Észak-Magyarország, 1974. november (30. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-06 / 260. szám

ESZAK-MAGYARÖRSZAG 4 »■ mmmmaamcKt w i'>>4. november 6., sie.’cáa^vi V ­A szövetkezetekben is feladat A Borsod megyei ipari szö­vetkezetek tagjainak műve­lődési életét vizsgálta mega közelmúltban a KISZÖV. A felmérésről készült jelentés sok érdekes és tanulságos adalékkal szolgál. A vizsgá­latba nem vonták be a mű­szaki és az adminisztratív dolgozókat, továbbá a be­dolgozókat és a gebinese- ket. Elsősorban a tulajdono­si jogokat gyakorlók köré­ben végezték a felmérést, termelő és kisegítő állo­mánycsoportba soroltak kö­rében. Kilencezerötvenöt .sze­mélyt vettek figyelembe. iskolázottság, tanulás Először az iskolázottsági adatokat vizsgálták meg. 1835 dolgozónak nincs 8 ál­talános iskolai végzettsége, sőt 39 analfabéta is akad. Ezek az építőiparban segéd­munkás munkakörben dol­goznak. A szakmunkások 6,3 százaléka középiskolai vég­zettséggel rendelkezik, akik főleg elektroakusztikai cik­kek javításával, női fodrá­szattal és kozmetikával fog­lalkoznak. A textilruházat­ban és az építőiparban ta­lálható a legtöbb 8 általá­nos nélküli dolgozó. Sovány vigasz, hogy a szövetkeze­teknél jóval alacsonyabb az általános iskolai végzettség nélküliek aránya (20.7 száza­lék), mint az állami ipar­ban. ahol 36—37 százalék körül mozog. Ugyanakkor a középiskolai végzettséggel rendelkezők aránya valami­vel alacsonyabb az egyéb iparágakban foglalkoztatot­takénál. A szövetkezetek az elmúlt tanévben 105 dolgo­zót gimnáziumba, 150-et szakközépiskolába, 52-őt ál­talános iskolába, 2-őt egye­temre, 6-ot főiskolára java­soltak. A 12 tervezett szak­mai tanfolyamon 294 dolgo­zó helyett mindössze 62 vett részt. A szövetkezetek szer­vezésében vis'zont 3 szaktan- folyamon maradéktalanul részt vett a tervezett 85 dol­gozó. Az új oktatási évben már megindult egy szak­munkásvizsgát előkészítő tan folyam, s ezt követően több hasonlóval lehet szá­molni. A szövetkezetek sa­ját szervezésükben is indí­tottak x különböző szakmai J tanfolyamokat. A jelentés számot ad a to­vábbiakban a vezetők to­vábbképzéséről, a tervezett szakmai tanfolyamokról, majd a szorosabban vett köz- művelődés adatait ismerteti. Művelődési alkalmak Az elmúlt művelődési év­adban 370 ismeretterjesztő előadást tartottak a borsodi ipari szövetkezetekben, s azokon átlagosan 32-en vet­tek részt. Ugyanakkor még mindig volt 10 szövetkezet, ahol egyetlen egy ilyen ren­dezvényt sem terveztek az egész évadban. Tovább csök­kent azoknak a szövetkeze­teknek a száma, amelyek önálló könyvtárat tartanak fenn. A felmérés adatai sze­rint mintegy 2 ezer szövet­kezeti dolgozó olvas rend­szeresen, vagyis az összes dolgozók 18,2 százaléka, ami messze elmarad az országos állag mögött. Tizennégy klub működik a megye területén jelenleg, abból 7 ifjúsági. Ezekben a klubokban 111 po­litikai témájú előadást szer­veztek az elmúlt évadban, 47 táncos ossza jövetelt tar­tottak és 33. vetélkedőt bo­nyolítottak le. Négy öntevé.- keny művészeti csoportot tartanak fenn a szövetkeze­tek a megyében. Szocialista brigádok Az elmúlt évhez képest jelentős fejlődés tapasztal­ható a szocialista brigádok kulturális munkájában, s a gazdasági eredményekre va­ló törekvés mellett jelentős helyet foglalt el a kulturális jellegű feladatok vállalása. Ismeretterjesztő előadásokon 1300-an vettek részt, 825-en rendszeres olvasók, 822 járt színházba, 280 moziba, 380- an pedig múzeumlátogatá­son vettek részt. A munka színvonalának emelését je­lentősen segítetté a szocialis­ta brigádok szellemi vetél­kedője. A jelentés a továbbiak­ban az anyagi és technikai feltételeket elemzi, s ebből kitűnik, hogy a munkások továbbképzésének költségei a kormányrendelet értelmé­ben a szövetkezeteket ter­helik, a kulturális tevékeny­séghez szükséges anyagi fe­dezetet a szövetkezeti bizott­ságok költségvetéseiben —, a művészeti csoportok és központi klubok fenntartá­sát pedig szövetkezeti támo­Szovjet hanglcmezklek 1971 MELÓDIA MÜVÉSZLEMEZ-ÜJDONSÁGOK PAGANINI 24 capriccio Op. J. — teljes felvétel Viktor Pikajzen (hegedű) TORELLI e-moll hegedűverseny Op. 8. V’ ALBINOM C-dúr hegedűverseny HAYDN C-dúr hegedűverseny Vladimir Spivakov Moszkvai Kamarazenek!»' Vcz.: Rudolf Barsaj BORODIN A-dúr vonósnégyes CSAJKOVSZKIJ Andante cantabile az I. vonósnégyesből Borodin Quartett v SAPORIN Küzdelem az orosz földért oratórium Op. 17. — teljes felvétel L. Avdejeva, V. Ivanoszki.i, I. Pclrov Állami Akadémiai (Szvesnyikov) Kórus Szovjet Állami Szimfonikus Zenekar Vcz.: Jcvgenyij Szvctlanov RAVEL Daphnis és Chloé — balcttzenc Moszkvai Rádió Kórusa cs Szimfonikus Zenekara Vez.: Gennadij Rozsgyesztvcnszkij A lemezek a szovjet hanglemczhctck' alatt — 1974. október 29—november 30. között — 20% kedvez­ménnyel. darabonként 40 Ft-ért vásárolhatók. gatásból biztosítják. Ehhez járul még az OKISZ céltá­mogatása. A helyzetfelmérés után a jelentés az MSZMP Közpon­ti Bizottsága 1974. március 19—20-i ülésén hozott hatá­rozatának megfelelően fel­adattervet jelölt meg a köz­művelődés javítására a szö­vetkezetek keretein belül. Néhány következtetés Megismerve a jelentésből a : közművelődés helyzetét Bor­sod megye ipari szövetkeze- , teiben, és ismerve egyes sző- | vetkezetek dolgozóinak kul­turális életét, egyet kell ér- i teni a jelentésnek azzal a j megállapításával, hogy a szövetkezetek kulturális munkája fejlődésének üteme | még nem éri el a kívánt szintet. Nem pusztán arról van szó, hogy szinte a mini­málisra csökkent a művé­szeti csoportok száma, vagy hogy egyes szövetkezeteknél szinte csak jelképes az el­avult és nagyon kis állomá­nyú könyvtár, mert bár ezekre is nagy szükség len­ne, de a közművelődés alap­vető céljait tekintve nem el­sődleges 'követelmények. Ugyanis a megyében szét­szórtan dolgozó szövetkeze­tek tagjai, alkalmazottai ol­vasási, művészeti, egyéb igé­nyei k kielégítését meglelhe­tik a helyi közművelődési könyvtárakban, a művelődé­si házak csoportjaiban. A tanácsi, a szakszervezeti köz- művelődési intézményekben szívesen látják a szövetke­zeti dolgozókat is. A közművelődési pártha­tározat konkrétan utal a szövetkezetekre, mint a dol­gozók jelentékeny tömegeit összefogó szervezetekre, s mint amelyeknek tagjaik műveltségi szintjének eme­lésében igen fontos szerep jut. Alapvetően az a feladat, hogy tagjaikat, alkalmazot­taikat necsak mint terme­lést előrevivő munkaerőket tekintsék, hanem mint a ma és a holnap munkását, aki­től a termelés és a társada­lom mind többet és mind magasabb felkészültséget kí­ván, s ezért annak nemcsak munkakapacitásával, hanem szellemi, tudati felkészültsé­gével is törődni kell. Ez a szövetkezetek vezetőségének, a párthatározatban megsza­bott kötelessége is. (bm) PORTRÉ í tíftwW rL* Tel Unger István munkája Könyvekről Rába György: idegen ünnepek Kilencven huszadik századi költő mintegy IBI) versét tartal­mazza Kába György müforditós- kötetc. Költők: Hollandiából, Ro­mániából, Spanyolországból, Sze­negálból, Argentínából slb. Ver­sek az Ütrakelés-röl, a/. Atlan- ti-óceú n-ról, a Pisai éjszaká­ról, a Burgundiái csönd-ról, ós a Visszatérés-ről. Az antoló­gia mégsem hosszában-s/.elteben osztja fel a világtájakat, a kö­tet. belső felosztását nem or­szághatárok és földrészek szab­ják nieg. A térbeli távolság megszűnik az Idegen ünnepek költői között. A költő Rába György önmaga belső kozmo­szát tárja fel az olvasó előtt, s a lírikus belső világában sem a tér, sem az idő objektív fo­galmai nem érvényesek. Bú­vár — Rába ezt a címet vá­lasztotta egyik első önálló ver- seskötetének, s az akkori mély- inerülést most újabb átszállás­sal folytatja. Akkor — n negy­vene« években —, világképének személyes rétegeit saját versei gével hozta 'felszínre, ez­úttal a világlírához tartozás él­ményét költőtársai közvetítésé­vel fogalmazza meg. Így mint­ha egyetlen folyamatos önval­lomássá formálódnának az an­tológia versei létezésről, enyé­szetről, szerelemről, művészet­ről. A modern líra* értőinek ajánlható és ajánlandó. (Mag­vető Kiadó) A munkástovábbképzés permanens tennivaló A társadalmi haladás szem­pontjából központi kérdéssé vált a dolgozó ember, álta­lános, szakmai és politikai műveltségének felfrissítése, növelése. Éppen ezért ha­tároztak úgy —, s erre a megfelelő minisztériumi ren­delkezések is megszülettek —, hogy ki kell munkálni a munkások és a középfokú végzettségű szakemberek to­vábbképzésének tervét. A munkástovábbképzés új rendszere ez év második fél­évétől vált kötelezővé. A ta­pasztalat . az — mint aho­gyan azt a Miskolci Pálya­Oj városit szer került lomHa Az erdei tű- cs lomblevelű fák hajtáscsúcsainak vad­kár elleni megvédéséhez új vadriasztó szert ajánlunk. A ELŐNYE, hogy géppel permetezhető, de hagyományos módon ecsettel is felkenhető. A DENDROCOL 17 20 kg-os csomagolásban, 4225 Ft/q mezőgazdasági áron kerül forgalomba. Részletes felvilágosítást nyújt: Növényvédőszer Osztály Miskolc, Besenyői út 14. Telefon: 13-871. választási és Továbbképzési Tanács legutóbbi ülésén meg- állapítofclták —, hogy a nagy­üzemek elkészítették, illetve készítik a következő öteves •tervre szóló munkaerő-gaz­dálkodási és szakember­szükségleti terveiket. Eme egyébként azért is van szük­ség, mert a vállalatoknak maguknak is látniuk kell, hogy az elkövetkező idősza­kokban milyen változások várhatók az üzemekben, a termelés technikájában, s ami ebből adódik; milyen szakemberekre lesz szüksé­gük, a jövőben. Ennek a fel­ismerése egyébként egyre in­kább erősíti azt a szemléle­tet is, hogy a továbbképzés szükséglet, amely nemhogy hátráltatja, de segíti a gaz­dasági tevékenységet is. A December 4. Drótművekben például általánossá vált az a vélemény, hogy a munka- fegyelem, a minőségi munka észrevehetően javult, a to­vábbképzésben részt vett dolgozóknál. A munkásművéltség eme­lését segíti elő a miskolci 100-as és 101-es számú Ipa­ri Szakmunkásképző Intéze­tekben beindított esti szak­középiskolai oktatás. Ugyan­akkor még mindig központi feladatnak számig, hogy a munkások mind nagyobb számban végezzék el az ál­talános iskolát. Jó néhány olyan nagyüzemünk van. ahol a törvényben rendeleti­leg biztosított kedvezménye­ken kívül egyéb ösztönzőket is juttatnak azoknak a mun­kásoknak, akik eredménye­sen végzik el az iskolákat. A Diósgyőri Gépgyárban például a nyolc általános elvégzését 600 forinttól 1000 forintig jutalmazzák, s 300 —1200 forint jutalmat kap­nak azok, akik befejezik az új rendszerű munkástovább­képző tanfolyamokat. Abban az esetben, ha az iskolát munkaidőben végzik, a fent említett jutalomösszegek fe­lét fizetik ki. E kedvezmé­nyek biztosítását akkor tud­juk megfelelőképpen érté­kelni, ha hozzátesszük azt is, hogy a Diósgyőri Gépgyár­ban, ahol 1973-ban indítot­tak először általános iskolai osztályokat ebben a tanév­ben, összesen 120 dolgozót iskoláztak be, s három osz­tály — 69-ten — a vállal­nál indított osztályokban ta­nul. A December 4. Drótmű­vek szeptember 1-től 50 mun­kását iskolázta be a hetedik, illetve nyolcadik osztályba, úgy, hogy a résztvevők ká­bel- és pászmagyártó, illetve dróthúzó szakmai képesítő vizsgára is felkészülnek. A képzést munkaidőben oldják meg, hetente egy napon. De jó példaként említhetjük a Cement és Mészmű hejőcsa- bai gyárát, vagy az LKM új nemesacél-hengerművét is, ahol a meglevő dolgozók át- és továbbképzésével, nem pedig munkaerő-mozgatással oldották meg a speciális szakismerettel rendelkező szakember-biztosítást. Jó példák vannak arra is, hogy a munkástovábbképzés rend­szerében hogyan kísérlik meg a szakember-utánpót­lást a hiányszakmákban. A Lenin Kohászati Művekben például olvasztár betanított munkakörben több évet el­töltött dolgozók közül 26-ot iskolázlak be a 100-as szá­mú Ipári Szakmunkásképző Intézetbe, a 400 órás szak­másító intenzív tanfolyamra. S hasonló módon enyhítet­ték a kovácsszakmában je­lentkező, hiányt is. Ezek a példák hogy a munkástovábbképzés milyen nagy jelentőséggel bír az üzemek gazdasági életében is. S mivel ez a feladat permanensen jelent­kezik. folyamatosan kell megoldani, szükséges, hogy a munkástovábbképzés tárgyi feltételeit is mindjobban biztosítani tudják. Hiszen abban a két nagyüzemben, a DIGÉP-ben és az LKM-ben, ahol egyébként jelentős „to­vábbképzési múlt"-tal ren­delkeznek sem tudják meg­felelően megoldani, mondjuk a tanterem-biztosítást. Hi­szen a meglevő tantermek száma ’ a megnövekedett fel­adatokhoz képest kevés és a művelődési intézményeket is igénybe kell «enni. Igaz. a nagyüzemek a feltételek biz­tosítására törekednek, de a feladathoz mérten még töb­bet kell lenniük. Éppen az­ért. mert nem kampány, ha­nem a távlatokban állandó feladatokkal állnak szemben. Osutorás Annamária.

Next

/
Thumbnails
Contents