Észak-Magyarország, 1974. augusztus (30. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-04 / 181. szám

1974. aug. 4., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Az erdők hármas feladatáról A hejöcsabai új lakótelep Az erdőkkel szemben ko- rábban olyan igényt támasz­tottak, hogy elégítsék Ki a népgazdaság i'aigényét. Az utóbbi időben e megállapí­tás, éppen magyar javaslat­ra. az 1972-ben rendezett VII. erdészeti világkongresz. szuson úgy módosult, hogy az erdőnek ki kell elégítenie « környezetvédelmi, szociá­lis és üdülési igényeket is. Természetesen, bosszú ideig ínég a fakitermelés lesz az elsődleges, bár tűzifa-igé­nyünk az energiahordozók változásával fokozatosan csökken, az ipari fa felhasz­nálása, a fűrészáru, bányafa fogyasztása, valamint a cel­lulóz, a farostlemez iránti kereslet fokozatosan emelke­dik. Az erdők mai megítélé­séhez tartozik az is, hogy a ro­hamosan fogyó természetes nyersanyagkincsekkel szem­ben az erdő 30—50—100 év alatt megújuló nyersanyag- forrást jelent, s ez a megúju­lás, a vágásforduló az inten­zívebb erdőműveléssel, a fa­fajok tervszerű összeváloga- t.ásával egyre inkább rövidül. Csermely Lászlóval, a Bor­sodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság Vezérigazgatójával arról beszélgettünk, hogyan valósul meg területükön az új szemléletű erdősítés? — Gazdaságunk alapvető célja — mondotta a vezéri­gazgató — a bővített, újrater­melés, mégpedig a tartamos- sag figyelembe vételé Vei. Az erdő nemcsak a mának van. Száz ev múlva is biztosítani kell a mai termelési volu­ment. Más szóval: a meglevő faállománnyal úgy kell gaz­dálkodnunk. hogy abból terv­szerűen kielégítsük a népgaz­dasági igényeket, de t bizto­sítsuk az utánpótlást is. Az ország fatömegének egyötöde területünkön fek­szik. az erdőgazdaság, az ál­lami gazdaságok és termelő- szövetkezetek gondozásában. Ebből 124 ezer hektáron az erdőgazdaság gazdálkodik, 25 üzemében mintegy ötezer dolgozót foglalkoztatva. A vállalat termelési értéke fél- milliárd forintod, tesz ki. — Ez a néhány szám is ér­zékelteti a feladat nagyságát, de a területen történő szét­szórtságot is. Évente mintegy félmillió köbméter fát terme­lünk ki. s ezerkétszáz hektár új erdőtelepítésről, illetve a letermelt területeken az er­dők utánpótlásáról kell gon­doskodnunk. hogy az, utókor­ra mennyiségben és összeté­telben .is megfelelő erdőt hagyjunk. ffl A borsodi, zempléni erdők .10 százaléka tölgy. 30 száza­léka bükk, 12 százaléka cser. (i százaléka fenyő. A többi: gyertyán, kőris, juhar. nyár. — A két domináló fafaj százalékos megoszlása is jel­zi az erdészek felelősségét a gazdálkodásban, a fakiterme­lésben és az utánpótlásban. Hosszú evek óta, az időjárás miatt rossz volt a magter­més. A fakitermelés azonban nemcsak kitermelésből áll: az anyagot az erdőből Ki is kell szállítani a ládi, az olasz- liszkai. a pálhá/.ai, a barcikai fűrészüzemekbe, a MÁV-ra- kodókra. Mi általában nehéz körülmények között, s nem utak mellett termelünk. Gyakran a kiszállításhoz utat kell építeni, s a kiszállított fa értéke ezt nem minden csel­ben fedezi ... A feladat meg­oldásához sokfelé még ma is hagyományos módszer a ló. Jelenleg 108 pár lovunk van, de rendelkezünk modern gé­pekkel, közelítő traktorok­kal. s a hagyományos teher­kocsikkal. egyaránt. Ezeket két műszaki erdészetünk, a miskolci és a pálházi térség­ben levők üzemeltetik, s a cél: n legfejlettebb technika és technológia létrehozása, amire a gazdaság területén példa is van. Saját üzemeikbe évente 127 ezer köbméter faanyagot dolgoznak fel, elsősorban im­portpótló termékek szerepel­nek a listán, s ahol lehetőség van (papírfa. bűtorléc, par­kettaléc, szállitólap-elem, fa­szén) exportszállításokra is törekednek. — Fafeldolgozó üzemeink Zömmel 80—100 éves techno­lógiával dolgoznak, tehát égetően szükségessé vált az ipar rekonstrukciója. Most a ládi fűrészüzem teljes felújí­tása folyik. Az 54 milliós fel­újítást saját tervezésben és kivitelezésben hajtjuk végre. A régi, gatteros technológiá­ról a modern, kombinátfor- mára térünk át, a legmoder­nebb európai berendezések beépítésével biztosítjuk a ter­mékek méretpontosságát. A következő ötéves tervben sze­retnénk megvalósítani a pál­házi és az olaszliszkai feldol­gozó üzem ' rekonstrukcióját. Amíg azonban a ládinál a sa­ját alap és bankkölcsön biz- losította a forrást, a többinél feltétlenül igénvt tartunk az állami támogatásra is. Az erdőgazdálkodó szer­veknek a hármas funkcióból nagy feladatot jelent a kör­nyezetvédelem. Az erdők vé­delmi szerepe a víz és a szél erózióival, a zajártalommal szemben közismert és egyre több jó példát találunk ha­zánkban az erdők szociális és üdülési célra történő fel- használásában is. — Mindig is célja volt az erdőben dolgozó embereknek, hogy feltárják és megszeret­tessék azt. de most különö­sen fontos, hogy az erdő köz­jóléti funkcióját kiemelten kezeljük. Feladatainkat ezzel kapcsolatosan az említett vi­lágkonferencia is világosan megfogalmazta. Államunk tavaly nyolcszázezer, idén pedig már 2 millió lorintos anyagi támogatást biztosított, hogy az erdők bizonyos .terü­leteit tárjuk lel a pihenni vá­gyók és a turisták számára, de ügy. hogy ezzel ne okoz­zunk kárt az erdők azon ré­szeiben, ahol a tervszerű ki­termelés. s természetes után­pótlás folyik. Turistapihenő­ket, esőbeállókat építettünk; parkokat, erdei tornapalvá- kat létesítettünk, erdei isko­lák építésébe kezdtünk. Je­lenleg kél nagy feladat all előttünk: a majális park tel­jes befejezése és a tapolcai parkerdő megépítése. Ezek­hez már eddig is nagyon sok társadalmi segítséget kap­tunk sí város nagyüzemeitől, iskoláitól. Most készül a Mát­ra—Bükk térség regionális terve, ami hosszú távon kör­vonalazza a feladatokat és célja a hármas funkció érvé­nyesítése. Tervezzük a bán- kúti lérségben a siparadi- , csőm megvalósítását, környe­zetbe illő létesítményekkel. Ehhez a MÉM. a KPM és n testnevelési es sportbizottság nyújt igen számottevő segít­séget. © Az erdőhöz, mint biológi­ai egységhez igen szorosan hozzá tartozik, sót anélkül el­képzelhetetlen : a i'ad. — Gazdaságunk területén a dámlapátos kivételével va­lamennyi hazai nagyvad és apróvad megtalálható. A Bükkben, a Zempléni-hegy­ségben a szarvas (gímszarvas), a muflon, a vaddisznó, amelyeknek egyedi vérfona­la igen értékes, de őz, róka, macska is van. Számos apró­vad: nyúl, fácán, fogoly, csá­szármadár, s a Tisza mentén a túzok, is megtalálható. Igen nagy feladatot, jelent tehát a vadgazdálkodás, s évente mintegy három és fél millió forintot használunk fel erre az ágazatra. Ez az üzemág két oldalról is biztosit ex­portlehetőségeket, ezért alap­vető célunk .a trófeás vadak kitenyésztése a he’.' \s ivar- aránv kialakításával uo a vér­frissítés útján — mondta a vezérigazgató. — Erdőink a Bükkben és a Zempléni-hegységben is mind kedveltebb kiránduló- helyekké válnak, mind több pihenni, üdülni vágyó embert vonzanak, A gazdaság nagy erőfeszítéseket tesz. hogv a kulturált körülményeket biz­tosítsa. de feladatunk nekünk is van: vigyázni az erdőre! Az idén 4 millió forintos ká­ra származott a gazdaság­nak a könnyelműség, felelőt­lenség okozta erdőtüzekből. Kétszerese annak az összeg­nek. amelyet a parkerdők lé­tesítésére fordíthatnak. Mindannyiunk kára ez! Onodvári Miklós Aratási „hajrá” a hovácsmíhelvhen — Végre itt az igazi nyár, folyamatosan, az egész nagy gépezettel zavartalanul arai- halunk. Nem kombajnos és nem is mezőgazdász mondta ezt örömmel, hanem termelőszö­vetkezeti kovácsmester, aki­nek verejtékét csak szapo­rítja a kinti kánikula, mert odabenn, a kis műhelyben amúgy is elegendő forrósá- got áraszt a fújtató éleszt­gette. fel-fellángoló parázs, az izzó vas. Ketten kalapálják, élezik az ekevasakat, kovácsolják a leg'külqnbözóbb, szükséges alkatrészeket. A szomszéd­ban a szárítóüzem zúg szin­te szünet nélkül, éjjel-nap­pal, itt a kalapácsok csen- genek-bonganak egész nap. A tsz-kovácsok, Dzsupin Béla és Dzsupin János test­vérek. Az aratás lehető leg­gyorsabb befejezése nekik is szívügyük, mint ahogy min­denkinek a halntaji Arany­kalász Tsz-ben. — Ilyenkor mi sem néz­zük az órát, még a nap ál­lását se nagyon — mondják a kovácsok. — Csak a még hátralevő munkát, ami nem várhat holnapig. Miattunk ne álljon tétlenül egyetlen gép sem. — Mi adja aratási „haj­rában” a legtöbb munkát a kovácsoknak? A válaszból az derül ki, hogy mindig valami más, mert az ilyen nagy gazda­ságban mindig törik valami, mindig akad kovácsolnivaló. Ilyenkor, aratás idején, ami­kor minden gép szinte maxi­málisan le van terhelve, né­ha két‘háromszorosára is megnövekszik az igény a ko- vácsmunka iránt. — Állandó jellegű mun­kánk — magyarázza Dzsu­pin Béla. az idősebbik mes­ter — az ekevasak élezése. Van olyan napunk, hogy 30 darab is akad belőle. Mert az aratás nemcsak a kom­bájnoknak, a szállító jármü­veknek, a .szalmabálázóknak ad munkát. A kombájnok után minden tarlót azonnal fel kell szántani. Ez a sok ekevas, amit itt élezünk, mái- a jövő évi jó termésért kopik, csorbul. Rendszerető emberek a halma ji kovácsok. Az ara­tási „hajra” ellenére is szép rend van műhelyükben. — Könnyebb dolgozni, ha minden a helyén van, ha minden kalapács, fogó, kü­lönböző szerszám a kezünk ügyébe esik — magyarráz­zák. Nagy ritkán, egy-egv perc­re kiállnak a műhely ajta­jába, a 30 fokos melegbe, egy kis „hűvös”, levegőt szip­Kazincbarcikai célkitűzés Helikopterünk a messzi keletről induló, a szovjet földből táplálkozó, s a ma­gyar földön végignypló Ba­rátság II. kőolajvezeték fö­lött és nyomán Leninváros- ba ér. Különleges műszere pontosan regisztrálja az it­teni Olefin I. munkáját, s láthatóan Borsod egyik új vegyiművének fő terméke: az etilén érdekli. Az etilén az üzemből, mint lüktető szívből a földbeágya­zott vezetéken két irányba — vissza a Szovjetunióba, s a borsodi szénmedence fele — áramlik. Légi jármüvünk Ka­zincbarcika felé indul, s a Bükk hegységnél a Borsodi Vegyikombinát szomszédsá­gában épült új műanyaggyár, az Olefin II. fölött állapo­dik meg. Lenn, a mélyben meglepő­en kevés emberrel, éjjel­nappal dolgozik Közép-Euró- pa legnagyobb automatizált műanyaggyára. Az acélsíne­ken hosszú kocsisor lódul meg. A vasúti szerelvény Lengyelországba indul pvc- alapanyaggal. Üjabb ■ kocsi gyomra nyeli a terméket, az alumíniumgyártás fontos anyagát, a maróná trolit. Bocsánat. Elragadott a képzelet, de hát erre a való élet ihletett. Az. hogy az Olefinmü II.. más néven a PVC—III. építése rekord idő alatt valósul meg. Versenyben az idővel — A PVC—III. építése — magyarázza Körtvélyes Ist­ván. a Borsodi Vegyikombi­nát igazgatója — egyedülálló a magyar beruházás történe­tében. Az az elhatározás füt bennünket, a beruházókat, a kivitelezőket es minden ér­dekelt vállalat, szerv dolgo­zóit, vezetőit, hogy az új művet 40—42 hónap alatt építsük meg. A munka gyor­saságát jól jellemzi, hogy az évi 24 ezer tonna kapacitá­sú PVC—II. építése csak­nem hárommilliárdos költ­séggel 6 évig tartott. A nagy­ságához mutatja, hogy ez a műanyaggyár összegben mint­egy kétszerese a leninvárosi Olefin 1. építési költségé­nek. A feladathoz tartozik, hogy nemcsak beruházó, ha­nem a kivitelezés egyik egy­sége. fővállalkozója is va­gyunk. Július 5-’én ünnepelték a gyár fennállásának 25. év­fordulóját. Ekkor volt az új mü alapkövének letétele. Dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter úgy értékelte: az előkészítés jó és gyors volt. Az első forduló valóban sikeres volt. Pedig roppant nagy munkát kellett elvégez­niük. Dolgoztak a föld alatt. Fel kellett kutatni az új mü alatt húzódó ismeretlen bá­nyavágásokat, s el kellett tömni őket. Jó munkát végzett a FÖLD­GÉP Vállalat. Földgyalukkal, markolókkal félmillió köb­méter földet faragtak le, a szállító vállalatok járművéi ezt a Sajó-partra vitték, ahol az új üzem vízellátása cél­jából meg folyószabályozás­ra is sor kerül. paniani, aztán vissza az ül­lőhöz, a fújtatóhoz, a külön­böző hangokat adó sok-sok kalapácshoz. Jókora izzó vasdarab ke­rül az üllőre, szaporán dol­goznak a legnagyobb kala­pácsok, s miközben iormáló- dik a búzatáblán várt al­katrész, az egyik kovács megjegyzi, hogy bizony, el­kelne a műhelyben egy kis, rugós kalapács. Amikor ismét hevítik, iz­zítják a munkadarabot, el­mondják, hogy már csak azért is nagyon szükséges itt, a kovácsműhelyben a gé­pesítés. mert a fiatalok kö­zül igen ^evesen választják ezt a nehéz szakmát. Könv- nviteni kell rajta, hogy is­inél legyen elég falusi ko­vácstanuló, s mire ők, az acélos izmú. légi kovácsok kiöregszenek, legyen után­pótlás. Mert falusi kovácsok­ra, tsz-kovácsokra szükség lesz mindig. (P. s.) A bátor második lépés Sok építkezéstől eltérően a beruházó vállalat itt még nem panaszkodott az építő, a szerelő, a szállító válla­latokra. Már most elismerést jegyezhettünk fel. — Három építővállalat dolgozik területünkön. Mind­egyik, a 31. sz. Állami Épí­tőipari, a Borsod megyei’ Ál­lami Építőipari, és az Észak- magyarqrszági Állami Épí­tőipari Vállalat jól szervezet­ten dolgozik, s jó munkát végez. A PVC—III. területén 5 ki­lométer hosszú aszfaltút, s ugyanolyan hosszú vasútvo­nal lesz. Az aszfaltútból már 4 kilométer, a vasútból egy kiloméler hosszúságú kész, annyi, amennyi a szállításhoz már most szükséges. Az új műanyaggyár egy­szerre épült a lakóházakkal, a szociális építményekkel. A BÁÉV július 30-ig elkészült 240 lakással. Ez lesz majd az új mű dolgozóinak otthona, s átmenetileg s munkásszál­lásul szolgai. Gondolnak az építőkre és a szerelőkre. Je­lenleg 1500-an vannak, s a létszám ennek duplájáig nő. Már tető alatt van a 800 és a 200 személyes öltöző, für­dő, s a 600 személyes étte­rem. Építmény építmény után készült. Már kész az autó- klávok hézag nélküli alapja. Nagyságára jellemző: 1200 köbméter vasbetonból áll, ebben 40 tonna a betonacél. Tető alatt van 120 méteres kéthajós csarnok, készül... Lassan hosszú listára lesz szükség a felsoroláshoz. Nemzetközi összefogás A kazincbarcikai új mű­anyaggyár a KGST-összefo- gás jegyében, szellemében épül. Összefüggésben van a szovjet—magyar olajegyez- ménnyel. A Szovjetunióból vezetéken olaj érkezik Le- ninvárosba. Az Olefinmű—I. fő terméke az etilén innen — ugyancsak földbe helyezett vezetéken — Kazincbarciká­ra áramlik. A mű ebből., évente 100—150 ezer tonna pvc-t gyárt a hazai és a KGST igényeinek kielégíté­sére. A pvc-alapanyagból a len­gyel—magyar polimerkémiai együttműködés alapján tisz­tes mennyiséget szállítanak majd Lengyelországba. Ma­gyarország pedig műszál­anyagot kap onnan. Ennek sokszoros előnye van. Len­gyelországnak nem kell iize- met,< építeni a pvc-gyártás- hoz, s nekünk nem kell nagy összeget fordítani mű­szálgyártó üzemre. A pvc- gyártás egyik melléktermé­ke a marónátron. Ez az alu­míniumgyártás fontos anya­ga. E termék a szovjet—ma­gyar timföldegyezmény meg­valósítását szolgálja. — Húsz éve építek — em­lékszik vissza a letűnt évek­re Körtvélyes István igazga­tó. — Soha nem tapasztal­tam eddig ilyen szervezett, jól gépesített építést. A 31. sz. Vállalat például — ha kell — három műszakban és vasárnap is dolgozik. Az 1200 köbméteres alapnál például a betonszivattyú 5 percenként lőtt ki egy kocsi nyersbetont, a ZlL-billcnö- söknek éjjel-nappal, s pon­tosan 5 percenként ott kel­lett lenniük a friss teherrel. Jó erőpróbák ezek,, s arra engednek következtetni, hogy sikerül a PVC—III.-at rekord­idő, 40—42 hónap alatt fel­építenünk. Csorba Barnabás I Mfeiyaf§p-íriás 49 hónap alatt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents