Észak-Magyarország, 1974. december (30. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-07 / 286. szám

1974. dec. 7., szombat ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Veszélyeztet a gabonafutrinka yy:-. , ^ jj ^ ^ ^ll közös wám Kiiencmilliós beruházás a múcsonyi tsz-ben A múcsonyi Új Élet Tsz- ben küzdelmes, de eredmé­nyes esztendő végéhez köze­lednek. A bányavidék közös gazdaságában az idei eszten­dő sorsdöntő a további fej­lődés szempontjából. Az idén ugyanis olyan nagyberuházá­sokat valósított meg Mú- csony, Felsőtelekes és Alsó- telekes közös gazdasága, amelyek lehetővé teszik, hogy az adottságaiknak leg­megfelelőbb termelési szer­kezetet alakítsák ki. Az elmúlt négy esztendő­ben is egyenletesen fejlődött, minden vonatkozásban erő­södött ez a gazdaság. Brut­tó termelési értékük négy év alatt 14,6 millió forintról 28,2 millió forintra, tehát csaknem duplájára növeke­dett. 1970-től ez év elejéig csaknem 12 millió forint kü­lönböző szükséges beruházást valósítottak meg, s most egyetlen év alatt 9 millió fo­rint összegű beruházásra fu­totta a tsz erejéből. • annak, hogy négy év alatt a szarvasmarha-állomány 565- ről jóval 900 fölé, a juhállo­mány a mintegy ezerről 2500 fölé szaporodott. • Az idei nagyberuházások is .zömmel az állattenyésztés további, erőteljes fejlesztését szolgálják. A telekesi juhle- gelök térségében 600 férőhe­lyes juhhodályt építettek. Érdemes megemlíteni, hogy ezt az épületet nagyon ol­csón sikerült tető alá hozm­ok. A saját erdők fáingk fel- használásával ez a 600 juh férőhely alig került többe, mint 600 ezer forintba. Két régi, nagy istállót kor­szerűsítettek, s tettek alkal­massá szarvasmarha-hizlalás­ra. Felépült új, 150 férőhe­lyes növendékmarha-istálló- juk is. A legjelentősebb idei fejlesztés, a mintegy 4 mil­lió forintos, korszerű t lucer- nalisztüzem is termelhet már a jövő év tavaszán, mi­re kizöldelnek az öntözött lucernatáblák. Az Országos Növényvé­delmi Szolgálat előrejelzései szerint a kenyérgabona-veté­sek a késői vetés miatt fo­kozottan érzékenyek a gabo­nafutrinka kártételére. A lárvák általában fiatalok, ezért főleg tavaszi kártéte­lekre kell számítani, de most ősszel és az enyhe téli na­pokon is folytatja táplálko­zását a futrinka, s így nagy veszélyforrás lehet. A növényvédelmi szolgálat országosan felmérte a fertő- zöttséget, s megyénk északi részében a kenyérgabona­vetések jelentős részén négy­zetméterenként 1—2, Borsod déli részében négyzetméte­renként átlagosan 3 csócsá- roló fordul elő. Vannak az országnak ennél sokkal fer- tőzöttebb területei is, de a szükséges védekezéseket a kártételek elkerülése érde­kében így is meg kell tenni. A MÉM Növényvédelmi Főosztálya a gabonafutrin­ka ellen eddig engedélyezett paration és lindán hatóanya­gú készítmények, valamint a Metation 50 és Dimercon 50 mellett a Safidon 40 WP,-az Elorcon 50 WP, a Ditrifon 50 WP, a Rovlinka 3 százalékos porozó és a Ditrifon 5 poro­zó felhasználását is engedé­lyezi. ló ütemben halad a Tiszai Erümü építése Az új Tiszai Erőmű I. üte­mének határidőre történő üzembe helyezése elsősorban attól függ, hogy a beruházás­ban részt vevő kivitelező vál­lalatok milyen mértékben tesznek eleget a szerződés­ben vállalt kötelezettségeik­nek. A Tiszai Erőmű üzemi párt-végrehaj tóbizottsága, amikor a közelmúltban a be­ruházás helyzetéről tárgyalt, külön is felhívta a figyelmet azokra a legfontosabb tenni­valókra, amelyek a követke­ző hónapokban az építőkre és a szerelőkre várnak. így például a beruházás meggyorsítása érdekében szükségessé vált az építőipari vállalatok részéről a megnö­vekedett feladatok egyezteté­se, hogy mindenki tisztán lás­sa a reá háruló munka leg­apróbb részleteit is. Ezen túl­menően a 22-es számú Álla­mi Építőipari Vállalat, mint generálkivitelező belső át­szervezést is végrehajtott, amelynek eredményeképpen a leni nvárosi főépítésvezető- ségen belül több új építés- vezetőséget hoztak létre. Ez­zel elérték, hogy a kivitele­zők jobban át tudják tekin­teni a beruházás egyes terü­leteit és koncentráltabbá válik az irányítás is. A beruházás sikeres meg­valósítását segíti egy sor egyéb intézkedés. Ezek közül megemlíthetjük, hogy a be­ruházás lebonyolítását végző Erőmű Beruházási Vállalat tovább erődítette szakember- gárdáját. Mivel a leninvárosi kirendeltség műszaki ellen­őrei nagyon kevés beruházá­si gyakorlattal rendelkeznek, a vállalaton belül végrehaj­tott munkaerő-átcsoportosí­tással, továbbá a beruházá­son dolgozó műszakiak to­vábbképzésével igyekeztek a helyzeten javítani. Előtérbe került az intenzív szakem­ber-utánpótlás is: ebben az évben már csaknem húsz fiatal műszakit vettek fel, akik megfelelő előképzés, il­letve oktatás után kellőkép­ben be tudnak majd kap­csolódni az erőmű építésé­nek irányításába. Az utóbbi napokban újabb kedvező híreket kapunk a beruházás egyes részterülete­in folyó munkáról. — A kivitelezők a héten már hozzáfogtak a gépház 80 tonna teherbírású darujá­nak összeszereléséhez, — tájékoztatott Raft Mátyás, az ERBE kii'endeltségvezetője. A daru tartozékai közül elsőként a 63 és fél méter hosszú, mintegy 160 tonna súlyú főtartót emelték ren­deltetési helyére. Ezt a mű­veletet a Ganz-MAVAG sze­relői nem egészen 4 óra alatt végezték el, speciális emelő- szerkezet segítségével. A 80 tonnás darut 1975 második negyedévében kell üzembe helyezni, ugyanis ekkor kez­dődik meg a turbinák szere­lése. — Igen jó ütemben halad az óriás kémény építése is — újságolta a kirendeltség­vezető. — A kéményépítők már elérték a 230 méter ma­gasságot, s most a külső er­kélyrészt szerelik. Mindössze 17 méter van még hátra, amit még ebben az évben szeretnének befejezni. A kirendeltségvezető el­mondta, hogy a csehszlovák szerelők — akik november 1-én megkezdték a kazán szerelését — a héten beemel­ték az első vasszerkezeti blokkot. Következhet tehát a további előre gyártott szer­kezetek beépítése, valamint a csővezetékrendszer szerelése. Ha továbbra is ilyen ütem­ben dolgoznak, meglesz a reális lehetősége annak, hogy határidőre befejezzék az I-es számú kazán építését. U K Szűcs Kálmán főkönyvelő hozzáteszi, hogy természete­sen a jelentős állami támo­gatás nélkül nem kerülhetett volna sor ilyen nugy fejlesz­tésekre, de a tsz vezetői és tagsága is megtettek mindent az előbbre lépés érdekében. A növénytermesztésben, a kertészetben sikerült állandó­sítani a helyi adottságok mellett elérhető magas ter­méshozamokat. Közrejátszott ebben a gépesítés, az öntözési lehetőségek hasznosítása, s jelentős mértékben az a kö­rülmény is, hogy 1970 óta megduplázták a műtrágya­felhasználást. Legintenzívebben az állat­tenyésztés fejlődött az Új Élet Tsz-ben. A sajnos, ki­öregedő tagság ellenére eb­ben az ágazatban sikerült „fiatalítani” az állandó mun­kaerőket. Az aránylag kis gazdaság magas termelési értéke je­lentős mértékben köszönhető O Jól hasznosítják s megfe­lelően gondozzák a tsz csak­nem 600 hektárnyi erdeit is. Nemcsak a rönkfa hoz jó be­vételt, de mészégetéssel az értéktelenebb tűzifájuk is jól hasznosul. Az idén például mintegy 6000 mázsa, jó mi­nőségű meszet szállítottak zönynel Hajdú-Bihar me­gyébe. A beruházások, a többszö­rösére növekedett közös va­gyon gazdaságos hasznosítá­sának fontos előfeltétele a megfelelő szakember-ellátott­ság. A múcsonyi Űj Élet Tsz elnöke, Kincsem János és fő- agronómusa, Lipták János az e téren elért előrelépésre is büszke lehet. Minden ágazat, minden fontos mun­katerület élén jól képzett, fiatal szakember áll. (p. s.) Tóth János hengerköszőrűs, » DIGfiT szakmunkása ...és ki&yűta ... A he verőn ülő, a falnál szorongó gyermekekből har­sányan tör ki az öröm. — Jaj, jaj, de szép! Ez a mennyezetre szerelt bórának szól, amelyikben most gyúl ki először a fény. Az izzó sugarai szétnyúlnak a kicsiny szobácskábán, ott csillognak a petróleumlám­pa üvegén, amelyhez estén­ként, egyéb híján gázolaj adta a mécsvilágot. Gál János, az ÉMÁSZ Ti- szalúcon levő aranykoszo­rús szocialista brigádjának vezetője zavart mosollyal csekket nyújt át a kis szoba gazdájának. Kuk Jánosnak. — Tessék, őrizze meg, ez a bekapcsolási összeg befi­zetését igazolja. Papír zörög, s új ajándék; villanyvasaló és elektromos vízmelegítő bukkan elő. Bencze Béla, a Miskolci Villamosipari Szövetkeze: szocialista brigádvezetője a kicsiny, szekrényre helye­zett készülékhez nyúl. — Ez is a brigádunk aján­déka. Egy kattanás, s a tran­zisztoros asztali rádió hang­szórójából vidám zene önti el a kis helyiséget. A gyer­mekhad újból érzelmet nyil­vánít. — Jaj. jaj, de jó! Kuk Jánosné — bár nem k olyan régen súlyos ope­ráción esett ét, — meleg pillantással nézi az örvende­ző gyermekeket. Az élet ritka szép pillanata ez. A héttagú család picinyke ott­honában most először gyúl ki a villanyfény, s talán száműzi is a kormos petró­leumlámpával együtt a bal­jós gondokat. ö beteg, a férje egyedül keres, öt gyerek, öt éhes száj. Igazán kedvesek ezek a szocialista brigádok. Ed­dig soha nem találkoztak, nem ismerték egymást. Most mégis eljöttek, beszerelték a villanyt, még a bekötési dí­jat is kifizették, s anyagi erejükhöz mérten nagyon ér­tékes ajándékkal kopogtat­tak be. Nagy Pál, a Miskolci Vil­lamosipari Szövetkezet el­nöke okként ezeket mondja el. Van a szövetkezetben há­rom kollektíva, amely szo­cialista címért küzd. Ez a Szinkron^ nevű brigád is szeretett volna valamit ten­ni a felszabadulás jubileumi évfordulója alkalmából. S itt Hemádnémetiben, a hét­tagú család igazán megérde­melte a segítséget. A miért­ről Bencze Béla, a brigád vezetője ezt mondja: — A gyerekek érdekében tettük. Nekem is van két gyermekem. Tudom, hogy a kettőnek is mi minden kell. És itt pedig öt gyermek van... Gál János, az ÉMÁSZ tf­júsági brigádjának vezetője ezt mondja: — Mi régen versengünk a szocialista címért. Mór el­nyertük az arany fokozatot is. Gyakran végzünk társadalmi munkát. Ügy éreztük, segí­tenünk kell. Mi tudjuk csak igazán, hogy az elektromos­ság nélkül nincs igazi fény, nincs kultúra. A középmagas, ifjú kőmű­vesben, az arcán, a szemén láthatóan kettős érzés vib­rál. Nagyon örül ennek a segítségnek, hiszen a saját erejéből ki tudja mikor ér­te volna el ezt. De hát a villanyfény, az elektromos­ság ideérkezése még nem jelenti a befejezést, tulaj­donképpen a kezdést sem. Kuk János lassan évtize­de dolgozik ti 31-es Építő­ipari Vállalatnál. Dolgozott itt, Hemádnémeti közelé­ben a sörgyár építésén is. Akkor kedvelte meg ezt a helyet. Rengeteget dolgozott, munkálkodott, amikor is itt, a Vörösmarty utcában meg­kapta az egyik beépítetlen telket. Pár tucat méterre húzódik el Hemádnémeti fő­utcája, mégis hihetetlenül messze van. Az odavezető ólon bokáig, féltérdig ér a sár, 6 és a gyermekek, csak mások portáján tudnak ki­lábalni a főútvonalig. Korábban Nagyrozvágyon lakott, s hetenként járt ha­za- Onnan messze van a vá­ros, a munkahely. Itt, a vá­rosközeiben szeretne gyöke­ret verni. Szeretne, de nem nagyon megy. Kuk János jogilag járat­lan. Ennek is következmé- j nye, hogy bár már itt lakik, ‘ saját két kezével összera- , kott szobácskábán, mégis j nem tudja, mi lesz a család j sorsa. Könyörtelenül perük, j s ki szeretnék rakni a sza- i bad ég alá, mert utólag de­rült ki, hogy nemcsak a por- j tát átadó volt a tulajdonos, hanem más is. Az udvaron ott az új ház ' alapja. Ez már nem jó: öt ; gyerekhez kevés a szoba, 1 konyha. Aztán most derült ! ki, hogy a telekrendezési el- ! képzelések szerint neki még újabb telekrészt, kell vásá­rolnia. Igen, de ott a nagy kérdés, miből? Az udvaron ott van a I nyárikonyhaszerű kis szoba. Benne van az elektromosság, ott a fény. Társadalmi se­gítség adta, s hozta. Jó len­ne, ha a jogi és egyéb in­tézkedésekben is érezhetné e munkáscsalád a sokgyerme­keseknek méltón járó, meg­különböztetett figyelmet és segítséget, ök bíznak benne, hogy így lesz. Csorba Barnabás Mit tervez a MEZŐPANEL? A mezőgazdaság gyors ütemű fejlesztéséhez hatal­mas beruházásokra van szükség. A beruházások zö­mét a különféle épületek, gépszínek, istállók, magtá­rak, szárítók és egyéb épü­letek adják. A mezőgazda­ságban különösen a könnyű- szerkezetes épületek térhó­dítása jelentős, s az épület­elemek, illetve a komplett mezőgazdasági épületek gyártásának egyedüli üzeme a Nyékládházán létesült MEZÖPANEL. A Nyéklád­házán települt gyár évente mintegy 80 millió értékben készít különböző típusú me­zőgazdasági épületeket, ame­lyek az egész országban egy­re kedveltebbek. — Az igények lényegesen meghaladják a gyár terme­lési kapacitását — mondta Tirpák Endre, a MEZÖPA­NEL igazgatója. — Ezért már tervezzük a gyártócsar­nok bővítését, s ezzel a gyártási kapacitásunk körül­belül 106—110 millió forint­ra növelhető. Ezen belül természetesen számos műszaki módosítás is történik. Jelenleg például a vasszerelvények gyártása, hajlítása, kézi erővel törté­nik. s már megrendeltük a különböző hajlítógépeket, s ezzel a kézi munka mennyi­sége nagymértékben lecsök­ken. A különböző gépek be­szerzésére körülbelül 2,3 millió forintot fordítunk. Ugyancsak tervezzük a szo­ciális létesítmények bővíté­sét is. Az üzemben jelenleg 330 fő dolgozik, s dolgozóink számára megfelelő tisztálko­dási lehetőségeket biztosító öltözőt és fürdőt hozunk lét­re. Az építést a jövő évben kezdjük meg. A szociális létesítménye­ken felül egy 30 fős mun­kásszállót is létrehozunk, ahol megfelelő körülmények között élhetnek majd a je­lenleg még távolról ingázó dolgozói:. A MEZÖPANEL jelenleg két nagy szerkezeti csalá­dot, az úgynevezett vonóru­das, magastetős és a lapos­tetős épülettípusok elemeit gyártja. Mindkét típusból szinte tetszőleges elrende­zésben hozhatók létre épü­letek, amelyek nemcsak a mezőgazdaság számára, ha­nem más célra is alkalma­sak. A vonórudas épülettí­pusnál jelenleg még a maxi­mális fesztáv 21 méter. A következő évben technoló­giai módosítással 24 méte­res fesztávú tartógerendákat is előállítanak. — Jelenleg hová szállíta­nak? — Szinte az egész ország­ba. Az épületek iránt na­gyon megnőtt az igény. Fő célunk a hazai mezőgazda­ság könnyűszerkezetes épü­letelemekkel, illetve épüle­tekkel való kielégítése, de ezenkívül például Csehszlo­vákiába mintegy 10 ezer négyzetméter alapterületű épületszerkezeti elemet szál­lítunk. — Milyen intézkedéseket tesznek még a gyártás nö­velésére? — A gyártási kapacitással szinkronban növeljük a tá­rolóteret is. A tárolótér ki­szolgálására jelenleg 1 bak­darunk van, a bővítés során mindenképpen egy újabbat is építenünk kell. — Honnan kapják a szük­séges alapanyagokat? — Az egyik legfontosabb alapanyagot, a kavicsot sa­ját bányánkból termeljük ki, a betonacélt a Borsod me­gyei üzemek szolgáltatják. Tulajdonképpen csak a ce­ment számít „importcikk­nek”, hisz valamennyi alap­anyag a megyéből kerül ki; A • hejőcsabai cementüzem belépése után azonban az üzemünk valamennyi alap­anyagát a borsodi gyárak adják majd. A folyamatban levő mű­szaki fejlesztés, valamint az üzem bővítése együttesen azt eredményezi, hogy a jövő évi tervben már 106 millió forint értékű épületelem gyártása szerepel. Ez ösz- szességében körülbelül 250 ezer négyzetméter alapterü­letű épületnek felel meg. v ' H. G. j

Next

/
Thumbnails
Contents