Észak-Magyarország, 1974. december (30. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-04 / 283. szám

ÉSZAK-MAG YARORSZAG 2 1974. december A., szerda Harminc éve szabadult feS a város (Folytatás az ?. oldalról) vezetékes víztermelés több mint tízszerese a 30 év előt­tinek. A város tömegközle­kedési eszközei pedig évente 12-szer több utast szállíta­nak, mint három évtizeddel korábban. A város ilyen üte­mű fejlődését gazdasági meg­erősödése alapozta meg, amelyhez jelentős mértékben járult hozzá Miskolc dolgos lakossága. Részletesen szólt az iskolahálózat, a kultúra, a művészet különböző ágainak dinamikus fejlődéséről. A to­vábbiakban arról szólt, hogy az elmúlt három évtized nemcsak sikerekben volt igen változatos, de tanulsá­gokkal is bőven szolgált, köztük olyanokkal, amelyek­ből ma is, holnap is merít­hetünk és kell is hogy merít­sünk. Szólt a nemzetközi mun­kamegosztás jelentőségéről, hangsúlyozva, hogy az eltelt 30 esztendőben kedvezően hatott városunk iparának a fejlesztésére a Szovjetunió­val való gazdasági kapcsolat, a szocialista országokkal folytatott együttműködés. A továbbiakban arról be­szélt, hogy ezekben a napok­ban pártunk tagjai nagy fe­lelősségtudattal értékelik a párt X. kongresszusa hatá­rozatainak végrehajtását, összegezik eredményeiket, feltárják gondjaikat, azokat a tennivalókat, amelyek az elkövetkezendő esztendők feladatai lesznek. Megállapí­totta : — Olyan várospolitikát kell folytatnunk, amely a mai feladatok megoldása mellett következetesebben számol és sokat is tesz az ezredforduló Miskolcának, a tudományos és technikai for­radalom nagyvárosának ki­alakítása érdekében. Nagy­szerű, lelkesítő feladatok ezek, forradalmi tetteket kí­vánnak. Nem igényel ez ke­vesebb bátorságot, . elszánt­ságot, tenniakarást és igazi hazaszeretetei, mint bármely magunk mögött hagyott esz­tendő megvalósult program­ja. Forradalmi optimizmus­sal bízunk abban — hangsú­lyozta —, hogy nehéz, de ígé­retes céljainkat békében megvalósíthatjuk. Ezért ké­szek vagyunk a jövőben is bármilyen áldozatokra — fe­jezte be ünnepi beszédét Drótos László. Az ünnepi beszédet köve­tően Káli Lajos bejelentette: Miskolc megyei varos Taná­csa, „Miskolc város díszpol­gára”, „Szocialista Miskolc- ért” kitüntetések adományo­zását határozta el. Határozat született. „A város ifjú ér­demes polgára” cím kitünte­tés odaítéléséről is. A kitüntetések adományo­zásáról szóló határozatot úr. Tóth István ismertette, majd Rozsa Kálmán átnyúj­totta a kitüntetéseket. A vá­ros díszpolgárai lettek: Iván Taraszovics Vecserszkij alez­redes, Rónai Rudolf Magyar- ország helsinki nagykövete, a MÓKÁN Komité tagja, Bar­id Anna munkásmozgalmi veterán, Varga Jenő, a DXGÉP szerszámlakatosa és Mráz Ferenc munkásmozgalmi ve­terán, az SZMT elnöke. A Szocialista Miskolcért kitün­tetést tizenhármán kapták. A város első ifjú érdemes polgára Vas Árpád, a Lenin Kohászati Művek dolgozója lett. A kitüntetések átadását követően Rózsa Kálmán a hagyományokhoz híven jel­képesen átadta a város kul­csát Miskolc ifjúsági bizott­sága elnökének, majd Rónai Rudolf kért szót, üdvözölte az ünnepség résztvevőit, s mint a MOXAN Komité volt tagja emlékeztetett a felsza­badulás miskolci eseményei­re. Ezután Ny. Sz. Oszipov, a Szovjetunió nagykövetségé­Velcránok az ünneplők között nek tanácsosa kért szót, s üdvözölte a 30. évfordulóját ünneplő várost. Felszólalt az együttes ün­nepi ülésen Cseterki Lajos, aki a következőket mondotta: — A hazatérő ember meg­hatottságával veszek részt Miskolc