Észak-Magyarország, 1974. július (30. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-07 / 157. szám
GSZAK-MAGYARORSZAG 6 1974. július 7., vasárnap I Ül 2000-ben Elkészült a Krím déli partjának 2000-ig szóló távlati fejlesztési terve, öt szakosított üdülő- és gyógyöve- zetet alakítanak ki. Közülük a legnagyobb, a jaltai megtartja már kialakult általános gyógyhely-jellegét.. Alupka és Koreiza szanatóriumaiban a jövőben elsősorban a tuberkulózisban szenvedők kereshetnek gyógyulást. Forosz övezete az utókezelést szolgálja, Gurzuf pedig ifjúsági üdülőhely lesz. Az említett övezetekben számos új szanatórium, üdülő, panzió épül a meglevők bővítése mellett. A bővítési munkálatok befejezése után a Krím déli partvidékén a jelenleginek sokszorosa, 200 ezer ember talál egyidőben pihenést, gyógyulást. Az üdülőövezet központja Jalta, teljes egészében gyógyhelyé válik. A csodálatos mikroklíma megőrzése érdekében a városból az ösz- szes ipari létesítményt a hegyekbe telepítik át. CSORBA PIROSKA: A sár ölében Karomba, fognálak úgy lépnék veled, ahogyan fényével egy csillag mehet. A föld súlytalan akár az egek, kemence-világról éj-korom pereg. Foszlós kerek a hold enyhítse éhed, szegd szádba szép ízét jég-melegének. Egyszer, mint annyi , hült bolygó, te is csak vasdarab leszel kihunyt meteorit. > Kettédermed a sár, i ölébe temet, lágyan legyezgetnek peckes porszemek. L _____________________________• S zínes diaülmek a szerencsi járásról A Szerencsi járási Pártbizottság, mint már írtunk róla, elkészítette tervét hazánk felszabadulása közelgő harmincadik évfordulójának méltó megünneplésére. A terv szerint járásszerte április 4-én emlékeznek meg történelmünknek e kimagasló jelentőségű eseményéről. Mindenütt felidézik majd pártunk harcát a szabad, független, demokratikus és szocialista Magyarországért, a munkásosztály hatalmáért, valamint a kommunisták vezette dolgozó nép munkájának, küzdelmeinek legfontosabb eredményeit. Az évfordulón összegezik és felidézik konkrétabban is a szőkébb haza, a járás községeinek szocialista fejlődését, szólnak a szocialista építőmunka soron levő feladatairól. Azokban a helységekben, ahol a hazánk felszabadításáért hősi halált halt szovjet és román katonák nyugszanak, felújítják az emlékműveket, rendbehozzák a sírokat és friss virágot ültetnek rá. A járási pártbizottság kezdeményezésére színes diafilmsorozaton is megörökítik a járás egészének szocialista fejlődését és jelenlegi helyzetét. Á filmsorozat „forgatókönyve** — az évforduló tervének mellékleteként — már elkészült. A mintegy 75—felvétel folyamatos kísérő, illetve magyarázó szövegét 35—40 percre „méretezik**. Ha a filmsorozat elkészül, bizonyára jól hasznosítják majd a szocialista építőmunka eredményeinek tudatosításában és Tokaj-Hegyalja egyre növekvő idegenforgalmában is. <e Annak idején hírt adtunk róla, hogy az encsi járás üzemeinek és termelőszövetkezeteinek anyagi támogatásával, valamint az ifjúság tevékeny közreműködésével, úttörő- és ifjúsági tábort építenek az „aranygombos” Telkibányán. A község az iskolai tornatermet bocsátotta rendelkezésre konyhának, étkezdének és tisztálkodó helyiségnek. E köré épült fel a sátortábor, épültek fel a takaros kis faházikók, amelyekhez fürdőmedence és a közeli grundon futballpálya csatlakozik. És „a táborhoz tartozik” természetesen a kies táj megannyi természeti szépsége és ipartörténeti emléke is: a Csenkő patak völgye, Királykát, az Osva-völgyi „Hétforrás”, a helybeli ipartörténeti múzeum, az Ezüstfenyő turistaház, sőt a kissé távolinak tűnő Hollóháza is, amely erdei utakon ide mindössze 8 kilométerre van. A sebesen hce^rfed^? takok, s az égbenyúló fenyőóriások, a tiszta, ózon- dús levegő — mind-mind olyan adottságok, amelyek ideális környezetet nyújtanak a vakációzó gyerekek számára. — A tábor tulajdonképpen már elkészült és júniusban benépesült — tájékoztat Kovács Zoltán, a községi tanács elnöke és Azari József táborparancsnok —, rendezése, csinosítása és parkosítása azonban, amint ezt éppen látjuk is, folyamatban van. A táborzászlót jókedvűen lengeti a langyos nyári szellő, a tágas udvaron vidám gyermeksereg zsibong. — A magánosán álló 2ászlótartórúd még ideiglenes megoldás, de emitt kő- és betontalapzattal már épül a végleges, a három- árbócos — mutatják vendéglátóink. Arról is tájékoztatnak, hogy a hűvös vizű, az egykori aranybányából táplálkozó strand sem használható még, de keresik a megoldást, hogy a gyermekek azt is birtokba vehessék. Jelenleg bakta- kéki, felsődobszai, perei nék kíséretében itt tartózkodnak — Nagy Irén pedagógus. Az encsi járásbeliek közül Molnár Jóska Árkáról érkezett. Mint mondja, a boldogkőváraljai iskola hetedikes/ tanulója. Négyen vannak testvérek, 6 a legkisebbik. Édesapja a 31. sz. Állami Építőipari Vállalat dolgozója. — Szüleim is örülnek, hogy Telkibányára jöttem. Nincs nagyon messze, és nagyon jó itt. Az egész nyarat szívesen itt tölteném — toldja meg, amikor elköszön, mert éppen ebédet osztanak. Kis barátomnak jó étvágyat kívánok, s az ebéd, a „kaja” felől egy másik, hasonló korú pajtástól érdeklődöm. — Most húsleves és paradicsomos káposztafőzelék van hússal, de mindig más és más... Akinek nem elég, az repetázhat is ,.. — A konyha folyamatos ellátása, a nyersanyagbeszerzés néha még gondot okoz — teszi hozzá a tanácselnök, aki egyben az és boldogkőváraljai pajtások töltenek itt vidám 10 napot 92-en, és velük együtt táborozik 30 budapesti pajtás is, akik az úttörőszövetség Országos Elnöksége által szervezett „kéktúra” részvevői. A kéktúrósok egyébként pesterzsébetiek. Sárospatak, Sátoraljaújhely, Széphalom és Füzér megtekintése után jöttek ide. Valamennyien a „zempléni expedíció” tagjai. Telkibányán — mint mondják: „sajnos” — csak két napot töltenek. Kitűnően érzik magukat. Azzal vigasztalódnak, hogy Telkibánya után még Regécre, Boldogkővé r- aljára és Szerencsre is ellátogatnak ... — Gyönyörű ez a táj! — mondják négyen is egyszerre, amikor élményeik felől érdeklődöm. Somogyi Ágnes, Simon Brigitta, Bor- csányi Magdolna és Nagy Pál éppen Szatmáry Lászlót, az Ezüstfenyő turistaház vezetőjét „vallatja” — Telkibánya történetéről. A budapesti 522. sz. Stromfeld Aurél úttörőcsapat tagjai, illetve ifi-vezetői ők, csapatvezetőjük pedig — akiúttörőszövetség járási elnökségének tagja, táborfelelőse — ezt azonban az itt táborozó gyermekek nemigen érzik, nem érezhetik. — A táborélet programját a járási KJSZ-bizottság- gal és a járási úttörő-elnökséggel közösen állították össze a tábort „üzemeltető" község vezetői. Érdekes, romantikus túrák, izgalmas, játékos szellemi és sport- vetélkedők szerepelnek minden turnus programjában. A lényeg tehát az, hogy turnusonként 10Ü—120 abaúji kispajtás remekül érzi magát az „aranygombos” Telkibányán. Meg az, hogy rajtuk kívül, velük együtt minden turnusban megízlel- hétik a hegyvidéki nyár örömeit, szépségeit a hazánk más táján élő gyermekeink is. Mert már ezen a nyáron ide várják — többek között — a miskolci, az ózdi, a kecskeméti, a makói és a jászberényi pajtásokat is. Érezzék mindannyian nagyon jól magukat! Csépányi Lajos öld alatti világ A Nehézipari Műszaki Egyetem barlangkutató cső porija 1968-ban fedezett fel egy cseppkőbarlangot a szcntléleki turista ház közelében. Hazánk egyik legrégebben feltárt, Immár világhírű escppkőbarlangja, a* aggteleki—jósvafői Raradla. Az évezredek során a mészkőhegységekben a talaj felszínéről leszi- várgó víz csodálatos föld alatti barlangokat, barlangrendszereket hozott létre. Ezek a cseppkőbarlangok általában a turisták, a kirándulók legkedveltebb látogatási helyei. Ennek a föld alatti világnak megvan a maga varázsa, romantikája. A barlangokban azonban rendszerint tudományos munka is folyik és ez a tudományos munka sohasem öncélú. A barlangászok, közöttük a Borsod megyei barlangkutató csoportok, vizet kutatnak a jövő nemzedéke számára. Ez igen fontos munka és feladat, hiszen a világ, s így szűkebb hazánk is egyre kevesebb felszíni víztartalékkal rendelkezik. A kutatók munkája azonban a karsztokban levő nagy üregekre, barlangokra, barlangrendszerekre is kiterjed, hiszen ezek kiválóan alkalmasak föld alatti víztárolóbelyek- nek. És ez a csodálatos föld alatti világ, közülük nem egy barlang, úgy is szolgálja az embert, hogy különleges í klímájával különféle betegségek gyógyíthatók. A lillafüredi üdülők kedvenc kirándulóhelye az István cseppkőbarlang
