Észak-Magyarország, 1974. október (30. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-04 / 232. szám

ESZAK-MAGYARORS2AQ 4 1974. okt. 4., péntek Egységben a gazdasági feladatokkal Mind a Borsod megyei, mind a Miskolc városi Párt­bizottság a közművelődés helyzetét és a márciusi köz­ponti bizottsági határozat végrehajtásának feladatait elemezve feladattervében el­ső teendőként a szocialista közművelődés korszerű szem­léletének biztosítását és erő­sítését tűzte ki. A városi pártbizottság feladattervében azt is olvassuk, hogy különös figyelmet kell fordítani ar­ra, hogy a párt művelődés­politikája torzítás nélkül va­lósuljon meg Miskolcon. Fel kell lépni az olyan szemlé­let ellen, amely a közműve­lődést elválasztja a gazdasá­gi, társadalmi folyamatoktól, lebecsüli szerepét a szocializ­mus építésében. A megyei pártbizottsági feladatterv is megfogalmazza ezt a gondo­latot, mondván „a szocialista kulturális forradalmat, ezen belül a közművelődést csak a gazdasági és társadalmi folyamatokkal szerves egy­ségben és kölcsönhatásban vizsgálhatjuk, illetve fejleszt­hetjük tovább.” A két feladattervben em­lített célkitűzések és a szem­léletbeli tendenciákra vonat­kozó kívánalmak rendkívül intenzíven egybecsengenek az elmúlt héten tartott, or­szágos közművelődési aktí­va több megállapításával. Mind az előadást tartó Aczél György beszédében, mind pedig a hozzászólásokban hangot kapott a szemléleti változás szükségessége. Ugyancsak hangot kapott, hogy a szocialista közműve­lődés, a társadalomépítés szerves része, attól elválaszt­hatatlan, sőt mintegy annak egyik feltétele. A közműve­lődés igényes továbbfejlesz­tése nem cél, hanem eszköz; mégpedig a szocializmus épí­tésének, a szocialista humá­num kiteljesedésének eszkö­ze — állapította meg többek közt Nemeslaki Tivadar, a SZOT főtitkárhelyettese, aki hozzászólásában a szakszer­vezetekre háruló feladatok­kal foglalkozott. Ö mondta el azt is, hogy hibás az a nézet, amely szerint a szo­cialista társadalom célja ki­zárólag az anyagi javak mind nagyobb bőségének megteremtése. A szocialista társadalom harmonikus fej­lődése csak az anyagi és a szellemi növekedés közös ta­laján mehet végbe. Ebben az értelmezésben na­gyon világosan látszik a köz- művelődés szerepének fon­tossága. A nagyon sokszor emlegetett hármas jelszó a szocialista brigádoknál, a szocialista módon dolgozni, élni és tanulni, csak a köz- művelődési párthatározat megjelölte feladatok teljesí­tésével, a korszerűen értel­mezett szocialista közműve­lődés lehetőségeinek mind szélesebb körű felhasználá­sával valósulhat meg. Mi­ként dolgozhat szocialista módon,/és miként élhet szo­cialista módon az a munkás, aki nem tanulta meg, ho­gyan kell szocialista módon dolgozni és élni. A harmadik feladatként megjelölteket, — azaz szocialista módon ta­nulni, művelődéni — igen sokfelé nagyon leegyszerű­sítve értelmezik. Elmegy a brigád a moziba, képkiállí- tásra, vagy akár a népszerű­tudományos filmek kong­resszusának vetítésére, ezek­nek a látogatásoknak vala­milyen módon dokumentál­ható nyoma marad, tehát már „szocialista módon mű­velődött”. önáltató, teljesen téves, formális vállalás és teljesítés ez. A művelődés­nek ilyen módjától a legrit­kább ‘esetben változik meg a brigádtag élete és fog szo­cialista módon dolgozni és élni. Ha viszont azt tartjuk szem előtt, hogy a művelő­dési élet rendkívül sokszínű választékában — beleértve a szakmai művelődést is — mind magasabb 'kvalifikáció­ra törekszik a munkás, mind­inkább igyekszik magáévá tenni azokat az ismereteket, amelyeknek birtokában mun­káját nemcsak egyszerűen a szakember biztonságával tud­ja mindjobban ellátni, ha­nem a szocialista szakember hozzáállásával és hozzáérté­sével tudja végezni, életmód­jában, életformájában pedig olyan igények jelentkeznek, amelyeknek kielégítésére tö­rekedve mind több jót, kul­turált környezetét tud ma­gának teremteni, úgy van csak értelme és haszna a harmadik vállalásnak. Aczél György az említett pártaktíván zárszavában el­mondta, hogy a különböző gazdasági intézkedések és a dolgozók nagy tömegeinek jó munkája eredményeként növekvő jólétről beszélhe­tünk. Ennek o növekvő jó­létnek viszont szocialista tar­talmat kell adni. Nem arra kell szolgálnia a jólét emel­kedésének, hogy a polgári tendenciáknak nyíljon ki a kapu, hanem éppen tanul­junk meg a szocialista szer­vezett közösségben végzett munkán túl élni is szocialis­ta módon, ezt pedig, csak, ha szocialista módon tanulunk, akkor érhetjük el. Nem asz- kézisre kell szoktatni a szo­cialista dolgozót, hanem hogy élni tudjon lehetőségeivel, s a kulturális lehetőségekkel is. Leóin is arra figyelmez­tetett, hogy „csak azt szabad elértnek tekintenünk, ami gyökeret eresztett a kultúrá­ban, a mindennapi életben; ami szokássá vált”. Vissza kell térnünk a be­vezetőben említett feladat­tervekre, a közművelődés kor­szerű szemléletének erősíté­sére, a közművelődésnek a gazdasági, társadalmi folya­mattól való elválaszthatatlan- ságára. Nem ritkán hallani, hogy mi ipari megye va­gyunk, a vas és acél.városa vagyunk, tehát nálunk a kulturális törekvések bizo­nyos fokú hátrább sorolása indokolt. Nem előzhetik meg a gazdasági törekvéseket és feladatokat. De nem is kö­vethetik azokat fáziseltoló­dásokkal. A pártaktíva és a két pártbizottság állásfogla­lása arra tanít, hogy a mű­velődés korszerű szemléleté­nek birtokában, a fentebb vázolt okok miatt is, a köz­művelődést a gazdasági és társadalmi folyamatokkal szerves egységben fejlesszük tovább. Benedek Miklós Nevelési tanácsadó Csak a szülőkkel együtt... HÁROM ESZTENDŐVEL ezelőtt vált külön a nevelé­si tanácsadó, hiszen koráb­ban a gyermekideg-gondozó- val együtt működött. A mun­kakapcsolat azonban ma is szoros, hiszen "a nevelési tanácsadóba „utalt” gyere­kek egy része vagy onnan jön, vagy oda küldik őket további vizsgálatokra. Ez érthető is, hiszen a proble­matikus, nevelési tanácsra szoruló gyerekek egy részé­nél gyógykezelésre is szük­ség van ahhoz, hogy mielőbb teljes értékű tagjai legyenek az osztályközösségek kollek­tívájának, a gyermekközös- ségeknek. Szanyi Mária, a tanácsadó pszichológusnője elmondotta, hogy a legtöbb „páciensük” az általános is­kola alsó tagozatából érke­zik. Ebben a korban ugyan­is igen erősen kiütközhetnek a gyermekek nevelési prob­lémái, a gyermekközösségek­ben és talán az alsó tagoza­tos pedagógusok fordítják a legtöbb figyelmet az ilyen jellegű magatartásbeli rend­ellenességekre. Óvodás kor­ban ugyanis még nem, ké­sőbb pedig általában már nem jelentkeznek olyan sú­lyosan ezek a gondok. Mindebből adódik, hogy — s ez többé-kevésbé a neve­lési tanácsadó szűk lehető­ségeivel is összefügg — a pedagógusok azok, akik leg­inkább tartják a kapcsolatot a tanácsadóval. Persze a szülőkkel együttműködve, hi­szen nem egy esetben csalá­di, környezeti ártalmak okoz­zák a gyermekek magatar­tásában jelentkező problé­mákat. — Foglalkozunk olyan gye­rekekkel, akiknek iskolai magatartásában zavarok je­lentkeznek. Például fegyel­mezetlenség, figyelmetlenség, túlzott agresszivitás, vagy túlzott visszahúzódás, rossz tanulmányi előmenetel a jó eredmények után ... Persze később a beszélgetéseken, amelyeken a szülők részt vesznek, többnyire kiderül, hogv ezeket a jelenségeket a szülők is észlelik. Ilyen ese­tekben föl kell derítenünk az okokat és meg kell hatá­roznunk azokat a nevelési módszereket, amelyeket ki­küszöbölhetünk. S azt meg kell mondanunk, hogy nem mindig egyszerű. Különösen akkor nem, ha családi, kör­nyezeti problémák okozzák e változásokat, mert itt talán a legnehezebb megváltoztat­ni a kiváltó okot. S az is igaz, hogy a szülők egy ré­sze megközelíthetetlen. — Gondolom sok nevelési problémával találkoznak. — Nos, igen. Egyrészt mert igen gyakran csak az egyik szülő a szigorú, s a másik engedékeny. Végül Is az en­gedékeny szülő az, aki meg- sokallva a gyerekkel kapcso­latos bajokat, kéri a fenyí­tést. Sokan tartják nevelési elvnek még mindig a ve­rést ... De meglehetősen ko­moly magatartásbeli zavaro­kat okozhat, ha a szülők túl­becsülik a gyerek képessége­it, s ahelyett, hogy megbe­csülnék a tanuló számára eredményes hármas, vagy négyes osztályzatot, ezekért a jegyekért állandóan bün­tetik a gyereket. Mi, bár ké­Szlovák-magyar tudományos ülés A múzeumi és műemléki hó­nap alkalmából szlovák— magyar tudományos ülést tartottak szerdán és csütörtö­kön a miskolci Herman Ottó Múzeumban. A szlovák és magyar interetnikus kapcso­latok témakörében megtar­tott kétnapos tudományos ülésen összesen öt előadás hangzott el. Az első napon dr. Igor Kriétek, a Szlovák Néprajzi Múzeum igazgató- helyettese és dr. Michal Már­kus tudományos főmunka­társ, illetve dr. Gunda Béla, a KLTE egyetemi tanára tartott előadást. Tegnap Zita Svitková egyetemi tanárse­géd és dr. Krupa András, a Békési Élet főszerkesztője számolt be kutatási eredmé­nyeiről. A tudományos ülé­sen részt vevő szlovákiai ku­tatók többek között felvetet­ték annak a gondolatát is, hogv a jövőben jó lenne több közös néprajzi kutató- i munkában részt venni. A í magyar muzeológusok például részt vehetnének a gömöri terület néprajzi sajátosságai­nak felderítésében, illetve a dél-szlovákiai területen élő magyarok néprajzi kutatásá­ban. A tudományos ülés részt­vevői tegnap délután Tokaj­ba látogattak, ahol megtekin­tették a múzeumot és Tokaj nevezetességeivel ismerked­tek. Kiállítás Magyarország nagy ásatásai A múzeumi hónap eseményei Sárospatakon Az NDK 25. évfordulója alkalmával a berlini Magyar Kultúra Házában jubileumi kiállítás nyílt meg, amely a két baráti ország és nép együttműködését mutatja be. Az ünnepélyes megnyitón megjelent Gyenes András, hazánk NDK-beli nagyköve­te, Hans Jendretzky, az NSZEP Központi Bizottságá­nak tagja, dr-. Paul Wandel, az NDK-beli Népek Barátsá­ga Ligájának elnöke. Az NDK fővárosában és vidéki városaiban működő baráti kulturális központok, így a berlini Magyar Kultú­ra Háza is kitüntetést ka­pott az NDK kikiáltásának 25. évfordulója alkalmával. A Népek Barátsága Ligájá­nak „Érdemérem a Népek Barátságáért” kitüntetést dr. Paul Wandel, a liga elnöke nyújtotta át dr. Hegedűs Gyulának, a Magyar Kultú­ra Háza igazgatójának. nyelmetlen, ezt sokszor el­mondjuk. De eredményt csak akkor várhatunk, ha nem­csak a pedagógusok, hanem a szülők is bizalommal van­nak, ha sikerül megnyerni őket a gyermek érdekében, egy újfajta nevelés számára. NEVELÉSI TANÁCSADÁS azonban nemcsak a nevelé­si tanácsadóban van. Ide már valóban csak a legprob­lematikusabb gyerekek ér­keznek. A tanácsadásnak Miskolcon kiterjedt hálózata működik. Tizenkét pedagó­gus foglalkozik ezzel az is­kolákban. Mindezek mellett azonban ők végzik el az is­kolaérettségi vizsgálatokat is, amely mindinkább nem­csak a veszélyeztetett és problematikus egyedekre ter­jed ki, hanem valamennyi iskolaköteles 6 éves gyer­mekre. Ezenkívül peda­gógusaink közreműködnek a korrekciós osztályok nevelési munkájában, a gyógypeda­gógiai vizsgálatokban, vala­mint — s ez újabb feladat — a gyámhatósággal közösen a nevelőszülők kiválasztásá­ban. Mindezek mutatják, hogy a nevelési tanácsadó egyre sokrétűbbé váló mun­kája megköveteli a feltéte­lek, a munkafeltételek javí­tását is. Csntorás Annamária i A mPOVPi felügyelethez megyei tartozó mú­zeumok októberi gazdag programjáról már beszámol­tunk lapunkban. Ezúton a Magyar Nemzeti Múzeum részlegeként működő sáros­pataki Rákóczi-múzeum négy hétig tartó rendezvény- sorozatáról adunk tájékozta­tót. A múzeumi és műemléki hónaphoz, híréhez méltóan járul hozzá a pataki gyűjte­ményegyüttes. Az itteni ren­dezvények sorát képzőművé­szeti esemény vezeti be: a sárospataki Galéria nagyter­mében október 6-án, vasár­nap délelőtt nyílik meg Bánfi József festőművész ki­állítása. Széles körű érdeklődésre tarthat számot a négy egy­mást követő hétfőn rende­zendő régészeti előadássoro-. zat, melynek keretében or­szágosan elismert tudomá­nyos szaktekintélyek, a leg­utóbbi évek legnevezetesebb hazai ásatásairól, azok ered­ményeiről adnak tájékozta­tót. A sorozat bevezetőjéül október 7-én este Korek Jó­zsef, a Magyar Nemzeti Mú­zeum főigazgató-helyettese ismerteti a régészeti kutatá­sok főbb európai és hazái irányait. A második alka­lommal Fodor István régész a közelmúltban feltárt, a megyénkkel szomszédos sza­bolcsi ispánt központi kuta­tásokról tart előadást. A ma­MezőkeresztesI konfekcióüzemünkbe ruhaipari technikusi képzettséggel férfiszabó szakma tanműhelyi oktatásra iparitanulá-oktatót felveszünk. Jelentkezés eddigi működés megjelölésével. Konfekció Szövetkezet Budapest, XIII., Lehel u. 14. gyarországi nagy ásatások! közül a borsodiakat legköze­lebbről érintik a rakacaszen- di Árpád-kori templom ku­tatási és helyreállítási mun­kálatai. Erről a témáról Pá- lóczi Horváth András és H. Vladár Ágnes ad együttes tájékoztatót Sárospatakon. Bizonyára sok érdeklődőt vonz majd a sorozat záró előadása is, október utolsó hétfőjén: ekkor Zolnay László kutató az idei év leg­nagyobb régészeti és művé­szettörténeti szenzációjáról, a budavári gótikus szobor­lelet felfedezésének történe­téről tart ismertetőt. Vala­mennyi előadást filmvetítés egészíti ki, teszi szemléle­tessé. Sárospatak ad derekán a megyei múzeumi találkozónak is, melynek központi témája a borsodi, abaúji és zempléni kastélyok műemléki helyzete és hasz­nosításának problémaköre. A bevezető előadást Détshy Mihály, az Országos Műem­léki Felügyelőseg mérnöko tartja. A szakmai tanácsko­zást dr. Szabadfalvi József megyei múzeumigazgató ve­zeti. A múzeumi tanácsko­zás résztvevőinek dr. Janó Ákos pataki múzeumigazgaió mutatja be a sárospataki Hákóczi-várban folytatott feltáró és helyreállító mun­ka legújabb eredményeit. Mezőkeresztesi konfek­cióüzemünkbe ruhaipari technikusi képzettséggel üzemvezető, termelésirányító, szalagvezető munkakörbe gyakorlott munkaerőket felveszünk. Jelentkezés személyesen vagy levélben. Konfekció Szövetkezei Budapest. XIII. Lehel u. 14. _________j

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents