Észak-Magyarország, 1974. november (30. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-20 / 271. szám

1974. nov. 20., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 a1« A legészakibb tsz-ben Köröndi “ ország lee­JJWI SUu északibb megyé­je. Azon belül is a Szögli­get, Bódvarákó, Tornanádas- ka, Komjáti ölelésében levő Bódvaszilas az egyik legésza­kibb fekvésű község. Ezen a vidéken, mint általában a lejtős területű vidékeken a termelés szerkezetét, a gaz­dálkodás kialakítását erősen befolyásolják, gyakran korlá­tozzák a kedvezőtlen talajvi­szonyok, a gyenge termőké­pességű területek. Az itteni mezőgazdasági üzemek több­sége éveken át kereste a leg­megfelelőbb utat, s ma már az adottságoknak megfelelő­en alakítja ki a növényter­melés, állattenyésztés szerke­zetét. Az adottságokhoz való alkalmazkodás révén ezeken a területeken is az üzemek döntő többsége felszámolta már a kevésbé, vagy .egyál­talán nem jövedelmező nö- vónyféleségek termelését. A bódvaszilasi Bódvavöl- gye Tsz a helybeli Béke, a hídvégardói Sas-völgye és a komjáti Búzakalász Termelő- szövetkezetek egyesüléséből ez év első napján jött létre és gazdálkodását hat és fél ezer hektárra terjeszti ki. Amíg azonban a sík terüle­teken a szántóföldi kultúrák szinte korlátlanul termeszt­hetők és jó termelési ered­ményeket is lehet elérni, az észak-borsodi karszt bódva- völgyi részén esős nyáron a hosszabb tenyészidejű növé­nyek, mint például a hibrid kukorica, Le sem érnek . . . Mindenre kitei'jedő alapos gazdasági számítások, köz- gazdasági elemzések előzték meg tehát az egyesülést, ami önmagában is átmeneti ne­hézségekkel járt, hiszen nem- csali a vezetőknek, hanem a termelőszövetkezeti tagok­nak is meg kellett tanulniok megnagyobbodott, korszerű­södött gazdasági méretekben gondolkodni, tervezni és nem utolsósorban dolgozni. Saláta Lajos, a termelőszö­vetkezet pártszervezetének csúcstitkára érzékletesen ecseteli az első év tapaszta­latait, s mindjárt a nagy megpróbáltatás időszakát is. Jellemző, hogy például amíg más lejtős területű vidéken a cukorrépa-termelés szinte teljesen visszaszorult, itt megfelelő számítások alapján mégis hozzákezdtek termesz­téséhez. Az eredmény sem maradt el: a 150 holdas cu- korrépatáb.'a minden eddigi átlagot jóval meghaladó tér- ! mést hozott. Példamutató kezdeményezésnek is tekint­hetjük ezt, hiszen az edelényi járásban a legnagyobb terü­leten a Bódvavölgye Tsz ter­melt az idén cukorrépát. I líovHlon hónap alatt LgycilCII azonban, ép­pen a legfontosabb érési, be­takarítási időszakban az or­szágos átlagot is meghaladó, 300 milliméter csapadék hul­lott a tsz földjeire. Szántóte­rületük nagy részét, így a cu- korrépaíöldeket is elöntötte a belvíz, majd a Bódva folyó áradása, s már-már úgy lát­szott, hogy a sok anyagi rá­fordítás, a sok munka kárba- vész, a rekordtermés meg­semmisül. Mert az árvíz bár gyorsan levonult, a földeket a gépekkel meg sem tudták közelítem: a termelőszövet­kezet dolgozói kézzel kezdtek hozzá a termés betakarítá­sához. Bizony, régen nem fordult elő, hogy a legészakibb tsz- ben belvízzel, árvízzel kellett volna küzdeni... A megpró­báltatás azonban az emberi, társadalmi összefogás szép példáját váltotta ki. Az Ede­lényi járási Pártbizottság kezdeményezésére napokon át segítettek a környező bá­nyaüzemek, ipari vállalatok, államigazgatási szervek dol­gozói,, az iskolák diákjai és a katonafiúk százai. Ott vol­taic a hídvégardói általános iskolások és a tornanádaslcai gyógypedagógiai intézet ta­nulói épp úgy, mint a ruda- bányai ércbányászok, a ku- rityani Habselyem- és Kö- , töttárugyár szocialista bri­gádjai, a tanácsok vezetői és dolgozót. Saláta Lajos hosz- szan sorolja a neveket, mind­azokat, akiknek a segítségért köszönettel tartoznak. A társad a Imi nagy értékeket mentettek meg, a cukorrépa az utolsó szemig eljutott a Szerencsi Cukorgyárba. Az idei rendkí­vüli ősz sokfelé állította ha­sonló próbatétel elé az embe­reket, vezetőket. Bódvaszila- son ez azért is emlékezetes, mert a nagy vállalkozás el­ső évében történt. Arról győzte meg azonban az em­bereket: a társadalom se­gítségére mindenkor számít­hatnak. O. M. Íz izemegészségügf helyzete Az Egészségügyi Miniszté­riumban elkészültek azzal a felméréssel, amelyek alapján javaslatokat dolgoznak ki az üzemegészségügy és az üzem­orvosi hálózat továbbfejlesz­tésére. A mintegy 150 válla­latra kiterjedő vizsgálat ta­pasztalatai alapján megálla­pították, hogy az utóbbi években több helyen javul­tak a munkakörülmények, sok üzemben, vállalatnál gépesítették a fizikai mun­ka egy részét, új szociális létesítményeket építettek, az egészségre ártalmas munka­helyeken először vezették be a csökkentett munkaidőt. Még mindig sok azonban az egészségre ártalmas munka­hely, az üzemegészségügy színvonala sem fejlődött megfelelően. Az utóbbi évek­ben tovább emelkedett pél­dául a balesetek miatt ki­esett munkanapok száma, gyakoribbá váltak a szív- és mozgásszervi megbetegedé­sek is. Az iparban foglalkoztatott több mint hárommillió mun­kás közül alig másfél millió dolgozik olyan helyen, ahol szervezett munkahelyi üzem­egészségügyi szolgálat mun­kálkodik. A meglevő üzem­egészségügyi intézmények viszont jelentős tevékenysé­get fejtenek ki: évente 11 millió beteget kezelnek. Gondot okoz, hogy az üzem­egészségügyi pálya kevésbé vonzó. Egyrészt, mert a munkakörülmények kedve­zőtlenebbek, a követelmé­nyek pedig sokrétűbbek, mint az egészségügy egyéb intézményeiben. Ugyanakkor a munkaidő hosszabb, a jö­vedelem pedig kisebb. Hát­rányosan befolyásolja az el­látás színvonalát az is, hogy még mindig nincs meg a kellő összhang az üzemorvo­si és az általános ellátás­ban működő egészségügyi in­tézmények között. ’ Jelentősen javítaná az el­M tás színvonalát, ha az üze- ek és a vállalatok na­gyobb gondot fordítanának a közvetlen munkahelyi ártal­mak felszámolására, és le­hetőség szerint a helyi ta­nácsokkal közösen, összehan­golt tervek alapján bővíte­nék az egészségügy üzemi és ellátást biztosító hálóza­tát. Az ágazat szakvezetői szerint az üzemegészségügyi szolgálat továbbfejlesztését elsősorban a nagyvállalatok­nál, főleg a nőket foglalkoz­tató üzemeknél kellene szor­galmazni. Miszaki konferencia az LKM-ken (Tudósítónktól) A Lenin Kohászati Művek vállalati tevékenységét az év eltelt 10 hónapjában az MSZMP XI. kongresszusá­nak, valamint hazánk felsza­badulásának 30. évfordulója tiszteletére tett munkaver- seny-vállalások fémjelezték. Ebből fakadóan a gazdasági eredmények is az évforduló és a kongresszus rangjának megfelelően alakultak. A vállalat teljes termelési értéktervét az eltelt 10 hó­napban 14,9%-kal, éves ered­ménytervét pedig mintegy 130%-kal túlteljesítette. Ezek­nek az eredményeknek a je­gyében zajlott le november 19-én a Lenin Kohászati Mű­vek műszalci konferenciája. Az előzetesen kiadott írá­sos tájékoztatás részletesen beszámol a tíz hónap ered­ményeiről, de egyben a so­ron következő feladatokra is ráirányítja a figyelmet. Csé- pányi Sándornak, a vállalat vezéi-igazgatojanalc szóbeli kiegészítője, vitaindító felszó­lalása főleg ezeket a felada­tokat helyezte reflektor­fénybe, annál is inkább, mi­vel a vállalat további ered­ményességét csak így lehet biztosítani. Szólt arról, hogy az indokoltnál nagyobb mér­tékben nőttek a vállalat kész­letei, sok esetben késedel­messég mutatkozott a meg­rendelések teljesítésében, az eltűrhető mértéknél nagyobb a selejt és a fajlagos anyag­felhasználás. Gondot okoz a vállalatnak az is, hogy a tőkés piaci ár­növekedés egyes beszerzett termékek árnövekedését, von­ta maga után, Megelégedés­sel állapította meg, hogy a gyár berendezéseinek állagát a tervszerű megelőző karban­tartások során a precíz, gyors munkával, korszerű felújítá­sokkal sikerült növelni. Ezek együttes hatására a berende­zések többségénél jelentősen csökkent az i üzemzavarok miatt kiesett hasznos üzem­idő. A tervfeladatok és a kong­resszusi versenyfelajánlások teljesítése, illetve túlteljesí­tése érdekében szükséges az év eddig eltelt időszakában jelentkezett hibák kiküszö­bölése; a belső tartalékok fokozottabb feltárása és hasz­nosítása. A feladatok megoldása igényli, hogy a szervezeti egységek a pártszervezetek és a társadalmi szervek be­vonásával elemezzék az el­múlt időszak tevékenységét és megfelelő intézkedésekkel gondoskodjanak a jó mód­szerek következetes alkalma­zásáról. a hiányosságok fel­számolásáról. A gyáregységi műszaki tanácskozásokat, a termelési tanácskozásokat az üzemi demokrácia jegyében kell megszervezni, hogy min­den dolgozó jól érzékelje a feladatokat. Királyhegyi József Az épülő ofefinmü Megkezdődtek § kizfemeléssel kapcsolatos üzemi próbák Az olefinmű beruházása ma már abban az állapotban van, amikor a befejező jelle­gű szerelési munkák mellett mindinkább előtérbe kerül egy-egy elkészült berendezés, kiszolgáló létesítmény kipró­bálása. — Így például a re- cirkulációs és tápvízrendszer hetek óta üzemszerűen dol­gozik — tájékoztatott Széná- si Tibor, a TVK műszaki- igazgató-helyettese. — Az elmúlt héten megérkezett az első benzin is a kombinát területére. Ez az esemény egyúttal a Százhalombatta— Leninváros között épült ve­zeték sikeres üzembe helye­zését jelentette. Pillanatnyi­lag 9 ezer köbméter benzint tárolunk az e célra épített egyik tartályban. — A napokban tovább folytatódott a nagynyomású hőértékesítő kazán üzembe helyezésével kapcsolatos munka — mondta az igaz­gatóhelyettes. A kazán sava- zása és szárítása után, amely több hetet vett igénybe, va­sárnap a PETROLBER, a TVK szakembereinek és kivitele­zőinek jelenlétében megkez­dődött a berendezés teljes felfűtése. Ez abból a szem­pontból is igen jelentős, hogy rövidesen megindulhat a gőzszolgáltatás, és ezzel együtt sor kerülhet a turbi­nák kipróbálására is. Szénási Tibor a továbbiak­ban elmondotta, hogy a TVK szakemberei, — közte az ole­finmű műszaki és fizikai dolgozói — jelentős segítsé­get nyújtanak a kivitelezők­nek. Mintegy 400—450 mű­szerész, szigetelő szakmun­kás, villamos-szakmunkás, bádogos dolgozik a beruhá­záson, ahol elsősorban üzem­be helyezési feladatokat vé­geznek. A kombinát, mint eddig, ezután is minden tő­le telhetőt elkövet, hogy a beruházás határidőre befeje­ződjék. Ezt szolgálják azok a nagyarányú társadalmi munkaakciók is, amelyeket az utóbbi másfél hónapban szerveztek a kombinát dol­gozói körébert, s akik közül mintegy háromszázan vesz­nek részt az olefinmü épí­tésében. Legközelebb novem­ber 23-án, szombaton tarta­nak kommunista műszakot, amikor elsősorban szigetelési és bádogos munkák, betono­zás, befejező jellegű' műszer - és villanyszerelési feladatok várnak a résztvevőkre. 4 miskolci mélyépítők helytállása Hegesztéshez készítik elő a gázcsövet a Miskolci Mélyépítő Vállalat telephelyén Az év elején a városnak rendkívül sok gondja akadt a legújabb lakónegyed — az avasi városrész — építése körül. A legsúlyosabb prob­lémák egyike az volt, ki fog­ja megépíteni — méghozzá idejében — jz új lakások gázellátásához szükséges ve­zetékrendszert. Ebben az esz­tendőben az Avason 1060 la­kás gázellátását kellett meg­oldani. Gázvezeték építésére ma nem könnyű kivitelezőt ta­lálni. A hagyományosan ez­zel foglalkozó vállalatok szű­kös kapacitása nem lett vol­na elegendő az avasi csőhá­lózat kiépítésére. Az igaz­sághoz tartozik az is, hogy a vállalatok nem túl szí­vesen vállalják ezt a fajta munkát. Elsősorban azért, mert a gázvezetékekre vo­natkozó műszaki, biztonsági előírások hazánkban — ért­hetően — rendkívül szigo­rúak. Minden egyes hegesz­tésről bizonylatokat kell ké­szíteni, minden egyes hegesz­tés és vezetékdarab négysze­res műszeres vizsgálaton esik keresztül, s a hatóságok nem lehetnek elnézőek a legkisebb hibával szemben sem. Valóban minőségi mun­kára van tehát szükség, s ha a vállalat ennek feltételeit nem tudja biztosítani, igen sokáig elhúzódhat, míg vég­re átadhatják a kész hálóza­tot. Természetesen, a kapaci­táshiány, s a nehézségek el­lenére az avasi lakónegyed nem maradhatott gázvezeték nélkül. A város vezetőinek választása a Miskolci Mély­építő Vállalatra esett. És a mélyépítők igent mondtak. Két hónapig tartó, megfeszí­tett ütemű felkészülés után — létre kellett hozni a gáz­csőszerelő részleget, hiszen korábban ilyesmivel nem foglalkozott a vállalat — má­jus elején a miskolci mély­építők megkezdték a mun­kát az Avason. Az újonnan megalakult 5. sz. építésveze­tőség jó kollektívának bizo­nyult. Tehetséges fiatalok, kiváló hegesztők láttak hozzá a szereléshez. Fönn az Avason, s az új építésvezetőség telephelyén azóta is lázas munka folyik. Hamarosan véglegesen elké­szül az új műhely — egyéb­ként már dolgoznak benne — javulnak a munkakörül­mények is. A gázcsőszereiő részleg dolgozói maguk L elvégzik a szükséges műsze­res vizsgálatokat, s így fel- készülten várják a hatósági vizsgálatokat is. Az eddi­gi eredmények igen jók, a vállalat késedelem nélkül át tudta adni a megépített veze­tékszakaszokat A 2100 folyó- mét rnyi gázcső lefektetését, s ezzel az 1860 lakás és egy 200 fős óvoda ellátását biz­tosító hálózat elkészítését eredetileg december 25-ére vállalták. A szocialista bri­gádok kezdeményezései, a kongresszusi munkaverseny eredményei azonban lehetővé tették, hogy a munkát ha­marabb befejezzék. A veze-( fékrendszert napokon belül — várhatóan november 25-ig — teljesen elkészítik. A miskolci mélyépítők a gázvezeték megépítésével a város egyik igen súlyos gond­jának megoldásában segíte­nek. De helytállnak többi munkaterületeiken is. Az el­ső háromnegyed év eredmé­nyei igen jók voltak: a vál­lalat termelése csaknem 16 százalékkal több volt, mint az előző év első kilenc hó­napjában. A többlet jelentős részben a termelékenység javulásából adódik. így ked­vezőbben alakult a nyereség is, aminek hatása a dolgo­zók jövedelmén is lemérhe­tő. A munkások átlagkere­sete az első háromnegyed évben 10 százalékkal volt magasabb mint 1973 hasonló időszakában. Az októberi esőzések sok gondot okoztak a mélyépí­tőknek is. Nemcsak azért, mert az eső az építőiparban mindig nehezíti a munkát, hanem azért is, mert a vál­lalat jelentős erőkkel vett részt az árvíz elleni véde­kezésben, illetve az árvíz el­vonulása után szükségessé vált munkákban. Mindez kieséseket okozott a terme­lésben. Többek között e ki­esések pótlására szerveztek rendkívüli műszakot az el­múlt szombaton és vasárnap is. A szocialista brigádok megértették, hogy most fo­kozni kell erőfeszítéseiket, s mindent meglesznek azért, hogy a kiesések ellenére is eredményes legyen a válla­lat éves gazdálkodása. S, ha az időjárás nem szól ismét közbe, számítani lehet :á, hogy sikeres esztendőt zár­hat a Miskolci Mélyépítő Vállalat. Flanek Tibor Fotó: Laczó József Gázvezeték 1360 lakáshoz

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents