Észak-Magyarország, 1974. október (30. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-18 / 244. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1974. október 18., péntek Mint a közelmúltban hírül adtuk, az Akadémiai. Kiadó Mindenki Lexikona címmel kétkötetes kislexikont jelentetett meg. Tizenkétezernél több címszót tartalmaz a mintegy 950 oldalas két kötet, s éppen e szűk terjedelemnél fogva is nehéz is a kiadvány értékelése. Nehéz, hiszen a mindenki számára szükséges tudnivalókból vajon mi férhet 12 500 címszó alá, 900 egynéhány• kisformátumú nyomtatott oldalra. Hihetetlen gond lehetett az anyag válogatása, s mint minden válogatás, ez is buktatókkal tarkított volt. Azt a törekvést, hogy olcsón és mindenki számára könnyen elérhető és könnyen kezelhető lexikont adjon kézbe a kiadó, csak örömmel üdvözölni lehet. Az előszóban olvashatjuk: „ez a lexikon mindenkinek szól, s ez a megállapítás egyben azt is jelenti, hogy a legkülönbözőbb kérdésekről tartalmaz rövid és könnyen érthető felvilágosítást. A széles olvasókörre tekintettel fokozott nyomatékot kaptak a sport, a színház, a filmművészet, az újságokban szereplő politikai, földrajzi, gazdasági, technikai adatok és fogalmak.” Arról is szól az előszó, hogy azokat az olvasókat igyekszik kielégíteni, akik rövid felvilágosítást keresnek egy felmerült kérdésben. Jó törekvés ez, de a rövidségnek is kell, hogy legyen határa, mert ha egyes személyekről a nevükön kívül csak a foglalkozásukat ismerhetjük meg, ez a felvilágosítás nemcsak rövid, hanem hiányos is. Keleti Mártonról csak annyit megírni, hogy filmrendező, bizony túlzott szűkszavúság. És hasonló módon ennyit tudhat meg az érdeklődő például Jancsó Miklósról. Tadeusz Brezáról pedig annyit, hogy lengyel író. Eny- nyit bizonyára már akkor is tud róla az érdeklődő, mielőtt a lexikonban megkeresi, hisz ha nem tudná, nem keresné. Ugyanakkor egyes színészekről bőséges adatokat kapunk, állandó visszatérő ismertetőként, hogy mióta játszik filmen is, meg hogy „klasszikus és modern szerepekben egyaránt kiváló” Míg egyik-másik személyiségnél csak a legszűkebb adatközlésre szorítkozik a lexikon, vagy éppen csak a foglalkozás feltüntetésére, másoknál minősít is, „kitűnő” és „kiváló” jelzőkkel illeti a működést. A lexikon szerkesztőségének képviselője élőszóval i'igy indokolta ezt a furcsa szerkesztésmódot, hogy akik túlzottan ismertek, azokról kevesebbet kell a lexikonban megírni, mint a kevéssé ismertekről. Nem helytálló ez az indoklás, és főleg nem érvényesül következetesen magában a lexikonban, hiszen túlontúl ismert sportolókról egészen hosszú leírásokat kapunk. Persze, ezek csak kiragadott példák. Lehet, hogy nem is a legjellemzőbbek. Az tény azonban, hogy ilyen szűk keretek között szerkesztett lexikon eleve magában rejti a sokféle tévedést, a válogatási ellentmondásosság buktatóit. Hosszan lehetne sorolni, hogy az arra érdemesek közül kik maradtak ki belőle, de talán szükségtelen, örömmel fogadjuk a kis, könnyen kezelhető lexikon megjelenését, mert' valóban sok olyan ember kezébe juthat, akik korábban idegenkedtek az esetleg vaskosabb, komorabb lexikonkötetektől. Ugyanakkor aggályoskodunk, vajon a mindenkihez szólni akaró kiadvány elérheti-e a célját, az az ismeretanyag, ami mindenkié, ilyen aprózottságban mit tud adni. Legyünk optimisták: bízzunk abban, hogy ez a kis — ajándéktárgynak is igen szem- j revaló — kétkötetes lexikon a szűkszavú tájékoztatás mellett elsősorban kedvcsináló, érdeklődést felkeltő kiadvány. Akik ebben a lexikonban találkoznak először bizonyos ismeretekkel, talán kedvet kapnak a bővebb megismeréshez, más kiadványokban való utánolvasáshoz is. 2. Az Olcsó Könyvtár 20 éve Húsz év alatt hét és fél száz kötetet jelentetett meg az 1954-ben újjászületett Olcsó Könyvtár. E sorozat az ötvenes évek derekán óriási kultúr forradalmi tett volt. Három és négy forintos áron a klasszikus magyar és világirodalom remekeit juttatta el az olvasók tízezreihez. Harmincöt-, negyven-, öt- venezres példányszámokban került nagy tömegek kezébe az irodalmi érték, s a könnyen, akár zsebben is magukkal vihető kötetek jó útitársak, az olvasásra való ráébresztés nagyszerű eszközei is voltak. Nem díszes, nem könyvespolcokat ékítő kötetek voltak ezek, hanem a legjobb értelemben vett tömegkiadványok. Móricz Zsigmondnak 23 munkája jelent meg e sorozatban. Mikszáth valamennyi műve, 18 kötetben. Jókaitól 21 kötet, Balzactól 10 és nagyon hosszan lehetne sorolni, kiket hozott tömegközeibe ez a nagyszerű kezdeményezés. Érdemes átböngészni ezt a hét és félszáz kötetet tartalmazó listát. A kis sárga köteteket hét évvel ezelőtt mutatósabb köntös váltotta fél változatlan áron. S bár az utóbbi években megszaporodtak a különböző paperbook-sorozatok, az Olcsó Könyvtár célkitűzései változatlanok. Nem szerepel benne mai magyar irodalom, nincs, kötetei között krimi, vagy lektűr, mert továbbra sem a jövedelmezőség, hanem az irodalmi érték tömeges terjesztése a cél. A jövőben az eddigiekhez képest több XX. századi modern alkotással bővül a sorozat — ígéri a Szépirodalmi Kiadó. A mércét nem alacsonyabbra, hanem mind magasabbra kívánják tenni. A jövő évben előreláthatólag 16 kötettel gazdagodik a sorozat. Napjainkban az emberek szívesen vásárolnak díszesebb kiállítású, mutatósabb köteteket. Igen sokan gyűjtik a különböző sorozatokat, s mintha az Ölesó Könyvtár szerény kötetei a polcokon, az otthoni kis könyvtárakban hátrább szorultak volna. Lehet, hogy külsejük ma sem lakásdísznek való, ami egyáltalán nem baj, de az egymást követő kötetek mindenkor értéket adnak. Húsz év óta a sorozat töretlenül valósítja meg az eredetileg kitűzött célt, s úgy tűnik, hogy az azóta nagyon kiszélesedett és megszínesedett könyvkiadói választékban sem csökkent e sorozat szerepe és értéke. (benedek) i Déry Tibor 80 éves Déry Tibor, Kossuth-díjas író balatonfüredi Otthonában A köszöntésre ^elhalkul az idő múlására eszmélő csodálkozástól: lehetséges, hogy az író, aki fiatalokat megszégyenítő munkabírása folytán új meg új művekkel, s mindig érettebb, teljesebb alkotásokkal gyarapítja irodalmunk kincsesházát, 80 éves volna? Déry Tibor kivételes jelenség, és nemcsak a páratlan alkotóerő tekintetében. Kivételes a szintetizáló képessége is, amellyel mint valami fókuszpontba, gyűjti önmagába a század annyi kiemelkedő irodalmi irányzatát, hogy aztán e sugarakat felfogva, egészen újat, s egyénit teremtsen, a XX. Század európai emberét kifejezőt, de úgy, ahogy kort és embert csak a Duna tájáról lehet meglátni. Ha röviden akarnánk jellemezni, moralistának és humanistának neveznénk, akinél az írás a gondolat szolgálatában áll, a gondolat pedig az emberi szenvedés csökkentésének kérdésére keresi a választ. „Az emberi szenvedésnek se kezdete, se vége, s hogyha egyik közbülső szakaszán meg is akasztják — mint a vándorló hangyák menetét — egy pillanat múlva újra összefut és sürgősen folytatja útját a történelem változatos, sajnos mindig vérszagtól bűzlő síkján” — írja. Élete deléig az emberiség nagy kérdéseire adandó írói választ tekinti életcéljának. Versek, novellák, kisregények az életút e szakaszának kilométerkövei, majd két nagyregény zárja e korszakot: A befejezetlen mondat a magyar nagypolgárság és a munkásmozgalom körképe, melyben a két szélső pólust a főhős önéletrajzi ihletésű személye kapcsolja össze; és a magyar munkásság időben-térben hatalmas ívű ábrázolásának szánt, ám befejezetlenül maradt Felelet. Üj korszaka kis remekművekkel indult, ekkor születik a Niki, (a kort egy kutya sorsában túkröztető kisregény); a filmen is tökéletes hűségű elbeszélések, a Szerelem s a Két asszony; majd a G. A. úr X-ben, a modern anti-utópia, a regény, amely- lyel a tudományt évtizeddel megelőzve előlegezi korunk világméretű problematikáját: a nagyvárosi lét veszélyeit, a természeti világ pusztulásának ökológiai következményeit, a technika emberpusztító lehetőségét, a manipuláció egyéniségsorvasztó hatását stb. Az irónia derűsebb színeivel, de épp ilyen mély, gondolkodtató szándékkal írja meg A kiközösítő c. „áltörténelmi regényt”, melyet szatirikus kulcsregénynek, a szektás korszak szerkezeti ábrázolásának is tekinthetnénk, ha az író enyhén gú- • nyos távoltartása és a valóságos történelmi tények nem folytatnák a káprúzat játékát velünk: mégiscsak a régi időkről van szó, viszont eszme és megvalósulás, ideológia és cselekvés ellentéte a központi kérdés. Főművének azonban mindmáig az Ítélet nincs c. önéletírást érezzük. Őszintesége a világirodalom nagy gyónóitól, főként Rousseautól kapja a példát, szerkesztésmódja a középkori Haláltánc énekét követi: szeretett halottait vonultatja föl, és személyükhöz kapcsolja emlékeit. Aztán újabb regények következnek: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról, a túliparosodott kapitalista világ Dante poklát idéző képe; majd az öregség pontos kórképe, a Kedves bópeer, melyben a kontraszthatást a jelenlévő fiatal nő tündér- bája adja. Közben folyamatosan készül a napló, A napok hordaléka, tanúbizonysága a szüntelen, minden apró eseménytől indítást nyerő töprengésnek. „A természet vétette el bennünk célját, ha ugyan volt célja, vagy mi hamisítottuk meg, amit kezünkre bízott?” — kérdezi az író, a kozmikus rettegés azonban mégis mindig és újra a reménybe torkollik, mert számára „az ember szinonimája a remény”. Tihnr világmére- ,lüur tű kérdéDcry sekkel viaskodik, világirodalmi jelentőségű alkotásokban; léte, alakja egész szellemi életünk büszkesége. Köszöntéséhez forró óhaj társul: őrizze meg egészségét az emberi élet legvégső határáig, s hirdesse példájával a teremtő akarat diadalát a múló évek fölött! Bozóky Éva antikvár könyvvásár Ozdon A KÖNYVESBOLTBAN (48-a* u. 24.) 1974. október 21-22-én Könyvek, könyvtárak vétele, eladása MN ANTIKVÁRIUM 3525 Miskolc, Déryné u. 2. Szak munkások szakkőzépisko! á ja Kedvező tapasztalatok az indulásnál Bár egy új iskolatípusról van szó, melynek híre még nem ment át teljesen a köztudatba, a szakmunkások szakközépiskolájának első évfolyamára annyian jelentkeztek, hogy nem is tudtak mindenkit felvenni. A miskolci 100-as számú Szakmunkásképző Intézetben 40-en kezdték meg a hároméves szakközépiskolai tanulmányokat, s ahogy Körössy Sándor, a szakmunkásképző intézet igazgatóhelyettese, a szakmunkások szakközépiskolájának vezetője mondotta, egy jó fél osztálynyi jelentkezőt el kellett utasítaniuk. Pedig e tanulási lehetőség olyannyira új, hogy nyilvánvalóan sokan tudomást sem szereztek róla a jelentkezési határidő lejáriáig. A H"./IQ7.1 művelődésügyi n llJ/l/r*. miniszteri utasítás rendelkezett az iskola létrehozásáról. Korábban is volt már egy kétéves tagozat, amelyet továbbfejlesztettek úgy, hogy nemcsak egyetlenegy szakma szakmunkásai végezhetik el. Mert a régebbi dolgozók szakközépiskolájába — legalább is a 101-esben, például csak az autószerelő szakmunkások szerezhették meg a szakközépiskolai bizonyítványt. Most nincsenek ilyen megkötések, a tanulásnak mindössze két feltétele van, a jelentkezőknek rendelkezniük kell az általános iskolai, vagy azzal egyenértékű bizonyítvánnyal és a szakmunkás bizonyítvánnyal. Így a mostani első osztályo-i sok között ’van autószerelő és fodrász, műanyag-feldolgozó és könyvkötő, órás és karosz- széria-lakatos; elektrolakatos és műszerész. És az első évfolyamos szakközépiskolások kora is heterogénebb. Amíg korábban a régi típusú iskolába szinte kivétel nélkül az akkor végzettek jelentkeztek, most 18 éves fiatal csakúgy van közöttük, mint olyan, akinek a születési dátuma 1928. Érdekes például az is, hogy igen magas a nők aránya. A 40-es létszámból 27- en a „gyengébb” nemhez tartoznak. S közöttük van két kismama is, akik a gyermek- gondozási szabadságot hasznosítják ily módon is: középiskolai bizonyítványt szereznek. A szakmunkások szakközépiskolája életre hívásának elsődleges célja volt az, hogy lehetőséget teremtsen a szakmunkások számára ahhoz, továbbképezzék magukat, tanuljanak, azaz a megszerzett és a munkában gyarapított szakmai ismeretek mellé az általános műveltséghez szükséges elméleti ismereteket is megszerezzék. Harminchárom héten át heti 14 órában — három napon: hétfőn, szerdán, pénteken — tanulnak magyar irodalmat és nyelvtant, történelmet, matematikát és kémiát, melyhez a második és a harmadik évben közgazdasági ismereteket, illetve állampolgári ismereteket is felvesznek. Az adottnak vett szakmai ismeretek mellé így azoknak a közismereti tantárgyakat, azoknak anyagát is elsajátítják, amelyek segíthetik őket abban, hogy mindennapi életünk dolgaiban . biztosabban iga- zodjanák el. így ezt az iskolát — tulajdonképpen — nemcsak úgy tekinthetjük, mint egy megteremtett lehetőséget a munkások továbbtanulására, hanem úgy is, mint az önművelődés lehetőségének egyik igen fontos biztosítékát. Az igazgatóhelyettes elmondta, hogy a tanévet szeptember 16-án kezdték meg, s bár még mesz- szemenő következtetéseket nem lehet levonni, az indulás tapasztalatai kedvezőek. A tanulók részvétele az órákon szintén 100 százalékos, s igazolatlan mulasztás még nem fordult elő. S úgy tűnik, hogy nemcsak a már felvett fiatalabb és idősebb szakmunkások veszik nagyon komolyan a tanulást, hanem az őket ajánló vállalatok, üzemek, szövetkezetek is. Az iskola szinte állandó kapcsolatban van a tanuló szakmunkások munkahelyeivel, s az érdeklődés is kölcsönös. Ami érthető is, hiszen a munkahelyeken különböző kedvezm- nyeket biztosítanak tanuló dolgozóiknak — többek között igen nagy örömmel fogadták az újra iskolapadba ülő szakmunkások a tanulmányi szabadság idejének meghosszabbítását.— és érdekük is, hogy ezeket a kedvezményeket valóban kihasználják, akiknek juttatják azokat. S ezeknek a kedvezményeknek a biztosítása sem mindig egyszerű, hiszen a legtöbb munkahelyen nem egyműszakos a foglalkoztatás, s a részvétel biztosítása így különböző szervezési feladatokat is megkíván. Bár messzemenő téseket még nincs módunk levonni, s csak az indulás kedvező tapasztalatairól számolhatunk be, valószínűnek tűnik, hogy a szakmunkások szakközépiskolája — mint tanulási lehetőség — beváltja a hozzá fűzött reményeket. S nagyon valószínűnek látszik az is, hogy a jövőben mind nagyobb számban élnek is e lehetőséggel szakmunkásaink és vállalataink. Csutorás Annamária FELEMELT ÁRON VÁSÁROLJA A TEXTILIIULLADEKOT! Tiszta, fehér háztartási i pamuttextil-hulladék kg-onként Tiszta, színes háztartási 20 Ft pamuttextil-hulladék kg-onként Vegyes háztartási 10 Ft textilhulladék kg-onként 1,60 Ft Egy kiadvány, meg egy emlékezés Mindenki Lexikona