Észak-Magyarország, 1974. november (30. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-10 / 263. szám

"974. nov. 10., vasárnap ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Fiatal ralásek fóruma Az utóbbi években dina- mikus-n fejlődött a Decem­ber 4. Drótművek gazdálko­dása. Elsősorban a leggazda- sagosabban gyártható és ér­tékesíthető termékek gyártá­sát fokozta a vállalat. Sod­ronykötélből várhatóan több mint 17 százalékkal nő a ter­melés az előző évihez képest. A horganyzott acélhuzalok­nál az év végéig várható nö­vekedés 15 százalék fölött lesz. Egy másik fontos ter­mék, a betonacélhuzal ter­melésének növekedése egy év alatt meghaladja a 22 száza­lékot. Sokat tesz a vállalat a gazdaságtalan termelés csök­kentéséért is. így csökkenti például az alacsony szilárd­ságú acélhuzalok gyártását. Más termékek gyártása szin­ten marad. A jól kialakított termék- választéknak köszönhetően a drótgyár exportja is évről évre növekszik. A szocialista országokba irányuló export értéke az idén várhatóan csaknem 13 százalékkal ha­ladja meg az elmúlt évit. A vállalat legfontosabb keres­kedelmi pa: tnerei a szovjet vásárlók; a Szovjetunió 61« ( landó lapbskötél- és acél- i alumínium-kábeligényei nagy ’ lokú stabilitást .tesznek lehe­ltévé a tervezésben. Dinami­kusan fejlődik a tőkés ex- n>ort is, az idei árbevétel láieghaladja a 2 millió dol- le>rt. Ez a tavalyihoz képest kegalább 20 százalékos növe- /dést jelent. n a \ növekvő eredményekben válKy szerepet játszanak a ki-^alat -következetes műsza- t?lőrc,:ervez®s’ intézkedései, az triidal látó piacpolitika, a cél- ; os, takarékos gazdálko­játszu^s kiemelkedő szerepet gádok'nak a szocialista bri- kongrj- amelyek a XI. párt- ” esszus és hazánk fel­szabadulásának 30. évfordu­lója tiszteletére szervezett munkaversenyben nagyszerű kezdeményezésekkel segítik a vállalat célkitűzéseinek meg­valósulását. Annak idején hírt adtunk róla, hogy a drótgyárban új fogalom született: a dolgo­zók „belső terve”. Ez tulaj­donképpen azt jelenti, hogy a munkáskollektívák, a szo­cialista brigádok alaposan megvitatják a vállalat terme­lési, gazdálkodási tervét, az­tán versenyfelajánlásaikból kialakul a saját, még maga­sabb szintű tervük, amely a termelés további növelését, a gazdálkodás fokozott éssze­rűsítését, a nyereség terven felüli növekedését hivatott biztosítani. * Az első háromnegyed év­ben, illetve az év első tíz hónapjában elért eredmé­nyek azt tanúsítják, hogy a drótgyári munkások képesek teljesíteni, sőt túlteljesíteni tervüket. így az év végére a vállalat befejezett termelése várhatóan több mint 14 szá­zalékkal haladja meg a tava­lyi szintet. 1970-hez képest pedig a fejlődés több mint 50 százalékos. Hasonlóan nö­vekszik a vállalat teljes ter­melési értéke is, amely most már bizonyosan meghaladja a 900 millió forintot. A mi­nap, a november 7-i ünnep­ségen dr. Imre Ferenc, a vállalat igazgatója elmondot­ta: megvannak a feltételei, hogy a December 4. Drótmű­vek jövőre elérje az 1 mil­liárd forintos termelést. Jól mutatja a fejlődést, az egyre eredményesebb gazdál­kodást a vállalat nyereségé­nek alakulása is. Az idén várható nyereség több mint háromszorosa az 1970. évi­nek. Vagyis a nyereség gyor­sabban nőtt, mint a terme­Ben járó üzemek a TVK-ban lés és gyorsabban az árbevé­telnél is. Ennek a magyará­zata részben az ésszerűbb, takarékosabb gazdálkodás, a költségek csökkenése, a gaz­daságosabb termékszerkezet, de természetesen az is, hogy a drótgyár jó árakat ért el az exportban, előrelátó piac- politikájával ki tudta hasz­nálni a megnövekedett kon­junktúrát, s a korábbinál kedvezőbb áron tudta értéke­síteni termékeit. A költségek csökkenéséhez nagy mértékben hozzájárul­tak a szocialista brigádok kezdeményezései. Ezek igen sokat segítettek a veszteség- források feltárásában, a ter­melés növelésében, s így az azonos mennyiségű termékre jutó költségek jelentősen csökkentek. A vállalati szá­mítások szerint a várható 55,7 millió forintos ered­ménytöbbletből 28 millió a termelés növekedéséből, 1,3 millió a gyártmányösszetétel kedvező irányú változásából és mintegy 4,7 millió az ön­költség csökkenéséből szár­mazik. A növekedés többi ré­szét a tőkés export árválto­zásai teszik ki elsősorban. * A nagyobb nyereség termé­szetesen több lehetőséget ad a bérek fejlesztésére és az év végi nyereségrészesedésre is. A közeli napokban a vál­lalat szakszervezeti tanácsa dönt majd a törzsgárdának kifizetendő hűségjutalom összegéről. E hűségjutalom, éppen úgy, mint az év köz­ben végrehajtott bérfejlesztés és majd a részesedés, méltó elismerése lesz a kollektívá­nak, amely maradéktalanul teljesíti a kongresszusi illet­ve jubileumi szocialista munkaversenyben vállalt kö­telezettségeket. Flanek Tibor Rövid idő alatt népszerűvé váltak az ŰKÜ-ben is a fó- rumjellegű rendezvények. A közéleti érdeklődés fokozó­dása, a tájékozottság növek­vő igénye hívta életre ezt a formát, melynek keretében társadalmi, gazdasági, poli­tikai és más kérdésekre kapnak választ az érdeklő­dők. Az Ózdi Kohászati Üze­mek nagyüzemi KlSZ-bizott- sága és az Ózdi Népművelési Intézmények igazgatósága november 14-től 1975. május 8-ig „Gondolkodjunk ma­gunkról” jelszóval megren­dezi a munkás ifjúsági fóru­mot. Az érdeklődő fiatalok nem csupán tájékoztatást kapnak, hanem lehetőséget is a vitára, saját elképzelésük, 1 véleményük kinyilvánításá­ra. Ebben az évben három foglalkozást tartanak. No­vember 14-én Az új Ádám címmel a ma emberéről, an- j nak környezetéről, környeze­téhez való viszonyáról lesz szó. Két héttel később „A szerelem és házasság jövője” a foglalkozás témája, decem­ber 12-én pedig „Egyéni élet és a közélet” címmel az ér­dekek ütköztetéséről és ösz- szeegyeztetéséről hallhatnak előadást. A világnézeti nevelést se­gítik a világnézet és a mű­vészet kapcsolata; a munka és a művelődés szerepe a tudományos-technikai forra­dalomban című témák. Má­jus 8-án, az utolsó foglalko­zási napon különösen érde­kes előadás szerepel a prog­ramban, a címe: Mit vár főiünk a ma, mit követel tő­lünk a holnap? A munkás ifjúsági napok előadásai iránt máris nagy az érdeklődés a KlSZ-alap- szervezetekben, a fiatalok körében. m. t. Ammóniaüzem Péten A kongresszusi munkaver­seny eredményeképpen nap mint nap újabb kiemelkedő gazdasági-termelési sikerek­ről adhatnak számot a Ti­szai Vegyikombinát dolgozói, így foglalt állást legutóbb a kombinát szakszervezeti és KlSZ-bizottsága is, amely együttes ülésen értékelte a kongresszusi és felszabadu­lási jnunka verseny eddigi tapasztalatait. Íme, néhány példa. A több mint öt és , fél ezer dolgozót foglalkoztató nagyvállalat 102,1 százalékra teljesítette első háromne­gyed évi terűét. Ez azt je­lenti. hogy a TVK üzemei 74 millió forint értékű árut adtak terven felül a nép­gazdaságnak. A kongresszu­si vállalások teljesítésében különösen a műtrágyagyár kollektívája jár elöl jó pél­dával. Ammóniából 3876. salétromsavból 6196, am- mónnitrátból pedig több mint 7100 tonnával szányal- ta túl az időarányos tervét. A gyár dolgozói, a szocia­lista brigádokkal az élen 21 és fél millió forintnak meg­felelő többleteredményt ér­tek el. s így 169.5 százalék­ra teljesítették kongresszusi felajánlásukat. A műtrágyagyár kollektí­vája azonban szeretné to­vább fokozni a termelést. Ép- p«n ezért a közelmúltban hregvizsgálták egy újabb pótfelajánlás teljesítésének lehetőségét. A műszakiak ki­számították, hogy ariimóniaT termelésben még vannak ki­aknázatlan lehetőségek. Ezt követően úgy határoztak, hogy az eredeti felajánlá­son túl további 500 tonná­val növelik az ammónia­termelést. Ugyancsak példamutatóan dolgoztak a festékgyár szo­cialista brigádjai is. A mű­szaki dolgozókkal vállvetve igyekeztek az import festék­alapanyagok beszerzésénél jelentkező nehézségeket át­hidalni. Fáradozásuk siker­rel járt, amit az is bizonyít, hogy hétszáz tonnával több festéket gyártottak, mint amennyi az első háromne­gyed évi előirányzat volt. A műanyaggyárban is megfeszített munka folyt az év első kilenc hónapjában. Ennek köszönhető, hogy ag- rofóliából 521, finomfóliából, tömlőből és zsugortasakból 1351 tonnával többet termel­tek. Ezek értékét csak nö­veli az a sokak által ismert tény, hogy az imporetilén- beszerzésben, illetve -ellá­tásban nehézségek mutat­koztak, amelyek végül a polietilén-granulátum-terme- lés csökkenéséhez vezettek. Ennek ellenére a népgaz­daság számára nélkülözhe­tetlen műanyag termékféle­ségből alapjában véve ki­elégítő volt az ellátás. Eh­hez viszont arra volt szük­ség, hogy a lehető leggaz­daságosabban használják fel a rendelkezésre álló alap­anyagot. A gyártási. veszte­séget 2,2 százalékkal sike­rült csökkenteni, ezáltal mintegy 10 millió forint költségmegtakarítást értek el a műanyaggyárban. Már az idén termel a péti új műtrágyagyár egyik gyár­egysége. A Péten épülő nagy kapacitású gyára tervek sze­rint a jövő év végére készül cl. Egyes üzemegységei azon­ban már korábban megkezdik a próbatermelést. Az am­móniaüzem —, mely a gyár „lelke” — már az idén mint­egy 10 000 tonna folyékony ammóniát altit, elő. Képün­kön: Az ammóniaüzem abszorpciós tornyai és léiiesztés — Az intézetben a kutatás és a fejlesztés szorosan együtt történik — kezdte a beszél­getést Csirmaz István, a Tü­zeléstechnikai Kutató Intézet igazgatója. — A kutató mér­nökök, a fejlesztők, a szak­munkások és kisegítő sze- mélvzet együttes ’ munkája eredményezte, hogy a Mis­kolcról kikerült, különböző típusú tüzelőberendezések egyre ismertebbek lsznek és az intézet már látványos si­kereket is elkönyvelhetett, így például a budapesti nem­zetközi ipari vásárokon az elmúlt hat év alatt három ízben nagydíjat, háromszor pedig vásári díjat hoztak a TÜKI-berr kifejlesztett és gyártott berendezések. Nézzük az intézet múltját. Az ipar gyors, nagyarányú fejlődésével párhuzamosan növekedett a szilárd energia- hordozók mellett a cseppfo­lyós és gázhalmazállapotú tüzelőanyagok felhasználása. A térhódítás viszont csak megfelelő tüzelőberendezések­kel történhetett, s ezért hatá­rozat született a kutatóintézet felállítására. Az 1958-ban szervezett intézet első nagy feladata: hogy megholdja a KGM hatáskörébe tartozó nagy, budapesti vállalatok földgázra való átállítását. — Ez a munka több mint egy évet vett igénybe és szervesen beletartozott a ku­tatóintézet célkitűzéseinek megfogalmazásába is — folytatta az igazgató. — Hi­szen a földgázprogram sike­re elsősorban a tüzeléstech­nika eszközeitől, a különböző típusú égőktől függött. — Mikor és hogyan kezdő­dött meg a különféle égőtí­pusok kifejlesztése? — kutató és szerkesztő munka lényegében