasok fegyverrel járták a házakat és ahol csak tehették, raboltak, sőt a város teljes kiürítését is tervbe vették. Hogy erre mégsem került sor, ezt a szovjetek gyors keleti és déli előrenyomulásának köszönhető. Oly nagy volt a németek meglepetése a bekerítéstől való félelme, hogy éppen csak el bírtak illanni. Az egyik erődítményben, ahol a német vezérkar működött, ottmaradt a sok összerabolt kincs is, sőt, az egyik elesett német tiszt kezében megtalálták a város aranyozott kulcsát, amelyet később a szovjet városparancsnok a színházban ünnepélyesen visz- szaadott a városnak. Kassa 1945. január 19-én, a déli órákban szabadult fel ... * A patinás város, gazdag történelmi múltra tekinthet vissza. Jelenéről Pavol Gombos elvtárs, a Kassai Városi Nemzeti Bizottság elnöke Kassa közlekedési gócpontja az óváros cs az újváros között A Slovenka kötődében modern, korszerű, nagy teljesítményű gépek segítik az ott dolgozókat ezeket mondotta: „Mindany- nyiunkat büszkeséggel tölt el a tudat, hogy a szovjet nép fiainak v<=re nem folyt hiába, Kassa, a hajdani kispol- gárias város, ma új arculatot kapott: szocialista nagyvárossá fejlődött. Hazánk új, szocialista alapjainak lerakásánál is fontos szerepet játszott városunk. 1945 első hónapjaiban Kassa ideiglenes székhelye lett az új csehszlovák állam központi szervezeteinek is. Itt székelt a Szlovák Nemzeti Tahács, a CSKB Központi Bizottsága az első kormány, sőt a Jakab-palotában lakott dr. E. Benes elnök is. 1945 áprilisában írták alá és hirdették ki a kassai kormány- programot, amely alapját képezte a szocializmus építésének hazánkban. Annak is rendkívül örülünk — mondotta Pavel Gombos elvtárs —, hogy ami Kassán 30 évvel ezelőtt elvben megformálódott, az később a gyakorlatban meg is valósult. Csakis ennek köszönhetjük, hogy Kassa ma Csehszlovákia leggyorsabban ' fejlődő városa. Amíg 1945-ben 51 689 lakost tartottak nyilván, tavaly a lakosság száma elérte a 170 ezret. Ez a nagy létszámnövekedés főképpen 1960 után következett be, mint a szocialista inarosítás velejárója. Csak a Keletszlovákiai Vasműben mintegy 23 ezer ember dolgozik. A felszabadulás előtt 18 kisebb ipari üzem működött a város területén, jelenleg pedig 339 ipari üzem nyújt munkaalkalmat több mint 115 ezer embernek. A nagyobb üzemek közül még meg kell említeni a Szovjet Hadsereg Gépgyárat, a -'-lovak Magnezitmű veket és a több mint 6 ezer embert foglalkoztató magasépítő vállalatot. A lakosság számának növekedése törvényszerűen mekövetelte a lakások, lakónegyedek, iskolák, üzletek építését is. A felszabadulás utár a város területén 40 ezer lakás épült. Jelentős lépést lettek a közművesítés, a közúti forgalom, a szolgáltatások fejlesztése, a közétkeztetés, az üzlethálózat bővítése, az egészség- ügyi szolgálat javítása, a kulturális élet, valamint a testnevelés terén is. A szocialista társadalom fokozott f: veimet fordít az egészségügy fejlesztésére. 1 45-be hat intézmény működött 78 orvossal. Ma négy poliklinika, öt kórház rendelőiben 787 orvos gyógyítja a betegeket. Folyamatban van az uj egyetemi kórház építése is, mely minden tekintetben Közép-Európa egyik legkorszerűbb egészségügyi intézménye lesz. Kassa, a fiatalok városa is. A lakosság átlagéletkora 30 év körül mozog, 113 különböze iskolájában 42 ezer diák tanul és á három főiskola kile _ tanszékén 6220 hallgató gyarapítja tudását. — NAGY ÜTEMBEN FOLYIK az ipari termelés fokozása is, mel összhangban van a CSKP kongresz- szusának határozatával. Az utóbbi négy esztendő alatt az ipari termelés 48,3 százalékkal emelkedett. Eddigi eredményeink alapján kijelenthetem, hogy a 6. ötéves ■ tervet maradéktalanul teljesítjük. Mindezzel kapcsolatban igen sok még a tennivalónk, de bízunk lakosságunk lelkep segítőkész- 1 ségében. Eddig is több százezer brigádórát dolgoztak azért, hogy városunk szebb legyen, de főképpen az új sportkomplexum felépítésénél. mely városunk egyik büszkesége lesz — mondotta befejezésül Pavol Gombos elvtárs Kassa jelenét, s holnapját idézve. EPERJESI KRÓNIKA Eperjes egyik új lakótelepe Eperjesről is — hasonlóképpen mint Kassáról — 1945. január 19-én menekültek el a németek. Sajnos, még volt annyi idejük, hogy felrobbantották a postaépületet, megrongálták a villanytelepet, különleges mozdony után akasztott ekével felszántották a talpfákat a vasútállomás körül és tönkretették a Kysaki vasúti hidat. Ezen a napon dél körül már hallani lehetett a 320. vöröszászlóalj gépfegyvereinek ropogását, mely a 4. Ukrán Front egyik köteléke volt. A parancsnokuk a Szovjetunió hőse, Andrej P. Fokin alezredes volt, — a politikai tiszt pedig Jakov L. Rotin. Mindketten élnek még és gyakran ellátogatnak Eperjesre. Volt is nagy öröm a fel- szabadulás napján Eperjesen. Harangszóval adták tudtul a pincékben levő lakosságnak, hogy végre számukra is elérkezett a várva várt nap. „Mit is adjunk a fáradt katonáknak? Talán gyógyszert vagy egy kis meleg holmit? Szívből adjuk, hisz nagy a mi ■, boldogságunk ...” Sok mun- ' kája volt a helyi kórháznak is, majd megérkeztek az orosz katonai teherautók az élelemmel a lakosság számára. Bár a németek még ott lapultak valahol a nyugati oldalon, néhány kilométernyire a várostól, senkinek sem jutott eszébe, hogy talán még vissza is jöhetnének .., Megindult az élet. Eltelt 30 év, és bizony aki azóta nem járt Eperjesen, el is tévedhet. A felszabadulás utáni első népszámlálás 22 800 embert vett számba, a legutóbbi viszont 63 ezret. 1946 óta 12 ezer lakást építettek. Üj utcák, városnegyedek épültek, de a sok új óvoda, iskola, üzletek mind a - szorgos lakosság keze nyomán keletkezett. Épül Eperjes új Állami Színháza és már elkészültek az új vasútállomás tervei is. Gazdaságilag is nagyot lendült a város. A háború utáni években csak két gyár termelt. A legnagyobb, a MAGÚRA cég készruhát gyártott, no meg a közeli Sóvár, ahol 190 ember kaphatott munkát. Ma Eperjes ipari jellegű város. A szocializmus évei alatt épült fel a ZPA, mely villanyműszerekét készít, ahol gördülő csapágyakat gyártanak. Több ezer ember dolgozik a Magasépítő Vállalatnál, s van hús- feldolgozó üzem. baromfifeldolgozó, kenyérgyár és sörgyár. Az utóbbinak jó híre van Magyarországon is. De az új gyárak, kultúrintézmények mellett felépítették maguknak az eperjesiek a fedett uszodát, no meg a modem jégcsarnokot is. Eperjes ma fiatalabb és szebb mint valaha. S előtte a még szebb, boldogabb jövő. Uj lakótelep az egyre jobban épülő, fejlődő kelet-szlovákiai városban Michalovcén Kassa és Eperjes ünnepel
