Észak-Magyarország, 1975. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-17 / 14. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1975. január 17., péntek Zenepedagógusok számvetése Borsodban Beszélgetés a Zenepedagógusok Szakszervezete megyei titkárával Cethal a hegyekben Éppen egy évvel ezelőtt beszélgettünk a Zenepeda­gógusok Szakszervezete Bor­sod megyei Bizottságának titkárával, Takács Gábor ze­netanárral a viszonylag kis létszámú szakszervezet éle­téről, terveiről. Akkor is éves számvetést végeztek, napjainkban is. A megyei szakszervezeti bizottság tag­jai alaposan tanulmányoz­ták a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának a XI. pártkong­resszusra kiadott irányelveit és többszörösen is elemezték azt a részt, amely a szak- szervezetek feladatait írja körül. Ezeknek a megállapí­tásoknak, feladatoknak és elvárásoknak tükrébei. te­kintik át az 1974-ben vég­zett munkájukat és készül­nek a további feladatokra. Megyei felmérés Mint Takács Gábor mond­ja, a kongresszusi irányel­vekben olvasható, a szak- szervezeti munkával kap­csolatos állásfoglalás igen jó alap számukra, hogy helyze­tüket felmérjék, viszonyítani tudják a végzett munkát és ehhez szabják meg a teen­dőket. Egy évvel ezelőtt sze­rették volna felmérni az egész megyét, felderíteni a helyenként fellelhető fonák­ságokat, amelyek abból adód­tak, hogy a Zenepedagógus Szakszervezet és a Pedagó­gusok Szakszervezete párhu­zamosan tevékenykedett, to­vábbá a zenei tagozatos is­kolákban tanító zenepeda­gógusok más szakszervezet­hez kapcsolódtak. Sok visz- szásság, olykor feszültség forrása volt ez az állapot. Ezen túl sok egyéb tisztázat­lan kérdés is indokolta a felmérést. Az elmúlt év tavaszán a megyei szakszervezeti bi­zottság nagy segítséget ka­pott központi vezetőségétől. A központi vezetőség képvi­selői a helyi emberekkel kö­zösen elvégezték a már em­lített felmérést és ez az — elsősorban a vidéki városok­ban folytatott — vizsgálódás, a helyi párt. és tanácsi ve­zetés képviselőivel folytatott eszmecserék sora, a megyei tanács művelődésügyi osztá­lyának a felmérésben való aktív részvétele nagymér­tékben erősítette a szakszer­vezet és a megyei bizottság tekintélyét. Több kérdésben jelentős előrelépés tapasz­talható azóta. Elsősorban a zenepedagógusok hovatarto­zásának kérdésében, hiszen korábban éppen az volt az egyik alapvető probléma, hogy a pedagógusok nagy családjában nem volt eléggé tisztázott a „jogállásuk”. Ki­sebb előrelépés történt a szociális ellátásban, például a kedvezményes étkeztetés­ben is, és igen pozitív válto­zás tapasztalható a tanácsi és tanintézeti intézkedések megtétele, javaslatok megfo­galmazása során a szakszer­vezet, illetve a bizalmiak igénybevételénél. E szervek sokkal inkább támaszkodnak a szakszervezet képviselői­nek véleményére, mint ko­rábban. Érdemes megemlíte-' ni, hogy a bizalmiaknak 95 százaléka nő. E nagyszabású felmérés eredményének tud­ható ba az is, hogy az egész megyében több a tanácsok részéről a segítő szándék és a konkrét segítség is. . Továbbképzés A megyei koordinációs bi­zottsággal közösen megte­remtették a politikai képzés jó lehetőségeit, az érdeklő­dők nagyszabású átfogó jel­legű előadásokon kapnak tá­jékoztatást. Természetesen a zenepedagógusok részt vesz­nek a megyei tanács által szervezett pedagógus-tovább­képzésben a munkahelyü- , kön. Ez nem új forma, de lényeges előrelépés, minősé­gi javulás tapasztalható. A képzéssel kapcsolatban adó­dik egy panasz is. Jóval ko­rábban központi ígéretet kaptak, hogy már az 1973— 74-es tanévben segítséget nyújt a központi vezetőség modern zeneesztétikai tan­folyam szervezéséhez és le­bonyolításához. Jelentkező volna bőven, de a tanfo­lyamhoz szükséges magnós anyag mind a mai napig nem érkezett meg. Feladatok, javaslatok Az egy évvel ezelőtti be­szélgetésen szóba került, hogy a szakszervezet igen szétszórt területen működik. A földrajzi távolságok nehe­zítik a munkát, s ennek eny­hítésére a megye egy-két pontján decentrumot kellene szervezni, hogy a vidéki .ze­nepedagógusoknak ne keil­Felvételre keresünk esztergályos, marós, kovács, edző, villanyszerelő szakmunkásokat, segédmunkásokat, továbbá 18. életévet betöltött férfi és női betanított munkásokat. A betanított munkásoknak szállást biztosítunk. (Férj—feleségnek is.) JELENTKEZÉS: Magyar Acélárugyár Budapest XIIL, Váci út 95. sz., munkaerő-gazdálkodás. jen minden ügyben a me­gyeszékhelyre fáradni. Ez’ eddig nem valósult meg, mert az 1974 végére terve­zett választások erre az év­re húzódtak át, és az effaj­ta szervezeti változtatás ösz- szefügg a választással is. Az utánpótlás biztosításában oly módon léplek előre, hogy a miskolci főiskolai tagozat hallgatóit jó előre bevonták munkájukba. Volt két olyan javaslatuk egy évvel ezelőtt, amelyet a VIII. kongresz- szusukra kívántak előter­jeszteni, s mert a választá­sokkal együtt a kongresszus is természetszerűleg eltoló­dott, a javaslatot megismét­lik. Az egyik a zeneiskolák szakfelügyelőinek helyzeté­vel foglalkozik, s azt felül- vizsgálandónak tartja. A szakfelügyelők, akik több­ségben zeneművészeti szak­középiskolai tanárok, ne sa­ját hallgatóik, növendékeik utánpótlását keressék az al­sófokú zeneiskolákban, ha­nem azt vizsgálják, mennyi­re nevelik ott a fiatalokat zeneértő emberekké. A má­sik javaslat az üdültetéssel kapcsolatos. Nem is javas­lat, inkább gond, kérdés, mi­ként lehetne a két nyári hó­napra összezsúfolódott sza­badságidőben több pedagó­gust üdültetni, illetve a taii- évközi szünetekben biztosíta­ni a nevelők szervezett üdül­tetését. Szóba került most egy harmadik gond is, mely nem a kongresszus elé kí­vánkozik ugyan, hanem he­lyi intézkedést igényel, ne­vezetesen az elhelyezés ne­hézsége. A miskolci zenepa­lota túlzsúfoltsága krónikus, s eléggé közismert, de több vidéki iskola is nagy nehéz­ségekkel küzd, és különösen rossz az iskolavárosnak is­mert Sárospatak tanintézeté­nek helyzete. Nem szakszervezeti tevé­kenység ugyan, de megemlí­tendő itt is, hiszen a Zene- pedagógus Szakszervezet munkáját is alapvetően se­gíti, hogy az elmúlt évben az MSZMP Miskolci városi Pedagógus Bizottságán belül megalakult a zenepedagógu­sok önálló pártalapszerveze- te, s ez a mozgalmi munkát igen jelentősen támogatja. Mintegy kétszázan tartoz­nak Borsodban ehhez a szak- szervezethez. Számszerűleg nem sokan, de mert munká­juk a nevelés, az új ember művelése, tevékenységük ér­tékrendje messze több fi­gyelmet kíván, mint létszá­muk indokolná. (bm) Ismeretlen állat megköve­sedett csontjaira bukkantak az Észak-Kaukázus krasz- nodari területén. Az Urup- szkij szovhoz munkásai egy elektromos távvezeték lefek­tetése közben találtak rá az értékes leletre. A helyi táj­múzeum munkatársai azon­nal megkezdték az ásatáso­kat. A négy és fél méter hosszú, őstengeri cethal ma­radványai a föld alatt, egy­méteres mélységben húzód­tak. Épségben megmaradt az állat gerincoszlopa, az áll­kapocs, a bordák és az uszony csontozata. A nem mindennapi lelet igen nagy érdeklődést váltott ki a tu­dósok körében. Az ásatások eredménye mind jobban megerősíti a szakemberek feltételezéséi, mely szerint körülbelül tíz­millió évvel ezelőtt Észak- Kaukázus területét a ten­ger hullámai mosták, ez az őstenger a mai Fekete-, Azo- vi- és Kaszpi-tengereket egyésltette. Tisztes polgárok viselt dolgai Mindmáig tisztázatlan gyil­kosság történt 1902-ben egy tisztes bolognai nagypolgári családban. Ezt a bűnügyet használták fel a családfő, Augusto Murri orvosprofesz- szor, illetve az általa hirde­tett és képviselt szocialista eszmék elleni rágalomhadjá­rathoz. Az olasz lapok híradása szerint Mauro Bolognini most filmet készít ebből a témából, olasz—francia kop­rodukcióban, Catherine De­neuve, Giancarlo Giannini, Fernando Rey, Marcel Boz- zufi főszereplésével. A film címe: Tisztes polgárok viselt dolgai. Felhívás Értesítjük a lakosságot, hogy a gázcsatlakozó vezeték és a lakáson belüli gázvezeték kiépítését, gázvezeté­kek bővítését, gázkészülékek felszerelését és cseréjét 1975. április 15-ig rendeljék meg a TIGÁZ miskolci üzemegységénél (Miskolc, József Attila út 20. sz.) 1975. április 15-e után érkező megrendeléseket csak 1976 évben tudjuk kivitelezni. TIGÄZ miskolci üzemegység Felolvasó ülés — könyv alakban Pedagógiai tanulmánygyűjtemény A Borsod megyei Ta­nács művelődésügyi osztálya, va­lamint a Pedagógus Tovább­képzési Intézet rendezésében országos visszhangot kiváltó pedagógus felolvasó ülést tartottak Miskolcon 1973. ok­tóber 18-án és 19-én. Ak­kor két év kutatómunkájáról számoltak be azok a peda­gógusok — elsősorban bor­sodiak, de néhány budapesti és nyíregyházi is —, akik a mindennapi oktató-nevelő munkájuk mellett, abba be­leépítve, részt vettek a kí­sérletekben,. Két témában folytak kísérletek általános iskolai szinten: a közéleti aktivitásra nevelés, illetve az önművelődési igény fel­keltése volt a vizsgálódás célja. A , felolvasó ülésen mintegy harminc dolgozatot olvastak fel — valamennyi konkrét munkát, s nem ke­vésbé konkrét eredményeket takart. Sőt — amit akkor a szakemberek is méltattak — a kutatásban részt vevő, dol­gozatot író pedagógusok nemcsak a helyzetfeltárásra törekedtek, hanem a fejlő­dés, a továbblépés útjának megjelölésére is. Ez volt az egyik legfőbb pozitívuma a kétéves kutatási ciklust le­záró tudományos ülésnek is. Épp a felmutatott igen po­zitív eredmények alapján fo­galmazódott meg'már akkor az igény, hogy jó lenne, ha a tudományos felolvasó ülés anyagához a szélesebb peda­gógus közösség is hozzájut­hatna. Bár — objektív okok miatt — egy kissé hosszúra nyúlt a felolvasás és a meg­jelenés közötti idő, alapjá­ban véve örömünket fejez­hetjük ki: mert a megyei tanács művelődésügyi osztá­lyának kiadványai sorában most napvilágot látott a Pe­dagógiai kutatások borsodi tapasztalatai című gyűjte­mény, amely teljes egészé­ben itözli a felolvasó ülés anyagát. S ha annak idején az alapul és anyagul szolgáló felolvasó ülésről egyértel­műen dicsérőleg szólhattunk, akkor most a kötet kapcsán csak ugyanezt tehetjük meg. Már csak azért is, mert idő­közben, amint azt Gaúl Gyu­la, a kötet szerkesztője, a Pedagógus Továbbképzési In­tézet munkatársa elmondot­ta, jó néhány olyan tanul­mányt is találhatunk itt, amely a felolvasása óta el­telt időben sikerrel vett részt országos pályázaton is. Ba- chó Lászlóné, Bidlek Márta, Pintér Sarolta és Vámos Jó- zsefné ózdi pedagógusok dol­gozata teljes, illetve megosz­tott második díjban része­sült. Harmadik díjat kapott Boka Magdolna és Tausz Jó- zsefné sárospataki pedagógu­sok közös munkája. Megosz­tott harmadik díjat kapott Kovács Erzsébet szerencsi, illetve dr. Szabó Istvánná sátoraljaújhelyi pedagógus dolgozatáért. Az országos pá­lyázaton kiosztot 16 díj kö­zül nyolcat nyertek el bor­sodi pedagógusok, olyan dol­gozattal, amely a megyei fel­olvasó ülés anyagát is je­lentette. S ezt, ahogy Gaál Gyula mondotta — különö­sen úgy értékelhetjük iga­zán, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a pedagógiai kutatások jelentősége hang- súlyozottabb szerepet kapott oktatáspolitikánk egészében. A vizsgált két témakör pe­dig hasonlóképpen rendkívül jelentős, nem véletlen, hogy a kutatások továbbfolytatód­nak, most már szélesebb ala­pokon. Ügy véljük, épp ez is in­dokolja örömünket a kötet megjelenése felett. Mert az eddigi eredmények ilyenféle rögzítése, publikálása nem­csak az telvégzett munka közzétételét jelenti, hanem segítséget is nyújthat a to­vábbi vizsgálódásokhoz, ki­indulási, újraindulási alapot adhat a most bekapcsoló­dott, vagy bekapcsolódni szándékozó kutató pedagógu­sok' számára. on nehéz külön-külön értékelni a dol­gozatokat — egyébként az értékelések is bennefoglal- tatnak a kötetben —, így inkább az egészről monda­nánk még el, hogy a megyei pedagógiai kiadványok sorá­ban kivételes helyet foglal el. Már csak azért is, mert egy témakörben ilyen terje­delmes anyag még nem je­lent meg. Ez pedig a komp­lexebb, sokoldalúbb megkö­zelítést, a tapasztalati anya­gok felhalmozását is jelenti. Éppen ezért bízunk abban, hogy a pedagógus könyvtá­rakba kerülő kötetet igen gyakran veszik kézbe kutató és nem kutató tanáraink. Cs. A. JNagv Az AGROKONZUM SZKV miskolci kirendeltsége — női segédmunkásokat, — szakközépiskolát végzett, gyakorlattal rendelkező villanyszerelőket, — vízvezeték-szerelőt, — takarítónőket, — gyakorlott gépíró-adminisztrátort, — női, alkalmi munkavállalókat. Ütiköltséget 60 Um-es körzeten belül térítünk. Csoportos alkalmi, női munkavállalók jelentkezése esetén az utazást saját autóbusszal, térítésmentesen eszközöljük. JELENTKEZNI LEHET: a vállalat miskolci kirendeltségén; (Fonoda út, 8-as busz), a munkaügyi csoportnál.

Next

/
Thumbnails
Contents