Észak-Magyarország, 1974. július (30. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-07 / 157. szám

1974. július 7, rasámop ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Épül az avasi városrész Szép látvány a miskolci Avas déli részén emelkedő, új lak óházak hosszú sora. A házak nemcsak szépek, hanem a szakemberek szerint jó minőségűek is. A járási-városi NEB nemrégiben megtartott ülésén, melynek témája az új lakó­házak minősege volt, sok dicsérő szó hangzott cl az eddig elkészült, avasi házakról. Fotó: I-aezó József Német szakemberek a kohászatban Fél évtizede még óriási pörsenésként salakhegyek uralták a legöregebb magyar üzem, a Lenin Kohászati Mű­vek testének északi részét. 1969-ben kezdték meg a nagy átalakítást, a nemesacélprog­ram befejező részeként. Ré­gen elkészült a hathajós, modern, üvegfalú csarnok­rendszer, üzemszerűen ter­mel a középhengersor. A na­pokban röppent szét Borsod megyében a hír: Prométheusz tüze fellobbant az új finom­hengermű második kemencé­jében is. Ez a láng egyúttal azt is jelenti, hogy a magyar építők, s a két baráti nép szakembereinek összefogása révén befejezés felé közeled­nek az immár 204 éves gyár nemesacél finomhengermű­vének mintegy 3 milliárd fo­rint értékű beruházásával. 9 — Hazánk, s talán Európa legkorszerűbb nemesacél- finomhengerművének meg­építésében nélkülözhetetlen, megbízható segítséget kap­tunk a magdeburgi SKET művek kollektívájától, mun­kásoktól, műszaki vezetőktől ■— mondja Zambó Pál, a Le­nin Kohászati Művek mű­szaki igazgatója, vezérigaz­gató-helyettese. — A SKET pontosan szállított. A szere­lést irányító és ellenőrző szakemberek precíz, jó mun­ I kát végeztek, a szerelés mi­nősége megfelelő. Néhány heti funkciópróba után ez év őszén itt is megkezdhetjük a meleg próbahengerléseket. I © Ez az elismerés — a SKET kollektíván belül — méltán illeti Kurt Eckardt főmérnö­köt, s az irányításával Diós­győrött dolgozó vezető sze­relőket, mérnököket. — 1969 októberében kötöt­tük meg az LKM-mel a szer­ződést — emlékszik vissza a kezdésre Kurt Eckardt fő­mérnök. — Jelentős feladat­ról van szó, hiszen a mecha­nikai és a villamos berende­zések súlya 12 ezer 100 ton­nát tesz ki. 1971 novemberé­ben kezdtük meg a szere­lést. — örömmel mondhatom, hogy a szállítási határidőket pontosan be tudtuk tartani. A munka nem volt könnyű, és ma sem könnyű feladat. A legnagyobb gondot az építés „csúszása” okozta. A magyar és az NDK szakmunkások, mérnökök közös összefogása, akarása alapján a nehézsé­geket sorra leküzdöttük, mindent megtettünk a be­rendelések mielőbbi üzembe helyezéséért. Kurt Eckardt megkapó lel­kesedéssel beszél a munká­ról, arról, hogy a diósgyőri új nemesacél-finomhengermű a mai műszaki ismeretek sze­rint a népi demokratikus or­szágok legkorszerűbb ilyen üzeme. Ez igen nagy előnyt jelent a hatékonyság, a gaz­daságosság, valamint az élet- színvonal emelésének segíté­sében. A berendezések auto­matikusan, trizisztoros vezér­léssel dolgoznak, s így kor­szerű feltételeket biztosít a dolgozók számára is. Hogyan vélekedik a főmérnök a ma­gyar partnerek munkájáról, szakmai tudásáról? — Jól képzett magyar spe­cialistákkal dolgoztunk és dolgozunk együtt. Különösen vonatkozik ez a Gyár- és Gépszerelő, a Villamosszere- lő-ipari Vállalat, valamint az LKM embereire. Bár szá­mukra teljesen új és isme­retlen berendezésekről van szó, jó, megfelelő irányítás­sal, megfelelő szinten tudnak és akarnak is dolgozni. • A német szakembereket a gyár közelében levő több­szintes lakóházban helyezték el. — A munkakapcsolatokon kívül az NDK és a magyar szakemberek között szilárd, baráti kapcsolatok alakultak ki. Sok kellemes emlékünk van. Magyar barátaink kö­zül többnek van például sző­lője. Közülünk többet meg­hívtak a tokaj-hegyaljai szü­I i retre. Magyar barátaink ba­rátságosak, vendégszeretóek és bőkezűek. Ősszel példádul vederszámra kaptuk a szőlőt, meghívtak a pincékbe kós­tolgatni a hegy levét, tanít- gattak szalonnasütésre. A múló napok, hetek egyre közelebb hoznak a roppant nagy építés-szerelés befejezé­séhez. A szereléssel, a funk­ciópróbákkal októberig sze­retnénk végezni, hogy meg­kezdhessék a melegpróbákat. A német vezető szerelők, mérnökök közül jelenleg 34- en vannak itt, Diósgyőrött. Most, a finisben újabb szak­emberek érkezését várják, s így megközelítően hatvanan dolgoznak majd. Mind az NDK, mind a magyar szak­emberek szívügyüknek, be­csületüknek tekintik a nagy munka mielőbbi sikeres befe­jezését, s így az eredmény nem marad el. • Kurt Eckardt két éve és nyolc hónapja lakik itt, Mis­kolcon. ö még a nagy fő­próbák s az üzemszerű ter­melés megindítása után is itt marad. Itt, egészen a jövő év őszéig. Akkor telik le ugyanis Diósgyőr és hazánk új büszkeségének, a nemes­acél-finomhengermű beren­dezéseinek garanciája. Csorba Barnabás Segíteni soha nem késő I «nnnlí 1974. február 27-i számában „Beteg vagy keresőképes?” címmel cikket közöltünk Bucz Lajos leninvárosi, Nóg­rádi Sándor út 3. szám alatti lakos helyzetéről. Ennek kapcsán a pereskedésről, amely az üzemi balesetet szenvedett dolgozó és volt vállalata, a Tiszai Vegyikom­binát között immár két esz­tendeje folyik. Bucz Lajos hat éven át szorgalmas, megbecsült dol­gozója volt a gyárnak. 1971 januárjában egy szivattyú ja­vításakor üzemi balesetet szenvedett, szétroncsolódott az egyik lábfeje. Emiatt so­káig táppénzes állományban volt, mígnem 1972 tavaszán csontátültetést hajtottak vég­re a sérült testrészen. A mű­tétet követő év elején üzem­orvosa keresőképesnek nyil­vánította, annak ellenére, hogy Bucz Lajos állandó láb­fájdalmakkal küszködött. A keresőképessé nyilvánítás után vállalata a munka fel­vételére szólította fel dolgo­zóját, ő azonban, mivel lába továbbra is fájt, nem állt, nem tudott munkába állni. Többszöri felszólítást követő­en a TVK végül is elbocsá­totta. Bucz Lajos és a vállalat között perre került sor, a dolgozó részben anyagi kár­térítési igényt nyújtott be (a balesetért a TVK-t tette fe­lelőssé a bíróság), és az elbo­csátás hatálytalanítását kérte. Fellebbezések folytán a Leg­felsőbb Bíróság döntött, sem­misnek mondta ki az elbo­csátó határozatot. Bucz La­jos röviddel ezután mégis el­vesztette munkahelyét, mivel a TVK — most már törvé­nyesen — felmondott neki. (Más kritériuma van az el­bocsátásnak és más a fel­mondásnak.) A vállalat a munka megtagadására hivat­kozva küldte el, hiába érvelt Bucz Lajos: nem tagadja meg a munkát, szívesen dol­gozik, ám előbb tegyék rend­be sérülését, mivel ilyen ál­lapotban nemhogy dolgozni, de még járni is csak nehe­zen, nagy fájdalmak mellett tud. Néhány nappal el^ örömtől csillogó szemű, kipi­rult, sugárzó arcú férfi nyi­tott be szerkesztőségünkbe. Botra támaszkodva, kissé bi­cegve, de magabiztos léptek­kel jött, még mindig kezében szorongatva a számára felbe­csülhetetlen értékű kórházi papírt, a legutóbbi kontroli- vizsgálat eredményét. A lá­togató Bucz Lajos volt. — .. .Mégis meggyógyulok! —• hirtelenjében ennyit tu­dott mondani, s hangja el­csuklott az örömtől. Mi történt az elmúlt 1,11 lu,lcul néhány hó­nap alatt? A kérdésre neve­ket sorol. Azokét, akiknek újjászületését, ■ gyógyulását, önbizalma visszanyerését megköszönni nem talál méltó szavakat. Dr. Gajzer Korné­lia leninvárosi belgyógyászt említi, aki újabb műtétre utalta, Benkő doktorról;- a Szentpéteri kapui kórház or- topédsebész-főorvosáról szól, aki a műtétet végezte, ápoló­nőket, kórházi gondozóit di­cséri. És őszinte örömmel be­szél arról, hogy volt munka­társai, Szénási Lajos és Su­gár Lajos a kórházban is meglátogatták, egykori üze­méről beszélgettek vele, és megértő szóval segítették gyors felépülését. Csak rriután kissé meg­nyugodott, akkor tudta el­mondani, hogy jutott ide. Lábának állapota ez év ápri­lisában egyre rosszabbodott. Nem tehetett mást, ismét or­voshoz fordult. Megmutatta sérült lábát Gajzer Kornélia doktornőnek, aki azonnal in­tézkedett. Bucz Lajos kórház­ba került, ahol aztán lábfejé­nek egy részét amputálni kellett. Ez volt az egyedüli megoldás, ami gyógyulással kecsegtetett. A műtétet má­jus 27-én végezték, s ő né­hány nap múlva már el is hagyhatta a kórházat. Jól ér­zi magát, sebe szépen gyó­gyul, lábfájdalmai megszűn­tek. A legutóbbi kontroll is örömhírt hozott: egy-másfél hónap múlva talán már is­mét dolgozhat. Történetéhez még annyit, hogy a Lenin­városi Tanács egészségügyi osztálya — látva a család ne­héz anyagi helyzetét — nem­régiben 500 forint segélyt utalt ki részére. Aiio vfíriJl hogy eljöj- jön az a nap. Azt szeretné, ha oda mehetne vissza, ahol a sé­rülést elszenvedte. Ragasz­kodik a gyárhoz, a TVK-hoz, itt akarja bebizonyítani, hogy szeret és tud dolgozni, úgy, mint három évvel ezelőtt, s hogy nem notórius munka­megtagadó. Ami a sérülést, a pereskedést illeti: az újabb, szükséges műtét és folyama­tos gyógyulása önmagában elegendő érv ennek igazolá­sára. Bízunk benne, hogy Bucz Lajos az elmarasztaló korábbi döntések felülvizs­gálásával nemcsak az erköl­csi, hanem az anyagi elégté­telt, kártérítést is megkapja. A lelkiekben elszenvedett sé­rülés gyógyítása pedig már nem orvosi feladat. Nagy István Csata 32 ezer vagon termény Gépellátás, aratás, felvásárlás Ez évben a megye termelőszövetkezeteiben az előzetes becslések szerint mintegy 31 ezer 200 vagon szemes ter­mény betakarításáról kell gondoskodni. Az aratáshoz az üzemeknek összesen 787 kombájn áll rendelkezésükre, amely­ből a június elején befutott jelentés szerint 74? volt üzem­képes állapotban, de az aratás kezdetéig a fennmaradókat is kijavítják. A megyei tanácson meg­tartott operatív bizottsági ülésen hangzott ez el, s az egybegyűlt, mintegy 50 me­zőgazdasági szakember, to­vábbá az érintett vállalatok igazgatói és a megyei veze­tők részletesen foglalkoztak az idei aratás tennivalóival. Egyebek között kitértek a gépellátásra, az alkatrészel­látásra, az üzemanyag-biz­tosításra, továbbá a gabona- felvásárlás problémáira is. * Fejes László, a megyei ta­nács elnökhelyettese el­mondta, hogy a jelenlegi pá­rás, csapadékos időjárás az aratásban nehézséget okoz, és a munka elvégzése gé­pektől, emberektől maximá­lis hatékonyságot követel meg. A termelőszövetkeze­tek a kalászosok vetésterü­letének mintegy 65,5 száza­lékán alkalmaztak vegysze­res gyomirtást, de a vetések kései kelése miatt a vegy­szerek nem voltak száz szá­zalékig hatékonyak. Ez évben a megyében 116 ezer 862 hektár termőterü­letről kell betakarítani. A termelőszövetkezetek ezek­ben a napokban fejezik be a munkagépek kijavítását. An­nak ellenére, hog.v bizonyos gépek javítását, például az MTZ és a Zetor Szuper tí­pusokét alkatrészellátási gondok nehezítették, a fel­készülés megfelelőnek mond­ható. Az AGROKER és a MEZŐGÉP vállalatok a tá­jékoztatás szerint ügyeleti szolgálatot szerveznek az aratás idejére, az esetleg szükséges alkatrészek pótlá­sára. A termés betakarításához a kombájnokon kívül a gaz­daságoknak több mint 2800 erőgépük áll készenlétben, s ezt mintegy 640 tehergépko­csi egészíti ki. A rendelke­zésre álló járművek számat figyelembe véve, megfelelő szervezéssel a gazdaságok a raktárakba szállíthatják a terményt. A kedvezőtlen időjárás, a gabonafélék nedvességtar­talmára is kihat, s így azok fokozott szárítást igényelnek. A megyében levő termelő- szövetkezetek 71 termény­szárítóval rendelkeznek, ame­lyek összes kapacitása 24 óránként 1500 vagont tesz ki. A szárítókhoz szükséges üzemanyagot az ÁFOR a legújabb értesülések szerint biztosítani tudja. * Fodor László, az AGRO­KER igazgatója elmondta, hogy a termelőszövetkezetek gépparkjának kiegészítésére az elmúlt napokban 45 da­rab SZK—5-ös kombájn alapgép érkezett a Szovjet­unióból. Mivel a kombájnok gyártása több varosban tör­ténik. így a gépekhez a kü­lönböző alkat "őszek külön- külön érkeznek meg. Az AGROKER telephelyein az A G R OT A P szervizszolgála­tának szakemberei szerelik össze a gépeket, amelyekből tíz máris elkészült, és át­adásra vár. Az új SZK—5-ös itoryib-O- nokat folyamatosan szerelik, és várhatóan az aratás idő­szakára az előzetes tervben rögzitett 64 szovjet gyárt­mányú kombájnt át is tud­ják adni a tsz-eknek. * A Gabonafelvásárló és Fel­dolgozó Vállalat ez évben mintegy 16 ezer 500 vagon étkezési búza és rozs. mint­egy 950 vagon sörárpa, vala­mint 500 vagon takarmány- gabona felvásárlásával szá­mol. Mivel a felvásárolandó termény mennyisége augusz­tus második felében várha­tóan meghaladja a vállalat tároló kapacitását, ezért a tervek szerint a gabonafel­vásárló csaknem 3 ezer va- gonnyi szemes terményt a mezőgazdasági üzemeknél, mintegy 110 vagonnal pedig bérelt raktárakban helyez el. Mint Szabó József, a Ga­bonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat igazgatója elmon­dotta, a szemes terménv táro­lására elkészültek a részletes tárolási tervek. Ennek értel­mében a raktárakból jelen­leg is folynak a kiszállítások, hisz a vállalat az elmúlt év­ben termelt búzából július hónapban csaknem 800 va- gonnyi mennyiséget szállít exportra. A tervek szerint a termés átvételét a megye területén 74 helységben 208 vonalon végzi majd a terményfor­galmi vállalat. Hajdú Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents