Észak-Magyarország, 1974. július (30. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-06 / 156. szám

1974. július 6., siómból ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 D iig néhány napja, hogy véget ért az első fél év, s ez egyben azt is je­lenti, hogy most már min­denütt javában folyik a ne­gyedik ötéves terv utolsó harmadára eső feladatok tel­jesítése. Borsodban — éppen úgy, mint szerte az ország­ban — ezekben a napokban elemzik, értékelik az első hat hónap termelési, gazdasági eredményeit a vállalatok. A végleges számadatok kimun­kálása valamivel több időt igényel, a félévi mérlegek még általában nem készültek el. Megközelítőleg azonban már ma is ismertek az ered­mények, s ezek alapján el­mondhatjuk: a borsodi vál­lalatok többsége sikeresen teljesítette eddigi kötelezett­ségeit. .Sok helyen már a túl­teljesítés is biztosra vehető, s így a vállalati kollektívák jó alapról kezdhették meg má­sodik félévi célkitűzéseik megvalósítását. A jó eredményekben — a javuló szervezettség, az ész­szerűbb gazdálkodás mellett — döntő része van a szocia­lista munkaversenynek. Köz­tudott, hogy 1974 első félévé­ben születtek meg azok a kezdeményezések, felajánlá­sok, amelyekkel a vállalati kollektívák, a szocialista brigádok méltóképpen kíván­ják köszönteni a párt XI. kongresszusát, s hazánk fel- szabadulásának 30. évforduló­ját. A kongresszusi, jubileu­mi felajánlások hatalmas lendületet adtak a szocialista munkaversenynek. A brigá­dok mindenütt jelentős több­letteljesítményre, a gazda­sági célkitűzések megvalósí­tásának meszemenő támoga­tására vállalkoztak. Érde­mes néhány példát is idézni. A Diósgyőri Gépgyár tízez­res kollektívája a negyedik ötéves terv ez év végéig ese­dékes termelési feladatainak 35 millió forint értékben való túlteljesítésére váll alkozott. A December 4. Drótművek szocialista brigádjainak kez­deményezései révén az idei, eredetileg 840 millió forin­tos terv mintegy 900 milliós­ra emelkedett. Az ózdi kohászok szocia­lista brigádvezetőinek ta­nácskozásán megfogalmazott vállalások jelentős termelé­si többletet és több mint öt- venmilliós nyereségnöveke­dést ígérnek. A Borsodi Ve­gyikombinát kollektívája több mint kétszáz millió fo­rintnyi túlteljesítést ajánlott fel. Említést érdemelnek az építők kongreszusi felaján­lásai is. A kivitelező építő­iparban összesen 15 ezer dol­gozó kapcsolódott be a ver-, senybe, s építő-szerelő tévé-' kenvségük mintegy négyszáz millió forinttal való növelé­sét határozták el. Közöttük például a BÁÉV dolgozói több lakás terven felüli át adását vállalták. A tél év előzetes eredmé­nyei azt mutatják, hogy a szocialista brigádok, a vál­lalati kollektívák valóban felajánlásaik szellemében dolgoztak. A Lenin Kohászati Művek vasöntödéjének kol­lektívája az ev végéig 1000 tonnás túlteljesítést vállalt, s az időarányosan elért, több­let máris 936 tonna. Ezért most a brigádok úgy hatá­roztak: további többlet ter­melésére vállalkoznak. A drótgyár termelési értéke az első félévben 470 és 480 mil­lió forint között alakult; meg­vannak tehát a vállalt 900 millió teljesítésének felté­telei. Mindenképpen sikeresnek mondható tehát a borsodi vállalatok első félévi munká­ja. S a feladat most az, hogy a második félévben is meg­őrizzék, illetve fokozzák még tovább a kongreszusi verseny lendületét. Amikor elkészül­nek a mérlegek, a pontos ér­tékelések, bizonyára a szo­cialista brigádok is — ahol még nem tették meg — mérlegre teszik eddigi tel­jesítményüket, s megbeszélik, hol, mit tudnának még tenni feladataik, s önként, vállalt többletkötelezettségeik minél eredményesebb megvalósítá­sáért. ök ismerik legjobban a munkahelyükön, a műhe­lyekben meglevő tartaléko­kat, s kezdeményezéseikkel hathatósan segíthetik ezek feltárását. Ezzel nem csu­pán saját versenyeredménye­ikhez teremtenek jobb fel­tételeket, hanem vállalatuk gazdálkodásának hatéko­nyabbá tételéhez is hozzájá­rulnak. A brigádok, a vállalati kollektívák bizonyítot­tak az első félévben. És tudatában vannak, hogy a mérce továbbra is magas. Ezt mutatja, hogy több he­lyen ezekben a napokban ki­egészítették, még szigorúbban fogilmazták meg önkéntes kötelezettségvállalásukat. És ezek teljesítéséhez a vállala­tok gazdasági vezetőitől is támogatást várnak. Ha a gaz­dasági vezetők továbbra Is jelentőségének megfelelően támogatják a szocialista munka versenyt, s ha a válla­latok politikai, társadalmi szerveitől a brigádok rend­szeresen megkapják a szük­séges segítséget, ahogyan ed­dig is, biztosra vehetjük, hogy a második fél év még : eredményesebb lesz. Ez pedig azt jelenti, hogy megvalósul­nak az 1974. évi tervi célki­tűzései. Vállalati és népgaz­dasági szinten is. Flanck Tibor Gyorsé nemzetközi vonaioK A nemzetközi vasúti sze­mélyszállítás kérdésében döntött az európai szocia­lista országok vasutainak együttműködési szervezete, a csütörtökön véget ért kősze­gi tanácskozáson. Bulgária, Csehszlovákia. Jugoszlávia, Lengyelország, az NDK, Ro­mánia. Szovjetunió és hazánk MÁV-szakemberei 1975—76. évre új menetrendet állítot­tak össze. Megegyeztek ab­ban, hogy újabb 14 nemzet­közi vonatot indítanak. Az eddigi 80 vonat már nem elég a fokozódó utazási igények kulturált kielégítéséhez. Az évek óta forgalomban levő vonatoknál — alkalmaz­kodva az utasok kívánságai­hoz — bővítik a kocsiszámot, a műszaki feltételek javítá­sával és szervezeti intézke­désekkel csökkentik a me­netidőt. Budapest és Moszkva között például kereken 3 órá­val rövidül az utazás időtar­tama. Kulturáltabb és gyor­sabb utazásra tettek ígéretet a MÁV szakemberei. Öntözési bemutató Bőcsön Évente mintegy 1,8—2 millió köbméter szennyvíz keletkezik melléktermékként a I^őcsi Sörgyárban. A szennyvíz elhelyezésének gondjaival már a sörgyár indulása óta foglalkoznak a szakemberek. Ez évben a bocsi Haladás Termelőszö­vetkezet és a sörgyár közös szennyvízhasznosítási tervet készített, amelyben kidolgoz­ták a gyártás közben kelet­kező szennyvíz hasznosításá­nak a részletes terveit. Ez évben tehát kísérleti jelleggel a szennyvíz mintegy 70 szá­zalékát a szántóföldi kultú­rák öntözésére használják fel. A vízhasznosítás bemuta­tására tegnap az érdekelt szövetkezet és a sörgyár a Haladás Termelőszövetkezet szántóföldjén öntözési bemu­tatót tartott. A bemutatón részt vettek a meghívott szö­vetkezetek és gazdaságok ve­zetői, öntözési szakemberei, valamint az AGROKER és a gyártó vállalatok képviselői. Fodor László, az AGRO- jtER igazgatója szólt arról, hogy a belterjes növényter­mesztés elképzelhetetlen az öntözés fokozása és a belvíz­rendezés nélkül öntözés nél­kül a szántóföldeken egy- egy évben a termésihgadozás a 40 százalékot is elérheti. A különféle hazai és kül­földi gyártmányú öntöző­berendezéseket Cserhidi Attila, a gépkísérleti intézet tudományos munkatársa, va­lamint Papp Mihály, a Szek­szárdi MEZŐGÉP .Vállalat kereskedelmi osztályvezető­je ismertette. A szakemberek egyetértet­tek abban, hogy megyénkben még közel sincsenek kihasz­nálva az öntözési lehetősé­gek, lényegesen nagyobb te­rületen lehetne a korszerű gazdálkodás feltételeit alkal­mazni. Sajnos az elmúlt években az öntözőberendezé­seknek csak mintegy 20 szá­zalékát használták ki. A fejlődés intenzíven az elmúlt egy-két évben indult meg, hiszen 1972-ben miniszteri rendelet született az öntözés fejlesztéséről. Az elmúlt év­ben a megyében öt modell- gazdaság alakult, ahol a szarvasmarha-tenyésztést és a takarmánytermesztést együttesen oldják meg. A korszerű gyepgazdálkodás is elképzelhetetlen rendszeres öntözés nélkül. Az öntözési bemutatón megszemlélt új berendezések nagyjelentőségűek lesznek a Tisza—2 vízlépcső elkészülté­vel. Hiszen a Tisza menti gazdaságokban, úgy az ala­csony, mint a magas növésű kultúrádban egyaránt alkal­mazhatók. A Sajókaza és Vidéke áfész terveiből Munkásszövetkezeti . ABC-áruház Kazincbarcikán A Sajókaza és Vidéke Afész-nél hogyan valósítják meg az alapszabályban lefek­tetett elvárásokat, milyen mértékben elégítik ki a kör­nyék lakóinak jogos kívánsá­gait? Erről beszélgettünk el All Józsefiéi, az áfész igaz­gatóságának elnökével. — A szövetkezetben 190 a foglalkoztatottak létszáma — mondta az elnök — ebből 148 dolgozik a hálózatban, 42 pedig a központi igazgatósá­gon. Az összes taglétszámunk ez évben eléri, illetve meg­haladja a háromezer főt. Az elmúlt évi tevékenységünk­ben főképp a kiskereskede­lemre fordítottunk gondot. A bolti forgalmunk összessé­gében 69.9 millió forintot tett ki, ebből az élelmiszer­fogyasztásra 35,7, a ruházati forgalomra 5,9, a vegyes- iparcikk-forgalomra pedig 28,1 millió forint jutott. Az összforgalmon belül az élelmiszerfogyasztás mintegy 8.5 százalékkal, a ruházati forgalom 18 százalékkal, a vegyesiparcikk pedig 0,1 szá­zalékkal növekedett. rolt állatok száma meghalad­ja majd a 15 ezret. — A szövetkezet 1974. évi feladataiban milyen fő célki­tűzéseket jelöltek ki? — öt főbb irányt jelöltünk meg, amelynek az a célja, hogy a körzetünkben vala­mennyi vásárló találja meg a szükséges cikkeket megfe­lelő, olcsó áron. Ennek érde­kében igyekszünk szolid ár­politikát folytatni, és boltve­zetőinket arra ösztönözzük, hogy például a megyei ruhá­zati nagykereskedelmi válla­lattól való beszerzésen felül a jövőben erőteljesebben ve­gyék figyelembe a más be­szerzési forrásokat is. — Az értékesítési szférá­ban a jövőben fokozottabban figyelembe vesszük a vá­sárlók igényét, hiszen az em­berek általában nem árut, hanem egy meghatározott fo­gyasztási cikket akarnak vá­sárolni. így nagyon fontos a tervezett áruforgalom össze­tétele, hogy mindenki megta­lálhassa az igényeinek meg­felelő terméket. . Tartályok az élelmiszeripart 99.5 százalék tisztaságú alu­míniumból készít húsz es ötven köbméteres tárolótar­tályokat a konzerv-, vala­mint a bor-, illetve a sör­iparnak a cserkút! MEZŐ­GÉP központi üzeme. Az alumínium tartályok Iránt olyan nagy az igény, hogy rövidesen új, az eddigi mé­reteknél nagyobb — 100 köb­méteres tartályt is készíte­nek majd. Ennek prototípu­sát már tervezik, és őszre elkészül a nullszéria. Tanácsi Híradó Régi kívánságnak tett ele- | get Sárospatak városi Taná­csának Végrehajtó Bizottsá­ga, amikor .most Tanácsi Híradó címmel egy féléven­ként megjelenő kiadvány el­ső számát nyújthatta át a lakosságnak és a Sárospatak élete, fejlődése iránt érdek­lődő barátoknak. Az első számban sokoldalú tájékoztatást adnak a tanács szakigazgatási szerveinek ve­zetői a városfejlesztés eddig elért eredményeiről, gondjai- | ról és a további tervekről. A : „nyomdatechnikai” szem­pontból is jól sikerült első számhoz Tóth József tanács­elnök írt előszót, a többi cikk szerzője: dr. Kántor Irén, dr. Kolosai Árpád, Kükeme- zey József, Demblovszky Jó­zsef, Kiss József, Déry Zol­tán, Mikolai Zoltán. A szövetkezet az elmúlt évben nagy gondot fordított a felvásárlásra is. A felvásár­lás fejlődése a megelőző idő­szakhoz képest 31,6 százalék­kal növekedett, és öszessé- gében elérte a 2 millió 882 ezer forintot. A felvásárlás­ban a legjelentősebb a ser­téstenyésztő és -hizlaló szak­csoport működése volt. Az elmúlt évben 371 sertést vá­sároltak fel, öszesen 1,1 mil­lió forint értékben. — A sertéstenyésztő és -hizlaló szakcsoporton kívül melyik csoport volt még je­lentős? — Jelentősen fejlődik szö­vetkezetünknél a nyúlte- nyésztő, a baromfitenyésztő és a méhész-szakcsoport ter­melése is. Ez évben különö­sen a nyűltenyésztő társulás fejlődése volt a legdinamiku­sabb. Ez a társulás a szö­vetkezetünkben 4—5 éve jött létre, s abban az időben összesen 3—400 állatot tud­tunk csak évente felvásárol­ni. Ez évben az előzetes szá­mításaink szerint a felvásá­A szövetkezet 974. évi ter­veiben az élelmiszer-fogyasz­tás mintegy 6,9 százalékos fejlődésével számolnak. Ez 4.6 millióval magasabb mint az elmúlt évi szint. Ennek érdekében fokozni kívánják a sertésfelvásárlást és a vá­gást. Két községben Dédesta- polcsányban és Tardonán hűsboltot nyitnak, továbbá növelik a tej es tejtermék forgalmát, a gyümölcs- és zöldségforgalmat, az elő ba­romfi arányát és a háztartási munkát megkönnyítő tartó­sított élelmiszerek és mély­hűtött áruk választékát. A jövőről szólva mintegy 8 millió forintos költséggel Kazincbarcika varos keres­kedelmi hálózatának fejlesz­tésére egy 700 négyzetméter alapterületű munkásszövet­kezeti ABC-áruházat hoznak létre. Az építkezés még a negyedik ötéves tervben megkezdődik, a tervezési munkák már folyamatban vannak. H. G. Fél év tán tcül

Next

/
Thumbnails
Contents