Észak-Magyarország, 1974. december (30. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-06 / 285. szám
«^-r*AG¥AROR$2AG 4 1474. december 6., péntek Két ku&oráfós* téma 1. Miskolc a századfordulón A Borsod-Miskolci Füzetek irodalomtörténeti sorozatának tizedik dolgozataként, jelent meg Gyárfás Ágnes Miskolc 4 .zázad for dűlőn, 1897—1907 című tanulmánya, a Miskolc városi Könyvtár kiadásában. A város művelődéstörténetének, közelebbről színházi múltjának kutatója e tanulmányában nem lép messze a színháztól. Kutatásai nagyrészt a színházi élethez kapcsolódnak, de közlései és követlceztetései mesz- sze túlmutatnak a teátrum életén, vagy a közönség és a színművészek kapcsolatán és igen plasztikus képet adnak a város irodalmi, kulturális életéről, s azon keresztül a kultúra zászlaja alatt végzett kalózkodásokról, megrajzolva a polgári Miskolc társadalmának néhány jellemző vonását. Az egyes fejezetekben korabeli lapok idézeteinek, hajdanvolt írók, költők műveinek felhasználásával társadalmi körképet fest a városról, megmutatva azt is, hogy a sajtó tükrében milyen volt a város és milyennek álmodták, mit jelentett az idő tájt a társadalmi élet, milyen képet festett a magyar színészet vidéken, s abban a II. osztályú színházi helynek sorolt Mískolcnak milyen szerep jutott. Tájékoztatást kapunk tanulmányából a vidéki irodalmi centrumok kialakulásáról, a miskolci irodalmi centrum megvalósítására való törekvésekről és azokban a színi sajtónak a szerepéről. Méltátlanul elfeledett írókat, kritikusokat idéz fel, Ady Endre miskolci jelentkezéseiről ad számot, részletesen foglalkozik a miskolci nőírókkal, akik a századfordulón a városban éltek. Markánsan mutatja be Kaffka Margitnak a várossal való szembenállását, Miklósy Ilona, Reichard Piroska és Kiss Olga működését, Vidor Marcellt, Serédi Jenőt. A tanulmány nemcsak lokálpatrióta érdekességek feltárására törekedett, hanem a szerző mindenkor mai szemmel láttatja az eseményeket, mai szemmel értékeli azokat, és helyezi be a hetven év előtti társadalomtörténeti folyamatba. Gyárfás Ágnes új tanulmánya a Miskolc múltja iránt érdeklődő olvasónak érdekes olvasmány, és egyben forrásmunka azok számára, akik e város adott korszakával közelebbről, tudományos megközelítéssel kívánnak foglalkozni. Egyes adalékai az egyetemes várostörténet igen jó kiegészítői. 2. Technika és művészet .4 tartalom és a forma egységének szükségességéről minden művészeti alkotás esetében nap mint nap sokat hallhatunk, új művek születése esetén az ítészek ezt az összefüggést mindenkor elemzik. Napjainkban újabb és újabb példákkal találkozunk, amelyek azt igazolják, hogy újra meg újra érdemes ezen az összefüggésen elgondolkodni, és bizonyos esetekben az újraértékelésétől sem idegenkedni. A technika és a művészet összefüggései juttatják eszünkbe ezt az átértékelést. Mind gyakrabban találkozunk olyan jelenségekkel filmen és televízióban, amikor gondolkodni kell, vajon az újabb és újabb technikai vívmányok, képrögzítési és képalakítási bravúrok nem kerülnek-e túlzottan előtérbe, olykor nem kerekednek-e fölébe magának a műnek, a tartalomnak. Az úgynevezett halszem-objektív használata a filmeknél sokszor dramaturgiai funkciót tölt be, de mintha mind gyakrabban bukkanna elő használata olyankor is, amikor annak mondandót erősítő funkciója nincsen, pusztán operatőri játéknak, a képformálás oktalan bravúrjának tűnik. Ismétlendő: ezt a fajta fényképezési eljárást a modern filmezésből kirekeszteni nem lehet, nem is szabad, de az sem engedhető meg, hogy a művek fölé magasodjék, az alkotás eszmeiségét a technikai játéknak rendeljük alá. Külön gondot jelent, vagy külön gondolkodást kíván a televízió. Az elektronikus úton történő mágneses képrögzítés egészen másfajta megoldásokat produkál, mint a film. A Gulliver-filmben már ízelítőt kaphatott a közönség, hogy nagyjátékfilm esetében mire (képes az elektronikus tévékamera. De korábban néhány show-filmnél, könnyűzenei ösz- szeállításnál ugyancsak láthattunk már bizonyos elektronikus trükköket. Amikor egyre nagyobb teret hódít az egész világ televíziózásában, s így Magyarországon is a mágneses képrögzítés, jelentkezik a bevezetőben említett elgondolkodás, illetve a tartalom és forma ez esetben adódó sajátos egységének átértékelési gondolata. A Magyar Televíziónál Rajnai András rendező tekinthető az újfajta tévéalkotás legbuzgóbb és leghívebb apostolának. Aki iátta a Gullivert és azok a kevesek, akik látták az eddig csak a második műsorban bemutatott Dante-filmet, tanúsíthatják, hogy a tartalom és forma egységének klasszikus értelmezését, különösen az utóbbi mű esetében bizonyos mértékig fel kell adnunk. Igaz, hogy Dante műve eleve nem kívánhat valamilyen realista ábrázolásmódot, megjelenítést, viszont az új téchnika, a mágneses képrögzítés olyan asszociációk kifejezésére képes, amilyenre semmilyen más eszköz nem. Teievízióstúdiókban bizonyába igen sok, ilyen úton rögzített játék készül. A technika, az újfajta megjelenítési lehetőségek természetszerűen más formát adnak a tartalomnak. ^s itt kívántatik az igen nagy művészi gondosság és felelősség, hol van az a határ, ameddig az új lehetőségek adta formákban el lehet menni, esetleg ebből adódóan a tartalmon a mű eszmeiségének csorbítása nélkül változtatni. Míg a mozifilmnél a halszem-objektív oktalan játékát kifogásolhatjuk, a televíziónál — amikor az új technikát örömmel köszöntjük, és mint friss, eddig ismeretlen művészi nyelvet üdvözöljük — aggodalommal vegyes érdeklődéssel várjuk, vajon az új technikai forma meddig fejlődhet anélkül, hogy a mű, a tartalom ártalmára válnék. Benedek Miklós A közművelődés támogatása gazdasági beruházás is A sárospataki Kossuth Termelőszövetkezet hátrányos természeti és gazdasági helyzete ellenére egyike megyénkben az egyenletesen fejlődő mezőgazdasági nagyüzemeknek. A fejlődés fő tényezője, hogy a szövetkezet vezetősége, közössége idejében hasznosította a gazdálkodás gyakorlatában a „Többet ésszel, mint erővel” szólás igazságát. Ez a szö' vetkezet az elsők között vezette be az iparszerű zártrendszert a pecsenyecsirke- nevelésben, s a szántóföldi ágazatban * is zártrendszerben termeli már a kukoricát. napraforgót. A minden szakterületen és valamennyi munkamenetben tudományos tervezettségű és szervezettségű gazdálkodásnak azonban a legfontosabb előfeltétele a kiművelt emberfők sokasága. S nem elegendő csupán megfelelő alap- képzettségű szakembereket megnyerni a szövetkezetnek, hanem olyan szemléletnek kell szüntelen érvényesülnie, hogy ki-ki folyamatosan lépést tartson a maga szakterületén az ismeretek fejlődésével. [Növekvő szakmai színvonalon Ez arra is serkenti a szövetkezet tagjait, hogy senki ne érje be kizárólag a szakismeretei gyarapításával, hanem szakmai műveltségével arányosan növelje általános tájékozottságát, gazdagítsa emberi tartalmát. A szövetkezet a kulturális alapjából fedezi a közvetlen szakjellegű képzés, továbbképzés költségeit —, de nem feledkezik meg az általános művelődés elősegítéséről sem. A helyes arányokra való törekvést jól érzékelteti néhány szárnyat. A szakmai „szellemi tőke” céltudatos gyarapítására vall, hogy 1967 óta megháromszorozódott a szövetkezetben az agrárértelmiség száma. A mennyiségi növekedésnél is nagyobb mérvű a minőségi fejlődés. A hét egyetemi végzettségű agrárszakember közül kettő levelező úton szakmérnöki képesítést is szerzett. Az eredetileg felsőfokú mezőgazdasági technikumot végzett további tizenhárom szakember közül négy már üzemmérnökké képezte magát, másik kettő pedig hamarosan megszerzi ezt a magasabb képesítési. A szövetkezet a legutóbbi években hat társadalmi ösztöndíjat létesített a felsőfokú szakember-utánpótlás biztosítására. A szakmunkásképzést kétféle módon is támogatja a közös gazdaság. A szövetkezet dolgozóinak gyermekei közül azoknak, akik az ál- talánós iskola nyolc osztályának elvégzése után valamilyen, itt hasznosítható szakmában kívánnak tanulni, tanulási költségeiket a szövetkezet magára vállalja. Azokon a munkaterületeken pedig, ahol a legsürgősebb a szakmunkás-utánpótlás, az üzemen belüli felnőttoktatás megszervezésével segített és segít a jövőben is a szövetkezet. Ebben az oktatási formában a képzési munka oroszlánrészét a szövetkezet felsőfokú végzettséggel rendelkező szakemberei vállalják. Ilyen módon sikerült például már 28 szakmunkást kiképezni a szarvasmarha-tenyésztő telepekre. A belső szakmai továbbképzést. szintén a szövetkezet belső szakemberei irányítják. Ennek köszönhető, hogy eddig már 55 traktorai tett minősítő vizsgát. A kulturális igényesség nevelése Megfelelő anyagi ösztönzéssel is elősegíti a közös gazdaság a szakmunkásképzést és a szakmai továbbképzést. Például a szakosított állattenyésztő-telepeken a teljesítménybér alapfeltétele a szakmunkás-képesítés. Akinek nincs szakmai képzettsége, 10 százalékkal kevesebb munkabért kap. A traktorosoknál viszont aki sikeresen teljesítette a továbbképzésben a minősítő vizsga feltételeit és elnyerte az „A” kategóriás minősítést, műszaknormánként 10 forinttal több bért. leap. Az általános művelődési célokra is tetemes összeget szánt a szövetkezet. Színhazberletelekel, hangverseny- jegyeKkel jutalmazza a munkában leginkább kitűnt tagjait. Évente több alkalommal közös színházlátogatásra viszi a szövetkezet saját autóbusza Miskolcra a szocialista brigádokat. A színházi kultúrában való jobb tájékozódást segíti elő a Miskolci Nemzeti Színház és a pataki Kossuth Termelőszövetkezet szocialista szerződése. Ennek velejárója, hogy a színház művészei a szövetkezet minden nevezetesebb rendezvényére rendszeresen ellátogatnak, s rendszerint műsort, is adnak ilyenkor. Figyelemre méltó a közös színházlátogatások igénynevelő hatása is, mert ezek hatására a szövetkezet tagjai közül egyre többen elutaznak egy-egy előadásért Miskolcra is. Növekszik az érdeklődés a szövetkezetben a könyvek iránt is. A városi könyvesboltnak bizományosa van a szövetkezet tagjai között. Május óta mostanáig mintegy 25 ezer forint} értékű könyvet vásároltak' csak a bizományostól a szövetkezeti ' tagok. A közmüvelés támogatói Kiveszi a részét a Kossuth Termelőszövetkezet a város egész lakosságának közművelődési támogatásából is. A kiváló címmel kétszeresen kitüntetett Bodrog Népi Együttes fenntartását például évi 10 ezer forinttal támogatja, az ifjúsági kluboknak 7—8 ezer forintot ad évente, berendezésük, felszerelésük gyarapítására. •Szép hagyománya a szövetkezet és az általános iskolák együttműködésének, hogy az iskolai könyvtár fejlesztésére is rendszeresen ad támogatást a szövetkezeti gazdaság. Ezzel a támogatással is közvetve a maga javát is szolgálja, hiszen azok a fiatalok. akik a szövetkezet jóvoltából már az iskolában rákapnak a „nem kötelező” önművelésre is, szívesen választják élethivatásuknak valamelyik mezőgazdasági szakmát. Berecz József t i HARGITTAY ATTILA Hóországból aranyszánnal, » jégcsilíagos fagypaiákkal, | hat rénszarvas csengőszóval i útnak indult Télapóval. I Hóhullató nagy szakálla hótakarói von a tájra. ( Teli-zsákja csillagfoltos, a bundája aranybojtos. i Halljátok? Már közeleg! [ Csengöszó a szívetek. Ablak előtt hó ropog, arcotokon fény ragyog! i Ünnepi hangverseny A diósgyőri Vasas Bartók Béla Művelődési Ház „Négy zenekari est” című sorozatának második, bérleti koncertjét; hétfőn, december 9- én este tartják, s ez egyben ünnepi hangverseny lesz Miskolc felszabadulása 30. évfordulója tiszteletére. A Debreceni MÁV Filharmonikus Zenekart Szabó László vezényli, közreműködik Ko- rondy György és Tusa Erzsébet. A műsorban Erkel- Liszt-, Kodály- és Berlioz- művek hallhatók. Zilahy búcsúztatása A december 1-én Jugoszláviában elhunyt Zilahy Lajos hamvasztás előtti búcsúztatását.; csütörtökön tartották meg az új-belgrádi temetőben. A gyászszertartáson, amelyen jelen volt az elhunyt özvegye is, lerótta kegyeletét a jugoszláv kulturális élet számos kiemelkedő személyisége. A belgrádi magyar nagykövetség képviselője elhelyezte a ravatalon a Magyar Népköz- társaság nagykövetségének, a Magyar Írók Szövetségének és a Magyarok Világszövetségének koszorúját. KÖZÉPFOKÚ KERESKEDELMI ISKOLAI VÉGZETTSÉGGEL ÉS ÄRKALKULATORI MUNKAKÖRI GYAKORLATTAL RENDELKEZŐ DOLGOZÓT AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZÜNK. JELENTKEZÉS: Centrum Aruház Miskolc, személyzeti osztályán. A VOLÁN 3. sz. Vállalat azonnali belépéssel felvételt hirdet: autóbuszvezető, kalauz, tehergépkocsi-vezető, motorszerelő, karosszérialakatos, autóvillamossági műszerész, vegyipari szakmunkás, betanított gépkezelő, segédmunkás, szállítótnunkás és takarító munkakörbe. JELENTKEZNI LEHET: *• Miskolc, József Attila u. 70. szám alatt (bejárat a Tüzér utcai szemelykapun), a munkaügyi osztályon. FELVÉTELRE KERESÜNK: gyakorlattal rendelkező GYORS-GÉPÍRÓT. JELENTKEZÉS: AGUOKONZUM SZKV Miskolc, Baross G. u. 15. sz., munkaügyi osztály. Pályázatot hirdetünk: Sátoraljaújhely, Kossuth tér 16. sz. alatt létesítendő 400. sz. zöldség-gyümölcs és vegyes élelmiszerboltunkba — 1 fő szakképzett boltvezető, — 1 fő szakképzett boltvezető-helyettes, — 2 fő szakképzett pénztáros, — 3 fő szakképzett bolti eladó ÁLLAS BETÖLTÉSÉRE. Csak szakképzett és 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkezők pályázhatnak. Erkölcsi és működési bizonyítvány szükséges. RÉSZLETES FELVILÁGOSÍTÁS: AGUOKONZUM Miskole. Baross G. u. 15. sz„ munkaügyi osztály.
