Észak-Magyarország, 1974. november (30. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-06 / 260. szám
T974. november 6., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 A piackutatás űgabbirányáé KEMENCEÉPÍTÖK. A IICM forgórendszerű klinkerkcmencéjénck a belső falazását rövidesen befejezik a Hűtechnikai Építő és,Szigete!ű Vállalat szakemberei. A falazáshoz szükséges magnezit téglát ragasztásos módszerrel rögzítik a 1,5 méter átmérőjű acélhengerben. Fotó: Kozák Péter Bs&Fm&stkk Napirenden alsápriiiidís A „második hullám” hatasai az ÓKÜ-ben AZ ÉLETSZÍNVONAL, emelkedésével párhuzamosan változik a megvásárolt termékek összetétele. Milyen irányban fejlődjön az ipar, hogy a kereslet, kínálat ösz- szefüggésében ki tudja elégíteni a vásárlók jogos igényeit, s hosszabb távra mik lesznek majd a vásárlói igények? Dióhéjban ezzel foglalkozik a piackutatás, s a tartós egyensúly ^’dekében nagyon fontos a jövőben piackutatással foglalkozni. Dr. Molnár László, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem docense, a megyei tanács, valamint a kereskedelmi vállalatok közgazdasági szakemberei előtt ismertette a piackutatás legújabb irányait, valamint a szocialista vállalatok kutatásainak helyzetét és célját. A kormány három éve hagyta jóvá a kereskedelmi piackutatással kapcsolatos irányelveket. Ennek értelmében az öt évre szóló kutatási programon belül kijelölték a szocialista vállalatok piackutatásainak fő irányait és területeit. Mi indokolja a kutatások ilyen széles körre való kiterjesztését? Ennek szükségességét azonnal érezzük, ha figyelembe vesszük,; hogy a belkereskedelemnek 3 millió 300 ezer család, háztartás igényeivel, az igények változásaival, valamint 7500 termelő gazdasági egységgel kell számolnia. Az új gazdasági mechanizmus bevezetése érintetlenül hagyta a vállalatok függőségi kapcsolatrendszerét, a szabályozó rendszer a vállalati apparátusra bízta a fejlesztések nagy hányadát. Közismert az is, hogy a különböző gazdasági egységek nagy része erre a feladatra nem volt felkészülve. Az új gazdasági mechanizmus bevezetése után a vállalatok életét meghatározó döntések nagy része is a termelő egységek körébe került, s a helyes döntések meghozatala érdekében mindenképpen segítséget kell nyújtani a megfelelő szakemberekkel nem rendelkező vállalatok részére. AZ ELMŰLT IDŐSZAKBAN az országban első ízben foglalkoztak azzal a témakörrel, hogy a családok döntései hogyan befolyásolják a kereslet alakulását. Ez alatt az időszak alatt viszonylag nagy apparátussal vizsgálták a családok terveit, vásárlási szándékait, amely főleg a tartós fogyasztási cikkek vásárlásának igényére irányult. Az életszínvonal emelkedésével az ilyen jellegű vizsgálatok „egyre nagyobb szerepet kapnak, hiszen eddig gyakran árukínálati hiányosságok miatt a családok egy része részben kénytelen volt a pénzét hosszabb időn át tartalékolni. Jelenleg már folyik egy olyan szocialista fogyasztási modell megszerkesztése, amely nyomon kíséri például, hogy egy-egy család hogyan, mikor, mit vásárol, hogyan keletkeznek a családi döntések; ezek ugyanis visszahatnak a kereskedelemre, az áruellátásra és a vendéglátásra is. Az elmúlt időszak vizsgálatai egyértelműen bebizonyították, hogy minden változás, lényegében nagy eltolódáshoz vezet a kereskedelemben. Mivel ilyen jellegű kutatások hazánkban még csak első ízben folytak, eddig a különböző tervek készítésénél a fogyasztás irányait csak globális felmérés alapján készítették el. A vizsgálatok most viszont igazolják, hogy ezekre a kutatásokban feltétlenül szükség van. A piackutatás egyes területei főleg azt a célt szolgálják, hogy a különböző szintű gazdasági vezetők a piaci jelenségekből, a gazdasági eredményekből hosszabb , távra igyekszenek megfelelő gazdasági prognózist készíteni. Ma még gyakran a kereskedelem és a különböző termelő vállalatok egymásra hárítják a piackutatás végzését. Igen gyakran a felmérés arra szorítkozik, ha egy terméket egyszer sikerült eladni, abból azt a követke- tetést vonják le, hogy 'az azonos a kereslettel is. Ebből eredően legtöbbször nem tudjuk, mi a vásárló szándéka és egy-egy terméket nem ezért vett-e meg, mert esetleg nem kapott mást. A keresletek megállapítása pedig mindenképpen nagy felelősséggel jár, hiszen ez később visszahat egy-egy árucikk termelésére is. * Kereskedelmünkben az elmúlt években elért nagy fejlődés alapján mór elértük, hogy tetemesen megnőtt az áru mennyisége, de a raktározás és az eladóterek korszerűtlensége miatt a fogyasztó úgy érzi gyakran, hogy nem megfelelő az áru választéka, sem. A PIAC KUTATÁSA kiterjed majd a termékváltásokra, a reklám hatásaira, a belföldi konjunktúra alakulására, valamint a társadalmi mozgások, az urbanizáció, a műveltségi szint változásainak a piacra gyakorolt hatásaira is. A kutatásoknak a ma még „fehér foltnak” számító területekre való kiterjesztése is igen fontos, hiszen azok alapján már pontosabb, biztosabb döntéseket lehet hozni, s ezek egyértelműen javítják tervgazdálkodásunk hatékonyságát. flajda Gábor Még az elmúlt esztendő száraz tavaszán megyénk több mint száz mezőgazda- sági szakembere járt tapasztalatokat gyűjteni a Szendrő feletti dombokon, ahol a helyi állami gazdaság és a Szabad Föld Tsz nagyszabású gyepfejiesztési pr iramot valósított meg. A Szendrőn látottakat azóta mind többen igyekeznek megvalósítani saját gazdaságukban is. A szendrői példa is bebizonyította, hogy a korszerű gyepgazdálkodással sokszorosára növelhető a rétek és legelők fűhozama; s így biztosítható legolcsóbban a fejlődő állatállomány részére szükséges nagy meny- nyiségű tömegtakarmány. A szendrői Szabad Föld Tsz-ben most már a gyepfejlesztés ‘ harmadik esztendejének eredményeit összegezhetik. A megyeszerte sokat emlegetett bemutató óta is sokat léptek előre ezen a téren. Az egykor fűhozamot alig , adó flsgyepek, s nehezen ^művelhető, gyengén termő földek helyén ma már csaknem hatszáz hektárnyi telepített, illetve felújított gyeppel rendelkezik a gazdaság. Ott, ahol azelőtt legfeljebb nyár közepéig talált gyenge M—MBB—BM OIMIIIM III legelőt a jószág, most a szakaszos legeltetést biztosító karámok között, még november elején is mintegy ezer szarvasmarha dúskál a fűben. Az elmúlt esztendőben egy-egy hektár gyepterületről 350—380 máxsányi zöldtömeget tudott biztosítani a a jószágállomány részére a tsz. Az idén is hasonlóan alakult a fühozam, de a szeptember végén kezdődött esőzések miatt vagy 100 hektárnyi területről még nem ■ tudták begyűjteni a szénát. I — A 1100 szarvasmarha tömegtakarmánya így is bő- j ven megvan — mondja Pintér József, a tsz elnöke. — Télire több, mint 550 vagon •takarmányt tudtunk tárolni. A gvepiejlesztés harmadik ! évének tapasztalatairól elmondja, hogy kevésnek bizonyult az egy betakarító gépsor. Több gépre van szükség a nagy fűhozam gyors betakarításához. Ami pedig a gazdaságosságot illeti: a több, mint tízmillió forintos gyepfejlesztési beruházás gyorsan megtérül, mert ezen a vidéken így állítható elő a legolcsóbb tömegtakarmány a szarvasmarha-program megvalósításához. A munkahely-változtatást fékező intézkedések feloldása, s a gazdaságirányítási reform bevezetésének a hatása néhány7 évvel ezelőtt nem kis gondokat okozott több ipari ágazat létszámgazdálkodásában. Munkaerőhiánnyal küzdött az építőipar, a közlekedés és több nagyvállalat. Ebben az időszakban az Ózdi Kohászati Üzemek kényelmes helyzetben volt: a munkaerőhiány a helyű sajátosságok következtében nem okozott gondot. A legutóbbi időben viszont, az úgj'nevezett „második hullám” már sürgető módon írja elő, hogy különösen nagy figyelmet fordítsanak a létszámgazdálkodásra. * Átmeneti jellegű, kedvezőnek ítélt tendencia, hogy az év eddig eltelt időszakában csökkent az ÖKÜ-ben foglalkoztatott analfabéták, és növekedett a szakmunkások száma. A magyarázat egyszerű: több analfabéta számolt le, mint amennyi felvételre jelentkezett — ugyanakkor kevesebb szakmunkás távozott, mint amennyit az év eltelt tíz hónapjában felvettek. Ez azonban csupán érdekesség. A nagy gond most az, hogy jelenleg 180 dolgozó hiányzik. Ez a szám jövőre — az új rúd- és dróthengermű üzembe helyezése miatt — 500-ra emelkedik. Sok szakmunkás, segédmunkás, olvasztár és betanított anyagmozgató kellene. Íme, két jellemző adat: a központi karbantartó gyárrészleg lehetőséget kapott 40 szakmunkás felvételére. Egész évben mindössze húsz szakembert kaptak. A közlekedési gyárrészlegben ebben a pillanatban majdnem negyven anyagmozgató dól- gozó hiányzik. Hiába a kiemelt bér, a létszámhiányt nem tudják enyhíteni. A létszámgazdálkodási gondok elemzésekor az ÓKÜ munkaügyi és szociális igazgatósága megállapította: tudomásul kell venni, hogy7 a férfi munkaerő-utánpótlás forrásai Özdon és a környékén kiapadtak. Azonnal javaslatot tettek a megoldás módjára is: ennek a lényege az, hogy haladéktalanul hozzá kell kezdeni a belső tartalékok feltárásához; javítani kell a munkahelyi szervezést; hatékonyabb anyagi ösztönzést kell alkalmazni és javítani' kell a munkafegyelmet. * Jelenleg 640 egészséges férfi dolgozik az ÖKÜ-ben, nők és csökkent munkaképességű dolgozók számára fenntartott munkakörökben. Ez is jelzi, hogy van lehetőség a nők fokozottabb munkába állítására. Mivel a férfi munkaerő-tartalék kimerült, azonnal hozzá kell látni a munkára jelentkező nők oktatásához, munkahelyi felkészítéséhez. A létszámgazdálkodás gondjai révén az ÓKÜ figyelme fokozott mértékben fordul a munkaképes nyugdíjasok felé. A jövőben tervszerűen végzik a nyugdíjasok bevonását a termelőmunkába. Korábban írtunk már arról, hogy az ÓKÜ-ben úgynevezett önfényképezést végeztek. (Az alkalmazotti állományú dolgozók kérdőívre jegyezték, hogyan telik el percről percre a munkaidejük.) Az elkészült elemzés szerint jelenleg 80 alkalmazotti állományú dolgozót lehet belső tartaléknak tekinteni az ÓKÜ-ben, — azaz nyolcvannal kevesebben is el tudják végezni ugyanazt a munkát, természetesen jobb szervezéssel. * Vajda István, az ÓKÜ nagyüzemi pártbizottságának volt titkára (november 1-től már az MSZMP Ózd városi Bizottságának első titkára), a létszámgazdálkodási feladatokkal kapcsolatban nemrégiben elmondotta, hogy az úgynevezett belső tartalékot, az ide vonatkozó párthatározattal kapcsolatban is figyelembe kell venni. — Körülbelül 3000 negyven évnél fiatalabb fizikai dolgozónk nem rendelkezik általános iskolai végzettséggel. A képzésük összefügg a korszerűsödéssel is, a létszámgazdálkodással is. Éppen ezért fontos feladatunk, hogy ezt a számottevő réteget beiskolázzuk. Csak így érhetjük el, hogy dolgozóink többsége képes lesz a gyors ütemben korszerűsödő technika fogadására, a korszerűbb termelőmunkára. Az Ózdi Kohászati Üzemekben a létszámgazdálkodás területén átfogó munka kezdődik a vállalati képzés szintjén és a gyárrészlegekben egyaránt. A vállalati tevékenység alapja a megfelelő munkaerő-ellátottság. Az ÓKÜ-ben jól tudják ezt — s ennek megfelelően készülnek fel a létszámgazdálkodási gondok megoldására ... M. T. «UUIW» mj—m—!■ n.vrraCT «MW*»***»« V.T,W CDI.L
