Észak-Magyarország, 1974. november (30. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-20 / 271. szám

1 ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1974. no». 20., sierda Nem kampányfeladat! Az elmúlt megalakult a menyei közmű­velődési bizottság, s ezzel — a márciusi közművelődési párthatározatnak megfelelő­en — megszületett az a 'tár­sadalmi fórum, amely a me­gyében végzendő közműve­lődési tevékenységet koordi­nálni, a párt- és tanácsi testületek közművelődési tartalmú határozatainak végrehajtását segíteni hiva­tott. A nagy létszámú — huszonöt társadalmi aktívát magába foglaló — testűiét létrehívása is jelzi: a köz­művelődéssel való törődés, foglalkozás semmiképpen sem kampányfeladat, amely valamilyen oknál fogva „napjainkban aktuális", s bizonyos fokú teljesítés után lekerülhet a napirendről. Nem: 'a közművelődési párthatározat végreha jtása folyamatos, tö pb évre, sőt évtizedre szóló feladatot je­lent olyan teendőt, amely­nél nyugodtan így végezhet­jük az előjegyzést: határ­idő folyamatos". Vagy ép­pen : végtelen. E megyei közművelődési bizottság egyik igen fontos feladata annak tudatosítása és gyakorlati értelmezése, hogy a közművelődés, mint társadalmi folyamat, nem szűk szakmai körök dolga, nem a nevelők munkája a nevelt, vagy művelni szán­dékolt tömegekkel szemben, ■ hanem össztársadalmi ügy, amelv mind nagyobb szere­pet kap a párt, a szakszer­vezetek. tömegszervezetek, a gazdálkodó szervek munká­jában. Es fontos feladata e bizottságnak —, mint arra a miskolci alakuló ülésen a megyei pártbizottság képvi­selője a figyelmet 'felhívta —, hogy *a tudatból is el­tüntesse a kampány-jelleget, helyette az utóbbi hónapok­ban örvendetesen tapasztal­ható lendületet erősítse a közművelődés minden terü­letén. ágazatában. A határozat meghozatala óta eltelt nyolc hónap alatt igen sokfelé, sokféle fóru­mon foglalkoztak a közmű­velődés helyzetével, napi gondjaival, feladataival, he­lyi lehetőségeivel. Legutóbb — a felsőbb pártszerveket követve — a pártalapszer­vezetek is megvitatták, hogy a maguk területén mik a legelső és legfontosabb teen­dők e fontos határozat rea­lizálásában. A tanácskozások általában azt tükrözték, hogy a feladat nagyságát, fontos­ságát mindenfelé értik, lat­jak a teendőket, a végzendő tevékenység folyamatosságát azonban nem egyformán ér - telmezik. Adódott még olyan nézet is, hogy a közművelő­désben „valami nem. ment jól eddig", nos sürgősen helyre kell hót hozni. Ez­zel a nézettel feltétlenül vitáznunk kell. A márciusi születése óta sokszor, de kü­lönösen az utolsó hónapok­ban, a taggyűlések idősza­kában többször szóba került, s most elismételni sem lát­szik szükségtelennek, hogy a közművelődési parthaluro- zat nem ad hoc született, nem valami feladatterv ki- pípálása a cél, hanem par­tunk művelődéspolitikája következetes végrehajtásá­nak szerves folyománya. Emlékeztetnünk kell az 1958-as művelődéspolitikai párthatározatra, amely az ellenforradalom után fel­épülő, újra magára találó ország művelődési életének alapelveit rögzítette, olyan iránymutatást adott, amely lényegét tekintve ma is ér­vényes, jó, későbbi művelő­déspolitikai határozataink, intézkedéseink szilárd alap­jaid szolgál. Mint az élet minden területén, a párt a művelődés helyzetét is fo­lyamatosan felülvizsgálja, elemzi, hogy a korábbi ha­tározatok, állásfoglalások miként realizálódnak, az élet változó követelményei­nek megfelelően miként kell a korábbi határozatokat csi­szolni, a napi és holnapi szükséglethez, igényekhez al­kalmazni, szükség esetén megfelelő új határozatokkal bővíteni. Ennek során szü­letett meg 1969-ben a tudo­mánypolitikai párthatározat, majd 1972-ben a közoktatás helyzetéről és fejlesztéséről szóló állásfoglalás, ame­lyeknek végrehajtását alig­hanem mindenki ismeri, gyakorlati realizálását ta­pasztalja. És ezt követte a művelődési élet harmadik Építőipari Szolgáltató Vállalat azonnali felvesz villanyszerelő, fűtésszerelő, vízszerelő, könnyűgépkezelő szakmunkásokat. Jelentkezés: Budapest X„ Venyige út 1. Valamint óbudai, csepeli, lágymányosi, kőbányai, zuglói és újpalotai szállóinkra: FŐTÖKET, FÜTÖ SEGÉDMUNKÁSOKAT, takarítónőket, szakácsokat, konyhamészárosokat, konyhalányokat, portásokat, kalanderesckct, udvarosokat. Jelentkezés: Budapest XI., Bartók Béla út 152. IV. ein., 401. szoba. Vidéki dolgozóknak munkásszállást, kedvezményes üzemi étkezést és hazautazást biztosítunk. nagy területe, a közművelő­dés, az annak helyzetéről és fejlesztésének feladatairól hozott márciusi határozat. (A közeli időkben várható majd a negyedik terület, a müvészetpolitika elemzése, feladatainak megszabása). Így illeszkedik a közművelődési párthatározat a folyamatos pártmunkába, s ezért nem lehet kampányfeladatnak te­kinteni. A közművelődési munka jellegéből egyébként alapve­tően adódik, hogy nem lehet kampány. Nem lehet egy meghatározott időszakban végezni, s utána befejezett­nek tudni. A műveltség­anyag soha le nem zárulhat, s a szocialista társadalom tagjai nap mint nap újabb müveltséganyagot kell. hogy megszerezzenek, ha munká­jukat jól, a kor követelmé­nyeinek megfelelően akar­ják ellátni, ha életüket kor­szerű körülmények között kívánják élni, ha érteni akarják az őket körülvevő valóság változásait, a társa­dalom rezdüléseit, ha értő módon be akarják fogadni a társadalmi, gazdasági, politi­kai. kulturális hatásokat. A határozat egy sor állami intézkedés született. Minisztertanácsi, miniszteri, tanácsi határoza­tok segítik a párthatározat realizálását. Csak példaként említjük a közművelődési ta­nács, a közművelődési bi­zottságok életrehívását, a Közművelődési Alap megte­remtését, a következő év­ben országgyűlés elé kerülő közművelődési törvény elő­készítését. A most megyénk­ben is , megválasztott köz- művelődési bizottság is ezeknek az intézkedéseknek a szülötte, s hisszük: felada­ta magaslatán állva a hatá­rozat jó, folyamatos meg­valósításának elsődleges se­gítője, a koordinált munka biztosítéka, a szakigazgatási és egyéb közművelődési szer­vek munkájának hathatós társadalmi támogatója lesz. Nem egy kampányfeladaté, hanem hosszú időre szóló, folyamatos tevékenységé. Benedek Miklós PORTRÉ Boz.sik István munkája Író és gyermek­olvasók találkozója Miskolcon, a Borsod me­gyei 1T. Rákóczi Ferenc Könyvtár gyermekkönyvtá­rában találkozott a megyénk szülötte Balogh Béni ifjúsági író a miskolci 34. sz. Általá­nos Iskola harmadik osztá­lyosaival. A gyerekek a szü­lőföldi ismeretek keretében olvastak el az író Eleskövár kincse című. borsodi mondá­kat tartalmazó kötetét, egyik-másik mondához raj­zos illusztrációkat is készí­tettek, s most az íróval együtt beszélték meg élmé­nyeiket, mondták el észre­vételeiket. Ezt követően az író Aszalóra utazott, ahol hasonló találkozón vett részt a helyi iskola tanulóival. Pataki diákkrónika ÜJ SZERKESZTÉSBEN, s változott megjelenési formá­val jelentkezett a sárospa­taki Rákóczi Gimnázium népszerű diáklapja a Sáros­pataki Krónika. A tanár szerzők — Dobai Béla és Bódi Géza — mellett 6 diák- szerkesztő állítja össze a la­pot. A szerkesztőség igénye­sen válogat, hiszen idesto­va öt évszázadra visszate­kintő iskola mostani, majd­nem 1000 főnyi diákseregé­ből néhányan figyelem:« méltó tehetséggel forgatják a tollat. Ebben is híven kö­vetik az elődök példáját, mert a pataki kollégiumban, gimnáziumban már régóta FAIPARI VÁLLALATOK. TERMELŐSZÖVETKEZETEK FIGYELEM! Szabad kapacitást keresünk: 8000 db, MÁV által hitelesített, EUR rakodólap alsóra, valamint 400 000 db üvegipar által használt farostköztes-gyártásra.. Cím: Üveggyár, Sajőszcntpéter. Telefon: Sajőszcntpéter 8., 120-as mellék. Ügyintéző: Toldy Sándor hagyománya van az újság­írásnak. Az Alma Mater című ro­vatban az iskolai életet mu­tatják be. Itt a helye a tan­év legjelentősebb eseménye­it tárgyaló, a KlSZ-munkája- ról szóló híradásoknak, az osztályok közösségi tevé­kenységéről. vállalkozó ked­véről. tanulmányi eredmé­nyeiről, gondjairól számot adó írásoknak, tudósítások­nak. Az Oroszlánkörmök ro­vatában jelennek meg a te­hetségüket próbálgató írók, költők, prózaírók, műfordí­tók, kritikusok munkái. Itt kapnak helyet a fiatalok tudománj'os igényű kutató- és gyűjtőmunkáiról beszá­moló dolgozatok, tanulmá­nyok. A Disputa-rovat fel­adata, hogy teret adjon a közérdekű vitáknak, a tanuló ifjúságot leginkább foglalkoz­tató kérdések több oldalú megfigyelésének. Már az első számban izgalmas vitát indít ez a rovat: a Napja- ink-ban megjelent nyílt le­vél alapján, s a speciális tagozatos osztályok sajátos problémáihoz kérik a köz­vetlenül érdekeltek véle­ménynyilvánítását. A VISSZAPILLANTÓ tü­kör az iskola és Sárospatak haladó hagyományait törek­szik hasznosítani a jelen és a jövő hasznára. A Jeladás rovatban azoknak a volt pa­taki diákoknak személyes megnyilatkozásait közli a krónika, akik a közéletben, tudományos pályán, iroda­lomban, vagy más művészeti ágban már elismerést vívtak ki munkásságukkal. Végül a Holmi című rovat az iskolai élet érdekességeinek, derűs történeteinek és hasznos tudnivalóinak a sokszínű foglalata. Kitüntették a politikai irodalom kiváló terjesztőit A Sárospataki városi Tanács V. B. tervcsoportja ÉPÍTÉSZTECHNIKUST keres beruházási ügyintézői munkakörbe. Bérezés: a 15/1973. MüM. sz. rendelet szerint. Lakás megoldható. B.-A.-Z. megyei Vas- és Fémipari Vállalat 3900 Szerencs, Rákóczi út 95, telefon: 4)9. Megvételre felajánlja: 1 db szovjet gyártmányú I. 1330. típusú clhajlító gépét, vagy átadja 30—40 to. nyomású körhagyó sajtoló (excenterprés) gépekért. Az őszi-téli politikai könyvnapok kiemelkedő eseT menyeként tegnap, kedden délután Miskolcon, az MSZMP Borsod megyei Bi­zottságának székházában me­leg szavakkal emlékeztek meg a politikai irodalom mintegy 2500 Borsod megyei terjesztőjének ügybuzgó te­vékenységéről. Ez alkalommal Sárközi Gizella, a Kossuth Könyvki­adó megyei kirendeltségének vezetője vázolta a hazai marxista—leninista irodalom legális terjesztésének három évtizedes útját,, fejlődését, s ezzel összefüggésben szólt a politikai irodalom terjeszté­sének jelentőségéről. Egye­bek közt hangsúlyozta, hogy a politikai irodalom terjesz­tése és felhasználása me­gyénkben egyre jobban a mindennapi pártmunka szer­ves részévé válik. A kirendeltség vezetője ezután ismertette, hogy a marxista irodalom legális terjesztésének 30. évforduló­ja alkalmából a Kossuth Könyvkiadó „Kiváló terjesz­tő’’ felirattal ezüst emlék­plakettet alapított. Ezzel — az idén először és a jövő­ben évről évre — a politikai irodalom legkiválóbb terjesz­tőit tüntetik ki. Megyénk politikai iroda­lom terjesztői közül — az illetékes pártszervek javasla­ta alapján — most Szabó Istvánná, a DIGÉP. Száfai Gyula, az LKM, Bedzsula Mihályné, a Tiszai Hőerőmű, Szádvári Gyula, baktakéki, Ménesi József né, az ÓKÜ, Csíki Bálint, a szerencsi Vas­es Fémipari Vállalat, és Séllei Józsefné, a Mákvölgyi Bányaüzem edelényi II. akna politikai irodalom terjesztője részesült e szép kitüntetés­ben. Az emlékplaketteket Deme László, a megyei pártbizott­ság titkára nyújtotta át, aki a megyei párt-vb nevében gratulált a kitüntetetteknek, majd a jelenlévőkkel elvtár­si eszmecserét folytatott a politikai irodalom terjeszté­sének időszerű gyakorlati kérdéseiről. (CSC)

Next

/
Thumbnails
Contents