Észak-Magyarország, 1974. december (30. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-14 / 292. szám

1974. dec. 14., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Megváltozott körülmények között Geometria Beszámo'ó taggyűlés az ózdi ruhagyárban Beszélgetés Szajkó József A Hegyaljai Ásványbánya- és Előkészítő Mű tevékenysége a Tokaji-liegy és annak pe­remvidéke. Mád község a hegy­aljai mű központjának, s leg­nagyobb üzemének székhelye, ma, december 14-én ünnepli felszabadulásának 30. évfor­dulóját. Ebbe az ünnepségbe szervesen illeszkedik be az ás- ványbányászok 25 éves évfor­dulója. Nevezetes nap ez vala­mennyi ásványbányászati dolgozó számára, közülük is elsősorban annak a 25 dol­gozónak, akik az államosítás napja óta egyfolytában a mű dolgozói. Ök azok, akik legjobban tudják, milyen volt a kapitalista gazdálko­dáson belül a törpe üzemi szintű bányászat, s mivé nö­vekedett az államosítás óta eltelt 25 esztendő alatt. Ezekről a témákról beszél­gettünk a jubileum kapcsán Szajkó Józseffel, a Hegyal­jai Ásványbánya- és Előké­szítő Mű igazgatójával. — Mi jellemezte a kez­deti lépéseket Mádon? — Az államosítás utáni el­ső 5 évet az üzemek szerve­zeti formába való illesztése jellemezte, a túlságosan centralizált, majd erősen de­centralizált szervezési for­mák végletei között. Utána kezdődött az a napjainkig eltelt két évtized, amelyet a műszaki fejlődés, a gazdasági megerősödés jellemzett. — Köztudott, hogy ma fej­lett technológiával, korszerű berendezésekkel dolgoznak — vetem közbe. — A fejlődés töretlen volt, s a két évtized alatt termelésünk megötszöröző­dött. Munkánk alapját azok a beruházások képezik, ame­lyek során a kézi művelésű bányákból gépesített bánya­üzemek létesültek, s a kez­detleges előkészítő eljáráso­kat korszerű gyárak, előké­szítő üzemek vették át. — Miben különbözik az ásványbányászat más bányá­szati ágazatoktól? — Termékválasztéka rend­kívül nagy. Egyes termékfaj­ták piaci igénye úgyszólván kilogrammos nagyságrendű más termékfajtáké százezer tonnás. A termékfajták bő­sége, a felhasználós igénye szerint tovább differenciáló­dik kémiai összetétel, fizikai tulajdonság, vagy az előké­szítettség foka szerint. — Mikorra érlelődtek meg a feltételek az eredménye­sebb és igényesebb munká­hoz? — A hatvanas évek elejé­re már megvoltak a műszaki fejlesztési feltételek ahhoz, hogy a nyers bányatermék helyett zömében előkészített ásványbányászati termékek kerüljenek forgalomba. A több százmilliós beruházá­sokkal létesülő á.sványelőké- szítő üzemek lehetővé tették nemcsak a magyar ipar szinte valamennyi ágának ásványi eredetű alap- és se­gédanyaggal való ellátását, hanem megnyíltak az ex­portpiacok is. A mű termé­keinek több mint 40 száza­lékát exportáljuk tőkés és szocialista igények kielégíté­sére. — Megemlíthetem azt is, hogy rendkívül szerteágazó iparági kapcsolataink, s a feldolgozásban jelentkező új értékek az ásványbányásza­tot termelési volumenénél nagyobb jelentőségűvé te­szik. Egyes iparágak még ma is jelentős mennyiségű im­port ásványi anyagot hasz­nálnak fel, s a magyar ás­ványbányászat egyik törek­vése egyrészt az import ha­sonló értékű hazai anyaggal történő helyettesítése, más­részt export segítségével ala­pok teremtése a hazánkban inazoatóva! nem található ásványi anya­gok behozatalára. — Nagy összegeket fordí­tanak Mádon az egészségügyi és a munkásvédelmi beru­házásokra is — A műszaki fejlesztésen belül több mint 20 millió fo­rintot költöttünk az ás­ványelőkészítésnél a por „le­fogására", úgynevezett leve­gőtisztaság-védelmi felada­tokra, dolgozóink egészség- védelmére. Az előkészítő üzemekben az általános 44 óra helyett csak 36 órás a munkaidő, s állandó rönt­gen szűrővizsgálatok, üzem­orvosi szolgálat, folyó menti j hétvégi üdülőházak szolgál- | ják a dolgozók egészségét, a szakszervezetek által biztosí­tott egyéb üdülési lehetősé­geken kívül. j — A dolgozók jó munká­val viszonozzák a róluk való gondoskodást, s a 33 szocia- | lista brigád egymás után I tette kongresszusi és felsza- I badulási felajánlásait, me­lyek időarányos részét tel- , jesítették — mondta Szajkó József igazgató. Befejezésül hadd említ­sem meg, hogy miközben a hegyaljai bányászok a 25 éves évfordulót ünnepük, célkitűzéseiket már elkészí­tették a következő ötéves tervre. Űj, nagy kovaföld- előkészítő-üzemet építenek a nyersanyaglelőhely területén, mely a termékek további ipari feldolgozása után a mezőgazdaság céljait szolgál­ja majd. S még' valamit: a jövő célkitűzéseinek reális alapját azok az ásványi kin­csek képezik, amelyeket a kutatások feltártak, s me­lyek hosszú időre biztosítják az ásványbányászat fejlődé­sének feltételeit Paulovits Ágoston Fotó: Laczó József —a——— i——— Öj Balti épül Az V. ötéves tervben 470 millió forintos költséggel űj malmot és telephelyet épít Dunaújvárosban a Fejér me­gyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat. A tele­pen a napi 12 vagon kapa­citású korszerű malom mel­lett 2000 vagonos gabonasi­lót, napi 24 vagon kapacitá­sú takarmánykeverő üzemet és 500 vagonos raktárát is kialakítanak. A város dunai kikötőjében — a szalki szi­geten — a vízi úton érkező gabonaszállítmányok előké­szítésére 1000 vagonos gabo­nasilót, mérlegházat és be- öntőgaratot is emelnek. Az építés 1976-ban kezdődik és előreláthatólag 1979-re feje­ződik be. Műszaki fejlesztés, munkaverseny, DH-rendszer A gyár előkészítési osztályán dolgozik a Sáfián Imre által vezetett húsztagú, Esze Tamás nevét viselő szocialista brigád. A terv szerint az idén 380 millió forint értékben gyárt cigarettát a Sátoraljaújhelyi Dohánygyár. A 4 milliárd 800 millió szivarkából 3 mil­liárd 400 millió a Szimfónia, amelyet szinte az egész Or­szág részére készítenek, a többi pedig Kossuth. A Mát­ra cigaretta gyártását a má­sodik fél év elején leállítot­ták. Ezt a nagy mennyiségű cigarettát úgy kell megter­melni, hogy közben a gyár­ban a műszaki fejlesztés ke­retében egymás után cseré­lik ki a cigarettagyártó gé­peket. Nagy teljesítményű, NDK-gyártmányú gépeket szerelnek fel. A gépcseréket a gyár tmk-ban dolgozó szocialista brigádjai úgy bo­nyolítják le. hogy zavarta­lan legyen a termelőmunka. Az új gépek lehetővé teszik a termelékenység növelését, és a termékek minőségének javítását. A felszabadulási—kong­resszusi munkaverseny vál­lalásainál a 17 szocialista brigád nem a terv mennyi­ségi túlteljesítését szorgal­mazta elsősorban, hanem a minőség javítását és az anyagtakarékosságot. A la­boratóriumi, valamint a de- gusztációs — érzékszervi — minőségvizsgálatok azt ta­núsítják, hogy a munkáskol­lektívák ilyen irányú válla­lásai realizálódnak. A minő­ségjavítást célozza az a pré­miumrendszer, amelyet a gyár vezetői dolgoztak ki és alkalmaznak. A prémiumot negyedévenként osztják ki a legjobbak között. A minőség javítása azonban megkövete­li, hogy a gyár munkásai szakmailag képezzék, illetve továbbképezzék magukat. A gyár által szervezett dohány- feldolgozó szakmunkásképző tanfolyamot eddig 25-en vé­gezték el. Ezek a munkások a vizsga után átlagosan 300 forinttal magasabb bért kap­nak. Most, szeptemberben egy újabb 30 fős hasonló tanfolyam indult, meg, két­éves időtartammal. Az anyagtakarékosságot célzó vállalások eredményei számokban jól kifejezhetek. Az idén szeptember végéig közel 600 ezer forinttal csök­keni — éppen az ésszerű ta­karékoskodás következtében — a termékek előállításának önköltsége. A vállalások között termé­szetesen társadalmi jellegű felajánlások is szerepelnek. Igv a szocialista kollektívák több óvodát, napközi otthont patronálnak, ugyanakkor a gyárban is megszerveztek egy szabad~ szombatjukon kom­munista műszakot, melynek bérét, több mint 35 ezer fo­rintot, a megyei kollégium építésének számlájára fizet­ték be. I Az újhelyi dohánygyár egyelőre csak a már emlí- lelt kétfajta cigarettát gyárt­ja. De szó van arról, hogy a következő ötéves tervben — az egyre növekvő igé­nyeknek megfelelően — fil­teres cigaretták készítésére is ! sor kerül itt. Ezzel is össze­függésben van az az előké­szítő munka, amely a Dol­gozz hibátlanul! rendszerbe­vezetését célozza. Megalakult a gyárban a DH-rendszer intéző bizottsága. Folyamat­ban van a rendszer beveze­tése feltételeinek megterem­tése, hozzákezdtek az ezzel kapcsolatos oktatómunká­hoz is. Az elképzelések sze­rint nem egyszerre, hanem részlegenként; folyamatosan vezetik be a DH-rendszert. Az első lépcsőben az előké­szítési osztálynál kerül sor a DH-rendszer bevezetésére, ahol három műszakban, há­rom nagy létszámú szocialis­ta brigád dolgozik. O. J. A Debreceni Ruhagyár óz­di gyáregysége a város leg­nagyobb könnyűipari üzeme. A ÜO-as <jvck elején telepí­tették Ózdra. Elsősorban az­ért, hogy munkaalkalmat te­remtsenek a lányok, asszo­nyok számára. Jelenleg 1300- an dolgoznak a gyáregység­ben. ezernél több a nők szá­ma. Nagyjából ilyen a férfi­ak és a nők aránya a 2-es műszak pártalapszervezeté- ben is, amelyik a napokban tartotta az elmúlt négy év munkájáról számot adó tag­gyűlését. Párimegbízatás — mindenkinek — Eljöttek a gyermekgon­dozási szabadságon levők is — súgja Miksztai Arpádné, a gyáregység csúcstitkára, mielőtt még Kónya Kálmán­ná, a taggyűlés elnöke szó­lásra emelkedne. A következő bejegyzés, ami az újságíró noteszába kerül, hogy a teremben feltűnően sok a fiatal arc. A statisztika szerint az alapszervezet tag­jainak 37 százaléka 30 éven aluli fiatal. A vezetőség beszámolójá­ból, amelyet F. Tóth József- né, az alapszervezet titkára terjesztett eló, fokozatosan kikerekedett a kép a ruha­gyári asszonyok munkájáról, a hétköznapok örömeiről és gondjairól. A beszámoló hangja higgadt, nyugodt. Név szerint említi a legjobban dolgozó párttagokat, majd azoknak a nevei következ­nek, akiktől a vezetőség na­gyobb aktivitást vár. A párt­fegyelem súlyos megszegése miatt két kizárás is volt az alapszervezetben. — A történtek arra figyel­meztetnek, hogy még na­gyobb körültekintéssel kell kiválasztani a leendő párt­tagokat, jobban kell ismerni munkatársaink életét, gon­dolkodásmódját, s jobban oda kell figyelni, ha a kis­polgári magatartás jeleit ész­leljük — összegzi a történ­tek tanulságait a vezetőség beszámolója. Majd örömte­libb megállapítás következik arról, hogy a párttagok va­lamennyien helytállnak, pél­damutatók a munkában, van tekintélyük, a szavuknak sú­lya van munkatársaik köré­ben, igénylik a véleményü­ket az alsóbb és a felsőbb szintű vezetők. A ruhagyári taggyűléseket a korábbi években az jel­lemezte, hogy túlnyomóan a gazdasági tevékenységgel fog­lalkoztak. Az utóbbi két év­ben azonban mind kevesebb szó esik a termelésről, a gaz­dasági problémákról —, ami a termelési gondok megszű­nésének az eredménye, — helyette a napi politikai munka került előtérbe. A gyáregység gazdasági' helyze­te megszilárdult, kiegyensú­lyozottá vált a termelés, a korábbi ideges kapkodást egyre inkább a nyugodt, al­kotó légkör váltja fel. A be­számolási időszak alatt 23 százalékkal nőtt a termelé­kenység, s 36 százalékkal nőtt a dolgozók keresete. A jó üzemi hangulatot elősegí­ti, hogy a fontosabb gazda­ságpolitikai célkitűzéseket — az üzemi demokrácia alap­elvei szerint — széles kör­ben megvitatják, s figyelem­be veszik az egyszerű dolgo­zók véleményét is. — Legjelentősebb eredmé­nyeink között kell megemlí­tenünk, hogy csaknem min­den párttagnak konkrét meg­bízatása van. A hatékonyabb munkavégzést elősegítette, hogy a megbízatások telje­sítését időszakonként érté­keljük, s ugyancsak folya­matosan ellenőrizzük a ha­tározatok végrehajtását is. A jövőben elsősorban a párt- csoportok munkáját kell to­vábbfejleszteni. Hasonlóan fontos a politikai, a szakmai és az általános műveltség igényének felkeltése is. Röviden, tömören A vezetőség beszámolója után húszán jelentették be felszólalási szándékukat. Gyors számolás a noteszom­ban, ha mindenki tíz percet beszél... De meglepetésre a taggyűlés menete továbbra is pergő maradt, a felszóla­lók ismétlések nélkül, tömö­ren. egyszerű szavakkal fo­galmazták meg gondolatai­kat. Legtöbb felszólaló kezé­ben kis cetli, vázlat, ami 3zt jelenti, hogy készültek erre a taggyűlésre, van mondaniva­lójuk, véleményük a mun­káról. leső Belőné, a KlSZ-alap- szervezet patronálója, egyes fiatalok passzivitásáról be­szélt, amit a túlzott elfog­laltsággal, vagy éppen egyé­ni sérelmekkel magyaráz­nak. Segíteni kell a fiatalo­kat, de emelni kell a köve­telményeket a KlSZ-tagfel- vétel alkalmával. Kovács Julianna a KISZ-fiatalokra váró jövő évi feladatokat, ismertette a párttagokkal. Ivanovics F ercncnc a párt-1 tagok és pártonldvüliek, a vezetők és a dolgozók ben­sőségesebb kapcsolatának lehetőségéről beszélt. — Sokan azt vallják, hogy csak akkor érdemes tanulni, ha ez gyors anyagi és sze­mélyi előmenetelt biztosít — mondotta Nyalka Antalné. — Szemléletváltozásra van szükség, hogy a műveltség igénye ne váljon az anyagi­ak függvényévé. A pártta­gok személyes példamufatá- sán kívül fontos feladat vár a szocialista brigádokra is. Az üzemi négyszögek mun­káját többen is érintették. Általános vélemény, hogy a szalagnégyszögek munkája már nem formális, a dolgo­zók határozottabban ki mer­nek állni véleményük mel­lett. A dolgozók és a műve­zetők kapcsolata, alapjában véve jó. Lehet azonban a kapcsolatot még tovább ja­vítani. Elsőrendű követel­mény, hogy a különböző szin­tű vezetők ne csak a mun­kást lássák a dolgozó nők­ben, a családanyát, az em­bert is, mert elkerülhetetlen, hogy néha magukkal hozzák otthoni gondjaikat, problé­máikat. Magyarán, az embe­ri kapcsolatok javításáról van szó. Hangulati változás Az aktivitás, az igényesebb politikai és gazdasági mun­kavégzés útjának keresése jellemezte a ruhagyári asz- szonyok taggyűlését, amely­nek második részében meg­választották a soron követ­kező taggyűlés t’sztsécviselő- it. Nem először találkoztam a ruhagyári asszonyokkal. Há­rom éve riportban számol­tunk be a vezetés miatt meg- M-omlott üzemi légkörről, a termelési lemaradásokról és a bérproblémákról. Jó volt tapasztalni, hogy az utóbbi évek — ebben természetesen nagy szerepük van az új ve­zetőknek — kedvező válto­zást hoztak. A ruhagvári asz- szonyok magukénak n-zik üzemüket, tenni akarnak, s tesznek is a további feilödés érdekében. Tóth István Hs iiiepséi a Mi wíflí faszétól az újhelyi dohánygyárban

Next

/
Thumbnails
Contents