Észak-Magyarország, 1975. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-17 / 14. szám

1975. január 17., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 A Borsodi Szénbányák Vállalat miskolci (lyukóbá- nyai) üzemében a Központi Bizottság kongresszusi okmá­nyait — az irányelveket és a módosított szervezeti sza­bályzattervezetet, — „ú.i fel­állásban” vitatták meg a kommunisták. Ennek megfe­lelően választották újjá az alapszervezetek vezetőségét is. A termelőüzem eddigi nagy létszámú — mintegy 170 fős — alapszervezetét ugyanis a műszakok szerint „megharmadolták”. Ez azt jelenti, hogy a jövőben mind­három műszakon egy-egy alapszervezetben tevékeny­kednek majd a termelésben, a termelés előkészítésében és kiszolgálásában, egymás köl­csönös segítésében érdekelt kommunisták. A pártalapszervezetek „új felállása”, a pártmunka szer­vezeti kereteinek módosítása önmagában is jelzi, hogy a pártélet rendje — miként a párttagokkal szemben tá­masztott magasabb erkölcsi, politikai normák is — a szo­cialista építőmunka növekvő követelményeihez, a soron levő feladatokhoz igazod­nak ... * A kongresszusi okmányok megvitatása során a vitain­dító előadás — természetesen — számolt az előzmények­kel. Bendzsák Miklós párt­titkár bevezetőben utalt is ezekre. Emlékeztette a párt­tagságot, hogy a novemberi taggyűlés már számot adott a X. kongresszus óta végzett munkáról. Az üzem dolgozói — élükön a párttagsággal — most a XI. kongresszus tisz­teletére kibontakozott szocia­lista munkaversennyel ké­szülnek páriéletünk nagy eseményére és hazánk fel- szabadulásának méltó meg­ünneplésére. A kongresszusi verseny eddigi eredményei is bizonyítják, hogy a bányá­szok pártunk XI. kongresz- szusát és felszabadulásunk 30. évfordulóját nagy jelen­tőségű eseménynek tekintik, értik feladataikat, az ener­giaproblémák megoldásában átérzik felelősségüket. s mindenekelőtt a teltek em­berei ... Részletesebben szólt a párt- titkár a pártszervezetek nö­vekvő feladatairól és a mó­dosított szervezeti szabályzat- tervezetről. Többek között hangsúlyozta: — Fontos, hogy politikán­kat, ideológiánkat és eszmé­nyeinket. a marxizmus—le- ninizmus tanításait mély meggyőződéssel, színvonalas és következetes neVelő mun­kával terjesszük és védel­mezzük mindenféle torzítás­sal szemben. — Pártunk érvényben le­vő szervezeti szabályzata megfelel a marxista—leninis­ta párt működési elvének, a pártélet lenini normáinak, ezért a Központi Bizottság alapvető változtatást nem tart szükségesnek. Viszont a javasolt módosítások várha­tóan tovább erősítik pártunk eszmei, politikai és cselek­vési egységét, fokozzák a párttagsággal és a felvételre jelentkezőkkel szemben tá­masztott követelményeket, növelik a párttagok jogait és kötelességeit. A nagy létszámú alapszer­vezetben — az előző taggyű­lések élénk aktivitása után — különösebb vitára nem került sor. Mindössze 7 hoz­zászólás hangzott el. Ezek a kongresszusi okmányok, az abban vázolt feladatok reali­tását és ésszerűségét hangsú­lyozták, s különösen a párt­élet továbbfejlesztésének né­hány időszerű kérdését érin­tették. * Csatári István front-csa­patvezető vájár például fel­szólalása során azt fejteget­te, hogy a negyedik ötéves terv utolsó évének feladatai éppúgy, mint az ötödik öt­éves tfi'v célkitűzései egyér­telműen növelik a párttag­ság feladatait és felelőssé­gét, itt, az üzemben is. Ez pedig elsősorban azt jelenfi, hogy kommunista felelősség­gel ügyeljünk a termelési tervek teljesítésére, a taka­rékosságra és hatékonyabb gazdálkodásra, a dolgozók észrevételeire és ésszerű ja­vaslataira is. A Központi Bizottság irány­elveiben szereplő gazdasági célok reálisaknak tűnnek. vi­szont azok megvalósítása az eddigieknél is nagyobb erő­feszítéseket igényel. A szer­vezeti szabályzattervezet is a megnövekedett feladatokhoz igazodik. Nagy János vájár egyet­értve az előterjesztett javas­latokkal megjegyezte, hogy a szervezeti szabályzattervezet­ben szereplő 20 százalékos kooptálási lehetőség — a? eddigi lő százalék helyett — még mindig kevésnek tűnik, mivel 5 év alatt különböző okok miatt néhol a vezető­ségi tagok körében is na­gyobb a változás. Bodzási Nándor „nagyon helyénvalónak” nevezte a párttagok erkölcsi tisztasá­gának fokozottabb védelmét és a felvételüket kérőkkel szemben támasztott szigorúbb követelményeket. Oláh Lajos vájár. KISZ-, titkárhelyettes szóvá tette, I hogy „az aiapszervezetben soknak tűnik az 5 éves ve-; zetőségválasztási ciklus”.! Mint mondotta — „nem baj az, ha a választott vezetősé­gekbe ennél gyakrabban ke­rülhet friss vérkeringés”. i Farkas József föld alatti szállító példákkal bizonyltot- . ta. hogy a föld alatti mun-' kahelyeken nemcsak lehető­ség van az anyaglakarékos- ságra. hanem szükség is. Az idei terv teljesítése — figye­lembe véve a népgazdaság helyzetét és energiaszükség­letét — meg is követeli a takarékosabb gazdálkodást. Dr. Szentpétari Ernő, a BSZV bányaművelési osztá­lyának vezetője, a felsőbb pártszerv képviseletében részletesebb összefüggéseiben szólt az idei tervfeladatok teljesítésének lehetőségeiről és nehézségeiről, egyszer­smind annak szükségességé­ről és népgazdasági jelentő­ségéről. Mint hangsúlyozta: ez fokozottabb helytállást kíván, de a gondokkal és a nehézségekkel is szembe kell néznünk. * A taggyűlés második na­pirendi pontjaként a pártélet rendje szerint megválasztot­ták az alapszervezet új ve­zetőségét és 15 küldöttet a felsőbb pártértekezletre. Az alapszervezet új titkárává Csatári István csapatvezető vájárt; vezetőségi tagokká Csürnök Zoltán elővájó ak­nászt, Magypri Imre maró- ( henger-kezelőt, File István > villanyszerelőt és Nagy János vájárt' választották meg. Csépányi Lajos Az új esztendő ismét 40 ipari megbízást hozott a Mű­szaki Kémiai Kutató Inté­zetnek. Közöttük több éves téma is szerepel, így nagy jelentőségűnek tartják a gyenge minűségű bauxit fel­dolgozására kidolgozott új el­járást. . A technológia ebben az évben már kísérleti üze­mi formát ölt. A bioszféra-program kere­tében vegyi üzemeknél — fő­leg a kénsavgyáraknál — a véggázok kéndioxid-tartal­mának csökkentésével foglal­koznak. Az üveggyárak ré­szére elkészítik az alapanya­gok granulálásánalc módsze­rét. ennek megvalósításával hatékonyabbá, gazdaságosab­bá tehető az üveggyártás. Helyközi leiiierszivok Még mindig az évente visszatérő téli elfoglaltságok közé tartozik Borsod megye zempléni részén, a Hegyköz­ben a kenderszövés. A táj- egvség öt községében nem­csak az idősebbek, de a fia­tal lányok is megtanulták és értik ezt az ősi mesterséget. A kenderszövésnek a zemp­léni részeken évszázados ha­gyománya van, de már csak egyedül ezekben a nehezen megközelíthető községekben maradt fenn. A kendervászon felhaszná­lása gyökeresen megválto­zott. Korábban ágyneműnek, alsóneműnek is használták, ma viszont már csak kony­ha- és törlőruhákat, asztal- és kenyérkendőket készítenek belőle. HlÉSZlMCStt Lbééoéh A Leninváros és Vidéke Áfész méhész szakcsoportjá­nak rendezésében január Iá­én. vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel megyei méhészta­nácskozást reddeznek a le- ninvárosi Derkovits Gyula Művelődési Házban. Mint­egy másfélszáz méhész szak­embert. szakcsoport), vezetőt várnak a tanácskozásra, ame­lyen Kocsis Sándor, az Or­szágos Méhészeti Szövetke­zeti Vállalat igazgatója tart előadást a méhészkedés, il­letve a méztermelés várható helyzetéről, a szerződéskötési feltételekről, a • méhészkedés támogatásáról. Tavaly ilyenkor, télen ta­lálkoztunk először. Malyinkó József és társai akkor az alapoknál tartottak. Ha az idő enyhe volt betonoztak, ha fagy csikorgóit, beton­acélt szereltek, alapot ást: k. ácsmunkát végeztek. A bri­gád nagy része most is lent dolgozik, de Malyinkó bri­gádvezetőt, s két társát fenn a magasban, az ötödik szint tetején találjuk meg. A gyorsfelvonó sűrűn surrog, zümmög, s a kőművesek gyorsan kiszedik a nyersbe­tont a japáner mély gyom­rából. Innen, az Edelény szívé­ben épülő hatalmas bárház tetejéről jól belátni a járási székhelyet. Az utcán járóke­lő — innen a magasból ki­csinek tűnő — emberek- né­mi büszkeséggel pillantanak fel. Az ötszintes épület Ede­lény új színfoltja. Harminc­ivét családnak ad majd ott­hont, s alul korszerű üzlet, GELKA-szerviz szolgálja majd a lakosságot. A Borsod megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnál a mun­káslétszám az 1970 év óta tartó fokozatos csökkenés, majd stagnálás után tavaly 17,7 százalékkal, az alkalma­zottak száma ti százalékkal növekedett. A kollektíva sok jó, aranykezű szakmunkás­sal dicsekedhet. Ilyen többek között Csirmaz István bri­gádja, amely a kórház re­konstrukciójánál jeleskedett. Emellett egy külön, speciális feladatot 15 nap helyett 9 nap alatt oldott meg. Piskóti Pál asztalosbrigádja több áruház, közöttük a miskolci Árucsarnok álmennyezetét készítette el,, s •' ugyanott je­leskedtek Oláh Benjámin vil­lanyszerelő-brigádjának tag­jai is Szehtmihályi László kubikosbrigádja az encsi ÉLVEGY-raktár, az alsózsol- cai nevelőotthon bővítésében az alapozásnál végzett jó munkát. Pacsirta Gyula, va­lamint Dajkó László kőmű­vesbrigádjának jó munkáját Szerencsen, több ház, sok-sok családi otthon dicséri. . A jó szakmunkás- és mű­szaki gárdára szükség is van. E vállalattól*'is mind többet várnak a megrendelők. En­nek alapján még 1973-ban meglepő magasra emelték az elmúlt évi tennivalókkal kapcsolatos »lércét. S mi az eredmény ? • • — A vállalat 1974. évi termelésének -értéke 175 mil­lió forint körül van — mond­ja Kiss Sándor, a Borsod megyei Tanácsi Építőipari Vállalat igazgatója —, s ez 37 százalékkal’ nagyobb az előző évinél. Ilyen arányban nőtt az árbevétel is. Hadd mondjam el: igen jól alakult a nyereségünk is. A vállalatnál a múlt év elején 5 százalékos bérfej­lesztést terveztek. Ezt a dol­gozók legnagyobb örömére nem tartották 'be! A mun­kások bérét ugyanis 10,6, az alkalmazottakét 8,7 százalék­kal növelték. Az új év, természetszerű­en, még több tennivalót je­lent e kollektíva számára is. Többek között, Sárospatakon 200 fős kollégiumot és hat­tantermes MüM-iskolát, En- csen 8 tantermes általános iskolát, Miskolcon a GELKA- szervizt, Szendrőn hattanter- mes iskolát,. Bódvaszilason ÁBC-áruházat kell megépí­teniük és átadniuk. Különösen nagy a követel­mény a lakásépítés terüle­tén. Az elmúlt évi 48-cal szemben az idén 335 lakást kell felépíteni Sárospatakon, Encsen, Miskolcon, Szeren­csen, Sajóbábonyban és Ede- lénvben. Különösen nagy program megvalósítása vár az építőkre • Sárospatakon, ahol ebben az évben 118 la­kást kell átadniuk. A múlt év utolsó negyedé­ben már érkeztek gépi be­rendezések. A jövőben Sá­rospatakon alagútzsaluzásos módszerrel segítik majd az építés meggyorsítását. Csorba Barnabás Fotó: Szabados György Betonozás az ötödik szint fölött Alul üzlet, GELKA-szerviz, s a különböző szinteken tera- I szók, napozók szolgálják majd a 32 család kényelmét A községélén — öli ELNÖKÜNK? Olyan ember, hogy kiveszi sok ember kezéből a villát, hogy megmutassa a kazal­rakás rendje-módját — me­sélték a faluban, Révleány­váron. Az elnök, hosszú pályafu­tása alatt — 1950. május 10- től egyfolytában áll a köz­ség tanácsának élén — sok­sok nehéz napot élt át. A legnehezebb helyzetekben is a helyén volt. A lakossággal együtt ott állt a zabolátla­nul tajtékzó Tisza gátjain, hordta a homokzsákot, fog­ta a lapátot. De aratott ka­szával, kukoricát tört, gabo­nát zsákolt, amikor csak szükség volt rá. S közben a falu ügyes-bajos gondjait in­tézte ... Míg az egykor szegény kisközség felszabadulástól napjainkig terjedő történetét meséli, gondolatban újraéli annak minden jelentős moz­zanatát. Az emeletes isko­lát, a járdaépítéseket, a tár­sadalmi munkában épült pártházat. Mind-mind egy kicsit saját „gyermekének” tekinti. Felsorakoznak a té­nyek. kirajzolódik a fejlődő, alakuló falu portréja. Végigkalauzol a falun, s büszkén mutatja: eddig ju­tunk el a járdával. A falu cgv emberként dolgozik az építésén. A kis ház udvarában, a nagy diófa alatt fűzfarönkö­kön feketésszürke gombate­lep. Az elnök hobbija. Te­kintetével végigsimogatja a zsenge termést: — Szépen nőnek. Az ajtónál rőt vizsla som­íordál mellénk. Éber szem­mel figyeli gazdája, és az idegen minden mozdulatát. — Maradj nyugton, nem . megyünk sehová! Valahonnét a kertből né­hány hónapos őzike kerül elő. Barna szemével végig­néz mindent, aztán lefek­szik egy szegfűbokorra. — Az árvíböl mentettem ki. Egy alig két négyzetmé- teres szigetecskén sírt sze­gényke. Ha nem megyünk arra ladikkal, fél óra múlva nincs többé... A gyereke­im. a kél iányom nevetgél­te. Szépen megerősödött. Szelíd, nem fél jenkitől. Jó­ban van még a kutyával és a macskával is. A TANÁCSELNÖKÖT hív­ja a kötelesség. Nem hagy­ják nyugodni a napi problé­mák. S már búcsúzik is ... V. 1. Faiiiáüyérek naiyé díszítéssel Az utóbbi ’ esztendőkben belföldön és a külföldi pia­cokon egyarán tkeresett ter­méke a .mezőkövesdi Matyó Népművészeti és Háziipari Szövetkezetnék.n."féslett lati- tányér. E^dig:, .évente csak mintegy kétezer ilven mat vő motívumokkal lá­nyért tudtak készítem. \ kereslet azonban enne! sok­kal nagyobb. 'Ezért a mai ók szövetkezete a Finomkeiámia tpavi Művekkel kooperálva az idén bővíti : 'aiitánvér termelési kapacitást. Az idén. g tervek szerint már mintegy tízezer darab matyó mintás, testeit falitti- nvért küldhet á népművészeti boltokba és exportra a szö­vetkezet. J1 ii^ teles normái fi IvÉiányai komun'sták taggyűlése Nepyveii ipari iipliízás 37 százalékkal nagyobb eredmény a BMTÉV-nél

Next

/
Thumbnails
Contents