felszabadulásának 30. évfordulóján, s átadom a párt Központi Bizottságának és az Elnöki Tanácsnak az üdvözletét. — Hálával és kegyelettel gondolunk a hősökre, akik életüket áldozták szabadsá­gunkért. Miskolcon baráti, munkásszívek fogadták és köszöntötték a világ első szo­cialista államának katonáit és képviselőit. Méltatta a MÓKÁN Komité harcait és szerepét az ellenállásban, a felszabadulást követően a rend fenntartásában és az élet újraindításában. Ezután így folytatta: — Harminc év tapasztala­taival elmondhatjuk: élni tudtunk a szabadsággal. Mis­kolc, a munkásváros, példá­jával elől kell, hogy járjon a jövő építésében is. A Szlovák Kommunista Párt Kassa városi Bizottsá­ga és a Kassai városi Tanács nevében köszöntötte Miskol­cot e testvérváros delegáció­jának nevében Jan Brondas, a Kassai városi Pártbizott­ság első titkára. Miskolc másik testvérvárosának, Ka­towicének küldöttsége is je­len volt az ünnepségen, el­hozva lengyel barátaink sze­retetteljes üdvözletét, amit Pavel Podgiál tolmácsolt. Az együttes ünnepi ülés Káli Lajos zárszavával s az Internacionálé hangjaival ért véget. Miobásgyőíés a ßecember 1 Dréiművekiien Ünnepi munkásgyűlésen emlékezett meg a város fel- szabadulásának 30. évfor­dulójáról a miskolci Decem­ber 4. Drótművek kollektí­vája. A jubileumi ünnepsé­gen részt vett, s az elnök­ségben foglalt helyet töb­bek között Iván Taraszovics Vecserszkij nyugalmazott al­ezredes, akit a város felsza­badulásáért vívott harcok­ban való részvételéért Mis­kolc díszpolgára címmel tüntettek ki, Vaszilij Nyiko- lajevics Zotov alezredes, a Szovjetunió budapesti nagy- követségének katonai atta­séhelyettese, Moldován Gyu­la, a városi pártbizottság titkára, Gácsi Miklós, a Ko­hó- és Gépipari Minisztéri­um államtitkára és Székely László, a Miskolc városi Ta­nács elnökhelyettese. - A magyar és a szovjet himnusz hangjai után a munkásgyűlést Nagy Géza, a vállalat szakszervezeti bi­zottságának titkára nyitotta meg, majd a drótgyári fia­talok adtak ünnepi műsort. A jubileum alkalmából Ma­darász János, a vállalali pártbizottság titkára mon­dott ünnepi beszédet. Meg­emlékezett a 30 évvel ez­előtti történelmi események­ről, a harcokról, s a moszk­vai díszsortűzről, amely Miskolc felszabadulását kö­szöntötte. Kegyelettel emlé­kezett meg a szovjet hő­sökről, akik életüket, vérü-, két adták a magyar sza­badságért. 1944. december 3-ával új korszak kezdődött a város történetében, s a drótgyár történetében is. Az ünnepi szónok elismeréssel szólt azokról a munkásokról, akik a 30 esztendővel ezelőtti ne­héz napokban hozzáláttak a romok eltakarításához, akik­nek keze nyomán ismét ter­melni kezdett a gyár. Azóta Miskolc és nevében a város első szabad munkanapjának emlékét megörökítő gyár is igen sokat fejlődött. A drót­gyár ma jelentős szerepet játszik nemcsak Miskolc, hanem az egész ország ipa­rában is. Az ünnepi beszéd után V. Ny. Zotov alezredes köszön­tötte a gyár kollektíváját. Ezt követően dr. Imre Fe­renc igazgató méltatta a XI. pártkongresszus és a fel- szabadulás tiszteletére ki­bontakozott munkaverseny eredményeit. Bejelentette, hogy a kollektíva a jubile­um előestéjére teljesítette ez évi kongresszusi vállalá­sát, s ennek eredményeként a vállalat idei árbevétele eléri az 1 milliárd forintot. Köszönetét mondott a ver­senyben élen járó szocialis­ta brigádoknak, majd kitün­tetéseket és jutalmakat adott át. Végül Gácsi Miklós ko­hó- és gépipari minisztériu­mi államtitkár köszöntötte az ünneplő kollektívát. Sátoraljaújhely ünnepe Sátoraljaújhely is decem­ber 3-án, tegnap ünnepelte felszabadulása 30. évforduló­ját. A kibővített ünnepi ta­nácsülés elnökségében fog­lalt helyet többek között dr. Pusztai Béla, a megyei ta­nács általános elnökhelyet­tese, dr. Németh Pál, a Sá­toraljaújhelyi járási Pártbi­zottság első titkára, dr. Bar­iba István, a Sátoraljaújhelyi városi Pártbizottság első tit­kára. Vavrek István, a vá­rosi tanács elnöke ünnepi beszédében megemlékezett a szovjet hadsereg alakulatai­nak a város felszabadításá­ért vívott harcairól. Átte­kintette a legutóbbi három évtized áldozatos munkáját, amelynek köszönhető, hogy az egykori elhanyagolt, ha­társzéli kisváros napjainkra számottevő ipari településsé fejlődött. Sátoraljaújhely ugyanakkor jelentős művelő­dési centrummá vált, s köz­ponti szerepet tölt be a vá­ros Tokaj-Hegyalja világhi­rű szőlőkultúrájának korsze­rű fejlesztésében is. A megyei tanács nevében és a megjeleni pártszervek megbízásából dr. Pusztai Bé­la köszöntötte a felszabadu­lási jubileumát ünneplő vá­ros társadalmát, méltatta a termelésben, s a közművelő­désben egyaránt elismerést kivívott eredményeit. Dr. Halász István, a városi tanács vb-titkára előterjesz­tése alapján az ünnepi ta­nácsülés tanácsrendeletet fo­gadott el a város új címeré­ről, zászlajáról, valamint a díszpolgári cím alapításáról. A jubileumi tanácsülésen adták át a felszabadulási tudományos és fotódokumen­tációs pályázat díjait a nyer­tes pályázóknak. A tíz beér­kezett pályamunka közül hat érdemelt kiemelt díjazást. A pályaművek új adalékokkal gazdagítják *a város legutób­bi három évtizedének törté­netét. Az ünnepi megemlékezést a Kossuth Lajos Gimnázium vegyeskarának színvonalas műsora foglalta méltó ke­retbe. Az évforduló délutánján adta át rendeltetésének a város százszemélyes jubileu­mi óvodáját Bujdos János, a nkegyei tanács művelődés­ügyi osztályának vezetője. * Sátoraljaújhelyen, a város felszabadulási jubileumának előestéjén rendezték meg a helyi üzemek szocialista bri­gádjai számára meghirdetett „Korunk valósága” című kulturális verseny elődöntő­jét. A városi művelődési központban lebonyolított elő­döntő magas színvonalára jellemző, hogy 12 brigád nyert díjat. A győzelmet a rhaximális pontszám elérésé­vel a Sátoraljaújhelyi Do­hánygyár Május 1. brigádjá­nak 5 tagú csapata vívta ki. összesen tíz brigád vívta ki a városi döntőn való rész­vételt. Tizenhatszor kerülte meg a Földet útjának első 24 órájában a Szojuz—16 szov­jet űrhajó, fedélzetén Filip- csenkoval és Rukavisnvi- kovval, a Szojuz—Apollo- program egyes számú szov­jet tartaléklegénységével. A keddi munkanapot a két űrhajós részben orvos­biológiai kísérletekkel, rész­ben a Szojuz—Apolló-prog- ram közvetlen előkészítését szolgáló kísérletekkel töl­tötte. Ezek keretében az űr­hajó belső légnyomását 540 milliméterre csökkentették. Mint ismeretes, a korábbi szovjet űrkísérleteknél a szokásos 760 higanymillimé­teres légnyomást tartották fenn, míg az amerikai Apolló űrhajókban alacso­nyabb légnyomású belső légkört alakítottak ki. A lég­nyomás csökkentése a szov­jet űrhajó kabinjában így a két űrhajótípusban kialakí­tott életfeltételek egymás­hoz való közelítését szol­gálja. Rukavisnyikov, a Szojuz— 16 fedélzeti mérnöke kedden nyilatkozott a moszkvai rá­dió tudósítójának a módo­sított kialakítású szovjet űr­hajó sajátosságairól. Minde­nek előtt arról beszélt, hogy irn ben különbözik a Szojuz —16 kapcsolóberendezése az összes elődöktől. Az új kap­csolószerkezet — mondói ta — univerzális. Míg az összes korábbi szovjet űrhajókon olyan dokkolóberendezést alkalmazlak, mely vagy ak­tív vagy passzív kapcsolási művelet végrehajtására volt alkalmas, a Szojuz—16 és majdan az Apolló kapcsolö- szerkezete szempontjából közömbös, hogy az űrhajó aktívan megközelíti a má­sik objektumot vagy ..állva” várja a másik objektum ér­kezését, Rukavisnyikov végül kö­zölte, hogy számos kisebb módosítást hajtottak végre a Szojuz-űrhajó életbiztosítási és hírközlési rendszereiben. Az előbbiek arra hivatottá 1c, hogy olyankor is garantál­ják a pilóták biztonságát, amikor majd a közös űrkí­sérlet idején egyszerre négy űrhajós tartózkodik az ere­detileg 2 személyre tervezett fülkében. Az utóbbiak lehe­tővé teszik, hogy a szovjet űrhajó megbízható rádió- kapcsolatot tartson fenn a szovjet földi irányító köz­ponton kívül az Apolló űr­hajóval és az amerikai föl­di irányítással is. A francia közvélemény fo­kozott érdeklődéssel tekint Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának szer­dán kezdődő hivatalos fran­ciaországi látogatása elé. Az Izvesztyija párizsi tu­dósítója kommentárjában megjegyzi, hogy Franciaor­szágban állandóan növek­szik azoknak a tábora, akik sürgetik a szocialista orszá­gokkal folytatott kereskede­lem és ipari együttműködés fejlesztését. A franciák egy­re inkább ebben látják gaz­daságuk megszilárdításának reális lehetőségét, s a fejlő­dés megbízható ütemének szavatolását. Jean-Pierre Fourcade fran­cia gazdasági és pénzügymi­niszter a TASZSZ párizsi tu­dósítójának adott nyilatko­zatában többek között kije­lentette: „A francia köztár­sasági elnök és a indicia kormány nagy jelentőséget tulajdonít a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatok megszi­lárdításának. A francia— szovjet barátság fejlődése fontos hozzájárulást jelent a nemzetközi enyhüléshez, s mi örülünk annak, hogy ezen az úton az elsők közé tarto­zunk.” Ford sajti Értekezlete Gerald Ford, az Egyesült Államok elnöke kedden, magyar idő szerint a kora reggeli órákban sajtóérte­kezleten számolt be azokról a tárgyalásokról, amelyeket Leonyid Brezsnyevvel, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkárával folytatott Vlagyivosztok környékén. — Vlagyivosztok]' találko­zónk Leonyid Brezsnyev fő­titkárral kedvező alkalmat biztosított ahhoz, hogy meg­vitassuk a szovjet—amerikai kapcsolatokat és felvázoljuk e kapcsolatok fejlesztésének további irányvonalát — mondotta az einök. — Az elmúlt három esztendő ered­ményeit továbbfejlesztve megállapítottuk, hogy a fő kérdésben, a hadászati fegy­verrendszerek korlátozásáról folytatandó tárgyszerű és intenzív tárgyalások számá­ra kedvezőek a perspektí­vák. Ennek eredményeként megegyeztünk egy 1985-ig szóló újabb megállapodás általános kereteiben. — Leszögeztük, hogy reá­lisan már , a jövő esztendő­ben megköthető ez a megál­lapodás. amely lehetővé te­szi, hogy elejét' vegyük a fegyverkezési hajszának és elhárítsuk az ezzel járó ve­szélyeket, a bizonytalansá­got, a feszültséget, valamint a haszontalan gazdasági ter­heket, Ezzel egyidejűleg si­került létrehoznunk azt a tartós alapot, amelyen — véleményem szerint — foly­tatni lehet és kell is a tár­gyalásokat a légy ver kéz :s további csökkentéséről — — hangoztatta az elnök. — Minden kétség és fenn­tartás nélkül állíthatom — folytatta az elnök. —, hogy ha nem értük volna el ezt a megállapodást, az Egye­sült Államoknak jelentősen növelnie kcSéne katonai ki­adásait. j * lei,- r M- ^ I A Sxoju&—$6­S£SBW£@t ŰFimiÓ sajátosságai Ltinyid irezsnpv Párizsba látogat

Next

/
Thumbnails
Contents