Észak-Magyarország, 1974. december (30. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-06 / 285. szám
1974. december 6., péntek ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Hatékony és eredményes Mérlegen a gazdaságpolitikai munka ieszánoEÉ taggyűlés a miskolci fanéban DECEMBER 3-AN, kedden délután tartotta meg beszámoló taggyűlését a miskolci fonó II. műszakjának alapszervezete Szilvássi Gézáné párttitkár ismertette a 4 éves munkát. A vezetőség beszámolója három témában tömörítette az elmúlt négy év munkáját. Elemezte a pártalapszervezet gazdaság- politikai tevékenységét, a belső szervezeti életet és az agitációs és propagandamunkát. A ‘ gazdaságpolitikai munka mérlege pozitív. Korszerűsödött az üzemben a fo- nalgyárlás folyamata, kialakult a nagyvállalati szemlélet. Megvalósult a kártoló üzemrész részleges, a nyújtó üzemrész teljes rekonstrukciója. Folyamatban van az előfonó — és a gyűrűsfonó nyújtómű — cseréje. Korszerűsödött a munkaszervezés. Mindezt jól segítette az üzemi pártmunka. Sok új kezdeményezés indult el az alapszervezet tagjaitól. Javaslatot tettek a fluktuáció csökkentésére. Véleményük alapján vizsgálták meg a fonónők munkaintenzitását — és csökkentették a terhelést. Több határozatot hoztak a gazdasági munkát segítő politikai feladatokra, a dolgozó nőkről való hatékonyabb gondoskodásra, az ifjúsági törvény végrehajtására, a szocialista brigádok patroná- lására, a rekonstrukció segítésére. A beszámoló taggyűlés joggal állapította meg, hogy az elmúlt négy év során a párttagok és a párton kívüli dolgozók lelkiismeretes munkája eredményeként a korábbi terveket sikerült valósággá érlelni. A négy év során kétszer nyert élüzem címet a miskolci fonó; 1972 és 1973- ban. A kongresszusi munkaversenyben október 22-ig, az árvíz bekövetkeztéig a gyúr termelési, termelékenységi és minőségi vonatkozásban szintén élüzem szinten dolgozott. Ezért méltán kapott elismerést a beszámoló taggyűlésen a II. műszak egész kollektívája. Miként sikerült a fentieket elérni? A válasz így hangzott: a pártmunka legfontosabb részének a gazdaságpolitikai tevékenységet tartotta az alapszervezet. Ennek folyamatosságát igyekezett biztosítani. Az elfogadott és a végrehajtott határozatok a műszak jó gazdasági eredményeinek elérésében realizálódtak. Az alapszervezet tevékenységére nagy hatással volt az MSZMP Központi Bizottságának 1972. november 14-én hozott határozata. Ennek nyomán jelentősen meggyorsult a gyári problémák megoldása, örvendetes volt hallani, hogy a szocialista brigádokkal való hatékony foglalkozás kiemelt feladat volt. A négy év folyamán jelentős pozitív változások történtek a szocialista brigádok működésében, tudatformáló tevékenységükben. A kis kollektívák többségére jellemző az egymásért, a gyárért érzett felelősség, egymás segítése a munkahelyen és az egymás sorsa iránti érdeklődés a munkahelyen kívül is. A gyűrűsfonóban az Úttörő brigád, a Ligeti Károly brigád és az orsózói Minőség Őre kollektívája példamutatóan dolgozott. Kritikusan megállapította a taggyűlés azt is, hogy a szocialista brigádok tevékenységében van még javítanivaló. Előfordul, hogy egyes kollektívákban hiányzik a tudatos közösségi nevelés, a kezdeményezőkészség. A gyengén működő brigádok pedig negatív irányban befolyásolhatják tagjaik gondolkodását, munkájuk az átlag alá süllyedhet. Nagy felelősség hárul a brigádvezetők példamutatására. A REKONSTRUKCIÓ kiemelt bérezést biztosított a fonónőknek, ez kedvezően befolyásolta a munkát, a fegyelmet. A Dolgozz Hibátlanul! mozgalom is sokat tett a minőségibb munka érdekében. Két szortimenten már úgy dolgoznak a fonónők, hogy a fonal minőségét figyelemmel kísérik a tisztítótól a csomagolóig bezárólag. Az eredmények nagyon biztatóak. A vezetők munkájának értékelésére is sor került. Megállapították, hogy nagy felelősséggel, jó eredménnyel dolgoznak, magatartásuk példamutató és tiszteletet kelt a dolgozókban. Mindent összevetve, a pártalapszervezet gazdaságpolitikai munkája hatékony és eredményes volt az eltelt négy esztendő alatt. És figyelemre méltó az a határozati javaslat is, amely a követelménytámasztás szintjének fokozását tűzi ki célul. Az ösztönzési lehetőségek jobb kihasználását és az erkölcsi elismerés megfelelő kidomborítását is javasolják. A beszámoló taggyűlés értékelte a pártéletet, a szervezeti munkát. Fejlődést állapított meg a pártcsoportok munkájában, a tagfelvételnél, az ideológiai tevékenységben. Az alapszervezet, a II-es műszakjában a politikai élet első számú irányítója lett. A beszámolóban gyakran hangzottak el nevek, akiket példaképül állítottak a többiek elé: Takács Anna, Deli Józsefné, Tóth József, Szolalt Jánosné, Kis- györgy Istvánné, Kovács Bé- láné, Svirják Frigyesné, Simon János, Iván Lászlóné, Szegedi János, Bodnár Jánosné. A II-ES MŰSZAKBAN elismerésre méltó munka folyik a X. pártkongresszus határozatainak valóra váltásáért, a helyi feladatok teljesítéséért, hiszen a versenyben a műszakok között az első helyre kerültek. A beszámoló feletti vitában sokan felszólaltak, javaslatokat tettek. B. I. Borsótermesztési társulás Borsodban Érdemes a megkezdett úton haladni Az utóbbi időben megyénkben is megnövekedett mezőgazdasági nagyüzemeink figyelme a borsótermesztés iránt, A Vetőmag- termeltető és Ellátó Vállalattól kapott tájékoztatás szerint az idén Borsodban a gazdaságok közéi 3 ezer hektáron termesztettek borsót. A legnagyobb területet, mintegy 1500 hektárt, az étkezési borsó foglalta el. Ezután 1300 hektárral a faj- taborsó következett. A sort 150 hektárral a takarmány- borsó zárta. A következő évben u borsó még tovább terjeszkedik, és vetésterülete körülbelül 800 hektárral lesz több az ideinél. örvendetes, hogy három mezőgazdasági nagyüzem: a hajőszalontai Hejőménte. a felsőzsolcai Lenin és a monoki Kossuth Tsz-ek 750 hektárral benevezték a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Tangazdasága által lét- renozott és kikísérletezett borsótermesztési rendszerbe és azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy öt év alatt a kétszeresére növelik a borsótermést. A vállalat saját fejlesztési alapjából másfél millió forintot bocsátott gépvásárlásra váz említett termelőszövetkezetek rendelkezésére és saját szakembereikkel — figyelembe véve --minden egyes gazdaság adotiságait — termesztési technológiát készítettek, amelyet a tsz-ek ingyen megkaptak. Ezenkívül minden megtermelt mázsa borsó után 50—80 forint társulási felárat kapnak a gazdaságok. A Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat mindezekért cserébe csupán annyit kér a társulás tagjaitól, hogy a mostani esztendőhöz hasonlóan a jövőben is fegyelmezetten tartsák be a technológiában előírt utasításokat, és továbbra is vegyék figyelembe a vállalat szakembereinek véleményét, mert csak így érhető el, hogy a társulás eredményes legyen. A gondos előkészítés egyébként már meghozta első gyümölcsét, ami azt bizonyítja, hogy érdemes a felsőzsolcai Lenin, a hejősza- lontai Hejőmente és a monoki Kossuth Termelőszö- j vetkezeteknek a megkezdett úton haladni: megyei átlagban az idén 8,5 mázsás volt a borsótermés. Ezzel szemben a társulás tagjai néhány kilogramm híján 13 mázsát takaríthattak be egy hektárról. (szalipszki) Kivitelezők az olefinm üzembe helyezéséért Az olefinmű szabadba telepített üzemrésze Fotó: Kovács Endréné A Gyár- és Gépszerelő Vállalat több mint tiz éve vesz részt a TVK építésében. Azok közé a kivitelező vállalatok közé tartozik, amelyeknek munkájával a Petrolkémia Beruházási Vállalat, mint a beruházás lebonyolítását végző szervezet, és a TVK, mint beruházó, leginkább elégedett. Ez nemcsak az első esztendőkben volt így, hanem most, az olcfinmű építésének idején is. A Gyár- és Gépszerelő Vállalat itteni gyáregysége pillanatnyilag 415, a termelőmunkában részt vevő fizikai dolgozót foglalkoztat. Közülük jelenleg mintegy kétszázan az olcfinüzem befejező jellegű szerelési munkáit végzik. A gyáregység helyettes vezetőjével, Szűcs Lajossal beszélgetünk hivatali szobájában. A beszélgetést sűrűn félbeszakítja a telefon berregése. » — így van ez mindennap — magyarázza a gyáregység- vezető-helyettes. — A különböző munkahelyekkel akkor is élő a kapcsolat, amikor az íróasztalhoz köt bennünket a kötelesség. Pedig naponta legalább háromnégy órát munkatársaimmal együtt a szerelők között töltünk. De hiába, ahogy közeleg a beruházás befejezésének ideje, annál nagyobb szükség van a helyszíni operatív irányításra. Baráth András kirendalt- ségvezető-helyettes vette át a szót. — A hét elején befejeződött a gőzvezetékek kifúva- tása. Ez azt jelenti, hogy bármelyik pillanatban megkezdődhet a nagy forgógépek kipróbálása. Nagyon drukkolunk, hogy minden a legnagyobb rendben menjen. — Nem fáradtak el az utóbbi hetek, hónapok nagy hajrájában? — érdeklődtem. — Ez most harmadrendű dolog — jegyezte meg Szűcs Lajos. — Dolgozóink döntő többsége megérti, hogy egy pillanatra sem szabad lankadni, hiszen kétéves megfeszített munkánk sikere függ a következő néhány hét eredményétől. — Mióta tart a hajrá a beruházáson? — kérdezem. — Számunkra már az első hónapokban végzett munka sem volt „sétagalopp”. Szűk három év alatt ilyen beruházást megvalósítani nem mindennapi feladat. Ilyen még nem fordult elő a magyar gyárépítés történetében. Az igazi nagy hajrá tulajdonképpen májustól tart, ekkor vezettük be a folyamatos munkarendet is gyáregységünkben. Azóta hétköznap és vasárnap — esetenként még éjjel is — egyaránt dolgozunk. — Melyik volt a dolgozók első nagy erőpróbája? — Ha lehet a munkák között különbséget tenni, úgy én a propilén-kolonák beemelését és összeszerelését tartom az első nagy vizsgamunkának — magyarázza Nyéki Mihály főszerelésvezető. — Egyrészt azért, mert hallatlanul gyorsan kellett dolgoznunk. A csaknem száz méter ‘ magas, nagy súlyú propiléntornyok beemelését az egyik nyugatnémet cégtől bérbe vett, speciális daru segítségével végeztük. 3 természetesen nem volt közömbös mennyi devizát kell érte fizetni. A munka nehézségi foka másrészt abban jelentkezett, hogy dolgozóinknak nagy magasságban, rendkívül nehéz körülmények közepette kellett a nagy figyelmet és szakértelmet igénylő szerelést, illetve hegesztést elvégezniük. — Sokat hallottunk róla, hogy nem volt még egy olyan vegyipari beruházás, ahol olyan nagy szerepet játszottak volna a hegesztők, mint éppen az olefinmű szerelésénél. Mi ebben az igazság? — Én még erőteljesebben fogalmaznék — mondta a gyárvezetőhelyettes. — Az az igazság, hogy