Észak-Magyarország, 1974. december (30. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-11 / 289. szám

1974. dec. 11., szerda esi ÉSZAK-M AG YARORSZAG 3 5000 hektár jó gazdái Százmillió forintos termelés az edelényi Alkotmány Tsz-Ssen 5600 hektár, azaz kevés híján csaknem 10 000 holdnyi te­rület már az Alföldön is jókora gazdaságnak számit. Hát még itt, a Bódva környéki dombos vidéken, ahol a mostoha adottságok megkétszerezik a gazdálkodás gondjait. Hat tele­pülés, Kdelény, az egykori Borsod és l inké, valamint Da­lnak, Balajl, s ez év eleje óta Szcndrőlád közösen művelt határa képezi az edelényi Alkotmány Tsz gazdaságát. Kilenc esztendővel ezelőtt, amikor egy fiatal, de már nagy gyakorlattal rendelke­ző, jó hírű agrárszakembert, Hártman Bálintot választot­ta meg elnökéül az Alkot­mány Tsz, még csak egy ki­csi, de egészséges magva volt meg ennek a nagy gaz­daságnak. Emlékszem egy akkori be­szélgetésre. A már „megme­legedett”, az adottságokat, a lehetőségeket alaposan fel­mérő fiatal elnök körvona­lazta elképzeléseit. És azok az elképzelések már akkor megfontolt tervként hang­zottak, s nemcsak Edelény, de az egész egymásra utalt, csak együtt erős környék mezőgazdaságának jövőjéről adtak vázlatot. Hartman Bálint nemcsak jó agrárszakemberként, de a helyes közgazdasági szemlé­lettel is rendelkező, kommu­nista vezetőként tervezte ak­kor az Alkotmány Tsz jövő­jét. Az akkoriban elképzelt és tudatosan tervezett holnap, napjainkban jelenné vált. A tervek zöme már megvaló­sult, s a továbbfejlődés alap­jai is megteremtődtek. Az idei nehéz, a kedvezőt­len időjárás miatt rendkí­vül viszontagságos esztendő­ben elért eredmények bizo­nyítják a legjobban: meny­nyire szilárd alapokon áll ez a nagy, egyesült, az erőket jól koncentráló gazdaság. A Bódva völgyében levő, leg-i jobb határrészekben 2 millió forintos árvízkár érte a tsz-t. Csak a 100 hektárnyi burgo­nyánál mintegy félmillió fo­rint volt a kiesés és a plusz- ráfordítás értéke. Ennek el­lenére minden vonatkozás­ban teljesíteni tudják az idei terveket, s össztermelésük értéke eléri a 100 millió fo­rintot. A tervezett, több mil­lió forintos nyereség, a to­vábbi beruházások, fejleszté­sek előfeltétele is biztosítva lesz. • Az idén több mint 10 mil­lió forint értékű beruházást valósított meg a gazdaság. Ebből csaknem 4 millió volt a gépi beruházás. A kalászo­sok után a kukorica és a szá­las takarmányok termelését is sikerült teljesen gépesíte­niük, új főnövényüknél, a burgonyánál pedig mintegy 80 százalékos a munkák gé­pesítettsége. A következő esztendőkben, a legjobb szakemberek által kidolgozott, nagy legelőfej­lesztési programot hajt vég­re a gazdaság. A völgyekben fekvő jó szántóterületekről kiszorítják a szálastakar- mány-lermesztést, s ugyan­akkor a domvidékek gyenge szántóföldjein 1800 hektáron létesítenek több ezer jószá­got eltartó gyepterületeket. Arra vonatkozóan, mit je­lent majd ez a hosszú távú terv, egyetlen számítást mond el Hartman Bálint. Az idén hektáronként át­lagosan 32 mázsa feletti bú­zatermést értek el. I.enn a Bódva völgyében, a jó szán­tóterületeken azonban 41 mázsás volt az átlagtermés. A. damaki, balajti, szendrő- ládi dombok gyenge hozama rontotta ezt le 32 mázsára. A jövőben a jó területeknek ez a 41 mázsás átlagtermése még tovább növelhető, a dombok fejlett gyepgazdál­kodása pedig az eddiginél nagyobb szarvasmarha-állo­mány és a jelenlegi 1000 anyajuh helyett már 4—5 esztendő múlva 5—6000-es juhászat számára nyújt nem­csak gazdag legelőt, de egész télre elegendő szálas takar­mányt. Lehetőség nyílik a jöve­delmező, s az ellátás szem­pontjából fontos burgonya- termelés növelésére is. E nö­vény gazdaságos termelését szolgálja a jövőre felépülő 200 vagonos burgonyatároló és manipuláló is. Ugyanakkor egy másik gé­pi beruházás a növekvő gyepterületek fűtermésének biztonságos betakarítását te­szi lehetővé. Egy 500 hektár fűtermésével „megbirkózó” gépsort vásárol a gazdaság. Az edelényi Alkotmány Tsz eredményeinek, s továb­bi fejlesztési lehetőségeinek „titka” nemcsak az előrelá­tás, a bátor, megfontolt ter­vezés. Különösen az idei rendkívüli időjárási viszo­nyok között vált nyilvánva­lóvá, hogy milyen nagy je­lentősége van e gazdaság eredményeiben a jó munka- és üzemszervezésnek. Az üzem- és munkaszer­vezés a gazdálkodásnak szer­ves részévé vált ebben a me­zőgazdasági nagyüzemben. Ennek köszönhetik, hogy megbirkóztak az árvíz, az esőzések okozta nehézségek­kel. Mégpedig olyan sikere­sen, hPgy a tervezett 1000 hektár Helyett, a' népgazda­ság kérésére, mások kiesé­seinek pótlására 14 százalék­kal nagyobb területen, 1140 hektáron vetettek kenyérga­bonát. (p. s.) A Budapesti Bútoripari Vállalat 10-cs számú encsi gyáregységében exportra gyártják a Margit-tipusú szobabútorokat. A korszerű, új gyár termékeit a Szovjetunióba és Len­gyelországba szállítják. A képen csomagolják a bútorokat Laczó József felv. 65 millió forint teljesítmény Jó! Éliozík a Bányászati Bknamélyítő A Bányászati Aknamélyítő Vállalat kazincbarcikai kör­zetvezetősége több mint 560 fős létszámmal Borsod és Heves megyék területén, va­lamint a szomszédos Cseh­szlovákiában dolgozik. A körzetben a vállalat a fel­adatát tulajdonképpen 1939 óta végzi, ebben az időben különleges fagyasztási mód­szerével építette ki a lyukói Teljesítette idei tervét A Csepel Vas- és Fémmű­vek munkáskollektívája ked­den jelentette, hogy — min­den főbb mutatóban — tel­jesítette 1974. évi tervét. Ter­melési sikereiket a kongresz- szusi versenyben érték el, amelyben a szocialista bri­gádok kiemelkedő szerepet töltöttek be. Növekedett a munka hatékonysága, több­leteredményeiket a termelé­kenység javításával érték el. Az év folyamán 82 millió fo­rint értékű anyagot és ener­giát takarítottak meg. To­vább javultak a dolgozók élet- és munkakörülményei, növekedett a munkások át­lagkeresete, a dolgozók sze­mélyi jövedelme. Ez évben 209 család költözött új lakás­ba. A dolgozók aktivitása kifejeződik abban, is, hogy a kongresszusi munkaver-1 seny jegyében megtartott kommunista szombatokon 44 ^ ezren vettek részt. Az egy brigád — egy újítás mozga­lom keretében 2500 újítást adtak be, amelynek társa­dalmi haszna jelentős. A kongresszusi és felszabadulá­si munkaverseny második szakaszára felkészülve a Cse­pel Vas- és Fémművek több vállalata felajánlotta, hogy a IV. ötéves terv célkitűzéseit 1975. november 7-re teljesí­ti. Ehhez a kezdeményezés­hez a Csepel Vas- és Fém­művek összes vállalata csat­lakozott. Az ország anyag- és energiahelyzetét figyelem­be véve a gyár kollektívája 1975-re 140 millió forint érté­kű anyag és energia megta­karítását vállalta. Gazdasági munka és tudatformálás Hozzászólás egy bányász pártalapszervezet vezetőségének beszámolójához A MÄKVÖLGYI bánya­üzem Alberttelep I.-es ak­nai pártalapszervezetének taggyűlését Soltész István szocialista frontbrigádvezető, az MSZMP KB tagja nyitot­ta meg, aki köszöntötte a 150 kommunistát, az üzem legnagyobb alapszervezetének tagjait. A héttagú vezetőség beszámolóját a négyéves munkáról Pozsonyi András alapszervezeti titkár terjesz­tette a taggyűlés elé. Búr szűkösen voltunk és az idő is „szorított”, mégis élénk vita alakult ki az egyébként a tagság által elfogadott be­számoló néhány kérdésével kapcsolatban. Két téma foglalkoztatta a beszámolót és a felszólalókat is a legerőteljesebben. Az egyik az alapszervezet, a kommunista bányászok gaz­dasági munkát érintő tevé­kenysége. Elhangzott olyan felszólalás, miszerint az alapszervezet tagsága a be­számolási időszakban többet és aktívabban foglalkozott gazdasági termelési kérdé­sekkel, mint a kimondottan politikai témákkal. Ez abból fakad, hogy a gazdasági, ter­melési problémák napjaink­ban elsőrendű politikai kér­désekké léptek elő. A kom­munista bányászok jól tud­ják, hogy manapság az igazi politikai munka elsősorban a jó termelő, alkotó munka, hogy manapság munkával lehet és kell a legjobban politizálnunk. AZ ÜZEM E LEGNA­GYOBB létszámú alapszer­vezetében tevékenykedik a legtöbb fizikai munkát vég­ző kommunista bányász. Az ö példamutató tevékenysé­gük a termelésben, a szocia­lista munkaversenyben, a szocialista brigádmozgalom­ban volt az a lendítőerő, amely lehetővé tette, hogy az akna, .de az üzem is a sok nehézség — létszámcsökken­tés, létszámnövelés, techno­lógiai változtatások, a sok­szor nehez geológiai körül­mények — ellenére is ki­emelkedő eredményeket pro­dukált, Es nem véletlen, hogy szorosan tapadt ehhez a té­mához a tudatformálás, a közművelődés, a politikai, szakmai képzés, továbbkép­zés kérdése. A kommunista bányászok jól tudják, hogy rohanó, egyre nagyobb kö­vetelményeket támasztó ko­runkban a föld alatti mun­kához már nem elég csak a nyers erő. Az alapszervezet vezetősé­ge ismételten felmérte a parttagok ideológiai, politikai képzettségét és iskolai vég­zettségét, Megállapították, hogy az elmúlt időszakban ezen a területen is nagyot léptek elősre, de még mindig viszonylag magas például azoknak a kommunistáknak a száma, akik nem rendel­keznek az általános iskola nyolc osztályával. Ezért is foglalták határozati javaslat­ba — amelyet az alapszerve­zet tagsága egyhangúlag el­fogadott —, hogy . 45 éves korig minden párttag töre­kedjék az általános iskola nyolc osztályának az elvég­zésére és hogy a párttagok, szervezeti szabályzatunknak megfelelően, kötelességüknek érezzék tudásuk bővítését, akár önműveléssel is. JÓ VOLT TAPASZTALNI, hogy az alberttelepi kommu­nista bányászok milyen fele­lősséggel vizsgálták meg négyéves tevékenységüket, hogy mennyire átérzik e két kérdőinek, a gazdasági, ter­melés tevékenységnek és a tudatformálásnak, tudásunk szüntelen növelésének fon­tosságát. Nagyon jól tudják, hogy mindkét téma kulcskér­dés napjainkban. A hozzá­szólásokból az is kicsendült, hogy minden erejükkel töre­kedni fognak a saját maguk által támasztott követelmé­nyek elérésére, a saját ma­guk által hozott határozatok maradéktalan megvalósítású- 1 ra. O. J. . i kasos-aknát, s később is szá­mos bonyolult feladatot ol­dott meg. Az elmúlt években számos bánya aknáit készítették el, illetve mélyítették. A jelentő­sebbek közé tartozik a per­kupái függőleges akna mélyí­tése, a fekete-völgyi altároló kihajtása, ugyanitt lejtős és függőleges aknák mélyítése is. Az ózdi és a borsodi bá­nyaüzemek területén vala­mennyi bányát és aknát a Bányászati Aknamélyítő Vál­lalat szakemberei építették meg. Külön kell szólni a petrol­kémiai nagyberuházás, a PVC—III.-mai szoros kap­csolatban levő munkáról, a BVK területén levő Erzsébet- akna feltárásáról. A régi bá- nyavá“atok feltárása rendkí­vül összetett feladatot, ko­moly szakértelmet és elővi­gyázatosságot követel. A vál­lalat a munka fontosságára való tekintettel e feladattal kiemelten foglalkozott. A körzetvezetőséghez tartozó 8 üzemegység természetesen még több területen végez igen fontos feladatokat. Töb­bek között a Borsodi Szén­bányák területén a Szeles- lejtősaknai üzemben a mú- csonyi út mellett lejtősaknát épít. A munkát 1971-ben kezdték meg, s az első akna befejezése után ennek köze­lében ugyancsak a Sajó ár­területén 1972-ben egy újabb lejtősakna megépítését kezd­ték meg. Ez évben kezdődött meg Jákfalva község határában egy 110 méteres függőleges akna mélyítése. Ennél a munkánál nagy nehézségek­kel kellett megküzdeni, hi­szen 60 méter mélységben váratlanul hatalmas mennyi­ségű, percenként mintegy 2800 liternyi vízbetörés nehe­zítette a munkát. A munka továbbfolytatására a körzet­vezetőség új technológiai módszert dolgozott ki. Re- mély van rá, hogy az elóre- jelzett határidőre az akna el­készítését be tudják fejezni. A vállalat üzemegységei­nek munkája az elmúlt évek­ben fokozatosan növekedett. Ezt jól érzékelteti az elvég­zett munka értéke is. Míg 1971-ben az építés értéke 35,2 millió forint volt, addig 1974-ben a termelési érték már 65 millió forintra növe­kedett. A gyors ütemű fejlődést a műszaki fejlesztés mellett el­sősorban a termelékenység növekedése biztosította. Az elmúlt időszakban fokozó­dott a dolgozók anyagi meg­becsülése, s a központi bér- intézkedéseken felül számos esetben különböző céljutal­makkal, célprémiumokkal gyorsították meg egy-egy feladat elvégzését. Az év elején a pártalap- szervezetek és a gazdasági vezetés a tervfeladatok vég­rehajtása mellett különös gon­dot fordított a gazdálkodás hatékonyságának fokozására. Ezt elsősorban a szocialista munkaverseny kiszélesítésé­vel, hazánk felszabadulásá­nak, valamint pártunk XI. kongresszusára kibontakozó munkaverseny keretében kí­vánják elérni. Az elmúlt esztendőben 7 szocialista brigád 190 fővel vett részt a munkaverseny­ben, ez évben pedig már 10 brigád 211 dolgozóval verse­nyez az egyre magasabb rendű teljesítményekért. A termelési feladatok teljesíté­sén felül a brigádok vállalá­saiban igen szép számmal helyet kapnak kulturális fel­ajánlások, például a tanulás, a .szakmunkásképesítés meg­szerzése, valamint a közös­ség javára fordított, más tár­sadalmi munkák végzése is. A felajánlások kapcsán a szocialista brigádok összesen 4050 társadalmi órával já­rultak hozzá a város szépí­téséhez. a KISZ ifjúsági park építéséhez és más társadalmi feladatokhoz. A jövőről szólva a Bányá­szati Aknamélyítő Vállalat kazincbarcikai körzetvazeíő- sége az elkövetkezendő idő­szakban nagy gondot fordít az üzem- és munkaszervezés fejlesztésére, /valamint arra. hogy további 'intézkedésekkel javítsák a dolgozók munka­körülményeit. Ezek alapon remélik, hogy a soron követ­kező időszak nagyobb felada­tait a körzet vezetőség -69 fős kollektívája sikerrel el­végzi. Hajdú Gábor i

Next

/
Thumbnails
Contents