Észak-Magyarország, 1974. december (30. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-07 / 286. szám

YESÜUETEK! fin A MARTAR SZOCIALISTA MÜNKASPART BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP.IA XXX. évfolyam, 286. szám Ara: 80 fillér Szombat, 1974. december 7. a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1974. december 5-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága 1974. december 5-én Kádár János elvtársnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével kibővített ülést tar­tott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bi­zottság elnöke, a Központi Bizottság osztály­vezetői, a megyei pártbizottságok első titká­rai, a Budapesti Pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai, az Országos Anyag­éi Arhivatal elnöke, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke, a Magyar Nemzeti Bank el­nöke, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalá­nak, valamint Tájékoztatási Hivatalának el­nöke, a Fővárosi Tanács elnöke, a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság Németh Károly elv­társnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében megvitatta és jóváhagyta a Politikai Bizottság javaslatát az 1975. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveiről, áttekintette az ötödik ötéves terv előkészítésének helyzetét. I. A Központi Bizottság érté­kelte népgazdaságunk fejlő­dését, megvitatta és jóvá­hagyta az 1974. évi terv vár­ható teljesítéséről és a jövő évi feladatokról szóló előter­jesztést; határozatot hozott az 1975. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveiről. A Központi Bizottság meg­állapította, hogy 1974-ben a népgazdaság a X. pártkong­resszus gazdaságpolitikai kö­vetelményeivel és a IV. öt­éves terv előirányzataival összhangban fejlődött. A tár­sadalmi termelés a tervezett­nél gyorsabban növekedett. A nemzeti jövedelem G szá­zalékkal haladja meg a múlt évit. Életszínvonal-politikai céljaink az elhatározott prog­ram szerint valósulnak mag. A belföldi felhasználás — felhalmozás és fogyasztás — tervelőirányzatai teljesülnek. I Az ipari termelés ez évi növekedése megha­ladja az előirányzatot. A ter­melés mintegy 8 százalékos növekedése majdnem teljes egészében a munka termelé­kenységének emelkedéséből származik. A vidék szerepe tovább növekszik az ország iparában. A központi fejlesztési programok megvalósulnak. A bauxittermelés növekedett, a magyar—szovjet tiinföld- alumíniumegyezmény végre­hajtása tervszerűen folyik; meggyorsult a Székesfehér­vári Könnyűfémmű bővítése, amely az alumínium félkész- termékek gyártásának növe­lését szolgálja. Jövő évben megkezdi termelését a Lenin- városi Etilénüzem. A közúti járműgyártásban részt vevő vállalatok termelése több mint 20 százalékkal emel­kedik. A ruházati rekonst­rukció beruházásai megvaló­sulnak. Számos új üzem kezdte el a termelést, többek között az Inotai Erőmű gázturbinás gépegysége, az Orosházi Sík­üveggyár, a Hódmezővásár­helyi Padlóburkolólap Gyár, a Fővárosi IV. számú Ház­gyár és a Budapesti Tej­üzem. Kedvezőbbé vált a terme­lés szerkezete, nőtt az élő­munka hatékonysága, javult a központi bérfejlesztésben részesített vállalatok mun­kaerő-helyzete. Sok helyen még megoldatlan a kor­szerű termelőberendezések megfelelő, több műszakban való kihasználása. Kedvezőt­len, hogy az anyagimport növekedése meghaladta mind a termelés, mind az export bővülését; a készletek az indokoltnál nagyobb mérték­ben növekedtek. Az építőipar a tervet túl­teljesítette, termelésének nö­vekedése meggyorsult, a ter- ■kelés 6 százalékos növekedé­se 80 százalékban a terme­lékenység emelkedéséből származik. Az építőipar azonban így sem tudta kielé­gíteni az igényeket, egyes beruházások megvalósítása késik. 2 A mezőgazdasági ter- melés értéke várható­an meghaladja az előirányzá- tot. Kenyérgabonából, kuko­ricából a jó termés fedezi a belső szükségletet és jut ki­vitelre is. A rendkívüli idő­járás károkat okozott az őszi érésű növényeknél, a napra­forgó- és még nagyobb mér­tékben a szőlőtermésben. A mostoha időjárás által oko­zott veszteségeket csökken­tette a mezőgazdasági dol­gozók helytállása és az őket segítő társadalmi összefogás ereje. A betakarítás lénye­gében megtörtént, az őszi ve­tést a mezőgazdasági üzemek sikeresen befejezték. A vágóállat-termelés vár­hatóan 12 százalékkal, a tej­termelés 5 százalékkal lesz több, mint tavaly volt. Az év második felében — a Közös Piac hátrányos meg­különböztetései miatt — ér­tékesítési nehézségek kelet­keztek. A vasúti és a közúti • közlekedés dolgozói mind a személy-, mind az áruszállításban nagy felada­tokat oldottak meg. A növek­vő termeléssel összhangban a szállított áru mennyisége meghaladta a tervezettet, ennek lebonyolítását az őszi időszakban csak rendkívüli intézkedésekkel sikerült meg­oldani. A népgazdaságban a • termelés növekedése nagyobb anyagfelhasználás­sal járt. Néhány fontos anyagból a folyamatos ellá­tást nem tudtuk biztosítani. A termelés növekedése a világ­piaci áremelkedések miatt népgazdasági szinten nagyobb anyag- és energiaköltségek mellett valósult meg. A nép­gazdaság anyag-, energia- és fűtőanyag-ellátása a nehézsé­gek ellenére összességében kielégítő volt, és megfelelő a téli felkészülés is. A beruházási tevékeny­• ség fokozódott. A beru­házások volumene az előző évhez viszonyítva 7 százalék­kal emelkedik, és a ráfordí­tások összege várhatóan eléri a tervezett 118,5 milliárd fo- fintot. A folyamatban levő nagyberuházások kivitelezé­sének üteme általában nem kielégítő. A vállalati beruhá­zások mintegy 4—6 százalé­kos túlteljesítése várható. ’Ez évi termelési sike- reinkben nagy szerepet tölt be a párt XI. kongresz- szusának és a felszabadulás 30. évfordulójának tiszteleté­re kibontakozott szocialista munkaverseny, amelyben a szocialista brigádok járnak élen. Az országossá szélese­dett verseny céljainak telje­sítésében részt vesz minden vállalat, szövetkezet, intéz­mény. A vállalások és telje­sítésük, a verseny' eredmé­nyei általában összhangban vannak a népgazdasági igé­nyekkel. Nagy jelentőségű az az összefogás, amely a ter­melőüzemekben, a lakóte­rületeken, a szociális, kultu­rális létesítmények építésé­ben a kommunista szomba­tokon és vasárnapokon ta­pasztalható. 'Y A népgazdaság szük­* * ségleteivel és lehetősé­geivel összhangban bővült a külkereskedelmi forgalom. Gazdasági együttműködésünk a szocialista, elsősorban a KGST-országokkal tervsze­rűen fejlődik. A nem szocialista országok­ból származó * behozatal a tervezettnél nagyobb, a kivi­tel pedig kisebb, jv toxés világpiacról importált nyers­olaj. valamint más alapanya­gok és termékek árai nagy­mértékben, oda exportált termékeink órai viszont csak kismértékben emelkedtek. Emiatt népgazdaságunkat je­lentékeny veszteség érte. Az 1974. évi külkereskedelmi mérleg és a költségvetés egyensúlya a tervezettnél kedvezőtlenebb. !> Az életszínvonal emel­' védésé a tervezett mér­tékben valósul meg. A köz­ponti béremelések és a szo­ciálpolitikai intézkedések hozzájárultak ahhoz, hogy az egy keresőre számított reálbér 4,5 százalékkal, a reáljövedelem 5,5 százalék­kal, a lakosság fogyasztása pedig 6 százalékkal növek­szik. A lakásépítési elő­irányzat mintegy 4 ezerrel túlteljesül: 89 ezer lakás épül fel. Jelentősen fejlődnek a gyermekjóléti, az általános és szakközépiskolai intézmé­nyek. Tovább nőtt a heti 44 órás munkaidőben dolgozók száma. A lakosság áruellátá­sa kiegyensúlyozott, egyes termékcsoportokban azonban' hiányok is keletkeztek. A fogyasztói árszínvonal 1974- ben — a gazdaságun­kat hátrányosan érintő kül­ső hatások ellenére — a ter­vezettnél valamelyest kisebb mértékben, 2 százalékkal emelkedik. Az árakat szigo­rúbban ellenőriztük, és a tő­kés világpiacon végbemenő nagyarányú áremelkedés csak korlátozott mértékben érvényesült a hazai fogyasz­tói árakban. Az állami költ­ségvetés a tervezettet meg­haladó támogatást nyújtott a belföldi árszínvonal védel­méhez. ie. A Központi Bizottság az 1975- ös esztendőben a IV. ötéves terv minél sikeresebb teljesítését, a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javí­tását tartja fő feladatnak. (Folytatás a 2. oldalon) Párizstes aláírják a szovjet-francia szerződést Leonyid Brezsnyev és Giseard d'Eslaing pénteken délután a Rambuillet-i kastélyban ünnepélyesen aláírta az új öt évre szóló szovjet—francia gazdasági Leonyid Brezsnyev és Giseard d’Estaing a négy- szemközti eszmecsere befe­jeztével 14 óra 35 perckor aláírta Rambouillet-ben az ötéves szovjet—francia gaz­dasági együttműködési szer­ződést, amely a két ország gazdasági kapcsolatainak újabb nagyarányú és dina- nvkus továbbfejlesztését irá­nyozza elő. A szerződés ér­telmében a két ország közöt­ti árucsereforgalom értékét együttműködési egyezményt. 1975 és 1979 között évi hat­millióra frankról 12 milli­árd frankra emelik. Az aláírás után Leonyid Brezsnyev kijelentette: „Megbeszéléseink nagyon gyümölcsözőek és hasznosak voltak, s azok az okmányok, amelyeket most aláírtunk, nagyon fontosak mindkét or­szág számára”. Giseard d’Estaing elnök kijelentette, hogy az eddig folytatott megbeszélések na­gyon nyílt és pozitív jelle­gűek voltak, lehetővé tették mindkét felet érdeklő vala­mennyi kérdés alapos átte­kintését és azt, hogy min­den lényeges pontban meg­egyezésre jussanak. Az el­nök hozzátette, hogy szom­baton délelőtt még további megbeszélést tart Leonyid Brezsnyevvel, s a csúcstalál­kozó keretében folytatott tárgyalásokról közös közle­ményt adnak majd ki. Leonyid Brezsnyev és Giseard d’Estaing a szerző­dés aláírása után kezet szo­rított a két delegáció tag­jainak tapsa közepette, majd Patolicsev szovjet külkeres­kedelmi miniszter és Four- cade francia gazdasági és pénzügyminiszter pénzügyi megállapodást írt alá, amely megszabja az ötéves együtt­működési terv keretében nyújtandó hitelek összegét. A két miniszter továbbá aláírta az 1973-ban kötött tízéves szerződést kiegészítő megállapodást, amely külön­böző konkrét gazdasági ter­vek megvalósítására vonat­kozik. A szovjet és francia szó­vivők délután bejelentették, hogy Giseard d’Estaing el­nök elfogadta Leonyid Brezs- nvev meghívását s hivatalos látogatást tesz majd a Szovjetunióban. előrelátha­tólag 1975 második felében. Finn nemzeti ünnep lést fariéit a megyei pártbizettság Paul Georg Jyrkankallio, a Finn Köztársaság buda­pesti nagykövete hazája nemzeti ünnepe alkalmából pénteken fogadást adott re­zidenciáján. f A fogadóson nmcielent Kállai Gyula, az' MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának elnöke. Huszár István, a Miniszter- tanács elnökhelyettesé, Ke- j serű Jánosné, könnyűipari [ miniszter, dr. Orbán László, i kulturális miniszter. I A Magyar Szocialista Munkáspárt Borsod megyei Bizottsága tegnap, decipher 6-án dr. Havasi Bélának, fa megyei pártbizottság titka-* rának elnökletével kibővített ülést tartott. Az ülés részt­vevőit dr. Bodnár Ferenc, j az MSZMP Központi Bizott- [ ságának tagja, a megyei I pártbizottság első titkára tá­jékoztatta a Központi Bi­zottság december 5-i ülésé­nek előterjesztéseiről és ha­tározatairól. Ezt követően a megyei pártbizottság szerve­zeti kérdésekben hozott ha­tározatot, Az ülésen részt vett Rév Lajos, a Központi Bizottság tagja, az OKISZ elnöke. Olasz kemniiiisia vezeti a megyei (lártbizottságen és az iktatási igazgatóságon Tegnap, — december 6-án pénteken — a déli órákban az Olasz Kommunista Párt három vezető beosztásban dolgozó pártmunkása látoga­tott Miskolcra. Gastona Gen- sinit, az OKP KB ideológiai és kulturális osztályának ve­zetőjét, a Központi Ellenőr­ző Bizottság elnökhelyette­sét, — Lorenzo Lapicerella, osztályvezető-helyettest és Giuseppe Dámát, az OKP központi pártiskolája — a Togliatti Intézet — igazga­tóját Deme László, a megyei pártbizottság titkára fogad­ta, a pártbizottság székházá­ban. A vendégeket, — akik a Magyar Szocialista Munkás­párt KB Politikai Főiskolá­jának meghívására érkeztek hazánkba — elkísérte dr. Szántó György, a Politikai Főiskola nemzetközi politi­kai tanszékének tanszékve­zető egyetemi tanára, s részt vett a fogadáson Kerekes József, a megyei pártbizott­ság tagja, a megyei oktatási igazgatóság vezetője is. A megyei pártbizottságon foly­tatott beszélgetés során az olasz kommunista vezetők megyénk gazdasági életéről, munkájáról, a pártéletről kértek és kaptak részletes tájékoztatást. Az olasz vendégek a megyei pártbizottságon A délutáni órákban a ven­dégek az oktatási igazgató­ságra látogattak, ahol Gas­tona Gensini, az intézmény hallgatói, más meghívottak és a tanárok részére érdekes előadást tartott Olaszország aktuális belpolitikai helyze­téről, az Olasz Kommunista Párt tevékenységéről. Az elő­adás után a vendégek elbe­szélgettek az oktatási igaz­gatóság tanári karával, a kölcsönös tájékoztatás és az elvtársi tapasztalatcsere igé­nyével.

Next

/
Thumbnails
Contents