döntően ettől függött, a beruházás megvalósításának sikere. A vállalat, illetve a gyárvezetés ezt idejében felismerte és nem sajnálta a pénzt a szakember- képzésre. Ugyanis nem akármilyen hegesztőkre volt szükség. Olyanok kellettek, akik minden tekintetben megfeleltek a rendkívül magas szakmai követelményeknek. Volt olyan időszak, amikor több mint ötven jól kvalifikált, vizsgázott hegesztő dolgozott a különböző munkaterületeken, ami döntő volt a gyors és a minőségi munkavégzés szempontjából. — Tudomásunk van róla. hogy a napokban beruházási aktíva értekezleten vettek részt a nagyobb kivitelező vállalatok, így a Gyár- és Gépszerelő Vállalat gazdasági és tömegszervezeti vezetői. Milyen kézzelfogható eredménye volt a beruházás szempontjából ennek a tanácskozásnak? — Gyáregységünk megértőén fogadta a TVK és a Petrolber vezetőinek kérését, hogy kövessünk el mindent az olefinmű mielőbbi “üzembe helyezéséért — folytatta Szűcs Lajos. — Ezen az aktívaértekezleten elmondtuk, hogy rajtunk nem fog múlni a december második felére tervezett benzinbevétel, amely a próbaüzemeltetés kezdetét jelentené. Éppen ezért, minden rendelkezésünkre álló technikai felszerelést és emberi erőt e cél szolgálatába állítunk. Megerősítettük a turbinák és turbókompresz- szorok üzembe helyezésében közreműködő műszaki és fizikai szakembergárdát. Ezenkívül vállaltuk, hogy a gyáregység állományából tíz lakatost azonnal átirányítunk olyan kritikus munkaterületekre, mint például a bádogozás, ahol a legnagyobb szükség van a munkáskézre. Így szombat reggeltől dolgozóink közül többen a szakipari részlegek munkáját segítik. L. L Kevés lesz a hiceretemsg A korábbi években ősszel a Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat lucerna- és vö- rösheremagból 40—40 vagonnal szokott betárolni. Ezzel szemben az idén az említett magokból csupán 10, illetve 12 vagonnal sikerült a vállalatnak felvásárolnia. Az idén a vetőmaglermel- tetők egy sor gazdasággal kötöttek szerződést lucerna- és vörösheremagra. A legtöbb helyen 10—20 hektáros, tehát elhanyagolható nagyságú táblákon folyt a pillangósok termesztése. Kevés kivétellel szinte mindenütt elhanyagolták a vetőmagszedést. így adódhatott, hogy csak egy pár termelőszövetkezet és állami gazdaság tett maradéktalanul eleget a szerződéseknek. Közéjük tartozik például a szentistváni tsz, a mezőcsáti Augusztus 20. Tsz és a Mezőnagymi- hályi Állami Gazdaság. Ezért aztán tavasszal gondokat fog okozni a kevés vetőmag: a gazdaságok igényét csak alig,, vagy egyáltalán nem tudják majd kielégíteni. pedig egy kis odafigyelés kellett volna mindössze augusztus végén és szeptember elején, amikor még száraz volt az idő, és már nem volt akadálya, hiszen ekkorra megyeszerte befejeződött az aratás, hogv elkezdjék a lucerna és a vö- r'óshere vetőmagjának begyűjtését. A Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat arra kéri a gazdaságokat, hogy még legalább egy évig hagyják meg a kiszántásra ítélt lucernaföldeket, mert kellő mennyiségű nitrogén- és foszfáttartalmú műtrágyák adagolásával jó minőségű takarmányt lehet nyerni, és egyúttal biztosítani lehet az 1976-os év vetőmagszükségletét is. Az idei esztendő sok tanulsággal szolgált a Vető- magtermellető és Ellátó Vállalatnak. Ezek közül a legfontosabb: okulva az idei tapasztalatokból, a jövőben csak olyan gazdaságokkal kötnek majd szerződést ahol eleget tesznek feladatuknak, amellyel megyénk termelőszövetkezeteinek és állami gazdaságainak érdekeit szolgálják.
