Észak-Magyarország, 1974. október (30. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-18 / 244. szám

1974. október 18., péntek ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Jó gazdálkodás, nagyszerű eredmények ' 'V' :; \■ tizet a BVK . Van-e az észak-borsodi termelőszövetkezeteknek jö­vője? Ez a kérdés számos fórumon elhangzott az el­múlt évek folyamán. Köztu­dott, hogy a megye a mező- gazdasági termelés szem­pontjából az ország egyik legrosszabb adottságú terü­lete. A több mint 300 ezer hektárnyi összterületnek 50 —60 százaléka eróziótól súj­tott i dombvidék, savanyú, szikes talaj és ezen felül nagy területek vannak ár­vizektől, belvizektől veszé­lyeztetve. E kedvezőtlen adottságú területeknek még­is nagy szerepük ván, mert ezen a területen működő mostoha adottságú termelő- szövetkezetek adják a ke­nyérgabona-termés felét, a kukorica és más kalászosok 45—48 százalékát, a tej és vágómarha mintegy 40—43 százalékát. A kedvezőtlen adottságú termelőszövetkeze­tek szinte megalakulásuk óta csak megkülönböztetett állami támogatással képesek gazdálkodni. Mmw viszonyok közölt Az elmúlt évek tapaszta­latait figyelembe véve az észak-borsojdi táj szövetkeze­tei milyen utat követnek, erre a kérdésre kerestünk választ Molnár Gézával, az Észak-borsodi Termelőszö­vetkezeti Társulás termelés- fejlesztési munkatársával való beszélgetés során. — Az itt gazdálkodó szö­vetkezetek termelési szintjét általában az jellemzi, hogy a különböző szántóföldi nö­vények termésátlaga az egyébként is alacsony me­gyei átlagtól 25—30 százalék­kal, az állattenyésztési ho­zamokban 10—15 százalékkal marad el — mondta Molnár Géza. —.Ezzel szemben a rá­fordítási költségek megköze­lítően 15 százalékkal maga­sabbak, mint más vidékeken. A hátrányos viszonyok között működő üzemek* nagy száma, azok állandó gazdál­kodási nehézségei és az itt élő emberek életkörülmé­nyeinek javítása miatt a legmagasabb fórumokon is már több ízben foglalkoztak a kedvezőtlen adottságú szö­vetkezetek segítésével. Így többek között a kormány 1965-ben kiadott 2002-es, va­lamint az 1966-ban kiadott 2015-ös számú határozata külön foglalkozott a hegyvi­déken kialakult célszerű ter­melésszerkezet alkalmazásá­val és az itt levő szövetke­zetek gondjaival. E téma­körben milyen tapasztalatok születtek? — A tapasztalatok min­denképpen kedvezőek, de a fejlődés lassú és nem lehe­tünk elégedettek vele — folytatta. — Ezért a további­akban számos tervet és el­képzelést vizsgáltunk felül, a termésszerkezet racio­nalizálására, s egyes üzemek hathatósabb fejlesztésére. Ebben a kérdésben azonban csak a kormány 1971-ben megjelent 2041-es rendelete — a gazdaságtalan tevékeny­ség mérséklésére, illetve megszüntetésére — hozott újat. Az elmaradottság felszámolása Ehhez tanulmány is ké­szült, amely a harmadik öt­éves terv utolsó éveinek gazdálkodási elemzéseire épült. A tanulmány feltárta a hegyvidéki gazdálkdás ha­tékonyságát leginkább gátló okokat, így a földminőség­nek, a lejtősségnek, az esz­közellátottságnak, a hozam- és költségviszonyoknak, va­lamint az élő munkaerőnek a termelésre és gazdálkodás­ra gyakorolt hatásait. A tanulmány több lénye­ges kérdésben foglalt állást így többek között leszögez­te, hogy a gyenge adottságú termelőszövetkezetek elma­radottságát viszonylag rövid időn belül fel kell számolni, illetve mérsékelni. Javítani kell a befektetéséle haté­konyságát, s ezenkívül hely­re kell állítani a mostoha területek biológiai egyensú­lyát és az adottságoktól el­térő területhasznosításnak a tájra és vidékre való kedve­zőtlen hatását is meg kell szüntetni, a vizek és talajok védelméről pedig gondoskod­ni kell. — Talán a jövőről beszél­nék először, hiszen a leg­fontosabb, hogy a szövetke­zetek megteremtsék a meg­felelő szintű gazdálkodás feltételeit. Jelenleg az észak­borsodi TESZÖV-höz az ózdi és edelényi járás területén 23 termelőszövetkezet tartozik. A Imaszüret a Bodrogközben Gyakori látvány az őszi hetekben a bodrogközi uta­kon a sok gyümölccsel ra­kott teherautó: illatos( szál­lítmányaikkal igyekeznek a sárospataki hűtőtárolóba, vagy pedig egyenesen a vas-^ úti exportvagonokhoz. A fi­nom muskotályszilva és a „kormos” nyakaskörte szedé­sével már korábban végez­tek, most az almaszüret ad sok munkát az állami és a szövetkezeti • gazdaságoknak. A legnagyobb gyümölcsöse egész Zemplénben a Bodrog­közi Állami Gazdaságnak van, amely mintegy 700 hek­tárnyi területen termel szil­vát, körtét, főképp pedig al­mát. Különösen a páterho­moki és a zemplénagárdi gyümölcsből szállítanak több száz vagonnyi zamatos jo­natánt. Mint a mezőgazda­ságban sok más munkát, az almaszedést is alaposan kés­lelteti a kedvezőtlen időjá­rás. A tartós esőzés ébren tartja a vegetációt, így a fán az alma szeptember óta is észrevehetően tovább nőtt, olykor már olyan nagy, hogy „túlnőtte” az exportképesség által megkívánt méretet. A gazdag termés betakarí­tásában a gazdaság dolgozóin kívül a sárospataki és a sá­toraljaújhelyi diákok is részt vesznek, így van olyan nap, amikor ezren is szüretelnek egyszerre a bodrogközi al­máskertekben. A kiváló ter­més túlnyomó többsége ex­portra kerül, hiszen a gaz­daságnak csaknem kétévtize- des üzleti kapcsolatai vannak elsősorban a szocialista or­szágiakkal, de néhány tőkés országbeli céggel is. így a le­szüretelt gyümölcs nagy ré­sze a Szovjetunióba és a ba­ráti országokba, kisebb há­nyada a Német Szövetségi Köztársaságba, Svájcba, Svédországba, Finnországba és Norvégiába kerül. I A mostani számmal szem­ben két év múlva 17 lesz a gazdaságok száma. Ezzel ki­alakulnak majd azok az op­timális üzemméretek, ame­lyek a korszerű gazdálkodás feltételeit adják. — Az. elmúlt hetekben megvizsgáltuk, hogy a ter­melőszövetkezetek hogyan hasznosították, használták fel a kapott) állami támoga­tást. Ugyanis az észak-bor­sodi vidéken a szakosított állattartásnak van jövője, méghozzá komoly jövője van. Ez természetesen együtt jár a korszerű gyepgazdálkodás feltételeinek megteremtésé­vel, a melioráció elvégzésé­vel, továbbá a gépek, beren­dezések megvásárlásával is. — Nos, a jövő mindenkép­pen jól alakul a szövetkeze­teinkben. A szendröi és sza­lonnái gazdaságok például egyedi tervet készítettek az istálló elkészítéséhez. Míg a HSZV-rendszerü marhaistál­ló 1,4 millió forintba kerül, ez a szolnoki takaréküreges vázszerkezetekből emelt épü­let mindössze 700 ezer fo­rintból valósítható meg. Az arlói szövetkezet is hasonló istállót akar létre­hozni. Azt is el kell monda­ni, hogy az engedélyezések kicsit lassan mennek, s ha ezeket sikerül meggyorsítani, akkor lehetővé válik, hogy az 1974-ben mintegy 34 mil­lió forintos támogatásban részesülő 7 termelőszövetke­zet és modellüzem nagyot lépjen előre. Racionális hasznosítás Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a szövetkezetek min­den tekintetben jócskán előbbre jutnák. A tavasz folyamán elkészültek a ra­cionális földhasznosítási ter­vek, s ezekben meghatároz­ták, hogy a 17 százaléknál lejtősebb területeken meg kell szüntetni a mezőgazda- sági művelést, és ott lege­lőket kell kialakítani. A ter­vek rövid lejáratúak, a gye­pesítés és melioráció már több helyen folyamatban van. Ez mindenképpen azt jelenti, hogy az észak-bor­sodi szövetkezetek új útra léptek, s egyértelművé válik a kérdés: az észak-borsodi gazdálkodásnak van jövője! Hajdú Gábor A Borsodi Vegyikombinát dolgozói a kongresszusi és ju­bileumi munkaversenyben az esztendő eddig eltelt kilenc hónapjában kiemelkedő ter­melési eredményeket értek el. Az anyagmentes terme­lési érték 24,1 százalékkal növekedett és a számok sze­rint a vállalati nyereség a tervezett 274 millió forinttal szemben az esztendő végéig várhatóan eléri a 340 millió forintot. Az eredmények le­hetővé tették, hogy a kelet­kezett többletnyereségből a kombinát mintegy 8 napi bérnek megfelelő nyereségré­szesedési előleget fizessen dolgozóinak jutalomként. A Borsodi Vfgyikombinát szakszervezeti tanácsa a kö­zelmúltban úgy határozott, hogy azok is jutalomban ré­szesüljenek,' akik 1974. júli­us 1. előtt már a kombinát­ban dolgoztak. Az egy dol­gozóra jutó összeg átlagosan 885 forint, amelyet az üzemi négyszögek bevonásával dif­ferenciáltan kell felosztani; II ipizeli hasznosítása A hazai szén- és bauxit­bányákból tavaly 370 millió köbméter vizet szállítottak felszínre a szivattyúk. 1975- ben már 400 millió köbmé­terre emelkedik a tárnákból külszínre kerülő víz meny- nyisége. Milyen módszereket alkalmaznak a szénmezők víztelenítésére és milyen mértékben hasznosítják ha­zánkban az ivásra is alkal­mas karsztvizet — erről ren­deztek csütörtökön országos konferenciát Dorogon 30 vállalat és országos intéz­mény képviselőinek részvéte­lével. A Nehézipari Minisztérium és az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság képviselői­nek előadásai alapján meg­vitatták a népgazdaság min­den ágát és a lakosságot is közvetlenül érintő jelentős témát. Különleges anyagból készült tengely szükséges az egyiptomi exportra készülő vasúti kerékpárokhoz. Ennek megmunkálása közben örökítettük meg Varga Ferenc köszörűst Fotó: Szabados György természetesen figyelembe vé­ve a kongresszusi és jubile­umi munkaversenyben kifej­tett erőfeszítéseket, a válla-* lathoz való hűséget. A szakszervezeti tanács határozata értelmében juta­lomban részesülnek azok is, akik 1974 második felében mentek nyugdíjba, ugyanak­kor jutalmat kapnak a kis­mamák is, akik a második félévben kezdték meg szülési szabadságukat. Az elmúlt években kifize­tett 8—9 napnak megfelelő nyereséggel szemben, a terv­szerű, a reális lehetőségek­kel számoló gazdálkodás eredményeként mintegy 16— 17 nap nyereségre számíthat­nak a BVK dolgozói, tehát a most kifizetésre kerülő nyolc napon kívül 1975 márciusá­ban további 8—9 nap nyere­séget fizet a kombinát. A nyereségjutalmat az október havi fizetéssel kapják kéz­hez a dolgozók. A mind szélesebb körben kibontakozó szocialista mun­kaversenyben nagyszerű munkasikerek, kiemelkedő termelési eredmények szület­tek. A pártkongresszus tisz­teletére meghirdetett mun­kaversenyben részt vett va­lamennyi gyáregység, üzem, számottevő munkafelajánlá­sokat tettek a szocialista brigádok, a munkáskollektí­vák. Mind a vezetők, mind a dolgozók büszkék az eredmé­nyekre. s mint mondják: az esztendő kilenc hónapjában kialakult többletnyereség a nyílt, őszinte munkahelyi légkör, a dolgozók és a veze­tők között kialakult jó mun­kakapcsolat eredménye. A kombinát több mint 5 ezer dolgozójának nem titkolt cél­ja: előkelő helyen végezni a kongresszusi és jubileumi munkaversenyben. A kombi­nát vezetői bíznak benne, hogy az elért eredmények, a nemes cél, az esztendő hát­ralevő hónapjaiban újabb erőfeszítésekre ösztönzi a vállalat kollektíváját. Sz. D. Miskolcért, a gyermekekért Húszezer óra társadalmi munka az LKM-böl A Lenin Kohászati Müvek szocialista brigádjai a kong­resszusi munkaverseny és hazánk felszabadulásának 30. év­fordulója tiszteletére 30 ezer társadalmi munkaóra elvégzését vállalták ebben az évben. Az elvégzett munkák, a ledolgo­zott munkaórák száma már megközelíti a húszezret. Ez an­nak köszönhető, hogy a szocialista brigádok teljes odaadással végzik vállalt munkájukat, tisztában vannak annak társadal­mi hasznosságával. A húszezer n\TeknaJa lentős részét — közel 7 ezer órát — az alapanyag gyár­egység szocialista brigádjai végezték el. A gyáregység dolgozói abban a helyzetben vannak, hogy ha tereprende­zési, útépítési, parkosítási,, szállítási munkáról van szó, nélkülük ez el sem képzel­hető. A gyáregység kezelésé­ben van a gyár mészkőbá­nyája és dolomitbányája. In­nen sok ezer tonna dolomit­követ, dolomit és mészkőzú­zalékot tudnak szállítani a munkák színhelyére. Rendel­keznek tehergépkocsikkal, dózerekkel, dömperekkel, baggerokkal, s természetesen az ehhez szükséges személy­zettel. Klckner László gyáregység- vezető tájékoztatása szerint már öt éve állandó jelleggel évente átlag 2—2,5 millió fo­rint értékben vállalnak és végeznek ilyen társadalmi munkát. A munka jellegéből adódik, hogy együtt kell mű­ködniük elsősorban a kerületi városi tanácsokkal, a Haza­fias Népfronttal, a kertészeti vállalattal és több más szerv­vel, hiszen a tervek kialakí­tásában, elkészítésében az említettek is érdekeltek. A tervek és a kivitelezés összehangolása érdekében az év elején közös megbeszélést tartanak, ahol eldöntik, hol, s miben kell az év folyamán segíteni. Az idei első munkájuk a perecesi játszótér építése volt, amelyhez kapcsolódott a perecesi volt kisvasút le­bontott hídja után fennma­radó tereprendezési munka. A Komlóstétőn részt vettek annak a parknak az építé­sében, amely játszótérrel, futballpályával, pihenőkkel szolgálja a dolgozók egészsé­gét. A Kabar utcában a kohó­üzem szocialista brigádjai vállaltak társadalmi munkát a játszótér kialakításában. Ehhez segítséget kértek az alapanyag gyáregységtől. El­végezték a gépi rakodási munkákat, kohósalakot, bá­nyazúzalékot szállítottak. A csanyiki Majá ls-park útjai­hoz, sétányaihoz 1000 tonna zúzalékot, a DVTK-stadion elé 800 tonna dolomitkövet szállítottak. Dolgoztak a Var­gahegyi futballpálva és a kis- győri játszótér építésén is. Ezek csak az eddig" végzett jelentősebb munkák. Ezenkí­vül a tanácsszervek igénye szerint 4300 tonna követ és zúzalékot szállítottak ingyen útépítési és javítási munkák-' hoz. És végül egy jó hír a lyúkóvölgyieknek: még ebben az évben kiépítik a Fekete Gyémánt kertszövetkezet te­rületéhez vezető utat. A társadalmi mu^ak értékét megsokszorozza az a tény, hogy ezek nagyobb részt gépi erővel végzett rakodási­szállítási munkák. Ez azt je­lenti, hogy egy-egy munka­óra körülbelül 25—30 ember kézi erővel végzett munkájá­val egyenértékű. S arról sem feledkezhetünk meg — mond­ta Klekner László —, hogy például az a szakipari mun­ka, amelyet lakatosaink, he­gesztőink végeznek a hinták, a mászókák, a libikókák el­készítésénél. lényegesen na­gyobb értékű, mint amit pél­dául egy szakképzetlen mun­kás végez egy társadalmi munkaóra alatt. De az & munkájukat is a többivel együtt megbecsüljük, s kö­szönjük K. J. Íz észak-krali termelőszövetkezetek útja

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents