Észak-Magyarország, 1974. november (30. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-01 / 256. szám
ÉSZAK-M AGY ARORilAG 4. 1974. november 1., pentek Mn.'i'wwira Szabolcsi reflexiók Hétfőn, október 28-án este sugározta a Kossuth rádió 0 Szabolcs-Szatmár megyei sajtókonferenciát Nyíregyházáról, amelyen, a szomszéd megye vezetői válaszoltak az országos és a helyi sajtó, — Is ízötte megyénk — képviselőinek kérdésére. Az egyórás, élő adásban közvetített be- s'tlgelés során Szabolcs sok eredménye és gondja felraj- zolódolt. Több olyan is, amely minkét, borsodiakat közvetlenül érdekel. Tekin- t fel arra, hogy a helyi adó műsora miatt Miskolcon és Borsodban kevesen hallhatták az' országos adást, a sajtókonferencia néhány gondolatát a következőkben jegyezzük fel. A találkozó házigazdája dr. Pénzes János, a Szabolcs megyei Tanács elnöke volt, mellette foglalt helyet dr. 7 ar Imre. a Szabolcs megyei Pártbizottság első titkára, valamint Nyíregyháza város Tanácsának elnöke, pártbizottságának első titkára, az SZMT vezető titkára, a megyei KlSZ-bizottság első ritkára és több országgyűlési képviselő. Meglehetősen széles körű volt hát az újságírók tájékozódási forrása. Nyíregyháza és Szabolcs megye lakossága telefonon kérdezhetett a szabolcsi vezetőktől. casanm Szükségtelen talán minden helyi jellegű kérdésre kitérnünk. legfeljebb megemlítjük, hogy a nők munkalehetőségének bővítését a mi egyes területeinkhez hasonlóan ipartelepítéssel kívánják segíteni Vásárosnamény környékén; olyan nagy helyen, mint Mátészalka, anyagi források hiánya miatt vem tudnak művelődési központot építeni, viszont Nyíregyházán megépül a megyei művelődési központ és 1978- ban már megkezdi működését. Lényeges kérdés és téma volt, hogy a Szabolcsban bekövetkezett nagyarányú életforma-változással mennyire jár együtt az emberek érdeklődési körének változása. Mint dr. Tar Imre és mások válaszaiból kitűnt, nagyobb a politikai élet iránti érdeklődés, aktívabb, konstruktívabb a politizálás. Ez mérhető le például a vállalt és végzett társadalmi munkán, a kongresszusi felajánlásokon. amelyekben a munkások 80 százaléka versenyszerűen vesz részt. Ezt az életmódváltozást és az ezzel járó tudati változásokat a megye vezetői a felvilágosító munkán túl, elsősorban a munkahelyi körülrÁé- nvek változtatásával. új munkaalkalmak teremtésével segítik. A munkaerő-elvándorlás még mindig fennáll Szabolcsban, sok az ingázó, mintegy 80 ezer ember és részben a mezőgazdaság gépesítésével jelentkező kisebb munkaerő-szükséglet. részben pedig az országosan is számottevő nagyságú népszaporulat mindenkor ellensúlyozza azokat az eredményeket, amelyeket az új munka- alkalmak jelentenek. Lapunk képviseletébe?! érdeklődtem, hogy a bórsodi üzemekbe, bányákba járó szabolcsi dolgozók, akik mint bejárók, nagyrészt kiesnek az. üzemi közművelődés hatóköréből, lakóhelyükön milyen művelődési lehetőségekkel találkoznak, s a lehetőségek megteremtéséhez a helyi tanácsok milyen segítséget igényelnek az egyes borsodi üzemektől. A kérdésre először Tóth Géza országgyűlési képviselő, az SZMT vezető titkára válaszolt, majd mások is érintették, s amit elmondtak számunkra, s elsősorban a szabolcsiakat foglalkoztató üzemek, vállalatok vezetői számára igen tanulságosak. Szabolcsból több ezer ember jár Borsodba dolgozni. A legtöbben csak hétvégeken járnak haza. A helyi közművelődéshez való kapcsolódásuk minimális, szinte semmi. Részben a csökkentett helyi lehetőségek miatt — különösen a kis falvakban —, de sokkal inkább azért, mert • csak kevesen igénylik közülük az aktív művelődést.. Rövid szabad idejüket is munkával, elsősorban nehéz mezőgazdasági munkával töltik, tehát idejük sincs művelődésre. IC dolgozók iskolai végzettsége meglehetősen alacsony, kulturális igényeik jelentéktelenek. Ha valahol, így a munkahelyeken és a munkásszállásokon lehet ezekre az emberekre hatni, számukra a művelődés forrásainak megnyitása elsősorban ezeken a helyeken lehetséges, ezért ez nekünk, borsodiaknak fontos feladatunk. Egy további kérdésre válaszolva dr. Pénzes János megyei tanácselnök elmondta. hogy véleménye szerint a közeljövőben sem fog csók- ■ kenni a munkaerő-áramlás Szabolcsból Borsodba, a jövőben is a megyénk ilyen jellegű forrása marad ä szomszéd megye még akkor is, ha sokan letelepülnek onnan. nálunk; elsősorban a leninvárosi építkezéseknél. Ez ismételten a mi közművelődési feladatainkat soka- sítja. Emm A sajtókonferencián természetesen sok egyébről is szó volt. Például mezőgazdasági termékek árának alakulásáról. Azon belül is külön téma volt az alma értékesítése, amelynél igen hosszú az út a fától a fogyasztóig. Szabolcs-Szatmár megyei ' sajtókonferencia volt; az ott szóba került eredmények, örömök, gondok elsősorban a szomszéd megyét érintik. De talán a fenti beszámolóból is kitűnik,- hogy több kérdésben mi is közelről érdekeltek vagyunk. Benedek Miklós FELVÉTELRE KERESÜNK: építőipari gyakorlattal rendelkező — anyaggazdászt, — teljesítményelszámolót, — nyugdíjas belsőeilenőrt, asztalos, festő és parkettás munkákban jártas építésztechnikust, szakipari részlegvezetői munkakörbe, valamint ács szakmunkásokat I és segédmunkásokat, nyugdíjas éjjeliőröket. Címünk: Miskolci Építőipari Szövetkezet 8501 Miskolc, Szeles u. 8. sz. Telefon: 12-082., illetve'16-602. Tiszta forrásból Műszaki ankét Saj ókereszt úrban Sajókeresztúrban, a Eor- sodi Ércelőkészítő Műben — hagyományosán kialakult formák között — értékes ankéttől zárult a műszaki könyvnapok sorozata. Mint ■ Serfőző János, a miskolci járás könyvtárosa tájékoztatott, kűencven műszaki s'. ik- ember, munkás, köztük igen sok fialal vett részt a tanácskozáson, s hallgatta dr Farkas Olló egyetemi docens szakmai előadását, amelynek címe: A begyújtás és a hőkezelés hatása a zsugerit- mánv minőségére és a termelékenységre. Az ankét könyvtári szempontból is figyelmet érdemlő tanulságokkal szolgál. A rendező szervek és az előadó közösen végeztek előzetes véleménykutatást, hogy miről szóljon a tanácskozás és ennek megfelelően szervezték a hallgatóságot is. Egyben összekötötték az ankétot egy szocialista brigád megalakulásával. A gyár műszaki könyveiből szakszerű könyvkiállítást. az új műszaki könyvekből pedig nrusf- ztást rendeztek. Az előadás témájához a szakirodalmat biztosították. A vitaindító előadás színvonala, a szemléltetés nevelte a résztvevők vitakészségét, és az ankét, valamint a gyár gyakorlati kérdéseinek összekapcsolását (A műszaki eredményeken túl könyvtári szempontból is feljegyzésre érdemes, hogy Sajókeresztúrban a szakműveltség segítésének jó példájával találkozhattunk. S mert ez könyvtári munka is, a műszaki jellegen túlmenően, a miskolci járás könyvtári eredményeit gazdagítja. A Borsod Néptáncegyüttes — borsodi és kállaiid! zíncbarcikai — körökben még nem eléggé közismert az I. rendű, ezüstdiplomával is országosan elismert Borsod Néptáncegyültes. A csoport intenzív fejlesztése neves néptáncszakemberek bevonásával 1972 végén kezdődött meg, s legfőbb feladatának a magyar — elsősorban a borsodi — néptánchagyományok színvonalas feldolgozása, a szomszédos népek, nemzetiségek népi kultúrájának feldolgozása, megismerését „jelölték meg”. Idei terveik között a helyi szerepléseken túl szerepelt két fesztiválon való részvétel és egy bulgáriai út is, ahol Kazincbarcika testvérvárosában, Dimitrovgrád- ban lépnek közönség elé. Gonda Ferenc, a művelődési központ művészeti előadója elégedett a csoport munkájával, hiszen a Borsod Néptáncegyüttes tagjai nemcsak a közismert táncokat sajátították el, hanem eredményesen próbálkoztak az önálló gyűjtés és táncfeldolgozás nem könnyű feladatával is. Közben sikerült megerősíteni a csoport közösségi szellemét, s a gyakori bemutatókra a táncosok állóképessége is sokat javult. Mindezt, ahogy Landenber- ger László művészeti vezető elmondotta, az eredmények is bizonyították. A leninvárosi országos minősítő fesztiválon nyerték el a már emlegetett ezüstdiplomát, a szegedi országos folklór-fesztiválon dicséretesen szerepeltek, a sátoraljaújhelyi megyei néptáncfesztiválon megoszlott első helyezést értek el, s kü- löndíjat kapott Sándor István, a zenei vezetőjük. Dimitrov- grád pedig felejthetetlen élményt jelentett. De nemcsak tak számukra sikert. A csoport tagjai becsületteli dolgoznak munkahelyeiken, s két kitűnő tanuló is táncol közöttük. Egyébként ők maguk gondoskodnak a táncruhák rendbentartásáról is. Tanulnak, dolgoznak, élményeket és megérdemelt tapsokat gyűjtenek — tiszta forrásból,, a népművészetből. •V ' Hegedűs Mária Nyolc film, egy zenés tv-játék A bábuk korán kelnek ILLIK-E REGGEL nyolc órakor telefonálni egy színésznek? — furdalt a lelki- ismeret, miközben tárcsáztam. Kárpáti Gitta és Cser Tamás, a Bábszínház művészei hívószámát. — A férjem már hat órakor elindult — mondta a feleség. —• Vidékre mentek, tíz órakor kezdődik az első előadás. — A szó: színház — esti hangulatot áraszt. Hogvan lehet azt megteremteni délelőtt tíz órakor? — Legnagyobb konkurenciánk, valóban a napfény. Sok helyen nem lehet jól elsötétíteni a helyiséget, ahol játszunk, és a beszűrődő világosság könnyen elvonja a gyerekek figyelmét. — Mi segít ilyenkor a színésznek? — A mese. A Piroska és a három kismalac című mesejátékkal jártuk az országot — emlékezik Kárpáti Gitta. — Egyik előadáson, mindjárt a kezdetén, leejtettem az egyik kismalacot. Mit lehetett tenni ? Az ügyelő bement a nézőtérre, felvette a földről a malacot és kihozta. Egy kisfiú utánaszaladt és rémülten kérdezte: „Bácsi kérem, nagyon megütötte magát a kismalac?” — A mese legyőzhetetlen, ha hiszünk benne, úgy mint a gyerekek. Kárpáti Gitta tizenöt esztendővel ezelőtt egy újság- hirdetés alapján jelentkezett a Bábszínházba. Sikerrel felvételizett, elvégezte a kétéves stúdiót, azóta szenvedélyes szeretettel „bábozik”. Miért? — Kezdettől izgatott a bábuk technikája. A lehetőség, hogy merev és élettelen bábokkal gondolatokat, érzelmeket fejezzek ki. De legfőbb varázs, talán mindany- nyiunk számára —, hogy ez a színház nem ismer lehetetlent. Itt minden megtörténhet. Megszólalnak az állatok, táncot lejtenek a virágok, a gyáva nvúlról kiderül, hogy — hős. Ezer ötlet leheti a színész számára megmegújuló örömmé az előadásokat. Voltam már pösze sündisznócska, gőgös rókamama, jóságos leveli béka ... Cser Tamás a szerepek változatos lehetőségeit tartja izgalmas feladatnak. Előfordult, hogy délelőtt Shakespeare: Szentivánéji álom című tündérjátékában a szerelmes Oberont. délután egy póruljárt mackót kellett „alakítania”. — A szerepek értékrendje sem hasonlítható egyetlen színházéval sem — mondja. — A Bábszínházban főszerep például Bartók: A csodálatos mandarin című táncjátékában — a mandarin lába. Két színész közös munkája kelti életre a bravúros táncú mandarint. — Mikor szomorúak a bábművészek? — Minden ember szomorú akkor, ha semmibe veszi! a munkáját: Gyakran előfordul, hogy jéghideg kul- lurbázba érkezünk. Egyhe- jviiu. amikor megkérdeztük a gondnokot, miért nem fűtőit* k be. nevetve válaszolta: „A bábuk nem fáznak”. KOMOLY, S£ÉP gondolatokat is mondtak, a színház alázatáról, munkaszeretetéről, a taps öröméről... Őszinte nevetésüket őrzöm, mellyel népszerűségük megoldásain mulattak. A róka mondja Saint de Exunery meséiében: ..Az ember csak a szívével lát jól”. n 1. A Zenés Tv-színház a most kezdődött művészeti évadban folytatja előadássorozatát. Az október 19-én már bemutatott és a budapesti művészeti hetek programjához illeszkedő, Enyém a világ című játékon kívül nyolc új zenés mű kerül e sorozatban képernyőre 1975 júniusáig. Sorrendben Offenbach A férj kopogtat ci'mű operettjének tv-változata következik november 9-én, Békés András rendezésében, a Szombat este ... keretében. Ezt karácsony első napján este követi az örökzöld fehérben-fekeiében című zenés tv-film, amelynek írója és rendezője Szász Péter, komponistája Fényes Szabolcs, valamint több beat-szerző, s közreműködik az Ómega-együttes is. A következő év első Zenés Tv-színház adása egyszerre két játékot ígér február 7-re: Láng István A nagy drámaíró című komédiáját, amely az ismert Karinthy Frigyesműre épül, s Horváth Zoltán rendezi, a másik pedig az Aventures (Kalandok) s/.ínps bábpantomim Szönyi Kató, illetve Bednai Nándor rendezésében. Sarkadi Imre novellái szolgálnak alapul a Vendégekhez. A vígopera rendezője Félix László, komponistája Tamássy Zdenkó. Március 1-én kerül képernyőre. Ezt egy igen nagy vállalkozás követi: Vámos László rendezésében április 3-án este mutatják be a Bánk bán 1 v-változatát. Május 17-én Huszka Jenő Lili bárónője kerül majd képernyőre, s az évadot június 14-én Sós György és Bágya András Ecet és Aranka című zenés krimije zárja Bún Robert rendezésében. A VOLÁN 3. sz. Vállalata Miskolcon autóbuszvezetői „D” kategóriás taniolyamot indít 1974. november 5-én, 9 órai kezdettel. FELVÉTELI KÖVETELMÉNY: — betöltött 21 éves életkor, — legalább 2 éves tehergépjármüvezetői gyakorlat, ■ — 8 általános iskolai végzettség, — 2 év alatt kettőnél több munkahelyváltozás nem lehet. A tanfolyam időtartama 1 hónap, amelyre 1800 Ft keresetet biztosítunk, továbbá vidéki dolgozók részére munkába járáshoz kedvezményes utazást. Egyenruha és munkaruha biztosítva. Jelentkezés: Miskolc, József A. u. 70., irodaház, fszt. 13. szoba. (Bejárat a Szondi utcai szemelykapunák) Szomszéd megyénk; néhány gondja
