Észak-Magyarország, 1974. október (30. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-19 / 245. szám

fii ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1974. október 19., szombat Kórustalálkozó ma és negyven éve Ma délután 4 órakor kez­detük a Borsod megyei Hó­nai Sándor Művelődési Köz­pontban az 1934. évi miskol­ci országos tialosünnep 4U. évfordulója alkalmából ren­dezett munkáskor us-lalálko- zo, a szakszervezeti kórusok második megyei találkozója. A kétnapos rendezvénysoro­zatot közös énekkari szám — Kodály—Berzsenyi: A ma­gyarokhoz — vezeti be, majd Kiss Bela, a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának titkára tart megnyitó beszédet. E/.t követi a részvevő kóru­sok műsora, melynek kereté­ben a megye különböző terü­leteiről lb énekkar lép pó­diumra, s ad szamot felké­szültségéről. A találkozón a legkülönbözőbb jellegű mun- kaskórusok vesznek részt, s másnap, vasárnap délelőtt szakmai tanácskozáson érté­kelik a hangversenyek ered­ményeit. Mint a bevezetőben emlí­tettük, a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának agitációs, propaganda- és kultúráiig bizottsága, vala­mint a Rónai Sándor Mű­velődési Központ a 40 év előtti munkás dalosünnepre való emlékezés jegyeben ren­dezi ezt a mai találkozót. Ér­demes e hajdani dalosünnep­re visszatekinteni. Kováts György, a Rónai Sándor Mű­velődési Központ igazgatója, a diósgyőri munkáskultúra régi kutatója volt segítsé­günkre az 1934-es találkozó felelevenítésében. Magyarországon csaknem 70 éves múltra kell vissza­tekintenünk a munkásdalár- dak munkájának értékelése­kor. 1907-ben alakult meg a Magyarországi Munkás .Dal- egyletek Szövetsége. Egy 1927-es megemlékezés sze­rint azért kellett a szövetsé­get megalakítani „hogy le­gyen egy szerv, amely a da­lárdák közös érdekeit védi és amely megtalálja azt a platt- formot, melynek alapján az összes munkásdalárdák úgy elvi, mint művészi kérdések­ben együtt haladhatnak. Meg kellett alakítani a szövetsé­get, hogy legyen egy \ szerv, amely belevilágít a sötét magyar dalos-éjszakába, megmutatja a helyes utat és irányt szab...” A szövetség — szemben a polgári dalár­dákat tömörítő Magyar Da­losszövetséggel — kifejezet- ten a munkásdalárdák ösz- szefogására alakult. Ezt egy­értelműen megfogalmazták, v amikor programot adtak: ' „mi új irányt képviselünk, élesen megvontuk a határt, mely bennünket azoktól a dalárdáktól elválaszt, akik királydíjért, serlegekért, ér­mekért és egyéb dijakért ver­senyeznek .. Ez a szövetség kezdemé­nyezte és szervezte 1920-ban Szegeden az első országos dalosünnepélyt, melyen Mis­kolcról. az Általános Mun­kásdalárda vett részt. 1928- ban a második követte ezt a dalosünnepet, Debrecenben, s azon a Diósgyőri Vasas Férfikar is részt vett, Nagy Ferenc karnagy vezetésével. Győrött került megrendezés­re 1930-ban a harmadik, és Miskolcon 1934-ben három­napos ünnepségsorozattal a negyedik országos munkás-' tíalostalálkozó. A Munkások Dal- és Zene­közlönye, a szövetség hivata­los lapja a találkozót kö­szöntve arról írt, hogy négy esztendő telt el a győri ta­lálkozó óta, „négy esztende­je a nyomorúságnak, szenve­désnek, válságnak. Megvál­tozott körülöttünk a világ, más felfogás, más lehetősé­gek, soha el nem képzelt problémák foglalkoztat jak az emberiseget. Kin, szenvedés, gond, gyötrelem az emberi­ség nagy részének sorsa és mindezek ellenere a mun­káskultúra ügye olthatalla- nul eg a proletárlelkekben. Felemelő tudat, hogy ilyen lelkes, áldozatkész emoer- anyagból áll a munkásdalo­sok tabora. Büszkeséggel tölt­het el mindnyájunkat az az erőfeszítés, melynek köszön­hetjük, hogy Szeged, Debre­cen és Győr után Miskolcot írjuk most be aranybetűkkel a munkás-dalkultúra törté­netkönyvébe.’’ A találkozón az ország 33 munkáskórusa vett részt, a nagy munkanélküliség elle­nére több mint 2 ezer tag­gal. Nagy, országos hírű együttesek mellett Miskolcot a korábban megszüntetett Általános Munkásdalárda utóda, a Miskolci Vasmun­kások Dalkara és a Diósgyő­ri Vasas Dalárda képviselte. A vendégegyüttesek külön- vonattal érkeztek, és lampio- nos gyalogfelvonulásban jöt­tek a vasútállomásról a Zenepalota előtti mai Bartók térre, ahol Reisinger Ferenc, a város szociáldemokrata or­szággyűlési képviselője kö­szöntötte őket. A színházban két díszhangverseny, a nép­kerti sportpályán pedig egy „monstre hangverseny” hang­zott el. A Miskolci Vasmun­kások Dalárdáját Pléh Sán­dor, a diósgyőri vasmunká­sokat Gránát József vezé­nyelte. A diósgyőriek ősbe­mutató előadásban adták elő l.endvay—Kelemen Létünk a harc című kórusművét. A háromnapos találkozó során a miskolci közönség sokszor hallotta a szövetség jeligéjét: „Zúgjon dalunk, miként a fergeteg, / E vén világot ost­romolja meg, / Legyen a hangja erőnk hirdetője, / S a munka népe győzve tör elő­re.” A munkásdalosok ajká­ról több, akkor igen merész­nek számító, forradalmi töl­tésű dal hangzott el. A talál­kozó harmadik napján egész napos népünnepély volt az Avason. S a korabeli híradá­sok szerint „özönlött a tö­meg az Avasra, hogy egy­két munkásdalt meghallgat­hasson ...” Az országos da­losünnep végén Rónai Sán­dor méltatta a találkozó je­lentőségét, s búcsúztatta a résztvevőket, akiknek külön- vonata a Diósgyőri Vasas Dalárda énekszámának hang­jai mellett hagyta el Miskol­cot. Ma más körülmények kö­zött jönnek össze Miskolcon a munkáskórusok. Különbö­ző szakszervezetek, szakszer­vezeti művelődési intézmé­nyek fenntartásában . műkö­dő, felkészülésükhöz sok tá­mogatást élvező együttesek lépnek a Rónai Sándor Mű­velődési Központ színpadára. De kegyelettel emlékeznek mindnyájan az elődökre, s büszkén vallják és hirdetik ma is az 1934-es találkozó jeligéjét: „Zúgjon dalunk, miként a fergeteg..” (benedek) KISLAK.ÁSÉPÍTÖK FIGYELEM! KÜLÖNBÖZŐ MÉRETŰ GAZSZILIKÁTOK, GYÁRTELEPI ÁRON KAPHATÓK a Kazincbarcikai Könnyübctongyárban. A szilikátok azonnal szállíthatók. Ellenértékét szövetkezetünk megbízottjánál kell befi zetni, ugyancsak a gyár telephelyén. BOCSI ÁFÉSZ Játékot KRESZ-oktatás Budapest és Szolnok után Miskolcon is bemutatják az Óvodás korú gyermekek biz- j tonságos közlekedése című j kiállítást, melynek anyagát a fővárosi XIII. kerületi Rajk László utcai óvoda dolgozói állították össze. Ez a mód­szertani kiállítás azt mutat - , ja be, hogyan lehet 3—ö éves j gyermekeket helyesen oktat­ni a közlekedésre. így jelen­tősen megkönnyíti a közle­kedés oktatásával foglalkozó óvónők munkáját. A kiállítást tegnap, októ- \ bér 18-án délelőtt nyitotta meg Miskolcon, a Hoffmann j Ottó utcai óvodában Imregh , István, a Megj'ei Közieke-1 désbiztonsági Tanács propa­ganda és szervezési szakbi­zottságának vezetője, A kiállítás a jövő szerdáig tekinthető meg, reggel 9 órá­tól délután négyig. Eenkcy Zoltán munkája Tenkács Tibor tárlata Budapesten A Hazafias Népfront Bor­sod megyei szervezete és a budapesti István úti Gimná­zium öregdiák-közössége ren­dezésében októben 26-án, szombaton délután fél hat­kor nyílik meg Tenkács Ti­bor tokaji festőművész tár­lata Budapesten, az I. Ist­ván Gimnáziumban (XIV. kér., Ajtósi Dürer sor 15.), amelyen a művész ötven — gouache, tempera, pasztell, olaj — képét mutatja be. A tárlatot Varga Gáborné, az országgyűlés alelnöke, a Borsod megyei Tanács el­nökhelyettese nyitja meg. A nyitóünnepségen közremű­ködik a fővárosi XIV. ke­rületi Állami Zeneiskola szimfonikus zenekara Zábor- szky István vezényletével. A tárlat november 9-ig látogat­ható. Kollégiumi igazgatók tanácskoztak A Nehézipari Műszaki Egyetemen tartotta meg ta­nácskozását, tegnap, október 18-án az észak-magyarorszá­gi egyetemi és főiskolai kol­légiumok igazgatói munka- közössége. A munkaközösség­ben részt vevő kollégiumve­zetők tanácskozását Csókás János, az NME rektorhelyet­tese köszöntötte. Az egri Ho- Si-Minh Tanárképző Főisko­la, a Sárospataki Tanítókép­ző Intézet és a Nehézipari Műszaki Egyetem kollégiu­mainak igazgatói arról szá­moltak be a munkaközösség tagjainak, hogy milyen ered­ményeket értek már el a szakkollégiumi rendszer ki­alakításában, milyen problé­mákkal találkoztak eddig. Ugyancsak számot adtak ar­ról is, hogy a kiváló kollé­gium cím elnyeréséért eddig mit tettek. A tapasztalatcse­re jellegű tanácskozáson a házigazda Nehézipari Műsza- t ki Egyetem kollégiumi igaz- j gatója beszámolt arról is: miként segítik kollégiumi munkában á szakképzést és az önképzést. A munkakö- J zösség tagjai délután megte­kintették a kollégiumokat. Szocialista brigádvezetők, pedagógusok, nagyüzemi párttitkárok ültek le tegnap, október 18-án közös asztal mellé, a miskolci Molnár Béla Ifjúsági Házban, hogy elbeszélgessenek arról: mi­ként lehetne tudatosabban érvényre juttatni az „egy szocialista brigád — egy osz­tály” mozgalomban rejlő ne­velési lehetőségeket. Varga Gáborné, a Borsod megyei Tanács elnökhelyettese meg­nyitójában arról szólt, hogy a megye munkásosztályában, a szocialista brigádmozga­lomban rejlő lehetőségeket és a borsodi pedagógusok kezdeményezőkészségét egye­sítve a nevelést valóban tár­sadalmi üggyé lehet tenni. Szakáts Lajos, a Megyei Pe­dagógus Továbbképző Inté­zet vezetője összegezte a már fellelhető kezdeménye­zéseket, elemezte a mozga­lom előnyeit. A Sárospatak­ról kiindult mozgalom ugyan­is abban különbözik minden más, iskolát patronáló tevé­kenységtől, hogy a személye­sebb, konkrétabb kapcsola­tok révén valóban hatéko­nyabban tudják kihasználni a szocialista brigádokban rej­lő nevelő erőt. A sárospataki Esze Tamás Általános Iskola harmadik osztályát patronáló Tyeres- kova-brigád vezetője — a ru- I házati szövetkezetben dolgo­zik ez a brigád — el­mondotta például, hogy nyolc esztendőre vállalták a patro­náld, még 1972 októberé­ben. Azóta sokszor találkoz­tak a gyerekekkel, olvastak mesét nekik, vittek ajándé­kokat, s a gyerekek is meg­látogatták már őket munka­helyükön. Ugyancsak Sá­rospatakon, a napközi ottho­nos óvodában a hét óvodai csoportból ötnek már van patronáló szocialista brigád­ja. Amikor a gyerekek nő­napkor köszöntötték maguk készítette kis ajándékokkal a patronáló brigád tagjait, maguk is gazdagodtak, hi­szen az óvodába visszatérve lerajzolták élményeiket. Bár a mozgalom még ki­bontakozásánál tart — s egyelőre nem is lenne talán célszerű mértéktelenül széle­síteni —, igen sok hasznos, érdekes és értékes tapaszta­latról, kezdeményezésről szá­molhatunk be. A sajószent- péteri 2-es számú iskolában például épp e mozgalom eredményeképpen készülhe­tett el nemcsak a tágas' ud­var, hanem a nemrégiben avatott pinceklub is. Az is­kola Petőfi-raját patronáló kazincbarcikai Ady-brigád Ki mit tud? vetélkedőt rende­togatásra invitálták őket, s részt vesznek az iskola neve­zetesebb ünnepségein is, hogy megörökítsék, lefény­képezzék a gyerekeket. Az ózdi Bartók Béla Általános Iskolában a brigádok aján­dékaként elkészült szemlélte­tő eszközökből kiállítást is rendezhettek már. De rend­kívül érdekes a Sátoraljaúj­helyi Faipari Szövetkezet egyik ifjúsági brigádjának eddigi munkája is, akik a gyerekekkel való kapcsolat­tartásban már odáig jutot­tak, hogy nemcsak az úttö­rőszobát készítették el szá­mukra, hanem együtt gon­dolkodnak azon: hogyan tud­nának felépíteni egy játszó­parkot és egy biciklipályát. Az egy szocialista brigád — egy osztály mozgalom elő­nyei azonban nem elsősor­ban az anyagi segítségben rejlenek. Sokkal inkább fon­tosabb az, hogy a brigádok tagjai és a gyerekközösségek személyre szóló emberi kap­csolatokat alakítanak ki, s a példa erejével ez a mozga­lom az emberré, a szocialista emberré nevelés egyik leg­hatékonyabb eszköze lehet. A tanácskozáson éppen ezért ennek a vállalásnak a tuda­tosságáról, tudatos vállalásá­ról esett a legtöbb szó. Csutorás Annamária Szocialista brigád — egy osztály Az embernevelés eszköze lehet zett a pajtásoknak, üzemlá­Ne tévessze el a helyét, más a papír, más a szemét! A PÉNZT AD a papírhulladékért-A Kedves Vásárló figyelmébe ajánljuk: A korszerű hazai és külföldi szabványoknak megfelelő, minden igényt kielégítő; KÜLÖNBÖZŐ FORDULATSZAMŰ, TÍPUSÚ, TELJESÍTMÉNYŰ 1—3 , FAZISÜ VILLANYMOTOROKAT! Kapható: szaküzletekben, áruházakban. *For^slorní)3 hona,

Next

/
Thumbnails
Contents