Észak-Magyarország, 1974. szeptember (30. évfolyam, 205-228. szám)

1974-09-18 / 218. szám

1974. sz«pt. 18., szerda ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Tokaj kontra Tárcái A tárcái i lokálpatrióták .tokai bosszankodnak ami­att, hogy méltánytalanul kevés szó esik róluk, ha valahol a Hagyatja és an­nak messzeföldön hires ne­dűje, az aszú kerül szóba. Mert úgy vélik, hogy To­kaj túlzottan a zempléni bortermő vidék jelképé­vé lett, pedig nem mindig szolgált rá erre ... Gyak­ran mondogatják, hogy a tokaji bor nagy része a Ko­pasz-hegyen, a tarcali ha­tárban terem. Aztán azt is sérelmesnek tartják, hogy a tévéadót is Tokajról ne­vezték el, holott az oda vezető út is az ő falujuk­ból ágazik el Szóval meg mindig fo­lyik ez az ősidők óla tartó vetélkedés a két falu kö­zött és bizonyára még jó darabig nem is lesz vége, mert mindkét fél ívd ér­veket és ellenérveket fel­hozni a maga igazának megvédésére, amivel a köz­véleményt is szeretné be­folyásolni. Hogy milyen eredménye lesz a vetélke­désnek, azt majd az elkö­vetkezendő évtizedek dön­tik el. A iarcaliak biza­kodnak. Egy példa a sok közül. Az Országos Szőlészeti és Borászati Kutató Inté­zet tarcali kutatóállomásán az elmúlt években keresz­tezéssel egy új, kiváló tu­lajdonságokkal rendelkező szőlőfajtát nemesítettek ki, amelyet a közeljövőben fo­gad majd cl a Fajtaminő­sítő Tanács. A szakiroda- lomba Muscat Bouschet néven vonult be, de hogy a latinul nem értő köznép is tudja, hogy miről van szó, ezért valamilyen ma­gyarosabb elnevezés után is néztek. Volt aki — ép­pen a tokaji hegyvidékre gondolva — a Tokaj—1 névre akarta keresztelni, de a többiek bősz tiltako­zásara elállt eme szándé­kától. így végül is enged­ve a „nyomásnak”, a „név­adó ünnepség” után a sző­lő neve Tárcái—1 lett. — szali — Panaszok és tanácsadás Borítékba zárt „titkok” A jogsegélyszolgálat szelepe A panaszos, K. M. Sátor­aljaújhelyből utazott Mis­kolcra, felkeresve szerkesz­tőségünket, hogy tanácsot kérjen. Népgazdasági érdek­ből Pál házára helyezték, s arra volt kíváncsi: ilyen esetben mire tarthat igényt, hiszen naponta utazik mun­kahelyére és onnan haza. Egy másik olvasónk, K. J. Mikóházáról írt levelet, es azt kérdezte: mi a teendő egv családi ház tulajdonkö­zösségének a megszüntetésé­hez? Egy másik levélírónk, I Sz.-né, miskolci lakos apa­sági eljárás megindításában volt tanácstalan. Ehhez «ért és kapott segítséget. P. M. sajóbábonyi olvasónk pedig arra várt választ: üzemi bal­esete alapján milyen kártérí­tésre tarthat igénvt... * Mindez tíz évvel ezelőtt történt. A jogban, jogügyi kérdésekben járatlan „ügy­feleink” a lap hasábjain ol­vashatták „Mit mond a pa­ragrafus?" cím alatt, mi a leendőjük, hová, kihez for­duljanak. Azóta minden két hétben, mindig ugyanazon a napon, s lapunknak ugyan­azon a helyén, mint egy év­tizeddel ezelőtt, jogászunk válaszol és ad tanácsot. Ez a fajta tájékoztatás nemcsak a lap hasábjain történik, ha­nem személyesen vagy le­vélben nyújtott tanácsadás formájában is. Aminek ér­dekében több mint 800 ilyen jellegű cikk íródott, hozzá­vetőlegesen 3500 levélre ment válasz. A lap hasábjain első­sorban olyan kérdésekre adott eligazítást a rovat, amelyek közérdekűek, tehát a panaszoson kívül másokat is érinthettek vagy érdekel­hettek. A levelek feladóinak fele miskolci, míg a másik fele a megye különböző helyein lakó olvasónk volt. Söl! Más megyékből, elsősorban Szabolcsból, de a fővárosból is hozott a posta küldemé­nyeket, s azokban kérdése­ket, borítékba zárt „titko­kat". S ha most arra lenne kiváncsi valaki, elsősorban milyen jellegű tanácsokat kértek, elmondható: a jog minden ágazatához tartozó kérdés jött, és jön ma is. Az utóbbi időben azonban meg­szaporodtak a munkaügyi 1 problémákkal összefüggő pa­naszok. Azt teszik szóvá, hogy bizonyos járandóságo­kat nem kapnak meg, vagy éppen a munkajogból eredő lehetőségek érvényesítése el­akadt. S hogy hol, milyen területeken? ... — A legtöbb ilyen' jelle­gű kifogás a termelőszövet­kezetekből. az ipari szövet­kezetekből és a nyugdíjasok­tól érkezik — mondja dr. Sass Tibor. Ami viszont fi­gyelemre méltó: a nagyüze­mekben lényegesen keve­sebb a jogsértés, a panaszok­ra alapot adó eljárás. Ami arra mutat: ezeken a helye­ken tettekkel bizonyítják, hogy elsőrendű feladat: tö­rődni az. emberekkel! ... Ilyen értelemben is. * A bajba jutott ember bi­zalmával visszaélni — ha pa­nasza jogos — mindenkép­pen elítélendő. De elítélendő az is, aminek elintézéséhez sokan' kiskapukat, lehetősé­geket keresnek. Ezek az ügyek többnyire anyagi ter- mészetüek, a harácsoláshoz, a tisztességtelen haszonszer­zéshez kötődnek, s ennek - érvényesítéséhez orientálják panaszost is. E kategória képviselői erőszakosak, fá­radhatatlanok. Olyan embe­rek, akik hihetetlen szívós­sággal, egészen szélsőséges kérésekkel állnak elő. Az el­múlt tíz év alatt — lapunk tanácsadó szolgálatában is előfordult —, hogy valaki azt kérdezte: mit tegyen, hogy mentesüljön az adófi­zetési kötelezettség alól? Adót fizetni — a törvényes előírásoknak megfelelően — nemcsak elengedhetetlen kö­wemmmmmwimmammmmmm mmummtm vetelmény, de állampolgári kötelesség. * Eligazodni az élet útvesz­tőiben, amihez a jog éppúgy iránytű és segítség, mint a tájékozottság — nem mindig könnyű. De hogy könnyebb legyen — szerény lehetősé­geihez képest — a lap igye­kezett, s ma is igyekszik se­gítséget nyújtani. De segít­séget jelent majd az a most útjára indított kezdeménve- zes, amelyet a közvélemény így ismer: jogsegélyszolgá­lat... E szolgálat szervezői és képviselői — egy ide vonat­kozó minisztertanácsi hatá­rozat alapján — a szakszer­vezetek. E minden tekintet­ben csak üdvözölhető „in­tézményt” egyelőre 50 válla­latnál szervezik meg. Hogy melyek lesznek e vállalatok (remélhetőleg a megyében is kijelölnek néhányat), azt a SZOT a munkaügyi minisz­terrel és a felügyeleti szerv­vel közösen határozza meg. A jogsegélyszolgálat — az irányelveknek megfelelően — a dolgozó, vagy a szak- szervezet kérésére konkrét ügyekkel is foglalkozhat. Más szóval: nemcsak ingye­nes tanácsadásról gondosko­dik, s a dolgozó bíróság előtt való képviseletét látja el, hanem apróbb ügyek in­tézését is átvállalja. E kezdeményezés még egé­szen űj. Gyermekcipőben jár, de gyorsan felnőtté érik, ha mindenütt szívügynek tekin­tik segítséget nyújtani, meg­felelni a dolgozók, a közvé­lemény bizalmának és vára­kozásának. * Tíz évvel ezelőtt egyfajta ilyen jogsegélyszolgálat és igény kielégítése volt a célja a „Mit mond a paragrafus?” című rovatnak is, amely eb­ben a hónapban jubilált, hi­szen az első közlemény a panaszosok leveleire és kér­déseire 1964. szeptember 16- án jelent meg. T. F. Társadalmi munkával Gyarapodó falvak Ismeretes, hogy a külön­böző felhívások, versenymoz- galmak eredményeként me­gyénk községeiben szép si­kerek születnek társadalmi munka révén. Összességében több millió forinttal mérhe­tő értékek megteremtéséről van szó, amelyekkel a lakók áldozatos munkája nyomán évente rendszeresen sikerül megnövelni a költségvetési és fejlesztési keretet. Az alábbiakban néhányan ismét a társadalmi munkáról szól­nak. „Sok a tvnniva ónlí Lőrinci József, Borsod ná- dasd nagyközség tánácselnö- ke: — Pár évvel ezelőtt a já­rási versenyben mi végez­tünk az első helyen, meg­bántuk a vándorserleget is Később más községek meg­előztek bennünket. Most sem mi vagyunk az első helyen, de az természetes, hogv pél­dául a tavalyi, csaknem egy­millió forint értékű társa­dalmi munkával „nyertünk”, azaz: gyarapodott, gazdago­dott a falu. Márpedig a ver­senynek ez a lényege. Az első félév eredménye 569 ezer forint értékű társadal­mi munka. Ez annyi, mint ha községünk minden lakó­ja 124 forint értékű munkát végzett volna el. Parkosítot­tunk, rendbe hoztuk az. óvo­dákat; az öregek napközijét, utakat, bővítettük az ivóviz- hálózatot. Az előttünk levő néhány hónapra is sok a tennivalónk. Olyan munkák várnak ránk, amelyekhez szükséges a lakók segítsége, áldozatvállalása. Bár az idén is sok mindent elvégeztünk, mégsem vagyunk elégedet­tek. A versenymozgalomban több lehetőség rejlik. ,,/Vaov gondunk az útépítés J Mokó István, az Ózdi já­rási Hivatal műszaki osztály- vezetője : — Közigazgatási területün­kön 290 kilométer hosszúsá­gú a tanácsi kezelésű úthá­lózat, ebből 209 kilométer a földút. Ebből is látható, hogy nagy gondunk az útépítés. Hiba. hogy gazdálkodó szer­veink nem élnek kellő mó­don a meglevő lehetőségek­kel. Például tavaly az út­felújítási összeget nem hasz­nálták fel teljes egészében. Sok községünkben okosan használják fel a társadalmi munkát az utak rendbeho­zatalára, építésére, más köz­ségekben viszont, sajnos, nem. Az lepne a helyes — mint ahogyan ez már több helyen gyakorlat is —, hogy a rendelkezésre álló össze­get elsősorban anyagbeszer­zésre használnák, a karban­tartást, felújítást, vagy eset­leg az építést pedig társa­dalmi munkával segítenék. A kitűnően bevált kohósalak kedvező áron szerezhető be. Semmiképpen sem helyes, ha az anyagot egyszerűen csak rászórják a sárra, hi­szen előbb el kell készíteni az úgynevezett úttükröt, hengerelni is kell, finom zú­zalékkal egyenlíteni, és biz­tosítani a csapadékvíz elve­zetését. Szeretném felhívni a községek tanácsi vezetőinek figyelmét arra. hogy az utak karbantartásánál, megéo ít é- sénél vegyék igénybe járási útfelügyelőnk segítségéi, mert így jobb munkát vé­gezhetnek el. Járásunkban sok a földút. Nem mindegy, hogyan, miképpen hozzuk rendbe, tesszük járhatóvá azoknak legalább egy részét. ., Mindig szerettem é.en járni Kovács Lajos nyugdíjas főforrasztár, Hódoscsépány- ból: — Számomra, és még sok, hozzám hasonló korú ember számára egyáltalán nem új fogalom a társadalmi mun­ka. Már a felszabadulás első napjaiban sokan munkálkod­tunk azon, hogy községünk­ben kigyulladjon a villany. Ellenszolgáltatás nélkül dol­goztunk már akkor is. Azóta is szívesen sorolom magam a társadalmi munkások né­pes táborába. Mert szeren­csére sokan vagyunk. És ! most is bőven jut feladat j mindahányunknak. A köz- j ségért mindig lehet munkál­kodni. Engem az a megtisz- j teltetés is ért, hogy tanács- j tagnak választottak meg. Ráadásul körzetünkben hár­mas jelölés volt. Ha már engem választottak, nyilván­való, hogy megteszem, ami tőlem telik. Egyébként is az Ózdi Kohászati Üzemek dur­vahengerművében, ahol dol­goztam, mindig nagyon sze­rettem élen járni. Itt, a fa­luban tavaly negyven nap társadalmi munkával segí­tettem a község gyarapodá­sát. Jó érzés volt, amikor megkaptam „A közösségért” jelvény arany fokozatát. Eb­ben az évben már eddig öt­ven napot dolgoztam társa­dalmi munkában. Sok más emberrel együtt. Hiszen mindahányan szeretjük a falut, s szívesen dolgozunk érte. (pt) Csőharmónia A kereskedelmi ellenőrök tapasztalatai A fogyasztók érdekeinek védelmében Feltárt hibák — Kevesebb a panasz — Van felelősségre vonás Dinamikusan fejlődik Mis­kolcon a kereskedelem. A lakosság áruellátása — kü­lönös tekintettel a munkás­lakta területekre — egyre magasabb színvonalon va­lósul meg. A kiskereskedel­mi áruforgalom tavaly 4.4 milliárd forint volt.. A for­galom évente 420—440 mil­lió forinttal növekszik, ezért a fogyasztói érdekvédelem hatékonyságának novelese elsőrendű feladat. A megyeszékhely kereske­delmi hálózatában az elmúlt évben végzett fogyasztói ér­dekvédelmi ellenőrzések szá­ma 5476 volt. Sok hiányossá­got tártak fel a társadalmi ellenőrök: a leggyakrabban súlyhiány, árdrágítás fordult elő, de találkoztak a termé­kek szavatossági idejének le­jártával, a raktárak zsúfolt­ságával, választékhiánnyal, stb. A kereskedelmi társa­dalmi ellenőrök a fogyasztók érdekeinek szolgálatában te­hát rendkívül fontos és nél­külözhetetlen megbízatásnak tesznek eleget. A társadalmi ellenőrzés mellett elsőrendű tevékeny­ség a fogyasztók érdekvédel­mét szolgáló hatósági ellen­őrzés. aminek tapasztalatai­ból kiderül: a magánkeres­kedők az előírt feltételeket általában betartják. Kisebb, de nem gyakori hiányosság viszont, hogy megfeledkez­nek a mérlegek és súlyok hitelesítéséről. A korábbi évekhez képest megalaoo- zottabb az árak kialakítása is, ugyanakkor kevesebb a vásárlók árdrágításból eredő megkárosítása. A vállalatokon belüli ellen­őrzés is szerves része a fo­gyasztói érdekvédelemnek. Miskolc kereskedelmi válla­latainál csaknem 100 ellen­őr tevékenykedik, akiknek feladata a panaszok kivizs­gálása és elintézése­A vállalati ellenőröket azonban a boltok dolgozói, szinte kivétel nélkül isme­rik. Éppen ezért gyakran már előre tudják: mikor jön az ellenőr ... A jövőben — úgy terve­zik — egy-egy nagyobb vál­lalati ellenőrzéshez társadal­mi ellenőröket is kiküldőnek. Tagadhatatlan tény: az utóbbi években csökkent a vásárlói panaszok száma. Je­lenleg n legtöbb kifogás a cipőipari termékek minősé­gével, illetve a reklamációk­nak a boltban történő vonta­tott, vagy éppen udvariatlan intézésével kapcsolatban hangzik el. Az elmúlt évben a sza­bálysértési hatóságok 30 ezer forint pénzbírságot szabtuk ki. Közel 500 dolgozó — ki­sebb súlyú szabálytalansá­gok miatt — vállalati figyel­meztetésben részesült. 100 dolgozó ellen fegyelmi eljá­rást indítottak. Megrovást, személyi alapbércsökkentést, nyereségcsökkentést öt vénén kaptak. Ez év első felében kétezer ellenőrzésből negy­ven esetben kellett szabály­sértési feljelentést tenni. A kiszabott pénzbírság összege meghaladja a 20 ezer forin­tot. B. Gy. SzispíT-hs/Jidv sorozatban Szuper-tűzhely nulla-soro­zatának gyártását kezdték meg kedden a Lampart ZIM salgótarjáni gyárában. Az őszi BNV-n is díja­zott e 800-as elektromos fő­ző- és sütőkőszülék négy fő­zőlapos. teljesen automati­zált. programvezérlésű. A főzőlapokat külön-kiilön . is a kívánt hőmérséklet tartá­sára lehet beállítani, a sü­tőben pedig nemcsak hőfok- szabályozó . van, de órakap­csolóval beállítható a sütés megkezdésének és befejezé­sének időpontja is. Vala­mennyi főzőlapnak és a sü­tőnek visszajelző piros lám- pácskája van, nehogy a há­ziasszony bekapcsolva feled­je a tűzhelyet. A sütökam- rában grill-sütó helyezhető el. amelynek nyársát kis vil­lanymotor forgatja. A sütőkamra alatt edény- szárító fiók is helyet kapott. Beépített csatlakozó aljzat­ról konyhai gépek üzemel­tethetők. A „mindent tudó” új elektromos tűzhely fo­lyamatos sorozat evártása no­vemberben kezdődik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents