Észak-Magyarország, 1974. december (30. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-14 / 292. szám
1974. dec. 14., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Megváltozott körülmények között Geometria Beszámo'ó taggyűlés az ózdi ruhagyárban Beszélgetés Szajkó József A Hegyaljai Ásványbánya- és Előkészítő Mű tevékenysége a Tokaji-liegy és annak peremvidéke. Mád község a hegyaljai mű központjának, s legnagyobb üzemének székhelye, ma, december 14-én ünnepli felszabadulásának 30. évfordulóját. Ebbe az ünnepségbe szervesen illeszkedik be az ás- ványbányászok 25 éves évfordulója. Nevezetes nap ez valamennyi ásványbányászati dolgozó számára, közülük is elsősorban annak a 25 dolgozónak, akik az államosítás napja óta egyfolytában a mű dolgozói. Ök azok, akik legjobban tudják, milyen volt a kapitalista gazdálkodáson belül a törpe üzemi szintű bányászat, s mivé növekedett az államosítás óta eltelt 25 esztendő alatt. Ezekről a témákról beszélgettünk a jubileum kapcsán Szajkó Józseffel, a Hegyaljai Ásványbánya- és Előkészítő Mű igazgatójával. — Mi jellemezte a kezdeti lépéseket Mádon? — Az államosítás utáni első 5 évet az üzemek szervezeti formába való illesztése jellemezte, a túlságosan centralizált, majd erősen decentralizált szervezési formák végletei között. Utána kezdődött az a napjainkig eltelt két évtized, amelyet a műszaki fejlődés, a gazdasági megerősödés jellemzett. — Köztudott, hogy ma fejlett technológiával, korszerű berendezésekkel dolgoznak — vetem közbe. — A fejlődés töretlen volt, s a két évtized alatt termelésünk megötszöröződött. Munkánk alapját azok a beruházások képezik, amelyek során a kézi művelésű bányákból gépesített bányaüzemek létesültek, s a kezdetleges előkészítő eljárásokat korszerű gyárak, előkészítő üzemek vették át. — Miben különbözik az ásványbányászat más bányászati ágazatoktól? — Termékválasztéka rendkívül nagy. Egyes termékfajták piaci igénye úgyszólván kilogrammos nagyságrendű más termékfajtáké százezer tonnás. A termékfajták bősége, a felhasználós igénye szerint tovább differenciálódik kémiai összetétel, fizikai tulajdonság, vagy az előkészítettség foka szerint. — Mikorra érlelődtek meg a feltételek az eredményesebb és igényesebb munkához? — A hatvanas évek elejére már megvoltak a műszaki fejlesztési feltételek ahhoz, hogy a nyers bányatermék helyett zömében előkészített ásványbányászati termékek kerüljenek forgalomba. A több százmilliós beruházásokkal létesülő á.sványelőké- szítő üzemek lehetővé tették nemcsak a magyar ipar szinte valamennyi ágának ásványi eredetű alap- és segédanyaggal való ellátását, hanem megnyíltak az exportpiacok is. A mű termékeinek több mint 40 százalékát exportáljuk tőkés és szocialista igények kielégítésére. — Megemlíthetem azt is, hogy rendkívül szerteágazó iparági kapcsolataink, s a feldolgozásban jelentkező új értékek az ásványbányászatot termelési volumenénél nagyobb jelentőségűvé teszik. Egyes iparágak még ma is jelentős mennyiségű import ásványi anyagot használnak fel, s a magyar ásványbányászat egyik törekvése egyrészt az import hasonló értékű hazai anyaggal történő helyettesítése, másrészt export segítségével alapok teremtése a hazánkban inazoatóva! nem található ásványi anyagok behozatalára. — Nagy összegeket fordítanak Mádon az egészségügyi és a munkásvédelmi beruházásokra is — A műszaki fejlesztésen belül több mint 20 millió forintot költöttünk az ásványelőkészítésnél a por „lefogására", úgynevezett levegőtisztaság-védelmi