Észak-Magyarország, 1974. október (30. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-04 / 232. szám

1974. okt. 4,, péntek ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Dr. Kocsis József miniszterhelyettes mondott vitaindítót Nchányan a tanácskozás részvevői közül Fotó: Szabados Gy. A munkahelyi, a vállalati és a területi rendezvények után tegnap, október 3-án, csütörtökön Diósgyőrött ke­rült sor a KGM szakágazati ifjúsági parlamentre. E je­lentős rendezvényen 23 vál­lalat, és intézmény 43 kül­dötte vett részt. Zambó Pál, a Lenin Kohászati Művek vezérigazgató-helyettesének köszöntése, >.Koszli Lajosnak, a gyár pártbizottsága titkárá­nak megnyitója után dr. Ko­csis József kohó- és gépipari miniszterhelyettes tartott vi­taindítót. A miniszterhelyettes min­denekelőtt arról beszélt, hogy népgazdaságunkban a kohá­szat és a gépipar igen jelen­tős szerepet tölt be. Az ipar társadalmi termékéből a ko­hászat 8,3, a gépipar pedig 27 százalékot képvisel. A két ágazatban munkálkodik az iparban foglalkoztatottak mintegy 36 százaléka. E kö­zéptávú tervidőszak három évében a kohászat termelési értéke 19,3 százalékkal fejlő­dött, s ez évben a számítá­sok szerint 9—10 százalékkal növekszik. Elmondotta dr. Kocsis Jó­zsef, hogy az ötödik ötéves terv célkitűzései szerint a népgazdaság erőteljesen fej­lődik, az ipar termelésének növekedése évenként 6—7 százalék lesz. így megnövek­szik a népgazdaság acél­szükséglete, nőnek a válasz­téki igények, fokozódnak a gyártmányokkal szembeni követelmények. Ennek bizto­sítása érdekében évente mintegy 700—800 ezer tonná­val több acélra lesz szükség. Az Állami Tervbizottság ez év áprilisában tárgyalta meg a magyar vaskohászat 15 éves távlati fejlesztési tervét. E szerint az ÖKÜ»ben az oxigénes intenzifikálás kiszé­lesítésével, a Dunai Vasmű­ben pedig nagy kapacitású oxigénes konverterüzem épí­tésével növelik az acélter­melést. Pillanatnyilag nyi­tott kérdés és megoldandó feladat az LKM SM üzemé­nek megszüntetése, helyette­sítése. A nyersvas-termelést 1980- ig mintegy 10 százalékkal kell növelni. Az új középtá­vú tervidőszak első évében lép munkába az ózdi rúd- dróthengermű, a fejlesztések eredményeképpen 1980-ban — a jövő évi szinthez viszo­nyítva — 20 százalékkal nő a hengerelt áruk termelése. Az előadó szólt a gépipar fejlesztéséről. Ennek lénye­ge, hogy jelentős fejleszté­seket kell megvalósítani a forgácsoló gépek korszerűsí­tésében, automatizálásában, a programvezéreit szerszám­gépek számának, teljesítmé­nyének növelésében. Legdi­namikusabban fejlődő ter­mékcsoport a kábelipar és dróthúzógépek. A kábelgépek termelésében 1980-ra a DIGÉP mintegy 70 millió fo­rintos értéket exportál. A miniszterhelyettes el­mondotta, hogy az elért ered­ményekben benne van a fia­talok lelkiismeretes, szorgal­mas munkája. Ezzel az erő­vel számolnak a ránk váró nagy feladatokban is. Általá­nos tapasztalat, hogy a KISZ, illetve a fiatalok élen járnak a kongresszusi—fel- szabadulási versenyfelaján­lásokban, és azok teljesíté­sében. Az ifjúsági törvény és annak jó végrehajtása hozzá­járult, s hozzájárul, hogy erősödött, s erősödik a fia­talok elkötelezettsége a szo­cialista társadalomhoz, ja­vult az ifjúság öntevékeny­sége, politikai aktivitása. A szakágazati ifjúsági par­lamenten több felszólalás hangzott el. Komolya Gizel­la, az LKM küldötte a ter­melési és a szociális ered­mények mellett szólt olyan fájó gondokról, hogy a nagy kombinátban 1200 vidéki lány dolgozik, s nincs szá­mukra korszerű leányszálló. Polszkí Zoltán, az ÖKÜ, Guzsván László, a Dunai Vasmű, Szabó Ervin, a DIGÉP küldötte — az ered­mények mellett — a tovább­tanulás gondjairól beszélt. A felszólalók általában az utánpótlás, a lakásproblé­mák jobb megoldásában kér­tek megértést, segítséget. Breczkó Béla, a KISZ Köz­ponti Bizottság képviseleté­ben a fiatalok gondjainak ismeretében és az ifjúsági parlamenteken elhangzottak összesítése alapján arra hív­ta fel a figyelmet, hogy a KISZ-nek, szakszervezetnek, a gazdasági vezetésnek még jobban kell segíteniük a fia­talokat, a fiatalok nevelését. Azokét, akiknek nem közöm­bös, amit csinálnak és fele­lősséget éreznek a gazdasági feladatok megoldásáért, az egész társadalomért. II ■káli masaid) kspzellségéért Hejőcsabán, az épülő új ce­mentgyárban nyitották meg az építőipari ágazat országos mű­szaki tájékoztatási és szakokta­tási hónapját. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, az Építők Szakszervezete és az Épí­tőipari Tudományos Egyesület immár tizenkettedik alkalom­mal szervezte meg a munkások képzettségének szélesítését, szak­mai tudásuk elmélyítését szol­gáló rendezvénysorozatot. A vá­lasztás ezúttal méltán esett He- jőcsabára, mint az országos meg­nyitó színhelyére, hiszen az ága­zat legjelentősebb beruházásának megvalósítása folyik itt. Az ünnepélyes megnyitóra ok­tóber 2-án, szerdán délután ke­rült sor, az ÉMV, az Építők Szakszervezete, valamint a bor­sodi építőipari és építőanyag- ipari vállalatok vezetőinek, kép­viselőinek jelenlétében. Váradi Istvánnak, a liejőcsabai Cement­gyár műszaki igazgatóhelyettesé­nek üdvözlő szavai után Szat­mári László, az ÉMV főosztály­vezetője ismertette a műszaki tájékoztatási és szakoktatási hó­nap célkitűzéseit. Ezt a hónapot — hangsúlyozta — az ágazatban országszerte a dolgozók szakmai tájékozottságának bővítésére, műszaki látókörük szélesítésére, a műszaki fejlődés gyorsításával kapcsolatos közös tennivalók megvitatására kívánják fordítani. A mostani rendezvénysoroza­tot különösen időszerűvé teszik a XI. pártkongresszus és felsza­badulásunk 30. évfordulója tisz­teletére vállalt többletfeladatok, a negyedik ötéves terv célkitű­zéseinek megvalósításával kap­csolatos tennivalók. A műszaki tájékoztatási és szakoktatási hó­nap rendezvényeivel elő kíván­ják segíteni a munkások mű­veltségének emelését, társadalmi szerepük erősítését. Az Építők Szakszervezetének elnöksége nevében Juhász Ottó, a szakszervezet titkára nyitotta meg az országos rendezvényso­rozatot. A célokról szólva elmon­dotta, hogy széles körben tudato­sítani kell azokat a feladatokat, amelyeknek teljesítése a párt gazdaságpolitikájának megvalósí­tását segíti elő. Az építőipar gyors ütemű iparosítása, új be­ruházásainak létrejötte a koráb­binál magasabb színvonalat Je­lent, s növekednek az itt dolgo­zók műveltsége, szakmai képzett­sége iránti követelmények is. A műszaki tájékoztatási és szak- oktatási hónap éppen c követel­mények kielégítését kívánja elő­segíteni. — Rendkívül megnőttek a feladatok, szorongatlak a gondok, de szerencsére, jobb a munka, a vállalatok, az emberek hozzáállása. Szárnyasi Gyula, a MÁV miskolci Igazgatóság keres­kedelmi osztályának vezető­je értékeli igy az őszi csú­cson felült csúcsforgalmat. Az igazgatóság az elmúlt évben is jó eredménnyel munkál­kodott. Most, az, év nyolc hónapjában több mint 521 ezer tonna — kocsiigényes — áruvai szállítottak többet mint a múlt év azonos idő­szakában. Az igények nagyok. A vál­lalatoknál üzemekben, az er­dő- és mezőgazdaságban a kongresszusi verseny eted- n>ények?|.'rtn mir den eddi­ginél többet termelnek, s természetszerűen fokozottabb megterhelést jelent e? a vas­útnál is. A Központi Szén­osztályozó például 70 ezer tonnával több szenet indított útnak Berentéről, mint az elmúlt év háromnegyedében. A Borsodi Ércelőkészítő Mű 55 ezer tonnával többet ra­kott vasúti kocsikba a kohók eledeléből, az LKM 74 ezer. az Ózdi Kohászati Üzemek 51 ezer tonnával többet ter­melt, szállított, mint a múlt év kilenc hónapiéban. A MÁV miskolci Igazgató­sága. s a területen dolgozó vállalatod, megrendelők im­már hagyományosan jó együttműködéssel munkál­kodnak. — A vállalatok nagy több­sége megértette — mondják a MÁV miskolci Igazgatósá­gán —, hogy a vasút egye- aü’ nem képes megoldani a feladatot, egyéni, vállalati és népgazdasági érdek a szállí­tási gondok megoldása. A közös együttműködés erősítése végett az igazgató­ság 94 jelentősebb vállalat­tal kötött szocialista szerző­dést. Amennyiben szeptem­ber 15 és december 15 kö­zött az adott vállalatok a kirakandó kocsik 90 százalé­kát a megállapított rakodási időn belül szabadítják fel, a jövő év első negyedében a szokásos hat órával szem­ben tizenkét óra alaprakodá­si kedvezményt kapnak. Mondanunk sem kell, hogy ez adott esetben több száz­ezer forintos megtakarítást jelent egy-egy vállalatnál. A Központi Szállítási Ta­nács ugyanerre az időre ver­senyt szervezett a vállalatok között. A versenyben jó eredményt elérőknél ez ju­talomban is realizálódik. A felkészüléshez hozzátartozik, hogy — mint beszámoltunk róla — a szállító, valamint több jelentős megrendelő vállalat képviselői a megyei pártbizottságon beszélték meg a tennivalókat. A jó felkészülés már elő­nyösen érezteti hatását. Az igazgatóság a kocsiigényes áruk 47,4 százalékát irány­vonaton továbbítja. Ez 300 ezer tonnával több, mint az elmúlt év nyolc hónapjában. Nagy elismeréssel beszélnek a Diósgyőri Gépgyárról, ahol a kocsik 100 százalékát a ra­kodási időn belül kirakják. Jó munkát végez ebben a Sajószentpéterh Üveggyár is. örvendetesen egy sor he­lyen fellendült a szabad szombaton és a vasárnapon kocsik kirakása. A Szeren­csi Cukorgyár például a leg­utóbbi három vasárnapon 414 kocsiból 395-öt. a Tiszapal- konyai Hőerőmű 318-ból 310- et kirakott,, s a Volán 4-es Vállalata 54 kocsiból 45-öt rakott ki vasárnap. Pozitív képet mutat az összehasonlí­tás is. A munkaszüneti na­pokon 3 ezer tonnával töb­bet raknak ki, mint a múlt év azonos időszakában, és ez nagyjából három vasúti sze­relvényt jelent. Sajnálatosan még akadnak gondok, furfangos megoldá­sok. A Gömöri pályaudvaron például október 1-i adat szerint 30 kocsit nem raktak ki időben. Volt olyan is. amely 48 órája állt. Ennek oka az, hogy jónéhány mis­kolci vállalat nem gondos­kodik este, munkaszüneti na­pokon az áruk átvételéről. Igaz, van olyan eset is, ami­kor az áruátvételhez nincs meg a szükséges raktári fel­tétel. Mégis egyszerűbb és hasznosabb lenne, ha a sok- e-er forintos bírságpénz he­lyett a vállalatnál kisebb összegért gondoskodnának az áruátvételről. Olyan esetet is feljegyez­hettünk, hogy Sátoraljaúj­helyből — azon a cimen, hogy nem tudják megoldani a kirakást — Ceglédre akar­tak szállíttatni két kocsi mű­trágyát. E két kocsira pedig — mint üresre — Sárospata­kon volt szükség, ahonnan perlitet és más anyagot kel­lett volna tovább szállítani. A gyenge szervezettségre utal, hogy például a miskol­ci KAV-telepen, alig raktak ki 22 kocsi kokszot, jött az értesítés, hogy rakják be ezt az anyagot, és indítsák a ko­hók felé. Szerencsére, ilyen eset igen ritkán fordul elő. Mind több olyan vállalat ne­ve sorakozik a listán, ame­lyek a nagy közösségi gon­dokat megértve gondoskod­nak az áruk fogadásáról, ki­rakásáról, útnak indításáról. Ez a magyarázata, hogy az igazgatóság összforgalma — beleértve az átmenő forgal­mat is — 770 ezer tonnával nagyobb, mint az elmúlt év azonos időszakában. És eb­ben sok fizikai dolgozó és vezető egészséges szemlélete, erőfeszítése mutatkozik meg. i Csorba 1 Nagyüzem Súlyban Naponta ezer mázsa szőlőt dolgoznak fel a sályi Bükkalfa Tsz fcorszerű üzemében. A csemegeszőlő java a boltokba, el­árusító helyekre kerül. Folyamatosan szüretelik már a bor­szőlőt is. A szakemberek hosszú, napsütéses őszt várnak. Eb­ben az esetben még tovább javulhat a tramini, rizlingszil­váni cukorfoka. Lassan vógefelé közeledik a gyümölcsösben is a szilva szedése. Ennek nagyrészét a nyíregyházi konzerv­gyárba küldik. Az őszi érésű növények betakarítása mellett két nagy munka vár a szövetkezet dolgozóira: a talajelőké- szítés, szántás, vetés és az egész hónapon át tartó szüret. Képeinken a sályi szőlő- és gyümölcsfeldolgozó kombinát munkájáról számolunk be. ügyes kezű szüretelő lányok, asszonyok válogatták a boltok« ba kerülő csemegeszőlőt. A borszőlő feldolgozása itt már nem a hagyományos módon, hanem modern, félautomata présgépeken történik A frissen szüretelt szőlő levéből gyártják a hamar közked­veltté vált Márka üdítő italt. Naponta hatvanezer palackot töltenek meg A must a húszezer hektolitert befogadó, laboratóriumi tisz­taságú tárolóterekbe kerül, hogy aztán borrá érlelődve foly­tassa útját a palackozóüzem felé Fotó: Lacző József Isi nariamenl az LKM-ta Csúcs feletti csúcsforgalom

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents