Észak-Magyarország, 1974. október (30. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-19 / 245. szám
fii ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1974. október 19., szombat Kórustalálkozó ma és negyven éve Ma délután 4 órakor kezdetük a Borsod megyei Hónai Sándor Művelődési Központban az 1934. évi miskolci országos tialosünnep 4U. évfordulója alkalmából rendezett munkáskor us-lalálko- zo, a szakszervezeti kórusok második megyei találkozója. A kétnapos rendezvénysorozatot közös énekkari szám — Kodály—Berzsenyi: A magyarokhoz — vezeti be, majd Kiss Bela, a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának titkára tart megnyitó beszédet. E/.t követi a részvevő kórusok műsora, melynek keretében a megye különböző területeiről lb énekkar lép pódiumra, s ad szamot felkészültségéről. A találkozón a legkülönbözőbb jellegű mun- kaskórusok vesznek részt, s másnap, vasárnap délelőtt szakmai tanácskozáson értékelik a hangversenyek eredményeit. Mint a bevezetőben említettük, a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának agitációs, propaganda- és kultúráiig bizottsága, valamint a Rónai Sándor Művelődési Központ a 40 év előtti munkás dalosünnepre való emlékezés jegyeben rendezi ezt a mai találkozót. Érdemes e hajdani dalosünnepre visszatekinteni. Kováts György, a Rónai Sándor Művelődési Központ igazgatója, a diósgyőri munkáskultúra régi kutatója volt segítségünkre az 1934-es találkozó felelevenítésében. Magyarországon csaknem 70 éves múltra kell visszatekintenünk a munkásdalár- dak munkájának értékelésekor. 1907-ben alakult meg a Magyarországi Munkás .Dal- egyletek Szövetsége. Egy 1927-es megemlékezés szerint azért kellett a szövetséget megalakítani „hogy legyen egy szerv, amely a dalárdák közös érdekeit védi és amely megtalálja azt a platt- formot, melynek alapján az összes munkásdalárdák úgy elvi, mint művészi kérdésekben együtt haladhatnak. Meg kellett alakítani a szövetséget, hogy legyen egy \ szerv, amely belevilágít a sötét magyar dalos-éjszakába, megmutatja a helyes utat és irányt szab...” A szövetség — szemben a polgári dalárdákat tömörítő Magyar Dalosszövetséggel — kifejezet- ten a munkásdalárdák ösz- szefogására alakult. Ezt egyértelműen megfogalmazták, v amikor programot adtak: ' „mi új irányt képviselünk, élesen megvontuk a határt, mely bennünket azoktól a dalárdáktól elválaszt, akik királydíjért, serlegekért, érmekért és egyéb dijakért versenyeznek .. Ez a szövetség kezdeményezte és szervezte 1920-ban Szegeden az első országos dalosünnepélyt, melyen Miskolcról. az Általános Munkásdalárda vett részt. 1928- ban a második követte ezt a dalosünnepet, Debrecenben, s azon a Diósgyőri Vasas Férfikar is részt vett, Nagy Ferenc karnagy vezetésével. Győrött került megrendezésre 1930-ban a harmadik, és Miskolcon 1934-ben háromnapos ünnepségsorozattal a negyedik országos munkás-' tíalostalálkozó. A Munkások Dal- és Zeneközlönye, a szövetség hivatalos lapja a találkozót köszöntve arról írt, hogy négy esztendő telt el a győri találkozó óta, „négy esztendeje a nyomorúságnak, szenvedésnek, válságnak. Megváltozott körülöttünk a világ, más felfogás, más lehetőségek, soha el nem képzelt problémák foglalkoztat jak az emberiseget. Kin, szenvedés, gond, gyötrelem az emberiség nagy részének sorsa és mindezek ellenere a munkáskultúra ügye olthatalla- nul eg a proletárlelkekben. Felemelő tudat, hogy ilyen lelkes, áldozatkész emoer- anyagból áll a munkásdalosok tabora. Büszkeséggel tölthet el mindnyájunkat az az erőfeszítés, melynek köszönhetjük, hogy Szeged, Debrecen és Győr után Miskolcot írjuk most be aranybetűkkel a munkás-dalkultúra történetkönyvébe.’’ A találkozón az ország 33 munkáskórusa vett részt, a nagy munkanélküliség ellenére több mint 2 ezer taggal. Nagy, országos hírű együttesek mellett Miskolcot a korábban megszüntetett Általános Munkásdalárda utóda, a Miskolci Vasmunkások Dalkara és a Diósgyőri Vasas Dalárda képviselte. A vendégegyüttesek külön- vonattal érkeztek, és lampio- nos gyalogfelvonulásban jöttek a vasútállomásról a Zenepalota előtti mai Bartók térre, ahol Reisinger Ferenc, a város szociáldemokrata országgyűlési képviselője köszöntötte őket. A színházban két díszhangverseny, a népkerti sportpályán pedig egy „monstre hangverseny” hangzott el. A Miskolci Vasmunkások Dalárdáját Pléh Sándor, a diósgyőri vasmunkásokat Gránát József vezényelte. A diósgyőriek ősbemutató előadásban adták elő l.endvay—Kelemen Létünk a harc című kórusművét. A háromnapos találkozó során a miskolci közönség sokszor hallotta a szövetség jeligéjét: „Zúgjon dalunk, miként a fergeteg, / E vén világot ostromolja meg, / Legyen a hangja erőnk hirdetője, / S a munka népe győzve tör előre.” A munkásdalosok ajkáról több, akkor igen merésznek számító, forradalmi töltésű dal hangzott el. A találkozó harmadik napján egész napos népünnepély volt az Avason. S a korabeli híradások szerint „özönlött a tömeg az Avasra, hogy egykét munkásdalt meghallgathasson ...” Az országos dalosünnep végén Rónai Sándor méltatta a találkozó jelentőségét, s búcsúztatta a résztvevőket, akiknek külön- vonata a Diósgyőri Vasas Dalárda énekszámának hangjai mellett hagyta el Miskolcot. Ma más körülmények között jönnek össze Miskolcon a munkáskórusok. Különböző szakszervezetek, szakszervezeti művelődési intézmények fenntartásában . működő, felkészülésükhöz sok támogatást élvező együttesek lépnek a Rónai Sándor Művelődési Központ színpadára. De kegyelettel emlékeznek mindnyájan az elődökre, s büszkén vallják és hirdetik ma is az 1934-es találkozó jeligéjét: „Zúgjon dalunk, miként a fergeteg..” (benedek) KISLAK.ÁSÉPÍTÖK FIGYELEM! KÜLÖNBÖZŐ MÉRETŰ GAZSZILIKÁTOK, GYÁRTELEPI ÁRON KAPHATÓK a Kazincbarcikai Könnyübctongyárban. A szilikátok azonnal szállíthatók. Ellenértékét szövetkezetünk megbízottjánál kell befi zetni, ugyancsak a gyár telephelyén. BOCSI ÁFÉSZ Játékot KRESZ-oktatás Budapest és Szolnok után Miskolcon is bemutatják az Óvodás korú gyermekek biz- j tonságos közlekedése című j kiállítást, melynek anyagát a fővárosi XIII. kerületi Rajk László utcai óvoda dolgozói állították össze. Ez a módszertani kiállítás azt mutat - , ja be, hogyan lehet 3—ö éves j gyermekeket helyesen oktatni a közlekedésre. így jelentősen megkönnyíti a közlekedés oktatásával foglalkozó óvónők munkáját. A kiállítást tegnap, októ- \ bér 18-án délelőtt nyitotta meg Miskolcon, a Hoffmann j Ottó utcai óvodában Imregh , István, a Megj'ei Közieke-1 désbiztonsági Tanács propaganda és szervezési szakbizottságának vezetője, A kiállítás a jövő szerdáig tekinthető meg, reggel 9 órától délután négyig. Eenkcy Zoltán munkája Tenkács Tibor tárlata Budapesten A Hazafias Népfront Borsod megyei szervezete és a budapesti István úti Gimnázium öregdiák-közössége rendezésében októben 26-án, szombaton délután fél hatkor nyílik meg Tenkács Tibor tokaji festőművész tárlata Budapesten, az I. István Gimnáziumban (XIV. kér., Ajtósi Dürer sor 15.), amelyen a művész ötven — gouache, tempera, pasztell, olaj — képét mutatja be. A tárlatot Varga Gáborné, az országgyűlés alelnöke, a Borsod megyei Tanács elnökhelyettese nyitja meg. A nyitóünnepségen közreműködik a fővárosi XIV. kerületi Állami Zeneiskola szimfonikus zenekara Zábor- szky István vezényletével. A tárlat november 9-ig látogatható. Kollégiumi igazgatók tanácskoztak A Nehézipari Műszaki Egyetemen tartotta meg tanácskozását, tegnap, október 18-án az észak-magyarországi egyetemi és főiskolai kollégiumok igazgatói munka- közössége. A munkaközösségben részt vevő kollégiumvezetők tanácskozását Csókás János, az NME rektorhelyettese köszöntötte. Az egri Ho- Si-Minh Tanárképző Főiskola, a Sárospataki Tanítóképző Intézet és a Nehézipari Műszaki Egyetem kollégiumainak igazgatói arról számoltak be a munkaközösség tagjainak, hogy milyen eredményeket értek már el a szakkollégiumi rendszer kialakításában, milyen problémákkal találkoztak eddig. Ugyancsak számot adtak arról is, hogy a kiváló kollégium cím elnyeréséért eddig mit tettek. A tapasztalatcsere jellegű tanácskozáson a házigazda Nehézipari Műsza- t ki Egyetem kollégiumi igaz- j gatója beszámolt arról is: miként segítik kollégiumi munkában á szakképzést és az önképzést. A munkakö- J zösség tagjai délután megtekintették a kollégiumokat. Szocialista brigádvezetők, pedagógusok, nagyüzemi párttitkárok ültek le tegnap, október 18-án közös asztal mellé, a miskolci Molnár Béla Ifjúsági Házban, hogy elbeszélgessenek arról: miként lehetne tudatosabban érvényre juttatni az „egy szocialista brigád — egy osztály” mozgalomban rejlő nevelési lehetőségeket. Varga Gáborné, a Borsod megyei Tanács elnökhelyettese megnyitójában arról szólt, hogy a megye munkásosztályában, a szocialista brigádmozgalomban rejlő lehetőségeket és a borsodi pedagógusok kezdeményezőkészségét egyesítve a nevelést valóban társadalmi üggyé lehet tenni. Szakáts Lajos, a Megyei Pedagógus Továbbképző Intézet vezetője összegezte a már fellelhető kezdeményezéseket, elemezte a mozgalom előnyeit. A Sárospatakról kiindult mozgalom ugyanis abban különbözik minden más, iskolát patronáló tevékenységtől, hogy a személyesebb, konkrétabb kapcsolatok révén valóban hatékonyabban tudják kihasználni a szocialista brigádokban rejlő nevelő erőt. A sárospataki Esze Tamás Általános Iskola harmadik osztályát patronáló Tyeres- kova-brigád vezetője — a ru- I házati szövetkezetben dolgozik ez a brigád — elmondotta például, hogy nyolc esztendőre vállalták a patronáld, még 1972 októberében. Azóta sokszor találkoztak a gyerekekkel, olvastak mesét nekik, vittek ajándékokat, s a gyerekek is meglátogatták már őket munkahelyükön. Ugyancsak Sárospatakon, a napközi otthonos óvodában a hét óvodai csoportból ötnek már van patronáló szocialista brigádja. Amikor a gyerekek nőnapkor köszöntötték maguk készítette kis ajándékokkal a patronáló brigád tagjait, maguk is gazdagodtak, hiszen az óvodába visszatérve lerajzolták élményeiket. Bár a mozgalom még kibontakozásánál tart — s egyelőre nem is lenne talán célszerű mértéktelenül szélesíteni —, igen sok hasznos, érdekes és értékes tapasztalatról, kezdeményezésről számolhatunk be. A sajószent- péteri 2-es számú iskolában például épp e mozgalom eredményeképpen készülhetett el nemcsak a tágas' udvar, hanem a nemrégiben avatott pinceklub is. Az iskola Petőfi-raját patronáló kazincbarcikai Ady-brigád Ki mit tud? vetélkedőt rendetogatásra invitálták őket, s részt vesznek az iskola nevezetesebb ünnepségein is, hogy megörökítsék, lefényképezzék a gyerekeket. Az ózdi Bartók Béla Általános Iskolában a brigádok ajándékaként elkészült szemléltető eszközökből kiállítást is rendezhettek már. De rendkívül érdekes a Sátoraljaújhelyi Faipari Szövetkezet egyik ifjúsági brigádjának eddigi munkája is, akik a gyerekekkel való kapcsolattartásban már odáig jutottak, hogy nemcsak az úttörőszobát készítették el számukra, hanem együtt gondolkodnak azon: hogyan tudnának felépíteni egy játszóparkot és egy biciklipályát. Az egy szocialista brigád — egy osztály mozgalom előnyei azonban nem elsősorban az anyagi segítségben rejlenek. Sokkal inkább fontosabb az, hogy a brigádok tagjai és a gyerekközösségek személyre szóló emberi kapcsolatokat alakítanak ki, s a példa erejével ez a mozgalom az emberré, a szocialista emberré nevelés egyik leghatékonyabb eszköze lehet. A tanácskozáson éppen ezért ennek a vállalásnak a tudatosságáról, tudatos vállalásáról esett a legtöbb szó. Csutorás Annamária Szocialista brigád — egy osztály Az embernevelés eszköze lehet zett a pajtásoknak, üzemláNe tévessze el a helyét, más a papír, más a szemét! A PÉNZT AD a papírhulladékért-A Kedves Vásárló figyelmébe ajánljuk: A korszerű hazai és külföldi szabványoknak megfelelő, minden igényt kielégítő; KÜLÖNBÖZŐ FORDULATSZAMŰ, TÍPUSÚ, TELJESÍTMÉNYŰ 1—3 , FAZISÜ VILLANYMOTOROKAT! Kapható: szaküzletekben, áruházakban. *For^slorní)3 hona,
