Észak-Magyarország, 1974. szeptember (30. évfolyam, 205-228. szám)
1974-09-07 / 209. szám
ÉSZAlí-fvíAGYARORSZÁG 2 1974. szept. vasárnap Msgysr vezetők távirata lyígária nemzeti mm aikaímábé! TODOR ZSIVKOV elvtársnak, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsa elnökének. SZÓFIA Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa és az egész magyar nép nevében forró elvtársi üdvözletünket, és szívélyes jókívánságainkat küldjük Önöknek és a testvéri bolgár népnek a Bolgár Népköztársaság nemzeti ünnepe, Bulgária felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából. Nagy elismeréssel tekintünk azokra az eredményekre, amelyeket a munkaszerető bolgár nép a Bolgár Kommunista Párt vezetésével a szocialista társadalom építésében, hazája felvirágoztatásában az elmúlt három évtized alatt elért. A Bolgár Népköztársaság sikerei, bolgár testvérpártunk és a bolgár kormány eredményes és aktív részvétele a szocialista országok egységének megszilárdításáért és a nemzetközi helyzet kedvező alakulásáért folyó küzdelemben, kivívták a haladó és békeszerető emberek őszinte elismerését. Megelégedéssel állapítjuk meg, hogy pártjaink, kormányaink és népeink hagyományos barátsága, együttműködése a proletárinternacionalizmus szellemében szüntelenül erősödik, új tartalommal gazdagodik, s hozzájárul népeink testvéri internacionalista barátságának, a szocialista közösség, a békéért és a haladásért küzdő erők egységének erősítéséhez. Nagy nemzeti ünnepükön, felszabadulásuk 30. évfordulóján további nagy sikereket kívánunk önöknek és a testvéri bolgár népnek szocialista hazájuk felvirágoztatásában, a szocializmus és a tartós béke ügyének győzelméért vívott harcban. Budapest, 1974. szeptember S. KADAR JANOS, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköz társaság Elnöki Tanácsának elnöke, FOCK JENŐ, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke * . A nemzeti ünnep alkalmából Apró Antal, az országgyűlés elnöke Vladimir Bonevnek, a Bolgár Népköztársaság nemzet- gyűlése elnökének küldött üdvözlő táviratot. Ugyancsak táviratban üdvözölte bolgár testvérszervezetét a Hazafias Népfront, a SZOT, a KISZ, az Országos Béketanács, és az Országos Nőtanács is. Magyar vezetik távirata a KDÜK nemzeti ünnepe alkalmául KIM IR SZÉN elvtársnak, a Koreai Munkapárt Központi Bizottsága főtitkárának, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság elnökének, KIM IR elvtársnak, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Közigazgatási Tanácsa elnökének, PHENJAN Kedves Elvtársak! A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság megalakulásának 26. évfordulóján a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, kormánya és népe nevében elvtársi üdvözlő- ; tünket küldjük önöknek' a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Köz- igazgatási Tanácsának és dolgozó népének. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság megalakulásának i évfordulóján tisztelettel és elismeréssel adózunk a testvéri koreai népnek, mely a Koreai Munkapárt vezetésével a szocialista országok internacionalista támogatásával nagy eredményeket ért el a szocializmus építésében. A Magyar Népköztársaság töretlenül támogatja a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságnak, Korea békés és demokratikus alapokon történő egyesítésére irányuló konstruktív javaslatait. Meggyőződésünk, hogy az enyhülés irányzatának térhódítása segíti Korea egyesítése ügyének előbbrehaladá- sát is. Hisszük, hogy népeink testvéri barátsága és együttműködése továbbfejlődik és erősödik a marxizmus—leninizmus és a proletár nemzetköziség elve alapján. KADAR JANOS, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, EOSONCZI PÄE, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, FOCK JENŐ, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke * Ugyancsak táviratban köszöntötte partnerét Apró Antal, az országgyűlés elnöke. Üdvözlő táviratot küldött koreai testvérszervezetének a Hazafias Népfront, a SZOT, a KISZ, a Magyar Nők Országos Tanácsa é,s az Országos Béketanács. Folvloifa urajal az IS kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) dományos film három alapterületének egymásra hatásáról tartott kiselőadást. Részletesen elemezte a tudományosfilm és ’a három kategória kialakulását, az egyes ágazatok helyzetét és feladatait, hitet tett amellett, hogy a népszerű-tudo- mányosfilm az egyetemes filmművészet integráns része. A délutáni órákban, igen rövid szünetet tartva a közgyűlés után, már 2 órakor megkezdődött a munka. A péntek este bemutatott népszerű-tudományost] Írnek nyilvános vitáját rendezték meg az egyik tanácsteremben, felsőoktatási filmeket vetítettek a színházteremben, kutatófilmeket egy másik tanácsteremben. Este 6 órakor a népszerű-tudomá- nyosfilmek fesztiváljának második programja szerepelt a műsoi’on, majd 8 órakor a harmadik ilyen fesztivál-összeállítást vetítették. A két programban együttesen kilenc filmet mutattak be nyolc nemzet művészeinek munkáiból. Ma, vasárnap részben szünetel a kongresszus, illetve a fesztivál munkája. A külföldi vendégek a hazai szervező bizottság vendégeként Borsod megye egyik nevezetességével, Aggtelekkel ismerkednek, ahol számukra megyénk művészeti életéből ízelítőt adó műsort mutatnak be. Este 9 órakor a Rónai Sándor Művelődési Központban Jean Painlecé filmjeiből rendeznek ret-J rospektív bemutatót. VILÁG HÍRADÓ Jobb későn, mint soha — legfeljebb ezzel a régi mondással vigasztalódhattak Washingtonban, amikor az Egyesült Államok a héten végre felvette a diplomáciai kapcsolatokat a Német Demokratikus Köztársasággal. Az amerikaiak a 114. helyet foglalták el a sorban, ami ékesen bizonyíthatta, hogy hem a széles körű nemzetközi elismeréssel rendelkező NDK, hanem az USA szigetelődön el ebben a vonatkozásban. Az ésszerű diplomácia természetesen egy másik mondást tart irányadónak: jobb idejében, mint későn .. Ez különösen időszerű lehet Genfben, hiszen ezekben a napokban véget ért az európai biztonsági konferencia második szakaszának nvári szünete, s a Nemzetek Palotájában újra benépesültek a politikai tárgyalások „osztálytermei”. A feladat nem könnyű, olyan okmányokat, határozattervezeteket kell szerkeszteni, amelyekkel mind a harmincöt részvevő ország egyetért, vagy legalábbis nem emel kifogást ellenük. A tizenharmadik hónapjukba lépett genfi tanácskozások elérkeztek a célegyeneshez, de vannak, akik — a jelek szerint — most akarják behúzni a féket, s éppen a célegyenesben valamifajta „anlifinist” szeretnének. A nyugati sajtót — a találó, de nehezen fordítható kifejezéssel élve — „célpesszimizmus”, célzatos borúlátás öntötte el; leki- csinylik az eredményeket és felnagyítják a nehézségeket. Mindebben közrejátszhat az is, hogy a nyugati szövetség, kiterjedt belső zavarai miatt, kevésbé felkészült az ilven kelet—nyugati találkozóra. Nem javul a helyzet Cipruson, s a török—görög viszonylatban sem. A kölcsönös vádaskodások, egyezménysértések és bizalmatlanság légkörében abbamaradnak, vagy mfeg sem kezdődnek a tárgyalások. Egyre tarthatatlanabb az a NA- TO-álláspont, amely a Szovjetunió által javasolt biztonsági tanácsi keretek helyett változatlanul az atlanti formákhoz ragaszkodik, jóllehet azok másfél évtized alatt ötször idéztek elő súlyos válságszakaszokat. Európai vendég Pekingi ben: az ellenzéki CDU bonni vezetője, Kohl folytatta a sort, amelyet a brit Heath, a nyugatnémet Strauss és az amerikai Jackson elkezdett. Olyan jobboldali politikusokról van szó, akik ellenzik az enyhülést, ’ lényegében szem- benállnak az európai biztonság gondolatával is. Ehhez kapnak támogatást a kínai vezetéstől, hiszen „elvi” alapjuk a szovjetéi len esség. Kontinensünk mellett a közel-keleti diplomácia is megélénkült a héten. Folytatódnak Izrael Libanon-el- lenes támadásai, és sor került palesztin akciókra is, noha az ellentmondó jelentések és cáfolatok özönéből nehéz volt ezekről hitelt érdemlő képet nyerni. Mindenesetre új elem, hogy az arab külügyminiszteri értekezlet határozata alapján a palesztin ügjret külön, politikai kérdésként terjesztik az ENSZ elé. Lehet, hogy a végkifejlethez közeledik az etióp dráma? A hadsereg koordinációs bizottságának intézkedései nyomán az elmúlt napokban letartóztatták a császár legbelsőbb bizalmi emberét, államosították Hailé Szelasz- szié palotáit, s a tulajdona- / ban levő Szent György sörgyárat. A „villámok” mindinkább a trónus közelében csapkodnak. R. A VILÁG _______ n yersanyagéhségéröl Széles körben ismeretesek a szovjet geológusok sikerei. Az utóbbi években á tyume- nyi és tomszki területen, Türkméniában és Üzbegisztánban, valamint az ország európai területein hatalmas kőolaj -földgáz, Szibériában ólom, cink lelőhelyeket fedeztek fel. Hosszan lehetne még sorolni a KGST nyersanyaglelőhelyeit. Az ésszerűség azonban azt diktálja, hogy vé- gyük fel a kapcsolatot a közelben levő nem szocialista országokkal is, elsősorban azokkal a fejlődő népekkel, amelyek nyersanyagforrásokban (olaj, fehérje-takarmány, foszfát) gazdagok. Számunkra a hazai termelés és a szovjet szállítások mellett ■ harmadik forrásként elsőorban a szállítási költségek szempontjából. — az Adriai-tenger északi részén levő kikötőből induló csővezeték megépítése jelenti a legésszerűbb megoldást. Ezért készült az Adriai-kőolajveze- ték terve, mely jugoszláv cégekkel már 1964-ben előzetes tárgyalások kezdődték arról, hogy a jugoszláv finomító ellátásával c -ddejüleg Ma- gyaro'szág irányábajii leágazó vezeték épüljön. A tágulásokba csehszlovák vállalatok is bekapcsolódtak. Az Adria- kőolajvezeték és üzemeltetésével kapcsolatos kérdések vizsgálatába — az előkészítő munkálatok után — bekapcsolódtak a magyar—jugoszláv és magyar—csehszlovák vegyes kormánybizottságok is. A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Bizottságának 1971 június 16-1 határozata alapján előkészítették a magyar—csehszlovák kormányközi egyezményt és magánjogi szerződést, s parafálták a magyar—jugoszláv és a csehszlovák—jugoszláv magánjogi szerződéseket. A szerződések aláírása után a jugoszláv kormány az időközben adódó nehézségek megszüntetésére, a vezeték építésére konzorciumot hozott létre, amelyet a szövetségi kormány támogat. Az Adria-kőolajvezeték nyomvonala és a magyar szakasz megoldása tisztázott. A csővezeték Rijekából Sisakon át Csurgónál érné el a magyar határt, ahonnan Százhalombattáig vezetne, majd folytatódva Tompánál kapcsolódna a csehszlovák kő- olajszállítási rendszerhez. A tervek szerint a jugoszláv szakaszt a Jugoszláv Szocialista Szöv. Köztársaság építteti meg, a magyar- országi szakasz pedig magyar—csehszlovák együttműködéssel készül el. Ennek az együttműködésnek a keretében Csehszlovákia — érdekeltségének megfelelő mértékben — kormányhiteit nyújt a vezeték megépítéséhez, áruszállítások és építőipari szolgáltatások formájában. A kőolajvezeték 1976- ban kezd üzemelni. A magyarországi szakaszon a cső kapacitása évi 10 millió tonna, s ezt fele részben Csehszlovákia veszi igénybe. Összegezve: mivel növekvő kőolajigényünk kielégítésében — Csehszlovákiával együtt — számítunk á harmadik piacról történő kp- ola jbeszerzésre, mindinkább előtérbe kerül hazánk és Csehszlovákia energetikai rendszerének fejlesztési terveiben is az Adria-kőolajvezeték megépítése. Fejlődésünk érdekében szükség van a fejlett tőkésországokhoz fűződő gazdasági kapcsolataink bővítésére is. Az 1986—1972 közötti időszak külkereskedelmi adatai épp arról tanúskodnak, hogy nem csupán elvi, hanem reális lehetőség a KGST-orszá- gokkal való szoros együttműködés mellett egyidejűleg fejleszteni a tőkés országokkal' való árucsereforgalmat. A harmadik ötéves terv időszakában árucsereforgalmunk a fejlett tőkés országokkal csaknem megkétszereződött; azok részesedése külkereskedelmi forgalmunkban az 1965. évi, 23,2 százalékról 1970-re 28.7 százalékra emelkedett. Magyarország tehát a kölcsönös előnyök hasznosításával, a fejlett tőkés országokkal is bővíti kereskedelmi- gazdasági kapcsolatait. Ez a folyamat azonban korántsem zavartalan, mert a Közös Piac országai olyan kereskedelempolitikát folytatnak, amely a kívülállókkal szemben hátrányos megkülönböztetést alkalmaz, s ez sérti minden partner, közöttük Magyarország gazdasági érdekeit is. Volgái olaj érkezik hozzánk a Barátság-kőolajvezetéken, szovjet és csehszlovák villamosenergia, a nemzetközi Béke-távvezetéken, olcsó szovjet vízienergiával kohósí tják a magyar timföldet \ alumíniummá. A lengyel rez- lelőhelyek, a bolgár cirík és ólombányák, valamennyiünket gazdagítanak, a szocialista tábor nyersanyagkincseiből mi magyarok is jócskán részesedünk. Így tehát, egy kicsit magunkénak érezzük a szocialista tábor természeti értékeit, s mindinkább sokkal így lesz ez, ha a bővülő közös beruházások alapján anyagi eszközeinkkel is hozzájárulunk a KGST-országok természeti kincseinek kiaknázásához, feldolgozásához. Az effajta együttműködés már egy magasabb értékű, egy fejlettebb külgazdasági koncepciót tartalmaz. A jövő útja pedig mindinkább az; szélesebb körű gazdasági kooperációk kategóriájában kell gondolkoznunk, az egyszerű külkereskedelmi forgalom kategóriája helyett. A KGST terebélyesed ése, gazdasági és politikai szükségszerűség. Külkereskedelmi miniszterünk éppen a közelmúltban jelentette ki: „Az együttműködést fejleszteni és magasabb színvonalra emelni valamennyiünk elsőrendű érdeké. Azok a tendenciák, amelyek hátráltatják gazdasági összefogásunkat. az együttműködés mechanizmusának tökéletesítése révén, közös összefogással megszün- tethetők. Ez nemcsak gazdasági. hanem politikai teendő is. A töltés gazdasági rendszerrel szembeni versenyben a szocialista ors~ágók név- gazdaságainak töretlen fejlesztése, a gazdálkodás hatékonyságának növelése alav- vetö körülmény. Ez egyébként nemcsak a szocialista országok belső ügye, hanem, a proletár internacionalizmus érdekét is szolgálja. Ami pedig közelebbről a magyar érdeket illeti, a szocialista gazdasági együttműködés nélkülözhetetlen feltétele annak, hogy hazánk a közepesen fejlett államok csoportjából, az iparilag fejlett országok közé kerüljön. Összefogni a többi szocialista országgal: ez korunk parancsoló szükségességei (Vége) I