az első években megkezdődött. Elő­ször a különféle tüzelőberen­dezések tervezését kezdtük meg. A kifejlesztés után ezeknek a gyártási jogát többnyire más vállalatok ré­szére adtuk át. így például a Kohászati Gyárépítő Vál­lalat gyártja az elsősorban ipari célokat szolgáló kemen­cék fűtését biztosító tüzelő- eszközöket. A fejlesztés következő sza­kaszaiban az intézet az au­tomatákéval ellátott égőket fejlesztette ki. Elsőként a nagy teljesítményű földgáz­égők szerkesztése történt meg. Ezeket ma különböző típusú kazánoknál használják fel. Ilyen berendezés üzemel például a diósgyőri város­rész kőközpontjában is. A következő lépcsőben a fej­lesztést a blokkégőcsalád irá­nyában folytattuk. Ez a fo­galom azt jelenti, hogy az automatika kivételével vala­mennyi szerelvény egy blokk­ban kap helyet. Az ilyen jellegű berendezések gyártá­sa is részben az intézetünk­ben történik. Az automatikus vezérlésű égők gyártására az elmúlt évben az intézet mintegy 22 millió forintos költséggel új üzemcsarnokot épített A csarnokban megvalósultak az üzemszerű termelés feltételei, s egy-egy típusból jelenleg ötvenes sorozatokat gyárta­nak. Az épület semmiben sem különbözik más gépipari üzemek gyártócsarnokától, esztergagépek zaja, kopácso- lás hallatszik. Az elkészült égők a hor­dozó járműveken különböző színűre festve sorakoznak. Három alapszín, sárga, piros és kék. Mit jelentenek a színek? — A különböző típusú égő­ket számos , országban meg­egyezés szerint egyszínűre festik. A gázégők sárga szí­nűek, az olajégők pirosak, a vegyestüzelésűek pedig kék színre vannak festve. Idén fejeződött be a nagy­teljesítményű kombinált égők kifejlesztése. Ezek természe­tesen kékszínűek. A nagysá­gukról, teljesítményükről egy adat: az ilyen jellegű égőtí­pusokban 1000 kilogramm olaj, vagy ezzel egyenértékű földgáz égetése történhet meg I óra leforgása alatt! Az el­ső, kombinált égőt a nyír­egyházi hőerőműnek szállí­tották, ott építették be. — Nagy feladatot jelentett a különböző égőtípusok biz­tonsági berendezéseinek ki­fejlesztése — folytatta az igazgató. — Az intézet e fel­adatot a mágnesszelepek be­építésével, tervezésével ol­dotta meg. — Milyen irányban fejlő­dött tovább a kutatás? — A legújabb eredmé­nyünk a hőlégfúvócsalád. Ezek a berendezések ipari csarnokok, szárítók, valamint más termek fűtésére alkal­masak, nagy előnyük; hogy kis helyen elférnek, mennye­zetre, falra, vagy oszlopokra is szerelhetők. Ezek a beren­dezésék is vegyestüzelésűek, gázzal, vagy olajjal üzemel­tethetők. A jövőről szólva, megkell említeni, a szakemberek egyöntetű- véleménye szerint a fő energiahordozó továbbra is az olaj és a földgáz lesz. A kutatás is ebben az irány­ban folyik tovább. Elsősor­ban az ezzel kapcsolatos egyik legfontosabb felada­tunkat említeném. A KGM az intézetet a légszennyező­dés csökkentése érdekében bázisintézetnek jelölte ki. Az intézet feladata az lesz, hogy elkészítse azokat a berende­zéseket amelyekkel a levegő­be kerülő, a környezetet ve­szélyeztető szennyező anya­gok mennyisége mérhető, el­lenőrizhető. A Tüzeléstechnikai Kutató Intézet termékei számos or­szágba eljutnak. Többek kö­zött szállítanak az NDK-ba, Finnországba és Csehszlová­kiába is. A kutatóintézet több mint 400 dolgozója, ter­vezőmérnökök, fejlesztők, szakmunkások és techniku­sok azt tekintik legfontosabb feladatnak, hogy a hazai ipart megfelelő, tüzelőbers*- dezésekkel ellássák, s az iplr igényeit kielégítsék. Hajdú Gábor II iongresszusi verseny sikere a tirótgyárban

Next

/
Thumbnails
Contents