feladatokra, dolgozóink egészség- védelmére. Az előkészítő üzemekben az általános 44 óra helyett csak 36 órás a munkaidő, s állandó röntgen szűrővizsgálatok, üzemorvosi szolgálat, folyó menti j hétvégi üdülőházak szolgál- | ják a dolgozók egészségét, a szakszervezetek által biztosított egyéb üdülési lehetőségeken kívül. j — A dolgozók jó munkával viszonozzák a róluk való gondoskodást, s a 33 szocia- | lista brigád egymás után I tette kongresszusi és felsza- I badulási felajánlásait, melyek időarányos részét tel- , jesítették — mondta Szajkó József igazgató. Befejezésül hadd említsem meg, hogy miközben a hegyaljai bányászok a 25 éves évfordulót ünnepük, célkitűzéseiket már elkészítették a következő ötéves tervre. Űj, nagy kovaföld- előkészítő-üzemet építenek a nyersanyaglelőhely területén, mely a termékek további ipari feldolgozása után a mezőgazdaság céljait szolgálja majd. S még' valamit: a jövő célkitűzéseinek reális alapját azok az ásványi kincsek képezik, amelyeket a kutatások feltártak, s melyek hosszú időre biztosítják az ásványbányászat fejlődésének feltételeit Paulovits Ágoston Fotó: Laczó József —a——— i——— Öj Balti épül Az V. ötéves tervben 470 millió forintos költséggel űj malmot és telephelyet épít Dunaújvárosban a Fejér megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat. A telepen a napi 12 vagon kapacitású korszerű malom mellett 2000 vagonos gabonasilót, napi 24 vagon kapacitású takarmánykeverő üzemet és 500 vagonos raktárát is kialakítanak. A város dunai kikötőjében — a szalki szigeten — a vízi úton érkező gabonaszállítmányok előkészítésére 1000 vagonos gabonasilót, mérlegházat és be- öntőgaratot is emelnek. Az építés 1976-ban kezdődik és előreláthatólag 1979-re fejeződik be. Műszaki fejlesztés, munkaverseny, DH-rendszer A gyár előkészítési osztályán dolgozik a Sáfián Imre által vezetett húsztagú, Esze Tamás nevét viselő szocialista brigád. A terv szerint az idén 380 millió forint értékben gyárt cigarettát a Sátoraljaújhelyi Dohánygyár. A 4 milliárd 800 millió szivarkából 3 milliárd 400 millió a Szimfónia, amelyet szinte az egész Ország részére készítenek, a többi pedig Kossuth. A Mátra cigaretta gyártását a második fél év elején leállították. Ezt a nagy mennyiségű cigarettát úgy kell megtermelni, hogy közben a gyárban a műszaki fejlesztés keretében egymás után cserélik ki a cigarettagyártó gépeket. Nagy teljesítményű, NDK-gyártmányú gépeket szerelnek fel. A gépcseréket a gyár tmk-ban dolgozó szocialista brigádjai úgy bonyolítják le. hogy zavartalan legyen a termelőmunka. Az új gépek lehetővé teszik a termelékenység növelését, és a termékek minőségének javítását. A felszabadulási—kongresszusi munkaverseny vállalásainál a 17 szocialista brigád nem a terv mennyiségi túlteljesítését szorgalmazta elsősorban, hanem a minőség javítását és az anyagtakarékosságot. A laboratóriumi, valamint a de- gusztációs — érzékszervi — minőségvizsgálatok azt tanúsítják, hogy a munkáskollektívák ilyen irányú vállalásai realizálódnak. A minőségjavítást célozza az a prémiumrendszer, amelyet a gyár vezetői dolgoztak ki és alkalmaznak. A prémiumot negyedévenként osztják ki a legjobbak között. A minőség javítása azonban megköveteli, hogy a gyár munkásai szakmailag képezzék, illetve továbbképezzék magukat. A gyár által szervezett dohány- feldolgozó szakmunkásképző tanfolyamot eddig 25-en végezték el. Ezek a munkások a vizsga után átlagosan 300 forinttal magasabb bért kapnak. Most, szeptemberben egy újabb 30 fős hasonló tanfolyam indult, meg, kétéves időtartammal. Az anyagtakarékosságot célzó vállalások eredményei számokban jól kifejezhetek. Az idén szeptember végéig közel 600 ezer forinttal csökkeni — éppen az ésszerű takarékoskodás következtében — a termékek előállításának önköltsége. A vállalások között természetesen társadalmi jellegű felajánlások is szerepelnek. Igv a szocialista kollektívák több óvodát, napközi otthont patronálnak, ugyanakkor a gyárban is megszerveztek egy szabad~ szombatjukon kommunista műszakot, melynek bérét, több mint 35 ezer forintot, a megyei kollégium építésének számlájára fizették be. I Az újhelyi dohánygyár egyelőre csak a már emlí- lelt kétfajta cigarettát gyártja. De szó van arról, hogy a következő ötéves tervben — az egyre növekvő igényeknek megfelelően — filteres cigaretták készítésére is ! sor kerül itt. Ezzel is összefüggésben van az az előkészítő munka, amely a Dolgozz hibátlanul! rendszerbevezetését célozza. Megalakult a gyárban a DH-rendszer intéző bizottsága. Folyamatban van a rendszer bevezetése feltételeinek megteremtése, hozzákezdtek az ezzel kapcsolatos oktatómunkához is. Az elképzelések szerint nem egyszerre, hanem részlegenként; folyamatosan vezetik be a DH-rendszert. Az első lépcsőben az előkészítési osztálynál kerül sor a DH-rendszer bevezetésére, ahol három műszakban, három nagy létszámú szocialista brigád dolgozik. O. J. A Debreceni Ruhagyár ózdi gyáregysége a város legnagyobb könnyűipari üzeme. A ÜO-as <jvck elején telepítették Ózdra. Elsősorban azért, hogy munkaalkalmat teremtsenek a lányok, asszonyok számára. Jelenleg 1300- an dolgoznak a gyáregységben. ezernél több a nők száma. Nagyjából ilyen a férfiak és a nők aránya a 2-es műszak pártalapszervezeté- ben is, amelyik a napokban tartotta az elmúlt négy év munkájáról számot adó taggyűlését. Párimegbízatás — mindenkinek — Eljöttek a gyermekgondozási szabadságon levők is — súgja Miksztai Arpádné, a gyáregység csúcstitkára, mielőtt még Kónya Kálmánná, a taggyűlés elnöke szólásra emelkedne. A következő bejegyzés, ami az újságíró noteszába kerül, hogy a teremben feltűnően sok a fiatal arc. A statisztika szerint az alapszervezet tagjainak 37 százaléka 30 éven aluli fiatal. A vezetőség beszámolójából, amelyet F. Tóth József- né, az alapszervezet titkára terjesztett eló, fokozatosan kikerekedett a kép a ruhagyári asszonyok munkájáról, a hétköznapok örömeiről és gondjairól. A beszámoló hangja higgadt, nyugodt. Név szerint említi a legjobban dolgozó párttagokat, majd azoknak a nevei következnek, akiktől a vezetőség nagyobb aktivitást vár. A pártfegyelem súlyos megszegése miatt két kizárás is volt az alapszervezetben. — A történtek arra figyelmeztetnek, hogy még nagyobb körültekintéssel kell kiválasztani a leendő párttagokat, jobban kell ismerni munkatársaink életét, gondolkodásmódját, s jobban oda kell figyelni, ha a kispolgári magatartás jeleit észleljük — összegzi a történtek tanulságait a vezetőség beszámolója. Majd örömtelibb megállapítás következik arról, hogy a párttagok valamennyien helytállnak, példamutatók a munkában, van tekintélyük, a szavuknak súlya van munkatársaik körében, igénylik a véleményüket az alsóbb és a felsőbb szintű vezetők. A ruhagyári taggyűléseket a korábbi években az jellemezte, hogy túlnyomóan a gazdasági tevékenységgel foglalkoztak. Az utóbbi két évben azonban mind kevesebb szó esik a termelésről, a gazdasági problémákról —, ami a termelési gondok megszűnésének az eredménye, — helyette a napi politikai munka került előtérbe. A gyáregység gazdasági' helyzete megszilárdult, kiegyensúlyozottá vált a termelés, a korábbi ideges kapkodást egyre inkább a nyugodt, alkotó légkör váltja fel. A beszámolási időszak alatt 23 százalékkal nőtt a termelékenység, s 36 százalékkal nőtt a dolgozók keresete. A jó üzemi hangulatot elősegíti, hogy a fontosabb gazdaságpolitikai célkitűzéseket — az üzemi demokrácia alapelvei szerint — széles körben megvitatják, s figyelembe veszik az egyszerű dolgozók véleményét is. — Legjelentősebb eredményeink között kell megemlítenünk, hogy csaknem minden párttagnak konkrét megbízatása van. A hatékonyabb munkavégzést elősegítette, hogy a megbízatások teljesítését időszakonként értékeljük, s ugyancsak folyamatosan ellenőrizzük a határozatok végrehajtását is. A jövőben elsősorban a párt- csoportok munkáját kell továbbfejleszteni. Hasonlóan fontos a politikai, a szakmai és az általános műveltség igényének felkeltése is. Röviden, tömören A vezetőség beszámolója után húszán jelentették be felszólalási szándékukat. Gyors számolás a noteszomban, ha mindenki tíz percet beszél... De meglepetésre a taggyűlés menete továbbra is pergő maradt, a felszólalók ismétlések nélkül, tömören. egyszerű szavakkal fogalmazták meg gondolataikat. Legtöbb felszólaló kezében kis cetli, vázlat, ami 3zt jelenti, hogy készültek erre a taggyűlésre, van mondanivalójuk, véleményük a munkáról. leső Belőné, a KlSZ-alap- szervezet patronálója, egyes fiatalok passzivitásáról beszélt, amit a túlzott elfoglaltsággal, vagy éppen egyéni sérelmekkel magyaráznak. Segíteni kell a fiatalokat, de emelni kell a követelményeket a KlSZ-tagfel- vétel alkalmával. Kovács Julianna a KISZ-fiatalokra váró jövő évi feladatokat, ismertette a párttagokkal. Ivanovics F ercncnc a párt-1 tagok és pártonldvüliek, a vezetők és a dolgozók bensőségesebb kapcsolatának lehetőségéről beszélt. — Sokan azt vallják, hogy csak akkor érdemes tanulni, ha ez gyors anyagi és személyi előmenetelt biztosít — mondotta Nyalka Antalné. — Szemléletváltozásra van szükség, hogy a műveltség igénye ne váljon az anyagiak függvényévé. A párttagok személyes példamufatá- sán kívül fontos feladat vár a szocialista brigádokra is. Az üzemi négyszögek munkáját többen is érintették. Általános vélemény, hogy a szalagnégyszögek munkája már nem formális, a dolgozók határozottabban ki mernek állni véleményük mellett. A dolgozók és a művezetők kapcsolata, alapjában véve jó. Lehet azonban a kapcsolatot még tovább javítani. Elsőrendű követelmény, hogy a különböző szintű vezetők ne csak a munkást lássák a dolgozó nőkben, a családanyát, az embert is, mert elkerülhetetlen, hogy néha magukkal hozzák otthoni gondjaikat, problémáikat. Magyarán, az emberi kapcsolatok javításáról van szó. Hangulati változás Az aktivitás, az igényesebb politikai és gazdasági munkavégzés útjának keresése jellemezte a ruhagyári asz- szonyok taggyűlését, amelynek második részében megválasztották a soron következő taggyűlés t’sztsécviselő- it. Nem először találkoztam a ruhagyári asszonyokkal. Három éve riportban számoltunk be a vezetés miatt meg- M-omlott üzemi légkörről, a termelési lemaradásokról és a bérproblémákról. Jó volt tapasztalni, hogy az utóbbi évek — ebben természetesen nagy szerepük van az új vezetőknek — kedvező változást hoztak. A ruhagvári asz- szonyok magukénak n-zik üzemüket, tenni akarnak, s tesznek is a további feilödés érdekében. Tóth István Hs iiiepséi a Mi wíflí faszétól az újhelyi dohánygyárban
