Észak-Magyarország, 1974. december (30. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-07 / 286. szám

PSZAK-MAGYARORSZÁG 2 a Magyar Szaciaüsía Mtiááspári Központi Bizottságának 1974. december 5-i felhasználásában fokozott takarékosságra van szükség. Q Az életszínvonal növe- kedése szorosan kap­csolódik reális lehetőségeink­hez. Ez kifejezőre jut a reál­béreknek 2,5 százalékos, a reáljövedelmeknek 3,5 száza­lékos, a lakosság összes fo­gyasztásának pedig 4 száza­lékos növekedésében. Ki­egyensúlyozott áruellátást kell biztosítani. A fogyasztói árszínvonal emelkedése nem haladhatja meg a 3,6 száza­lékot. Az 1975. évi terv életszín­vonalat befolyásoló intézke­dései tartalmazzák a követ­kezőket: az alacsony nyug­díjakat július 1-ével fel kell emelni, aminek egy évi ki­hatása 1,7 milliárd forint; fordítsanak központi bérpre­ferenciákra 450 millió fo­rintot; állami költségvetésből 400 millió forintos támoga­tással folytatódjék a mun­kaidő-csökkentés a pedagó-' gusok, az egészségügyi, a A Központi Bizottság átte­kintette az új V. ötéves nép- gazdasági terv előkészítő munkálatait. Megállapította, hogy a terv kidolgozása meg­felelő ütemben halad. Állást foglalt a további tervező­Az 1975. évi népgazdasági terv eredményes megvalósí­tásának feltétele gazdaság- politikánk határozott képvi­selete, a párt irányító, szer­vező és ellenőrző munkájá­nak erősítése. A Központi Bizottság utasítja a párt- szervezeteket, hogy állítsák munkájuk középpontjába a gazdasági hatékonyság növe­lését, a takarékos gazdálko­dást, a tartalékok feltárását és hasznosítását. Ez fontos része a XI. kongresszusra való megfelelő felkészülés­nek. A kommunisták egységes szemlélete és cselekvése nél­külözhetetlen ahhoz, hogy a dolgozó tömegeket megnyer­jük és mozgósítsuk a terv­ben kitűzött célok teljesíté­sére. A kommunistákra a tömegpolitikai munkában fe­lelősségteljes feladatok há­rulnak. A pártpropagándá- ban és az agitációban, to­vábbá a sajtóban, a rádió­ban, a televízióban széles körű felvilágosító munkát kell végezni az 1975. évi tervcélok ismertetése és meg­valósítása érdekében. Népgazdaságunk szilárd és biztos alapokon nyugszik, a feladatok megoldhatók; aki­tűzött célok elérhetők. Tö­Tanácskozott a megyei diákparlament közlekedési, az állami gaz­dasági és az erdőgazdasági dolgozók körében. A lakásépítésben fenntart­juk az idei évben elért ma­gas szintet; 90 ezer lakás épül fel. Ezzel teljesül, sőt túlteljesül a IV. ötéves és a 15 éves lakásépítési terv. Az egészségügyi ellátás ja­vítása érdekében 2500 új gyógyintézeti és ezen belül megfelelő számú szülészeti ágy létesüljön. A születések számának kedvező változá­sát figyelembe véve közpon­ti eszközökkel ‘és helyi erő­feszítéssel folytatni kell a bölcsődei és az óvodai he­lyek számának növelését. * * * A Központi Bizottság az 1975. évi népgazdasági terv irányelveit abban a meg­győződésben hagyta jóvá, hogy azok reálisak és céljai megfelelő munkával teljesít­hetők. munka legfontosabb kérdé­seiben. A Központi Bizottság elhatározta; a párt XI. kong­resszusa elé terjeszti az V. ötéves terv fő előirányzatai­ra vonatkozó javaslatait. retlenül folytatjuk gazdasá­gi, kulturális céljaink valóra váltását, az életszínvonal emelését. Népünk összefogá­sát és egységét erősítve, a szocialista országok közössé­gében haladunk előre, foly­tatjuk gazdaságunk tervsze­rű fejlesztését, a szocialista társadalom építését. A Központi Bizottság épft a párttagság, a pártszerve­zetek felelősségteljes, példa­mutató munkájára és helyt­állására a gazdasági felada­tok megoldásában. Felhívja a Szakszervezetek Országos Tanácsát, a Kommunista If­júsági Szövetség Központi Bizottságát, az Országos Szö­vetkezeti Tanácsot, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsát, a tömegszervezetek és -mozgalmak vezetőit, a szo­cializmus minden hívét, hogy segítsék továbbra is az or­szágosan kibontakozott mun­kaversenyt. Az 1974. évi nép- gazdasági terv eredményes befejezésével, a jövő évi fel­adatokra való gondos felké­szüléssel és azok megoldásá­val járuljunk hozzá méltó­képpen a párt XI. kongresz- szusának sikeréhez, a felsza­badulásunk 30. évfordulójá­nak megünnepléséhez. (Folytatás az 1. oldalról) Felhívja a figyelmet arra, hogy 1975-ben — és várha­tóan hosszabb időszakon át — számolni kell a negatívan ható világgazdasági változá­sokkal. A világpiaci árak nagymértékű változásaival összefüggésben jövő év ja­nuár 1-től szükségszerűen sor kerül a termelői árak rendezésére, amely kihat bi­zonyos iparcikkek fogyasztói áraira is. Az árrendezés nem érinti az alapvető élelmisze­reket és szolgáltatásokat. A gazdasági munka hatékony­ságának céltudatos növelé­sével, a szocialista országok­kal való együttműködés to­vábbi elmélyítésével kell tö­rekedni a kedvezőtlen hatá­sok ellensúlyozására. A Központi Bizottság az 1975. évi népgazda­sági terv fő előirányzatait a következőkben jelöli meg: a nemzeti jövedelem ter­melésének növekedése 5— 5,5 százalék, a nemzeti jövedelem bel­földi felhasználásának nö­vekedése 3—3,5 százalék, az ipar bruttó termelésé­nek növekedése 6 százalék, az országos építés-szerelés teljesítményének növekedése 5—6 százalék, a mezőgazdasági termé­kek termelésének növekedése 3—4 százalék, az egy lakosra jutó reál- jövedelem növekedése 3,5 százalék, a munkások és az alkal­mazottak egy keresőre jutó reálbérének növekedése 2,5 százalék, a szocialista szektor beru­házása 128—130 milliárd Ft, a kiskereskedelmi árufor­galom növekedése (folyó áron) 8 százalék, lakásépítés 90 ezer, ebből: állami lakás 36—37 ezer. A Központi Bizottság úgy ítéli meg, hogy az 1975. évi népgazdasági terv és állami költségvetés fő előirányzatai teljesíthetők, az eddigiekhez közel álló fejlődési ütem biz­tosítható, ezzel megalapoz­hatjuk az életszínvonal to­vábbi szolid növekedését. 2 Á gazdasági fejlődés *"u nagy tartaléka a ter­melési szerkezet átalakítá­sának gyorsítása. A terme­lésben olyan szerkezeti változ­tatásokat kell végrehajtani, amelyek elősegítik a rendel­kezésre álló energia és nyersanyag jobb felhaszná­lását, a gazdaságosan érté­kesíthető export árualapok termelését, a tőkés import csökkentését, illetve helyet­tesítését. Korlátozni kell, vissza kell szorítani a nép- gazdasági szempontból indo­kolatlan, gazdaságtalan ter­melést. Szükséges, hogy to­vább javuljon a termékek minősége, versenyképessége és az ezt szolgáló termelő­berendezések kihasználása. Mindez nagyobb követelmé­nyeket támaszt az egész nép­gazdasággal szemben. A nép­gazdaság igényével összhang- > ban álló termelés fejlesztése egyes területen indokolttá teszi a munkaerő célszerű és szervezett átcsoportosítá­sát is. Az ipari termelés 6 száza­lékos növekedése a teríhelé- kenység emelkedésével való­suljon meg. Az építőiparban a termelékenység növekedése érje el az 1974. évit, javuljon a munka minősége, csök­kenjen a nagyberuházások kivitelezési ideje. *? A mezőgazdaságban központi feladat, hogy a rendelkezésre álló anyagi, műszaki bázis teljes kihasz­nálásával a termelés az idei ütemhez hasonlóan növe­kedjék, a hozamok tovább emelkedjenek, a szarvasmar­ha-tenyésztés fejlődjön, az exportban jól értékesíthető cikkek termelése fokozódjék. A cukorbehozatal jelentős csökkentése érdekében a cu­korrépa vetésterületét 98 «■er hektárról 120 ezer hek­tárra kell növelni. Fejlesz­teni . kell a zöldség- és a gyümölcstermesztést. A A szállítási igények kielégítése a közleke­désben az anyagi-műszaki feltételek és a munkaszerve­zés további javítását teszi szükségessé. Kiemelt feladat a fővárosi tömegközlekedés fejlesztése. A szocialista szektor * beruházásai a nemzeti jövedelemmel azonos ütem­ben : 5—5,5%-kal növeked­jenek. A készletek emelke­dése az ideinél kisebb le­gyen. A beruházásokat a gazdasági és társadalompoli­tikai céloknak megfelelően rangsorolni kell, kapjon el­sőbbséget a folyamatban le­vők gyors, tervszerű meg­valósítása. A beruházások hatékonyságának javítása céljából összehangolt mun­kával meg kell gyorsítani azoknak a létesítményeknek az építését, amelyeket 1975 —1977-ben tervezünk üzem­be helyezni. Haladást kell elérni a szervezésben, a be­ruházások, a tervezők, a ki­vitelezők és a berendezése­ket szállítók együttműködé­sében. A hitelfeltételeket úgy kell alakítani, hogy se­gítsék elő a gyorsan meg­valósítható és az exportké­pességet növelő vállalati be­ruházásokat. A Központi Bizottság • megállapította: az 1975. évi terv sikeres meg­valósításának fontos feltéte­le, hogy váljék össztársadal­mi üggyé gazdasági tartalé­kaink feltárása és hasznosí­tása. Ennek érdekében min­den gazdálkodó és költség- vetési szerv készítsen konk­rét tervet. A jövő évi gazdasági fel­adatok sikeres megoldása célratörő, fegyelmezett irá­nyító és végrehajtó tevé­kenységet igényel. Fontos feladat a gazdasági irányí­tó és szervezőmunka színvo­nalának javítása, fegyelmé­nek általános erősítése. A központi irányításban követ­kezetesen érvényt kell sze­rezni a szocialista tervgaz­dálkodás követelményeinek. Arra kell törekedni, hogy a vállalatok és a szövetkeze­tek önállósága és ezzel járó felelősségük a népgazdasági érdekeknek megfelelően fej­lődjék. A Központi Bizottság szükségesnek tartja: a kor­mányzati szervek dolgozza­nak ki olyan intézkedése­ket, amelyek biztosítják, hogy mind a termelés, mind az értékesítés a tervezett mértékben és irányokban fejlődjön, s jelentős megta­karítást érjünk el az alap­vető nyersanyagokban és az en ergiahord ozókban. H Az állami költségve­* * tés a népgazdasági tervvel összhangban alakul­jon. Egyensúlyának javítása érdekében minden szinten és minden gazdálkodó szerv­nél szigorú takarékosságot kell érvényesíteni. Nagy fe­lelősség hárul a költségveté­si szervekre az előirányza­tok maradéktalan betartásá­ban. Következetesen korlá­tozni kell az igazgatási, az ügyviteli kiadásokat és meg kell akadályozni a luxusjel- legű kiadásokat. Határozot­tan fel kell lépni a pazarlás­sal, a társadalmi tulajdon megkárosításával szemben. O A Központi Bizottság u’ szükségesnek tartja gazdaságú kapcsolataink to­vábbi szélesítését és elmé­lyítését mindenekelőtt a. Szovjetunióval, a KGST-or- szágokkal. Nem szocialista viszony­latban a kivitel nagyobb mértékben növekedjék, mint a behozatal. A kivitel áru- szerkezetének javításával is törekedni kell nagyobb kül­kereskedelmi árbevétel el­érésére. Az irányító szervek és a vállalatok fordítsanak nagy figyelmet exportkötelezett­ségeik tervszerű teljesí­tésére. Az importtermékek Tegnap, december 6-án délelőtt a megyei tanács dísztermében ülésezett a me­gyei diákparlament. 198 kül­dött jött el Borsod 58 közép­fokú oktatási intézményéből, összesen több mint 30 ezer fiatal képviseletében. A me­gyei diákparlamentben részt vett és az elnökségben fog­lalt helyet — többek között — Németh Antal, a megyei pártbizottság munkatársa, Váci Antal, a KISZ KB mun­katársa, Szabó Pál, a megyei KISZ-bizottság munkatársa és Hegyi Imre, a Hazafias Népfront megyei titkára. Soós Roland, a megyei KISZ-bizottság munkatársá­nak megnyitója után Gulyás István, a megyei tanács mű­velődésügyi osztályának he­lyettes vezetője vitaindító be­számolójában összefoglalta az 1972. évi diákparlament óta történt változásokat, eredmé­nyeket, ném titkolva a gon­dokat, problémákat sem. El­mondotta: megyénkben eb­ben a tanévben 903 tanuló kapott ösztöndíjat, összesen több mint 2 millió forint ér­tékben. Minden ösztöndíjas fizikai dolgozó gyermeke, örvendetes, hogy a középis­kolákban — elsősorban a gimnáziumokban — nőtt a fizikai dolgozók gyermekei­nek aránya. Bővült a diákott­honi férőhelyek száma is. Széles körben érvényesült az ifjúsági szervezet és a ta­nulóközösségek javaslattevő joga. Dicsérettel szólt a tanulók őszi helytállásáról a mező- gazdasági munkákban és az árvízvédelemben. A megye középfokú tanintézeteinek 24 600 tanulója 208 ezer munkanapot dolgozott a me­zőgazdaságban. A vitaindító után interpel­lációk következtek. A válasz­adás után megválasztották azt a 20 borsodi küldöttet, akik december 28-, 29-, 30- án megyénk fiatalságát kép­viselik a Fővárosi Művelő­dési Házban rendezendő or­szágos diákparlamentben. B. Gy. Szojuz—16 mmm 1974. dec. 7., sTQpibat ...... i A reggeli elköltése után, pénteken az űrhajósokPijabb kísérleteket végeztek. Ezek során újból kipróbálták a kapcsolószerkezetet. Ismét megállapították, hogy az 1975-ös szovjet—amerikai űr­kísérlet során felhasználásra kerülő univerzális összekap­csoló szerkezet kifogástala­nul működik. Az űrhajósok pénteken folytatták a mikro­organizmusok növekedésének és a zónaképző gombák gyű­rűi kialakulásának megfigye­lését is. Péntek délután a moszkvai rádió újabb riportot közvetí­tett az űrhajó fedélzetéről. A Szojuz—16 ekkor a 66. for­dulatot tette a Föld körük Anatolij Filipcsenko űrhajó­parancsnok közölte, hogy a Szojuz—16 feldélzetén a tu­dományos kísérletsorozat si­kerrel folytatódik és az űr­hajósok lassan megkezdik a felkészülést a Földre való visszatéréshez. Hamarosan hozzáfognak a „csomagolás­hoz” ami azt jelenti, hogy a Földre visszaszállítandó mű­szereket, filmeket, feljegyzé­seket és kísérleti anyagokat átviszik az űrhajó leszálló egységébe és ott raktározzák eL Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatá­si Hivatala közli: a Mi­nisztertanács pénteken ülést tartott. Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke tájékoztatta a kormányt Indira Gandhi miniszterelnök meghívására, november 21—26. között az Indiai Köztársaságban, majd ezt követően U Ne Winnek, az Államtanács elnökének és U Sein Win miniszterelnök meghívására november 26— 29. között a Burmái Unió Szocialista Köztársaságban tett hivatalos baráti látoga­tásáról. Mindkét országban tárgyalásokat folytattak az időszerű nemzeközi kérdé­sekről. Az indiai megbeszé­léseken a miniszterelnökök megelégedéssel állapították meg, hogy kapcsolataink gyorsuló ütemben fejlődnek. Ügy határoztak, hogy tovább kell szélesíteni az ipari együttműködést és az áru­csereforgalmat. A burmai látogatás során a küldöttsé­gek megtárgyalták a két ország kapcsolatainak fej­lesztési lehetőségeit. A meg­beszéléseket mindkét or­szágban a barátság, a szí­vélyes és kölcsönös megértés jellemezte. A kormány a je­lentést jóváhagyólag tudo­másul vette. A kormány elfogadta az Országos Tervhivatal elnö­kének előterjesztését az 1975. évi népgazdasági tervről és meghatározta a végrehajtás feladatait. A pénzügyminiszter és az igazságügyminiszter előter­jesztése alapján a Miniszter- tanács megtárgyalta az 1975. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot, és úgy határozott, hogy azt az országgyűlés elé terjeszti. A Magyar Nemzeti Bank elnöke javaslatot tett a nép- gazdasági tervben foglalt cé­lok megvalósítását szolgáló hitelpolitika irányelveire és az 1975. évi hitelkontingen­sekre. A beruházási hitelke­reteket elsősorban a kiemelt fejlesztési programokra, a konvertálható exportáruala­pokat növelő kapacitások létrehozására, a folyamatban levő beruházások gyors be­fejezésére összpontosítják. A kormány az előterjesztést el­fogadta. A Minisztertanács megtár­gyalta a kohó- és gépipari miniszter jelentését a köz­úti járműgyártás helyzeté­ről. Megállapította, hogy az autóbuszok gyártás: és ér­tékesítési lehetőségei a kö­vetkező ötéves tervidőszak­ban kedvezőek. Az előállítás technológiája korszerű, biz­tosítja a jó minőséget és a termelékenység növelésének lehetőségét. A termékszer­kezet módosítása jó lehető­séget nyújt a szocialista in­tegráció szélesítésére és a gépipar szelektív célkitűzé­seinek megvalósítására. A kormány a jelentést jóváha­gyólag tudomásul vette. A kormány megtárgvalta az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság elnökének előterjesztését az anyagmoz­gatás gépesítésének helyze­téről és a további tenni­valókról. Több mint I millió ember munkáját fordítják anyagmozgatásra, ami a tel­jes népgazdasági munkaerő­alap 20 százaléka. A gépesi- [ tésben és szervezésben tehát még jelentős tartalékok van­nak. Figyelembe véve a munkaerőhelyzetet, feltétle­nül szükséges az anyagmoz­gatással lekötött munkaerő lényeges csökkentése. A kormány határozatot hozott a tartalékok feltárására, az üzemszervezés és a gépesí­tés fejlesztésére és mindeh­hez az anyagmozgató gépek biztosítására a KGST-orszá- gokkal történő együttműkö­dés útján. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter jelen­tést tett az őszi mezőgazda- sági munkákról, amelyek túlnyomó részét a gazdasá­gok sikeresen befejezték. A kormány a jelentést tudo­másul »Vette. A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság elnöke jelen­tést tett a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium és a tanácsi kezelésben levő utak korszerűsítéseire és fenntar­tására fordított eszközök felhasználásának ellenőrzé­séről. A jelentés megállapít­ja, hogy a munka tervsze­rűbbé vált. Az útépítés je­lentős gépesítése és az új technológiai eljárások beve­zetése óta az utak állapota sokat javult. Nagyobb gon­dot kell fordítani a beruhá­zások előkészítésére, a mű­szaki tervezésre és a kivite­lezésnél a technológiai fe­gyelem betartására, s a te­lepüléseken belüli útszaka­szok korszerűsítésére. A kormány a jelentést tudo­másul vette. A kormány állami nagy- beruházásként jóváhagyta a Zalaegerszegi Hűtőbáz léte­sítésére vonatkozó javasla­tot. A hűtőház biztosítani fogja a Nyugat-Dunántúl és a Balaton-part gyorsfagyasz­tott áruval való ellátását, lehetőséget biztosít export­árutartalékok tárolására. A beruházás megvalósítás* 1976-ban kezdődik, a teljes üzembe helyezésre 1978-ban kerül sor. A kormány megtárgyalta a belkereskedelmi miniszter előterjesztését a lakosság ál­tal otthon végzett javító- karbantartó tevékenység el­terjesztéséhez szükséges in­tézkedésekről, és úgy hatá­rozott, hogy a következő években a barkácsoló tevé­kenység fejlesztését elsősor­ban a lakáskarbantartás, lakberendezés felújítása és korszerűsítése, a kiskert- és hétvégi telek gondozása te­rületén szükséges elősegíte­ni, és biztosítani kell az ez­zel összefüggő alapvető szer­szám-. kisgép-, anyag- és eszközellátást. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyaik

Next

/
Thumbnails
Contents