Észak-Magyarország, 1974. október (30. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-15 / 241. szám
1974.. október 15., kedd 6SZAK-MAGYARORSZAG 3 Rakodása gondok £7 üt véli i Geniriti Eién-e célját a bírságolás? A Gömöri pályaudvar hepehupás rakodóterén e pillanatban 38 vasúti kocsi vár kirakásra. Sorra érkeznek, és bútorral, cipővel, cementtel megrakodva a város különböző területeire gyorsan tovább indulnak a Volán-gépkocsik. Az üzemekben, vállalatoknál szabad szombat van, űe itt teljes az üzem. A Volán vasúti kirendeltségének az ereje kevés lenne. Két nappal ezelőtt a Tiszai pályaudvar rakodási részlegéből hívták a kirendeltséget. — Hallottuk, hogy gondban vannak. Ha kell segítünk. Pénteken Zólyomi János öttagú brigádja segített, s ma szombaton Botos Elemér ugyancsak öttagú brigádja vesz részt a cementszállításban. Reggel fél nyolckor hat egyetemista is érkezett. A le- enciő mérnökök is cementet pakolnak, amely a Borsod megyei Vízművek raktárába kerül. Cementtel megrakott kocsi indul a Borsod megyei Tanácsi Építőipari Vállalathoz. Lábbeliket visznek ki a Cipőnagykereskedelmi Vállalat raktárába. Érkezett négy vagon bútor is. — Az átvételről — mondja Bállá Petemé, a BIK 231-es számú Bútorboltjának helyettes vezetője — négytagú ügyeletes vagonfogadási brigádunk gondoskodik, ma este (i óráig, de ha szükséges, akkor még tovább is itt lesznek. 1974. október 13., vasárnap. Szombaton a Gömöri pályaudvart teljesen „kisöpörtek'’. Ezen a napon, vasárnap, 14 vasúti kocsi érkezik a rakodótérre. Ehhez nincs szükség külső segítségre. Sofia Ferenc nyolctagú rakodó brigádja és 4 tehergépkocsi elégnek látszik. A Diósgyőri Papírgyár tegnap is, ma is készséggel fogadott három vagon anyagot. A fonoda két vagon anyagot vett át. A VASVILL-nek címezve gáz- 1 űzhelyek érkeztek, s a nagykereskedelmi vállalatnál is átveszik az árut. A Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatnak címezve négy vagon gördül a vakvágányokra. Ez — mivel vasárnap nincs ember a rak- tárakban — csak hétfőn reggel kerül a bútorboltokba. Az AGROKER címére három vasúti /kocsi érkezett, de az is itt. marad, nem gondoskodnak az átvételükről. Érkezett egv vagon a Tejipari Vállalat miskolci egységének Rakodás a Gömöri pályaudvaron. A zárt vasúti kocsiból hatalmas papírtekercseket raknak a teherautóra címezve, s bár az üzemben vasárnap is dolgoznak, a rakományt — érthetetlenül — nem veszik át. A Volán Tröszt kongresz- szusi vállalásában az szerepel, hogy országosan 15 százalékkal csökkentik az időben ki nem rakott kocsik arányát. A Volán 3-as számú Vállalata ennél nagyobb eredményt ér el. A ki nem rakott kocsik százalékaránya: 11. Ez azért is igen jó eredmény, mivel a vasúti kocsikból 13 százalékkal több árut raktak ki és be eddig, mint a múlt év ugyancsak kilenc hónapjában. Második hete naponta nyilvántartják, feljegyzik, melyik állomásra hány vasúti kocsi érkezik, a ki- és a berakodásnál milyen teljesítménnyel dolgoznak a Volánkirendeltségek, üzemigazgatóságok. A kimutatás szerint jó az eredmény Kazincbarcikán, Sátoraljaújhelyen és Sárospatakon. Szinte az egész vállalat eredményét lerontja a szerencsi kirendeltség. Itt az év eddigi szakaszában beérkezett 939 vagonból 77ö-ot (!) késve raktak ki. A vállalat igyekezett jól felkészülni a csúcson felüli őszi szállításra. Erre azért is szükség van, mivel a Volán ■több helyen átvett feladatot a MAV-tól. A minden előző évinél nagyobb tömegű áru szállítása erőteljesebben sürgeti a megoldást. A MÄV—Volán szállításban a legtöbb feszültség a Gömöri pályaudvaron mutatkozik. Ez érthető is, hiszen valamennyi állomás közül ide érkezik a legtöbb áruval megrakott vasúti kocsi. A vállalatok, kereskedelmi szervek többsége már megértette, hogy miért fontos fogadnia a hét végén is az árut. Néhol azonban szemrebbenés nélkül kifizetnek sok ezer forintos bírságot, mintsem gondoskodnának az áruátvételről. A legutóbbi adatok szerint a húskombinát „vezet”; 19 576 forint bírságot fizettek ki egyetlen kocsi áru késői kirakásáért. Gyakran szerepel a listán a Diósgyőri Csokoládégyár és az Élelmiszer és Vegyi Nagykereskedelmi Vállalat. E gondok fő oka az, hogy az áru le- és felrakása, a raktározás messze elmaradt a követelményektől. Lassan egy évtizede, hogy ígérgetik a Gömöri pályaudvar rakodóterének építését. Esős időben a sár és a „tengerszemek” miatt a targoncák nem bírnak a vagonokig eljutni, kézi erő helyettesíti a gépeket. Nagyon furcsa, hogy ma sincs megoldva a vagonok éjjeli kivilágítása. Az. üzemek termelése növekedett, a kereskedelmi vállfátok forgalma megsokszorozódott, de például a Volán és az Élelmiszer és Vegyi N agy kereskedelmi V állalat raktára ma is csak olyan, amilyen 15 évvel ezelőtt volt. Nagy értékek — például te- . levíziós készülékek — érkeznek a VASVILL címére, de a repülőtéri raktárhoz vezető gödrös út sem éppen az érték megőrzését szolgálja. Csorba Barnabás Fotó: Szabados György FiMBiés után Háztáji helyzetkép az eiesi járásból H/Ség tö£ző törődést érdemet A termelőszövetkezetek tagságának háztáji árutermelése igen nagy szerepet játszik az élelmiszergazdaságban, a lakosság hús-, gyümölcs-, zöldség-, tej- és más élelmiszerekkel való ellátásában. A burgonya mintegy 60 százaléka, a zöldség 40. a gyümölcsök 40. — s ezen belül a csonthéjasok 70 százaléka, — az étkezési szóló 40 és állattenyésztésünk termékeinek mintegy 50 százaléka származik a kisüzemekből, nagyrészt a tsz-tagok háztáji gazdaságából. 1974. október 12., szombat délelőtt, 10 óra. A DÉLELŐTTÖS műszaknak vége. Két óra, „fúj” a gyár. Az LKM 1-es kapuja előtti teret már elözönlötték a műszakból jövők. Mint minden fizetési napon, ma is elfoglalta helyét a „bi- zsus”. A pult szerepét egy félig legyalult kecskelábú asztal tölti be. Óraszíjak, léggömbök, kacsingató gésák, szarufésűk, levéltárcák, érszorít ók. kaucsukbabák, zöld, sárga, rózsaszín, enciánkék napszemüvegek, játékórák és egy öl művirág várja a vásárlókat. Jól mehet az üzlet, hiszen állandóan állnak az asztal előtt. — Látja, visznek itt mindent, — fordul felém az anyóka. A gyárkapu felől fiatalabb pár közeledik. Ügy látszik, igényesebbek lehelnek, mert csak egy pillantást vetnek az árura, aztán odébb állnak. # Pár méterrel odébb az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat 904. számú boltja előtt a korlát szinte meghajlik a támaszkodó emberek súlya alatt. Sörös-, boros-, pálinkásüvegek arzenálját rakják maguk mellé a földre. Már megszokott látvány, sőt mi több: épületes látvány. — Nem tehetünk róla, kérem. A dolgozókat ki kell szolgálni, de látja, itt bent; nem fogyaszthatnak szeszes italt. Hogy nem jól van ez így? ... Igaza van, de hát nem tehetünk semmit — mondja a bolt vezetője. A forgalom egyébként „normális napokon” is egy kisebb zarándokhelynek is becsületére válna. * Három óra. Az Arnyaskert kapujában két kilenc év körüli kisgyerek tartja markát. — Tessék adni egy forintot. Adok kettőt. Azonnal elszaladnak. Bent vágni lehet a füstöt. Fél korsó sörömmel — a másik fele hab — a sarokba húzódom. Kisírt szemű vézna kis asszony áll mellettem. — Vár valakit? — kérdezem és választ sem várva próbálok elsomfordálni. — A férjemet... de mi köze hozzá? Nagy darab, behemót ember érkezik, kezében söröskorsók. Motyogok valami elnézés-félét, aztán el... * A Marx téren a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat 468. számú gombájánál úgy húsz- húszonöt méteres sor áll. Ilyenkor délután már hűvösebb az idő. Aki melegebb helyet keres, talál is: az át- ellenben levő Bükk étterem nincs messze. — Nincs a forgalomra semmi panaszunk — nyugtat meg az üzletvezető. — Különösen amióta megszűnt a Kék Acél. A pincérek is nagyon elfoglaltak. Egyik asztaltól a másikig rohanva teszik meg Mezőkeresztesi eredmények A XI. pártkongresszus és a felszabadulás 30. évfordulója tiszteletére tett vállalások teljesítésén dolgoznak a Mezőkeresztes és Vidéke Áfész dolgozói. A szövetkezethez tartozó községekben kihelyezett igazgatósági üléseken, a helyi vezetőkkel együtt tárgyalják meg egy- egy tagszövetkezet kereskedelmi, vendéglátóipari, fel- vásárlási, szolgáltatási helyzetét. Legutóbb például Me- zőnyárádon végeztek ilyen mélyreható elemzést. A szövetkezet 16 szocialista brigádjának, illetve e bri- gádok képviselőinek részvé- j telével házi szellemi vetél- | kedőt rendezett az áfész. A versenyzők sokoldalú ismeretekről, tájékozottságról tettek tanúbizonyságot. A vetélkedő győztese Kalivoda Karoly, az Ady Endre szocialista brigád vezetője lett. A második Fekete Gyula, a Zrínyi, a harmadik Lázár Mária, a Hámán Kató bri- | gád tagja lett. Az áfész vezetősége nagy jelentőséget tulajdonít a szövetkezeti élet, a kereskedelmi munka megismertetésének az általános iskolások körében. Ezért hoztak létre a mező- keresztesi és a bükkábrányi általános iskolában kereske-, delmi szakköröket. Mindkét helyen kis iskolabolt létesült, amit nemcsak a fiatalok, de a szülők és a pedagógusok is örömmel fogadtak. Az iskolaboltokban elsősorban iskolatejet, szükséges iskolaszereket, de édességárukat, hűsítő italokat is árusítanak a gyerekek, a jövő kereskedői. KGSI-kealereicia A KGST fémkohászati ál- i landó bizottságának megbízásából a magyar színesfémkohászati állandó kormány- bizottság és hat tudományos egyesület a színesfémek gazdaságos felhasználásáról ötnapos nemzetközi konferenciát rendezett, amely hétfőn tartotta plenáris ülését az Építők Szakszervezetének Dózsa György úti székházában. Nyolc szocialista ország — Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország, Magyarország, az NDK, Románia és a Szovjetunió — több mint 500 fém- kohászati és fémfeldolgozóipari műszaki és tudományos szakembere vesz részt a tanácskozáson. Dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter, a KGST fémkohászati állandó bizottságának elnöke nyitotta meg a nemzetközi konferenciát mmmKnaM, az utat. Olykor az abroszt is elfelejtik kicserélni, de hát érthető... A Tiszai pályaudvar melletti kimérésben két ember vitatkozik. Később még ketten csatlakoznak. Pár perc múlva kimennek, hátra a posta felé. A váróterem ajtajában egy férfi alszik. Kalapja lecsúszott a földre; táskája pár lépéssel odébb a falhoz támasztva. Egy vasutas-egyenruhás ember megfogja a táskát, majd szépen óvatosan az alvó feje alá teszi. Így van ez __ * G YÁRAK, ÜZEMEK, vállalatok fizikai dolgozói várják minden hónapban ezt a két napot. Érthető, hiszen a munkájuk elismerése, a pénz, ;iz kell. Szerencsére nem lehet, és nem is szabad általánosítani. Többen, jóval többen vannak azok, akik a gyárkapun kilépve nem az italbolt felé teszik első lépteiket, hanem haza, a családhoz. Pusztafalvi Tibor A termelőszövetkezetekben szoros összefüggés van a közös és a háztáji gazdaság között. s ezért súlyának megfelelően kell foglalkozni a tsz-ek vezetőinek ezzel a kérdéssel. Sajnos, nem mindenütt ismerik, látják még ennek fontosságát, s ezért nagyon jó szolgálatot tesz az a felmérés, amit a Hernád menti Tsz-ek Területi Szövetsége végzett az encsi járásban a tagszövetkezetek háztáji gazdálkodásának helyzetéről, E háztáji helyzetkép, az eredmények és gondok ismerete teremtett lehetőséget arra, hogy összegezzék a feladatokat, s nagyon jó javaslatokat, ajánlásokat tegyenek az encsi járás tsz-vezelóinek. Kihasználatlan ösztönzők A háztáji jelentőségét jól bizonyítja néhány helyi példa. A krasznokvajdai Bástya Tsz-ben például a háztáji üzemág közreműködésével 232 állatot értékesítettek, az elmúlt évben már 451-et, 1 millió 595 ezer forint értékben. A háztájiból átvett tej értéke az 1972. évi 2 millió 54 ezer forintról 1973-ban már 4 millió 380 ezer forintra növekedett. A termelőszövetkezet eredménye, a háztáji termékeinek értékesítésével mintegy 661 ezer forinttal növekedett. A halmaji Aranykalász Tsz az elmúlt évben 872 sertést és 135 darab szarvasmarhát forgalmazott a háztájiból. A szarvasmarha-értékesítés után a nagyüzemi minőségi felár, 250 ezer forint, 50 százaléka a tagoké, másik fele a tsz-é, azaz a tagok közös bevétele lett. Sok helyen szélesedik a tsz-en keresztül történő értékesítés. Ennek ellenére számos tsz nem köt megállapodást erre a. tagokkal, s így még szükség esetén sem tudja a leadott állatok után az elszámolható munkanapokat a tag javára írni. Pedig erre sokkor szükség lenne, mert miésí -jvakor! az olyan eset, hogy a jsz-tag nem tudja megszerezni egv-egy évben az úgynevezett nyugdíjévét. Nem is beszélve arról, hogy ez hatásos ösztönző lehelne a háztáji termelésének fokozására. Nemzedékváltás a tsz-ekben A felmérés rámutat, hogy a tsz-ekben nemzedékváltás van folyamatban, a gépesítés halad előre, hogy felváltsa a fogyó munkaerőt. Ugyanakkor azonban a tsz- nek az idős tagokkal szemben is foglalkoztatási kötelezettsége van, a tagnak munkát kell adni, s ez a körülmény sokszor még fékezi a műszaki technológia fejlődését. Különösen ott, ahol nem látják a tsz vezetői a háztáji gazdaság megszervezésében rejlő, a közösség érdekeit szolgáló nagy segítséget. A háztáji gazdálkodás megszervezésének igen sok szempontból van nagy jelentősége, s szinte minden tsz-ben u helyi körülményekből, az adottságokból kiindulva kell ezt a feladatot megoldani. Sok esetben szemlélet, törődés kérdése a háztáji gazdálkodás tervszerű megszervezés?. Visszás például, hogy sok tsz-ben a nagyüzemi módszereket, a műszaki és technológiai színvonalat még csak részben sem viszik be a háztáji földeken a kalászosok, a kukorica- vagy a takarmány termesztésénél. Változó szerkezetű gazdálkodás Nem egy helyen azzal ..intézik el” a dolgot, hogy „a tagság nem akarja'1. Vajon ki nem akar dupla annyi kukoricát, vagy búzát termelni a háztáji területén, mint eddig? Persze ismernie kell a feltételeket, tudnia kell, hogy ez a többtermelés, ez a színvonalbeli előrelépés nem jár olyan nagy többletköltséggel. Meg kell magyarázni, főleg az idős tagságnak, hogy mennyire jól járna ezzel. És az sem lehet közömbös a tsz- ek .vezetői részére, hogy a nagyüzemi módszereknek a háztájiba való bevezetésével, nem ' egy esetben a közös gazdaság szántára, még különösen a munkacsúcsokban nagyon is szükséges élő munkaerő szabadul fel. A jövőben azzal is számolni kell a háztáji gazdaságok vonatkozásában, hogy változik azok szerkezete. Fogy a tsz-ekben a tradicionaiisan gondolkodó idősebb generáció. A fiatalok pedig nent követik a hagyományokat, jobban számolják a gazdaságosságot, s keresik azt a megoldást, amely több szabad időt enged. Így a családot lekötő, sokszor a szabad napokon is házhoz kötő jószágtartás helyett bővül például a zöldség-gyümölcstermesztés a háztájiban. A háztáji agronómus feladata A legfontosabb feladat minden tsz-ben. hogy olyan szemléletet alakítsanak ki. amelyben elismert a háztáji termesztés. A háztáji bizottságokat is érdemes megerősíteni, munkarendjüket alaposan megszervezni, s szinte nélkülözhetetlen — nagyobb tsz-ben fő foglalkozású, kisebb gazdaságban kiegészítő munkakörként — hozzáértő háztáji agronómus beállítása. Feladata nem lebecsülendő, mert a háztáji gazdálkodást úgv kell intéznie, mint egy önálló üzemágét. s munkaköréhez tartozik a szaktanácsadás, a felvilágosítás, a megállapodások megkötése, a termelés és értékesítés irányítása. A háztájit jól szervezve, irányítva kell szolgálnia a közösség érdekeit. (p. s.)
