Észak-Magyarország, 1974. október (30. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-18 / 244. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1974. október 18., péntek Mint a közelmúltban hírül adtuk, az Akadémiai. Kiadó Mindenki Lexikona címmel kétkötetes kislexikont jelentetett meg. Tizenkétezernél több címszót tartalmaz a mintegy 950 oldalas két kötet, s éppen e szűk terjedelemnél fogva is ne­héz is a kiadvány értékelése. Nehéz, hiszen a mindenki szá­mára szükséges tudnivalókból vajon mi férhet 12 500 címszó alá, 900 egynéhány• kisformátumú nyomtatott oldalra. Hihe­tetlen gond lehetett az anyag válogatása, s mint minden vá­logatás, ez is buktatókkal tarkított volt. Azt a törekvést, hogy olcsón és mindenki számára könnyen elérhető és könnyen kezelhető lexikont adjon kézbe a kiadó, csak örömmel üdvözölni lehet. Az előszóban olvashatjuk: „ez a lexikon mindenkinek szól, s ez a megállapítás egyben azt is jelenti, hogy a legkülönbözőbb kérdésekről tartalmaz rövid és könnyen érthető felvilágosítást. A széles olvasókör­re tekintettel fokozott nyomatékot kaptak a sport, a színház, a filmművészet, az újságokban szereplő politikai, földrajzi, gazdasági, technikai adatok és fogalmak.” Arról is szól az előszó, hogy azokat az olvasókat igyekszik kielégíteni, akik rövid felvilágosítást keresnek egy felmerült kérdésben. Jó törekvés ez, de a rövidségnek is kell, hogy legyen határa, mert ha egyes személyekről a nevükön kívül csak a foglal­kozásukat ismerhetjük meg, ez a felvilágosítás nemcsak rö­vid, hanem hiányos is. Keleti Mártonról csak annyit megírni, hogy filmrendező, bizony túlzott szűkszavúság. És hasonló módon ennyit tudhat meg az érdeklődő például Jancsó Mik­lósról. Tadeusz Brezáról pedig annyit, hogy lengyel író. Eny- nyit bizonyára már akkor is tud róla az érdeklődő, mielőtt a lexikonban megkeresi, hisz ha nem tudná, nem keresné. Ugyanakkor egyes színészekről bőséges adatokat kapunk, ál­landó visszatérő ismertetőként, hogy mióta játszik filmen is, meg hogy „klasszikus és modern szerepekben egyaránt ki­váló” Míg egyik-másik személyiségnél csak a legszűkebb adatközlésre szorítkozik a lexikon, vagy éppen csak a fog­lalkozás feltüntetésére, másoknál minősít is, „kitűnő” és „ki­váló” jelzőkkel illeti a működést. A lexikon szerkesztőségének képviselője élőszóval i'igy in­dokolta ezt a furcsa szerkesztésmódot, hogy akik túlzottan ismertek, azokról kevesebbet kell a lexikonban megírni, mint a kevéssé ismertekről. Nem helytálló ez az indoklás, és főleg nem érvényesül következetesen magában a lexikonban, hi­szen túlontúl ismert sportolókról egészen hosszú leírásokat kapunk. Persze, ezek csak kiragadott példák. Lehet, hogy nem is a legjellemzőbbek. Az tény azonban, hogy ilyen szűk keretek között szerkesztett lexikon eleve magában rejti a sokféle té­vedést, a válogatási ellentmondásosság buktatóit. Hosszan le­hetne sorolni, hogy az arra érdemesek közül kik maradtak ki belőle, de talán szükségtelen, örömmel fogadjuk a kis, könnyen kezelhető lexikon megjelenését, mert' valóban sok olyan ember kezébe juthat, akik korábban idegenkedtek az esetleg vaskosabb, komorabb lexikonkötetektől. Ugyanak­kor aggályoskodunk, vajon a mindenkihez szólni akaró kiad­vány elérheti-e a célját, az az ismeretanyag, ami mindenkié, ilyen aprózottságban mit tud adni. Legyünk optimisták: bíz­zunk abban, hogy ez a kis — ajándéktárgynak is igen szem- j revaló — kétkötetes lexikon a szűkszavú tájékoztatás mellett elsősorban kedvcsináló, érdeklődést felkeltő kiadvány. Akik ebben a lexikonban találkoznak először bizonyos ismeretek­kel, talán kedvet kapnak a bővebb megismeréshez, más ki­adványokban való utánolvasáshoz is. 2. Az Olcsó Könyvtár 20 éve Húsz év alatt hét és fél száz kötetet jelentetett meg az 1954-ben újjászületett Olcsó Könyvtár. E sorozat az ötvenes évek derekán óriási kultúr forradalmi tett volt. Három és négy forintos áron a klasszikus magyar és világirodalom remekeit juttatta el az olvasók tízezreihez. Harmincöt-, negyven-, öt- venezres példányszámokban került nagy tömegek kezébe az irodalmi érték, s a könnyen, akár zsebben is magukkal vi­hető kötetek jó útitársak, az olvasásra való ráébresztés nagy­szerű eszközei is voltak. Nem díszes, nem könyvespolcokat ékítő kötetek voltak ezek, hanem a legjobb értelemben vett tömegkiadványok. Móricz Zsigmondnak 23 munkája jelent meg e sorozatban. Mikszáth valamennyi műve, 18 kötetben. Jókaitól 21 kötet, Balzactól 10 és nagyon hosszan lehetne sorolni, kiket hozott tömegközeibe ez a nagyszerű kezdemé­nyezés. Érdemes átböngészni ezt a hét és félszáz kötetet tar­talmazó listát. A kis sárga köteteket hét évvel ezelőtt mutatósabb köntös váltotta fél változatlan áron. S bár az utóbbi években meg­szaporodtak a különböző paperbook-sorozatok, az Olcsó Könyvtár célkitűzései változatlanok. Nem szerepel benne mai magyar irodalom, nincs, kötetei között krimi, vagy lektűr, mert továbbra sem a jövedelmezőség, hanem az irodalmi ér­ték tömeges terjesztése a cél. A jövőben az eddigiekhez ké­pest több XX. századi modern alkotással bővül a sorozat — ígéri a Szépirodalmi Kiadó. A mércét nem alacsonyabbra, hanem mind magasabbra kívánják tenni. A jövő évben elő­reláthatólag 16 kötettel gazdagodik a sorozat. Napjainkban az emberek szívesen vásárolnak díszesebb kiállítású, mutatósabb köteteket. Igen sokan gyűjtik a kü­lönböző sorozatokat, s mintha az Ölesó Könyvtár szerény kö­tetei a polcokon, az otthoni kis könyvtárakban hátrább szo­rultak volna. Lehet, hogy külsejük ma sem lakásdísznek való, ami egyáltalán nem baj, de az egymást követő kötetek min­denkor értéket adnak. Húsz év óta a sorozat töretlenül való­sítja meg az eredetileg kitűzött célt, s úgy tűnik, hogy az azóta nagyon kiszélesedett és megszínesedett könyvkiadói választékban sem csökkent e sorozat szerepe és értéke. (benedek) i Déry Tibor 80 éves Déry Tibor, Kossuth-díjas író balatonfüredi Otthonában A köszöntésre ^el­halkul az idő múlására esz­mélő csodálkozástól: lehetsé­ges, hogy az író, aki fiata­lokat megszégyenítő munka­bírása folytán új meg új művekkel, s mindig érettebb, teljesebb alkotásokkal gya­rapítja irodalmunk kincses­házát, 80 éves volna? Déry Tibor kivételes jelen­ség, és nemcsak a páratlan alkotóerő tekintetében. Ki­vételes a szintetizáló képes­sége is, amellyel mint vala­mi fókuszpontba, gyűjti ön­magába a század annyi ki­emelkedő irodalmi irányza­tát, hogy aztán e sugarakat felfogva, egészen újat, s egyénit teremtsen, a XX. Század európai emberét ki­fejezőt, de úgy, ahogy kort és embert csak a Duna tá­járól lehet meglátni. Ha röviden akarnánk jel­lemezni, moralistának és hu­manistának neveznénk, aki­nél az írás a gondolat szol­gálatában áll, a gondolat pedig az emberi szenvedés csökkentésének kérdésére keresi a választ. „Az emberi szenvedésnek se kezdete, se vége, s hogyha egyik köz­bülső szakaszán meg is akasztják — mint a vándorló hangyák menetét — egy pil­lanat múlva újra összefut és sürgősen folytatja útját a történelem változatos, sajnos mindig vérszagtól bűzlő sík­ján” — írja. Élete deléig az emberiség nagy kérdéseire adandó írói választ tekinti életcéljának. Versek, novel­lák, kisregények az életút e szakaszának kilométerkövei, majd két nagyregény zárja e korszakot: A befejezetlen mondat a magyar nagypol­gárság és a munkásmozga­lom körképe, melyben a két szélső pólust a főhős önélet­rajzi ihletésű személye kap­csolja össze; és a magyar munkásság időben-térben ha­talmas ívű ábrázolásának szánt, ám befejezetlenül ma­radt Felelet. Üj korszaka kis remekmű­vekkel indult, ekkor születik a Niki, (a kort egy kutya sorsában túkröztető kisre­gény); a filmen is tökéletes hűségű elbeszélések, a Szere­lem s a Két asszony; majd a G. A. úr X-ben, a modern anti-utópia, a regény, amely- lyel a tudományt évtizeddel megelőzve előlegezi korunk világméretű problematikáját: a nagyvárosi lét veszélyeit, a természeti világ pusztulá­sának ökológiai következmé­nyeit, a technika emberpusz­tító lehetőségét, a manipulá­ció egyéniségsorvasztó hatá­sát stb. Az irónia derűsebb színei­vel, de épp ilyen mély, gon­dolkodtató szándékkal írja meg A kiközösítő c. „áltör­ténelmi regényt”, melyet szatirikus kulcsregénynek, a szektás korszak szerkezeti ábrázolásának is tekinthet­nénk, ha az író enyhén gú- • nyos távoltartása és a való­ságos történelmi tények nem folytatnák a káprúzat játé­kát velünk: mégiscsak a ré­gi időkről van szó, viszont eszme és megvalósulás, ide­ológia és cselekvés ellentéte a központi kérdés. Főművének azonban mind­máig az Ítélet nincs c. önélet­írást érezzük. Őszintesége a világirodalom nagy gyónói­tól, főként Rousseautól kap­ja a példát, szerkesztésmódja a középkori Haláltánc énekét követi: szeretett halottait vo­nultatja föl, és személyükhöz kapcsolja emlékeit. Aztán újabb regények kö­vetkeznek: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról, a túliparosodott kapitalista világ Dante poklát idéző ké­pe; majd az öregség pontos kórképe, a Kedves bópeer, melyben a kontraszthatást a jelenlévő fiatal nő tündér- bája adja. Közben folyama­tosan készül a napló, A na­pok hordaléka, tanúbizony­sága a szüntelen, minden apró eseménytől indítást nye­rő töprengésnek. „A természet vétette el bennünk célját, ha ugyan volt célja, vagy mi hamisítottuk meg, amit kezünkre bízott?” — kérdezi az író, a kozmikus rettegés azonban mégis min­dig és újra a reménybe tor­kollik, mert számára „az ember szinonimája a re­mény”. Tihnr világmére- ,lüur tű kérdé­Dcry sekkel viaskodik, világiro­dalmi jelentőségű alkotások­ban; léte, alakja egész szel­lemi életünk büszkesége. Köszöntéséhez forró óhaj társul: őrizze meg egészségét az emberi élet legvégső ha­táráig, s hirdesse példájával a teremtő akarat diadalát a múló évek fölött! Bozóky Éva antikvár könyvvásár Ozdon A KÖNYVESBOLTBAN (48-a* u. 24.) 1974. október 21-22-én Könyvek, könyvtárak vétele, eladása MN ANTIKVÁRIUM 3525 Miskolc, Déryné u. 2. Szak munkások szakkőzépisko! á ja Kedvező tapasztalatok az indulásnál Bár egy új iskolatípusról van szó, melynek híre még nem ment át teljesen a köztudatba, a szakmunkások szakközépis­kolájának első évfolyamára annyian jelentkeztek, hogy nem is tudtak mindenkit felvenni. A miskolci 100-as számú Szak­munkásképző Intézetben 40-en kezdték meg a hároméves szakközépiskolai tanulmányokat, s ahogy Körössy Sándor, a szakmunkásképző intézet igazgatóhelyettese, a szakmunká­sok szakközépiskolájának vezetője mondotta, egy jó fél osz­tálynyi jelentkezőt el kellett utasítaniuk. Pedig e tanulási lehetőség olyannyira új, hogy nyilvánvalóan sokan tudomást sem szereztek róla a jelentkezési határidő lejáriáig. A H"./IQ7.1 művelődésügyi n llJ/l/r*. miniszteri uta­sítás rendelkezett az iskola létrehozásáról. Korábban is volt már egy kétéves tagozat, amelyet továbbfejlesztettek úgy, hogy nemcsak egyetlen­egy szakma szakmunkásai vé­gezhetik el. Mert a régebbi dolgozók szakközépiskolájába — legalább is a 101-esben, például csak az autószerelő szakmunkások szerezhették meg a szakközépiskolai bizo­nyítványt. Most nincsenek ilyen megkötések, a tanulás­nak mindössze két feltétele van, a jelentkezőknek ren­delkezniük kell az általános iskolai, vagy azzal egyenérté­kű bizonyítvánnyal és a szakmunkás bizonyítvánnyal. Így a mostani első osztályo-i sok között ’van autószerelő és fodrász, műanyag-feldolgozó és könyvkötő, órás és karosz- széria-lakatos; elektrolakatos és műszerész. És az első év­folyamos szakközépiskolások kora is heterogénebb. Amíg korábban a régi típusú isko­lába szinte kivétel nélkül az akkor végzettek jelentkeztek, most 18 éves fiatal csakúgy van közöttük, mint olyan, akinek a születési dátuma 1928. Érdekes például az is, hogy igen magas a nők ará­nya. A 40-es létszámból 27- en a „gyengébb” nemhez tar­toznak. S közöttük van két kismama is, akik a gyermek- gondozási szabadságot hasz­nosítják ily módon is: közép­iskolai bizonyítványt szerez­nek. A szakmunkások szakkö­zépiskolája életre hívásának elsődleges célja volt az, hogy lehetőséget teremtsen a szak­munkások számára ahhoz, to­vábbképezzék magukat, ta­nuljanak, azaz a megszerzett és a munkában gyarapított szakmai ismeretek mellé az általános műveltséghez szük­séges elméleti ismereteket is megszerezzék. Harminchárom héten át heti 14 órában — három napon: hétfőn, szer­dán, pénteken — tanulnak magyar irodalmat és nyelv­tant, történelmet, matemati­kát és kémiát, melyhez a má­sodik és a harmadik évben közgazdasági ismereteket, il­letve állampolgári ismerete­ket is felvesznek. Az adott­nak vett szakmai ismeretek mellé így azoknak a közis­mereti tantárgyakat, azoknak anyagát is elsajátítják, ame­lyek segíthetik őket abban, hogy mindennapi életünk dolgaiban . biztosabban iga- zodjanák el. így ezt az isko­lát — tulajdonképpen — nemcsak úgy tekinthetjük, mint egy megteremtett lehe­tőséget a munkások tovább­tanulására, hanem úgy is, mint az önművelődés lehető­ségének egyik igen fontos biztosítékát. Az igazgatóhelyettes elmondta, hogy a tan­évet szeptember 16-án kezd­ték meg, s bár még mesz- szemenő következtetéseket nem lehet levonni, az indu­lás tapasztalatai kedvezőek. A tanulók részvétele az órá­kon szintén 100 százalékos, s igazolatlan mulasztás még nem fordult elő. S úgy tűnik, hogy nemcsak a már felvett fiatalabb és idősebb szakmun­kások veszik nagyon komo­lyan a tanulást, hanem az őket ajánló vállalatok, üze­mek, szövetkezetek is. Az is­kola szinte állandó kapcso­latban van a tanuló szak­munkások munkahelyeivel, s az érdeklődés is kölcsönös. Ami érthető is, hiszen a munkahelyeken különböző kedvezm- nyeket biztosítanak tanuló dolgozóiknak — töb­bek között igen nagy öröm­mel fogadták az újra iskola­padba ülő szakmunkások a tanulmányi szabadság idejé­nek meghosszabbítását.— és érdekük is, hogy ezeket a kedvezményeket valóban ki­használják, akiknek juttatják azokat. S ezeknek a kedvez­ményeknek a biztosítása sem mindig egyszerű, hiszen a legtöbb munkahelyen nem egyműszakos a foglalkoztatás, s a részvétel biztosítása így különböző szervezési felada­tokat is megkíván. Bár messzemenő téseket még nincs módunk levonni, s csak az indulás kedvező tapasztalatairól szá­molhatunk be, valószínűnek tűnik, hogy a szakmunkások szakközépiskolája — mint ta­nulási lehetőség — beváltja a hozzá fűzött reményeket. S nagyon valószínűnek lát­szik az is, hogy a jövőben mind nagyobb számban él­nek is e lehetőséggel szak­munkásaink és vállalataink. Csutorás Annamária FELEMELT ÁRON VÁSÁROLJA A TEXTILIIULLADEKOT! Tiszta, fehér háztartási i pamuttextil-hulladék kg-onként Tiszta, színes háztartási 20 Ft pamuttextil-hulladék kg-onként Vegyes háztartási 10 Ft textilhulladék kg-onként 1,60 Ft Egy kiadvány, meg egy emlékezés Mindenki Lexikona

Next

/
Thumbnails
Contents