Észak-Magyarország, 1974. december (30. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-12 / 290. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1974. dec. 12., csütörtök Film jegyzet Ámokfutás Mária és J.'.nő (Gyöngyössy Katalin és Huszti Péter) a film egyik kockáján Csaknem hétesztendei kihagyás után jelentkezett új játékfilmmel a mozivásznon Fazekas Lajos. Az 1968 elején bemutatott Lássátok jeleim! nagyon is megoszló fogadtatása óta Fazekas két játékfilm társalkotója volt, tv-filmet alkotott, s most Kertész Ákossal közösen írt forgatókönyv alapján rendezte meg új játékfilmjét, az Ámokfutást, amelyet a magyar filmhetek, 1974. sorozatában hétfőn mutattak be a szakmának, mától pedig már az új filmek közül elsőként a nagyközönség elé kerül. Az Ámokfutás témája mai, élő, történeti szála általánosítható, illetve részben, ki- sebb-nagyobb hasonlósággal sokfelé fellelhető, mégis nehezen tudhat a néző a széksorokban a hősnő, Kalmár Mária egyetemi oktató mellé: állni, drámáját teljes ro- konszenwel fogadni, sorsát együttérzéssel kísérni. Ez az intelligens asszony a történet kezdetén már hat hónapja él lehetetlen hármasban húgával és férjével, tudva azok szerelmi kapcsolatáról, s csak akkor tartja elfogadhatatlannak ezt, amikor húga elmenekül a közös lakásból, mert ő érzi tarthatatlannak ezt az állapotot. Értelmi fokával összeegyeztethetetlen kellene, hogy legyen már első perctől ennek aZ állapotnak elfogadása, így következményei, az ebből adódó drámai szituáció tulajdonképpen az ő magatartásának, megalkuvásának eredménye. Vajon kijár-e a nézp teljes rokon- szenve annak a drámai hősnek, aki ilyen módon maga készíti elő önmaga balsorsát. Mária jobb sorsra érdemes, érzékeny lelkű, szereti íve vágyó asszony. (De akkor miért alkudott meg a húga kedvéért a férjen való asz (ozásban?) Váratlanul bukkan fel életében kilenc év távlatából az egjkori egyetemi társ és jó barát, Ágoston Janó, s hozzá menekül. De vajon megoldás lehet-e eny hirtelen kapcso- ; it-felmelegítés, különösen, ha annak nem is volt tulajdonképpen érzelmileg megalapozott múltja?! Aligha. Elfogadható-e, jól átgondoltnak tekinthető-e. ha rájön, hogy egyetemistákat oktatni nem olyan nemes hivatás, mir t kisdiákokba plán- 1 á(ni a tudást, s egyetemi állását hirtelen falusi tanárival cseréli fel?! S mindez egy mindössze háromnapos, ámokfutás-szerű társat és megértő szeretetet kereső rohanás után. Nem tudhatjuk, mi lesz Mária sorsa, hiszen az utolsó kockákon Janóval együtt gyalog baktat az országúton, kofferekkel, vissza, Budapest felé, mert Janó autója elromlott útközben. Csak any- nyit tudhatunk meg, hogy Janó végleg alkalmatlan társ Mária mellé, s ezt ő becsületesen be is vallja. Mária viszont alighanem magára marad, hiszen férjétől válik, állását otthagyta, kiválasztott új társa nem vállalja. Tragikus a sorsa? Nem egészen. Nem. jó törekvései juttatták ebbe a helyzetbe, hanem saját korábbi megalkuvása. Ezért nem kaphatja meg a teljes rokonszenyet. A film sok-sok részlete nagyon igazi, hiteles, mai. Talán a vidéki képek kevéssé azok, mint a fővárosiak, a kisvárosi értelmiség és szállodai személyzet életét enyhén közhellyé kopott szituációk jelzik: rokonok saját termésű borát kóstolgató társaságok, magányos, szerelemvágyó szállodai telefonosasszony stb. Talán csak a nagymama alakja új: szinte jó szándékú „kerítő” módjára szökik meg otthonából, hogy átmenetileg szerelmi fészket nyújtson unokájának és az ismeretlen férfinak. Ámokfutás, mondja a film címe, s ezt az ámokfutást egyedül Gyöngyössy Katalin játéka hitelesíti. El tudja hitetni velünk azt a rettenetes lelki összetörést, amely ebbe az őrült, szerelmet és társat kereső háromnapos futásba kergeti, érzékeltetni tudja ennek az asszonynak őszinte szeretetre vágyását, de azt — természetesen *— ó sem tudja érthetővé tenni, miért várt hat hónapig e lényétől idegennek tűnő helyzetben. Husztl Péter 'mindvégig azt érzékeltette, hogy kevéssé monogám természet, eleve nem hagyott kétséget afelől, hogy alkalmatlan Mária férje szerepére, s nem is kíván az lenni. Darvas Jván, a férj, kímélten elegáns, de önmaga, mércéjéhez kissé halvány. Koltai Lajos képei a témához illő borongás hangulatot teremtenek. Fazekas Lajos új filmie sok vitatható pontjával és sok jó részletével együtt is figyelmet érdemlő alkotás. Benedek Miklós Jibbs és a Szervezet Amerikai film a hét má- * >k új alkotása, a Tibbs és a Szervezet, amelynek főszerepét a nálunk is jól ismert Sydney Poitier játsza. A felügyelő ezúttal egy alvilági banda segítségével kísérli meg az egész amerikai társadalmat behálózó Szervezet felgöngyölítését — reménytelenül. S bár a vállalkozás eleve kudarcra ítélt, Tibbs meglehetősen messzire jut el. Addig azonban igen sok gyilkosság is történik. A film nem pusztán bűnügyi történet — bár elsősorban az —, de jól érzékelteti ennek a láthatatlan, óriási gépezetnek a könyörtelenségét is. Érdeme, ■ hogy mindvégig feszülten > tudja tartani a történést, s az utolsó pillanatokban is tud meglepőt produkálni. (cs. a.) Ha kinövik, az iskolát A dolgok rendje, no és az élet törvénye, hogy 14 évesen, s 18-an választásra kényszerül az emberpalánta. Választásra, mert hát befejeződik életük egy szakasza, lezárul egy korszak, ami után valami más, valami újabb következik. S hogy mi legyen ez az újabb, ez a kérdés érthetően mindig gondolkodásra készteti, nemcsak az érintetteket, hanem közvetlen környezetüket is, no és persze a nagyobb közösséget is, hiszen társadalmunknak sem mindegy: fiataljaink hogyan döntenek, milyen pályákra szándékoznak menni, hol kívánnak továbbtanulni. Mert hiszen a pályaválasztás — ez izgatja az általános iskola nyolcadik és a középiskola negyedik osztályos tanulóit — csak egy oldalról magánügy. míg más oldalról igencsak húsba-vérbe vágó társadalmi kérdés. Az, hiszen a társadalom számára az a jó, ha az alapos, megfontolt, sokoldalúan tájékozódó döntés, választás a domináló. Ha a népgazdaság igényeinek, lehetőségeinek figyelembevételével arányosan, minden területre, minden szakmára sikerült utánpótlást biztosítani. Ez lenne az optimális, ami persze korántsem jelenti azt, hogy a valóságban is így történik. Pedig mennyi csalódást, pillanatnyi, vagy hosszabb keserűséget, idegeskedést lehetne megtakarítani akkor, ha a józan megfontolás, a lehetőségek és képességek pontos számbavétele irányítaná a fiatalokat, a szülőket, akiknek szerepe nem elhanyagolható a fiatalok orientálásában. Ha nem lennének divatszakmák, s nem lennének figyelmen kívül hagyott lehetőségek, akkor talán — néhány hónap múlva — kevesebb fiatal „szaladgálna” az utolsó percekben, hogy hol van még üres hely, hova lehetne bejutni, hogy valamiféle szakma, képzettség birtokába jussanak néhány esztendő múlva. Mert az elmúlt évben, dacára annak, hogy a pályaválasztási tanácsadás igazán dinamikusan fejlődik a megyében, eléggé tetemes számú jelentkezési lapot kezeltek a megyei és a városi tanácsok művelődésügyi osztályai a pálya- választási tanácsadó intézetben. Olyan fiatalokét, akiknek a két megjelölt iskola közül egyikbe sem sikerült bejutniuk. Nem egy olyan fiatal volt, aki úgy jelölt meg iskolákat, hogy egyszerűen képtelenség volt mindkét helyen „felvételiznie” pusztán azon oknál fogva, hogy az elbeszélgetésekre •— azonos típusú iskolák lévén — egyazon időpontban került sor. Igaz, hogy akkor, amikor kitöltik az íveket a fiatalok, abban reménykednek, hogy ők biztosan bejutnak, akkor is, ha a lehetőségek kicsik, ha. a felvételi keretszámok minimálisak, mint például az • óvónőképző iskolákban, ahol tavaly is közel tízszeres volt a túljelentkezés. Azt szokták mondani, hogy előbb, vagy utóbb — némi utánjárással, szaladgálással és helykereséssel — mindenkinek megoldódik az ügye, tanulhat valamilyen iskolában, szakmát és képzettséget szerezhet. Viszont az lenne a legjobb, ha mindez kevesebb idegeskedéssel, szaladgálással valósulhatna meg. Ennek érdekében ma már örvendetesen igen sokat és egyre többet tesznek nemcsak az iskolák, nemcsak a megyei pályaválasztási tanácsadó intézet, hanem az üzemek is, amelyek képviselői, pályaválasztási felelősei egyre gyakrabban keresik fel a választás előtt álló fiatalokat. S talán nem szerénytelenség, hogy tömegkommunikációs eszközök is igyekeznek segíteni ezt a munkát, amire elég talán csak a rádió igen érdekes pályaválasztási vetélkedőjét megemlíteni. Mert a döntés, a választás valóban nem könnyű. Akkor sem az, ha a korrigálására később lehetőség nyílik. Egyéni és nép- gazdasági érdek, hogy mind kevesebb korrekcióra kerüljön sor, hogy a választott pályán örömmel, s alkotó módon dolgozzanak majd a fiatalok. E zért is kíséri olyan nagy figyelem minden esztendőben a pálya- választás előtt álló fiatalokat, Tikik ezekben a napokban már felteszik maguknak a kérdést, hiszen nemsokára írásban is rögzíteniük kell a választ rá: mi lesz, hová megyek, ha „kinövöm” az. iskolát. Cs. A. Építőipari Szolgáltató Vállalat azonnali belépéssel felvesz villanyszerelő, fűtésszerelő, vizszerelő, , I 1 i könnyúgépkezelű szakmunkásokat. JELENTKEZÉS: ^ Budapest, X., Venyige űt 1. sz., valamint óbudai, csepeli, lágymányosi, kőbányai, zuglói és újpalotai szállóinkra: FŰTÖKET, FtJTO-S EGED MŰNK ÁSOK AT, takarítónőket, szakácsokat, konyhamészárosokat, konyhalányokat, portásokat, kalandereseket, * udvarosokat. JELENTKEZÉS: Budapest. XI., Bartók Béla út 152. sz., IV. emelet. 401. szóba. Vidéki dolgozóinknak munkásszállást, kedvezményes üzemi étkezést és hazautazást biztosítunk. jubileumi fényképpályázat Jövőre ünnepli fennállásának 25. évfordulóját az Állami Déryné Színház. Ebből az alkalomból jubileumi fényképpályázatot hirdet, amelynek témaköre felöleli az intézmény mindennapos életét. A beérkező anyagból az évforduló előestéjén. 1975. augusztus 20-án kiállítást nyitnak. ran——iiiiiM'WS——k——mh—bh— Pénteken premier: Egerek és A hét elején megkezdődtek a főpróbák, s ma már az utolsóhoz jut a Miskolci Nemzeti Színház új produkciója: John Steinbeck, a nemrégen elhunyt amerikai író világhírű regényének, illetve színművének, az Egerek és embereknek zenés, musical-változatát december 13-án, pénteken este mutatják be. A drámát Benedek Marcell fordításának felhasználásával zenés színpadra Pintér Zsuzsa alkalmazta, ő írta a versszövegeket is, zenét pedig Körmendi Vilmos komponált hozzá. Ebben a válA pályázat titkos, azon mindenki részt vehet, egy- egy pályázó legfeljebb tíz művel jelentkezhet. Beküldési határidő 1975 január 31. eredményhirdetés március 1-én lesz. Beküldési cím- Állami Déryné Színház 1368 Budapest .6. Postafiók 192. A díjak összértéke 22 ezer forint. emberek tozatban Steinbeck műve még nem ismert, a miskolci előadás gyakorlatilag ősbemutató lesz. Az előadás rendezésére Sik Ferencet, a Pécsi Nemzeti Színház főrendezőjét hívták meg, aki már nem ismeretlen Miskolcon. A főbb szerepekben Ábrahám Istvánt, Paláncz Ferencet. Csapó Jánost, Kulcsár Imrét, Bánó Pált, Ivánka Máriát, Dariday Róbertét látjuk. A díszleteket Wegenast Róbert, a jelmezeket Greguss Ildikó tervezte, a zenekart Kalmár Péter vezényli. Pályázat A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Kazincbarcikai városi Bizottsága, a Kazincbarcikai városi Tanács Művelődésügyi Osztálya és a Napjaink irodalmi és kulturális lap szerkesztősége hazánk felszabadulásának 3ü. évfordulója tiszteletére tehetségkutató irodalmi pályázatot hirdet. A pályázaton részt vehet minden Borsod-Abaúj-Zcmplén mc- ' gyében, s hazánk szocialista városaiban (Ajkán, Dunaújvárosiján, Komlón, Oroszlányban, Százhalombattán, Tatabányán és Várpalotán) élő, dolgozó és tanuló fiatal, aki még nem töltötte be a 30. életévét — vers-, elbeszélés kategóriában, valamint szociográfiai tanulmány készítésével, korhatár nélkül. A tanulmányok elsősorban a kazincbarcikai életviszonyokat, várostörténetet feltáró és leíró müvek legyenek. Beküldési határidő: 1975. február 1. A pályázat Jeligés. A négy példányban beküldött pályamüvekhez lezárt borítékban mellékelni kell a pályázó nevét, lakcímét és személyi adatait. Kérjük, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Kazincbarcikai városi Bizottsága (3701 Kazincbarcika) címére beküldött pályaműveken gépelt laponként tüntessék fel jeligéjüket. Az eredményhirdetésre 1375. áprilisában, a forradalmi ifjúsági napok keretében kerül sor. A díjazott pályaművek szerzői pénzjutalomban részesülnek, s a kiemelkedő pályamüveket bemutatja a Napjaink is. MEGVÉTELRE FELAJÁNLUNK egy RM 104 típusú mechanikus lengősúlyos szakítógépet. Maximális terhelés 10 000 kg. Ár megegyezés szerint. Érdeklődni lehet: Bródy I. Ipari Szakközépiskolában, Ózd. Telefon: 15-71. A pályázat díjai? Vcrskategóriában: L díj: 2ooo rt II. df.i: 1700 Ft ni. díj: 1400 Ft Elbeszélés-kategóriában: I. díj: 2500 Ft n. díj: 2000 Ft ül. díj: 1500 Ft Tanulmány-kategóriában: I. díj: 2500 Ft II. díj: 2000 Ft Ili. díj: 1500 Ft A novellák elbírálásánál előnyben részesülnek azok a pályaművek, melyek az lfjűság munkahelyi, Iskolai kapcsolatait, szocialista közösségi életét mutatják be. A pályaműveket a Napjaink szerkesztősége értékeli. HIRDETMÉNY! Értesítjük ORMOSBÁNYA község lakosait, hogy az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat, által épített ' 35 kV-os szabadvezeték, — mely a VOLAN- telephely elől indul és keresztezi a régi lőpályát, majd csatlakozik a rudolf- telepi 35 kV-os vezetékben a Bányász étterem felett — feszültség alá kerül: 1974. december 14-től. Ezen időponttól a vezetékek és tartó- szerkezetek érintése T1LCJ ES Életveszély esi Az AGROTÁP Borsod megyei mezőgazdasági szervizüzeme felvesz szakmai gyakorlattal és jogosítvánnyal rendelkező gépszerelőket. Jelentkezni lehet: munkanapokon, 7—16 óra között. Miskolc, Besenyői út 14. sz. alatt, az AGROKER Vállalat telephelyén. Fizetés megegyezés szerint.
