Észak-Magyarország, 1974. szeptember (30. évfolyam, 205-228. szám)

1974-09-13 / 214. szám

ÉSZAK-MAGYARQRSZAG 2 1974. szept. 13., péntek Egy pártmunkás nyugdíjba ment... Meghitt ünnepség volt tegnap délelőtt a megyei pártbi­zottságon, ahol egy nyugdíjba vonuló pártmunkást, a Mis­kolci járási Pártbizottság titkárát, Tóth Gyulát búcsúztatták. A megyei pártbizottság vezetőinek és munkatársainak jó­kívánságait Újhelyi Tibor, a megyei pártbizottság titkára tolmácsolta, majd átnyújtotta a Munkaérdemrend arany fokozata kitüntetést Tóth Gyulának. Ezt követően Sialis József, a Miskolci járási Pártbizottság első titkára köszön­tötte a nyugdíjba vonuló Tóth elvtársat, akivel több mint nyolc éven át együtt dolgozott. A munkahelytől, a megszokott környezettől, egy közös­ségtől elválni mindig nehéz. Erről tanúskodtak Tóth Gyula szavai is, akinek 26 évi, mozgalmi munkában szerzett ta­pasztalataira ezután is számítanak a járási pártbizottságon. A munkásőrök felszabadulási emlékversenye Pártunk XI. kongresszusa és felszabadulásunk 30. év­fordulója tiszteletére a Mun­kásőrség Országos Parancs­noksága áprilisban felsza­badulási emlékversenyt hir­detett. Az országos parancs­nok felhívása nyomán az egész országra kiterjedő mozgalom és eseménysorozat bontakozott ki. Megyénk munkásőrei egy­ségesen csatlakoztak az or­szágos parancsnokság fel­hívásához és a munkahelyei­ken tanúsított példamutató magatartásukon kívül vala­mennyien részt vesznek a felszabadulási emlékverse­nyen — tájékoztatták lapunk munkatársát a munkásőrség területi parancsnokságán. Az első forduló járőrver­senyeit országszerte szep­tember 29-ig, a fegyveres erők napjáig bonyolítják le. Ebben a fordulóban részt vesz a munkásőregységek minden szakaszának vala­mennyi raja, s „a szakasz továbbjutó raja” címert, és a legjobb rajokat megillető bronzfokozatú oklevelet le­het megszerezni. A második fordulóban — november 7-ig — egységen belül a továbbjutott rajok mérik össze képességeiket és felkészültségüket. A tét a továbbjutás és az ezüstfoko­zatú oklevél. A harmadik fordulóban — március 21-ig — az ön­álló munkásőregységek leg­jobbjai „a területi parancs­nokság győztes raja” címért, valamint az arany fokozatú oklevélért versenyeznek. Ezen kívül a területi pa­rancsnokságok győztes ra­jait a Munkásőrség Országos Parancsnoksága meghívja Budapestre, a május 1-i dísz­szemlére is. A felszabadulási emlék- verseny első fordulója me­gyénkben holnap, szeptem­ber 14-én a sátoraljaújhelyi munkásőrök vetélkedőjével kezdődik. (csé.) Az Építőipari Szállítási Vállalat miskolci üzemegysége térítésmentes, hivatásos személy- és tehergépjármű­vezetői tanfolyamot szervez. Jelentkezési feltételek: — legalább 8 általános iskolai végzettség, — büntetlen előélet, — betöltött 20 éves életkor. A tanfolyam időtartama alatt havi 1300 forint illetményben részesül a beiskolázott hallgató. Jelentkezés személyesen: 1974. október 15-ig. Miskolc, Tüzér u. 12., munka­ügyi osztály. Kést taglalt a MiiiiszManács (Folytatás az 1. oldalról) vezettségre van szükség. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vet­te, és elismeréssel fogadta, hogy a mezőgazdasági dolgo­zók feladataikat összekap­csolják a kongresszusi mun­kaversennyel. Az építésügyi és városfej­lesztési miniszter javaslatot tett — a korábbi intézkedé­sek nyomán megindult ked­vező folyamatok erőteljesebb kibontakoztatása érdekében — a budapesti agglomeráció fejlesztésével és szabályozá­sával kapcsolatos feladatok­ra. A kormány határozatot hozott a szükséges intézke­dések megtételére. A Minisztertanács a Ma­gyar Rádió és Televízió mű­sorai hatékonyságának növe­lése, irányításának, a műsor­készítés politikai és műszaki feltételeinek, javítása, vala­mint a műsorfejlesztés terv­szerűbbé tétele érdekében úgy határozott, hogy a Rádió és a Televízió a jövőben ön­álló intézményként folytassa tevékenységét. A kormány határozatot hozott Állami Rádió és Televízió Bizottság létrehozására, amely a kor­mány tanácsadó, véleménye­ző, koordináló és ellenőrző szerve. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. A Minisztertanács az Ál­lami Rádió- és Televízió Bi­zottság elnökévé Tömpe Ist- vánt, a Magyar Rádió elnö­kévé clr. Hars Istvánt, a Magyar Televízió elnökévé Nagy Kichárdot nevezte ki. Megalakult si iiari szivetkezetek ti I pártkizttisáp Tizenöt pártalapszervezet küldöttei ültek össze szer­dán délelőtt a városi párt- bizottság székházában, hogy megválasszák a miskolci ipa­ri szövetkezetek pártbizott­ságát. Soltész Józsefnek, a Mis­kolci városi Pártbizottság osz­tályvezetőjének megnyitója után Kollát.h Sándor, a vá­rosi bizottság titkára szólt a szövetkezeti pártszerv létre­hozásának szükségességéről. Elmondotta, hogy az MSZMP Politikai Bizottságának 1973. július 3-i határozatának szel­lemében hozták létre Mis­kolcon a szolgáltatóipari pártbizottságot. Ehhez tar­toztak az ipari szövetkeze­tekben levő pártalapszerve- zetek is. A pártbizottság munkáját befolyásolta, hogy túl sok alapszervezet munkáját kel­lett összefognia, irányítania. Ezen túlmenően a gazdasági feladatok eltérő jellegéből is objektive szükségszerű, hogy a szövetkezetek pártmunká­ját olyan bizottság irányít­sa, amely jól ismeri a helyi gazdasági adottságokat is. Elmondotta, bízik benne, hogy a szövetkezeti pártbi­zottság jelentős segítséget nyújt a további fejlődésoen, a lakossági igények kielégí­tésében. Az értekezleten 73 küldött 4500 szövetkezeti dolgozót képviselve szavazott bizal­mat a 31 tagú szövetkezeti pártbizottságnak. A pártbi­zottság titkára Alattyáni Fe- rencné, a Borsod megyei KISZÖV személyzeti cso­portvezetője lett. H. J. Mi Nyomasztó örökség Egy páratlanul nagy ívű és hosszan tartó kar­rier végére került pont csütörtökön Etiópiában. A hadsereg korrdináci- os bizottsága megfosz­totta trónjától Hailé Szelasszié császárt és őrizetbe vette az ural­kodót, valamint család­jának tagjait. Az eltá­volított 8? éves császár helyére Ar,zfn Vos^zten trónörököst, a császár fiát jelölték. Nem hatott szenzáció­nak a hír, holott más körülmények között an­nak számítana. Csak­hogy Sába királynője földjén február óta egy­re inkább kibontako­zott a hadsereg fiatal tisztiéinek reformmozgalma, amely törvényszerűen vezetett a trónfosztáshoz. Ma már vilá­gos. ami korábban homályosnak tűnt: a reformerek lé­pésről lépésre haladtak, mígnem eljutottak a császári". Az eltávolított uralkodó tulajdonkénben 1916 ófa állt az ország élén. Ha rar városában sző'- 't, édesapja tar- tományi kormányzó volt. Fiatalon: 16 eves korában már a tartománv kormányzója. Nvole évvel később Etiópia régense, s mint miniszterelnök és külügyminiszter, gya­korlatiig az ország vezetője. Progresszív kormányzónak, az adott társadalmi körül­mények között haladó szellemű politikusnak számított. Harar tartományban ő szorgalmazta és dolgozta ki a ko­rábbinál jóval korszerűbb földbérlet-rendszert. Oroszlán­része volt a tartománvi kiskirályok hatalmának letöré­sében. az etióp nemzeti hadsereg megteremtésében. Két­ségtelenül vezető szeredet játszott az ola^z fasiszták hó­dítása elleni harcban is. Ellentmondással teli életpályá­jának negatív oldalairól sem szabad azonban megfeled­kezni. Országa az afrikai földrész égjük legelmaradot­tabb állama, amely analfabétizmusban éppúgy, mint sze­génységben a világstatisztika égjük szomorú gyakoriság­gal emlegetett példája. Ma még nem lehet bizonyosat tudni afelől, vajon a két éve Genfben kezelt trónörökös — tekintettel egész­ségi állapotára — vállalja-e az alkotmányos monarchia uralkodójának rangját. S ha igen, folytatja-e Tlailé Sze­lasszié külpolitikai irányvonalát, amelynek sarkalatos törvénye a békés egymás mellett élés és az afrikai or­szágok együttműködésének szorgalmazása volt. Etiópiában ideiglenesen a fegyveres erők koordinációs bizottsága vette át a hatalmat és irányítja az országot. Ez a helyzet — mint az ideiglenes katonai kormányzat dekrétuma kimondja — addig tart, amíg a nép meg nem választja törvényes képviselőit és ki nem hirdetik az új alkotmány tervezetét. Ebben pedig minden bizonnyal helyet kap majd valamennyi olyan megoldásra váró téma, amely nyomasztó örökségként hárul Hailé Sze­lasszié utódjára. Eil láttái az llff-lau © Építés és az otthon Lipcse északi új lakóne­gyedét járjuk. A házak szá­zaiban már laknak, s minél jobban felfelé haladunk a dombon, annál több helj'en tapasztaljuk a friss építés nyomait. Izmos, középkorú férfi, Grosze Kurt irányításával — éjjel-nappal — 22 ember dolgozik ebben az építőbri­gádban. A brigádvezető ezt mondja: — Negyven lakást 22 nap alatt szerelünk össze. — A belső szereléssel együtt? — Építés és a szerelés 140 napot vesz igénybe. Bejára­tonként, lépcsőházanként 10 —10 két- és háromszobás la­kást készítünk — int vissza az elkészült házsorra. — Ebben, amit most csinálunk, egy- és háromszobás laká­sok lesznek. A brigádvezető több társá­val már hosszú évek óta dolgozik a házépítő kombi­nátban. A vállalat egykori kis üzemekből, szövetkeze­tekből tíz év alatt fejlődött jelentős, közel tízezer em­bert foglalkoztató, építő szervezetté. A dolgozók egy része Lipcsében lakik, más részük vidéken, akik a vál­lalat autóbuszaival járnak be a munkahelyekre. — A kereset? Havi 850— 900 márka. Elégedett vagyok vele. Hogy mi hoz örömet? Amikor átadunk egy-egy há­zat, s jönnek a lakók, hur- colkodnak, „véletlenül” min­dig arra megyek. Jólesik hallani, hogy az emberek elégedettek. E lakónegyedben, ahol 1170 lakást építenek — új isko­lával, óvodával egyetemben —■ még középblokkot hasz­nálnak. A nap folyamán el­látogattunk a házgyárba, ahol már szobafal nagyságú elemeket készítenek. Az ifjú párttitkár készségesen elma­gyarázza, hogy naponta 240 —260 elemet készítenek itt. Most két lakástípushoz gyár­tanak elemeket. Ezek nagy­sága maximálisan hat mé­ter, a falvastagság 15, a kül­ső falak vastagsága 27 centi­méter. A viszonylag kis házgyár igen jól gépesített, sok vo­natkozásban automatizált üzem. Viszonylag kevés, 360 ember dolgozik benne. Az építők munkájára na­gyon nagy szükség van. A megyei titkár a tájékoz­tatójában azt is elmondta, hogy a VIII. pártkongresz- szus a lakásépítés fejlesztését tűzte célul. Az elmúlt há­rom év alatt többet építet­tek, több lakást adtak át, mint azt megelőzően öt év alatt. Es most tovább fokoz­zák az építés tempóját. A házgyár párttitkára azt is elmondotta, hogy itt, a régi üzem közeiében új ház­gyárat építenek. 1977-ben az már dolgozik is. s évente 5 ezer házhoz szükséges ele­met gyárt majd. Az érdekes­ség talán annyi, hogy Lip­cse lakossága jelenleg 580 ezer. Itt már nagy fejlesz­tést nem terveznek. Az erőt más településekre fordítják. Milyen Is a lipcsei embe­rek otthona? Az északi la­kótelepen csak úgy találom­ra, az Uhringstrasse 15. szá­mú házba kopogtattunk be. A lépcsőházban három kis­lány játszott, őket kérdez­tük meg, itthon vannak-e a szüleik? — Az én anyukám itthon van — mondta az egyik —, éppen mos. Igaz, hogy a háziasszony számára nem éppen a leg­kellemesebb pillanatban ér­keztünk, Giselia Moser még­is kedvesen, készséggel ka­lauzolt körül a lakásban. — Májusban jöttünk Ide. Korábban kétszobás lakás­ban laktunk. Ez jobb, gyer­mekszoba is van, a két kis­lány számára. Gisella Moser foglalkozá­sára nézve szabász. Must nem dolgozik. A férje fő­könyvelő. — Mennyi lakbért fizet­nek? — A havi jövedelmünk 1000 márka; így 50 márkát. A kereset és a lakbér ösz- szefiiggését ekkor még nem értettem. Erre a Semler csa­ládnál figyeltem fel. Sem- lerék az egyetemi énüle“ 1 szernbgn valóban szép. kí­vülről is impozáns házban laknak. Otthonuk ideális lakás. Az. előszoba bejárattól balra van egy szoba, a nagyobbik. 10 éves fiúnak, a következőben pedig a két kisebb lakik. A iókora nanoali könyvespolc­cal van kettéválasztva, az egyik rész ebédlő. Az ételt az asztalra a konyhából toló- ablakon át rakták ki. A bel­ső zárt szoba a dolgozószo­ba: a férj és az asszony is tanul. — Mennyi lakbért fizet­nek? — Mi 160 márkát. — Ezt nem értem ... — A jövedelmünk megha­ladja a 2000 márkát. Nálunk úgy van. hogy a lakbért a kereset arányában állapít­ják meg. Több lakásban jártam. Nem volt nehéz megállam'- tani, hogy a lipcseiek ott­hont kedvelő emberek, ötle­tesen, ésszerűen igyekeznek a lakást berendezni. Minden lakásban sok-sok virág van, Semlerékné] például egész knktuszgyűjtemény. . Csorba Barnabás (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents